Gazdasági és pénzügyi hírek

Állítólag a Fideszhez köthető szereplők állhattak a 2026-os választási kampány egyik legnagyobb visszhangot kiváltó lejáratási kísérlete mögött, amely végül kudarcba fulladt – olvasható a 444 cikkében. A februárban megjelent radnaimark.hu oldal egy Magyar Péterről készült, állítólagos szexuális és kábítószeres felvételt harangozott be, a videó azonban soha nem került elő. A lap forrásai szerint a szervezésben kulcsszerepe lehetett Fidesz egyik ismert háttéremberének, de ő tagadja, hogy a honlap ügyében egyeztetett volna bárkivel is. Magyar elismerte, hogy 2024 augusztusában szexuális kapcsolatot létesített Vogel Evelinnel, a drogfogyasztást viszont határozottan tagadja, és a megszólaltatott tanúk közül senki sem látta őt kábítószert használni. Az oldal az áprilisi választás másnapján eltűnt, az ügyben pedig bírósági eljárások és rendőrségi nyomozás is indult, de továbbra sem bizonyított, ki rendelte meg és finanszírozta a kampányt.

A kivárás jegyében várhatóan a jelenlegi 5,5%-os szinten tartja majd az alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Napokon belül előállhat ugyanakkor a kormány a 2027-es költségvetés tervezetével és az ígért középtávú pályával. Ha pedig ezt még az euróbevezetési tárgyalások hivatalos bejelentése is követné, akkor az alapjaiban írhatná át megint a magyar eszközök piaci megítélését, így akár további kamatcsökkentés előtt is megnyithatja az utat.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn kora délután, az Országgyűlésben ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyből kiderülhet, hogyan finanszírozná a kormány a korábban beígért gazdasági és társadalmi intézkedéseket. A parlament eközben az idei költségvetés módosításáról is szavaz, amely jelentős átcsoportosításokat és egy új, rendkívüli kiadásokra szolgáló alap létrehozását tartalmazza. A hétvégén több fontos kormányzati bejelentés is érkezett, a migrációs politikától az oktatás átalakításán át az agrártámogatásokig. Folyamatosan frissülő tudósításunkban követjük a hétfői belpolitikai eseményeket.

Komoly eladási hullám söpört végig az amerikai technológiai szektoron, mivel a befektetők egyre inkább kételkednek abban, hogy megtérülnek-e a sokszor hitelből finanszírozott mesterségesintelligencia-beruházások. A Nasdaq Composite több mint 4 százalékot esett a héten, a vártnál magasabb amerikai infláció pedig ismét felerősítette a kamatemelési várakozásokat. Közben a Hormuzi-szoros környéki támadások miatt a Brent olaj ára hordónként közel 110 dollárra drágult. Az európai tőzsdék ellenállónak bizonyultak, a BUX közel 2,7 százalékot emelkedett, és a forint is erősödött az euróval szemben. A jövő hét kulcseseményei hétfőn és kedden lesznek, amikor a Tisza-kormány bemutatja az első teljesen saját költségvetését, a 2027-es büdzsét, míg a Magyar Nemzeti Bank is dönt az alapkamatról.

Magyarország közelebb kerülhet az euróhoz, de a sikeres csatlakozáshoz nem elég egy kedvező pillanatban teljesíteni a hivatalos belépési feltételeket. Darvas Zsolt és Gene Frieda, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzői friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a valódi próba az, működőképes marad-e a magyar gazdaság tartósan is saját kamatpolitika és önálló árfolyam nélkül. Ha a felkészülés féloldalas, a közös valuta stabilitási horgony helyett fájdalmas alkalmazkodást hozhat.

Magyar Péter hétfő kora délután mutatja be az általa az igazságosság és fejlődés költségvetésének nevezett programot, miközben az ellene irányuló politikai akciók hátterének tisztázására is számít – derült ki a politikus tájékoztatásából, amelyet Magyar Péter miniszterelnök Facebook-bejegyzésében osztott meg.

Hétfőn mutatja be a 2027-es költségvetés terveit Magyar Péter a parlamentben. A kormány az állam működésén spórolna, miközben több pénzt ígér a családoknak, a nyugdíjasoknak, az oktatásnak és az egészségügynek. A bejelentésből kiderülhet, milyen intézkedésekkel teremtenek fedezetet a vállalásokra, és mekkora beruházások indulhatnak uniós forrásokból.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a közösségi médiában vázolta fel az elképzelését.

Andrew Puzder, az Egyesült Államok EU-nagykövete élesen bírálta az Európai Bizottság frekvenciakiosztási terveit, és „pusztító” megtorlást helyezett kilátásba arra az esetre, ha Brüsszel a terveinek megfelelően az európai szolgáltatók számára tartaná fenn a frekvenciasáv egy részét – írta meg a Finanial Times.

Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kijelentette, hogy a háború lezárulását követően jöhet el a fordulat – írja az Iran International.