Az Anthropic mesterségesintelligencia-vállalat kutatói egy aggasztó trendet azonosítottak: úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése nem csökkenti, hanem tovább mélyíti a globális gazdasági szakadékot a fejlett és a fejlődő országok között – írta meg a Financial Times nyomán a HVG.
Az Amazon és a Google befektetésével működő cég közgazdászai átfogó elemzést készítettek a vállalat Claude nevű MI-modelljének használati mintázatairól. A kutatás során több mint egymillió felhasználói interakciót értékeltek ki, amelyek lefedték az ingyenes verziókat használókat, az előfizetőket és a vállalati ügyfeleket is.
Az eredmények éles különbségeket mutatnak az adaptáció ütemében: míg a magasabb jövedelmű országokban gyorsan építik be a mesterséges intelligenciát az üzleti folyamatokba és a mindennapi munkavégzésbe, addig az alacsonyabb jövedelmű térségekben egyelőre nem látható hasonló felzárkózási folyamat.
Peter McCory, az Anthropic gazdasági vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva hangsúlyozta aggályait a várható fejleményekkel kapcsolatban. Szerinte ha valóban megvalósul a mesterséges intelligencia által ígért termelékenységnövekedés, az tovább növelheti az életszínvonalbeli különbségeket a gazdag és a szegény országok között. „Ha az MI által ígért termelékenységnövekedés megvalósul, akkor még nagyobb lesz az eltérés az életszínvonalban, ami már most is jellemző a gazdagabb és a szegényebb országokra” – fogalmazott McCory. Rámutatott arra is, hogy a fejlett gazdaságok az MI segítségével tovább növelhetik hatékonyságukat és kibocsátásukat, ezzel még inkább leszakítva a fejlődő régiókat.
A kutatás részletesen feltárta a használati szokások közötti eltéréseket is. Az alacsonyabb jövedelmű országok felhasználói jellemzően a Claude ingyenes változatait részesítik előnyben, és elsősorban oktatási célokra használják a technológiát. Ezzel szemben a tehetősebb régiók lakói professzionális feladatok elvégzésére és személyes produktivitásuk növelésére vetik be az eszközt.
A képzettségi szint szintén meghatározó tényezőnek bizonyult. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb termelékenységjavulást érnek el az MI használatával, mivel képesek komplexebb utasításokat megfogalmazni, és a technológiát bonyolultabb munkafolyamatokba integrálni.
Az Anthropic megállapításait egy, a Microsoft által végzett kutatás is alátámasztja. A technológiai óriás felmérése szerint az elmúlt évben a „globális észak” országaiban csaknem kétszeresére nőtt az MI-adaptáció üteme a „globális délhez” képest, miközben az általános elterjedtség továbbra is jóval magasabb a gazdaságilag fejlett térségekben.
A két kutatás egybevágó eredményei egy alapvető dilemmára világítanak rá. Mára egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia forradalma elkerülhetetlen; a valódi kérdés inkább az, hogy mely társadalmi csoportok számára válik hozzáférhetővé ez a technológiai áttörés. Vajon egy szűk elit privilégiuma marad, vagy szélesebb rétegek számára is új perspektívákat nyit? A jelenlegi tendenciák alapján a mesterséges intelligencia nem az egyenlőtlenségek mérséklését, hanem sokkal inkább azok konzerválását és elmélyítését eredményezheti a világgazdaságban.
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum