A 2027-es személyijövedelemadó-bevallásban a 2026-ban megszerzett jövedelmekről kell elszámolni. A bevallás benyújtásának és az esetlegesen fizetendő személyi jövedelemadó rendezésének általános határideje 2027. május 20., csütörtök.

A legtöbb magánszemély számára a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden adat biztosan szerepel benne. Különösen fontos az ellenőrzés, ha valaki ingatlant adott bérbe, külföldről kapott jövedelmet, magánszemélynek dolgozott, kriptoeszközzel kereskedett, értékpapírt adott el, vagy év közben nem érvényesített minden adókedvezményt.

A 2027-es részletes NAV-menetrend még nem jelent meg. A korábbi évek gyakorlata alapján az elektronikus tervezet várhatóan 2027. március 15-től lesz elérhető az eSZJA felületén. A pontos postázási, igénylési és egyéb határnapokat a NAV hivatalos 2027-es tájékoztatása alapján lehet majd véglegesíteni.

Adóbevallás 2027: a legfontosabb tudnivalók röviden

A bevallási időszakban három dolgot kell különválasztani: a NAV által elkészített tervezet megtekintését, a bevallás szükség szerinti módosítását és beküldését, valamint az esetlegesen fizetendő adó rendezését.

A legfontosabb várható időpontok:

A NAV elektronikus adóbevallási tervezete várhatóan 2027. március 15-től tekinthető meg.

A bevallás benyújtásának általános határideje 2027. május 20.

Az esetlegesen fizetendő személyi jövedelemadót szintén 2027. május 20-ig kell rendezni.

Az adó 1+1 százalékáról 2027. május 20-ig lehet rendelkezni.

A visszaigényelhető adót nem minden esetben utalja ki automatikusan a NAV. A bevallásban külön kérni kell a kiutalást, és meg kell adni a szükséges bankszámlaszámot vagy postai címet.

Kinek készít adóbevallási tervezetet a NAV?

A NAV a munkáltatóktól, kifizetőktől és más adatszolgáltatóktól beérkezett információk alapján automatikusan elkészíti az szja-bevallási tervezetet. A tervezet elkészítését külön nem kell kérni.

A jelenlegi szabályok alapján tervezet készülhet többek között:

magánszemélyeknek,

egyéni vállalkozóknak,

mezőgazdasági őstermelőknek,

áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek.

A tervezet megléte önmagában nem jelenti azt, hogy a bevallási kötelezettség mindenkinél automatikusan teljesül. Egyes adózóknak ki kell egészíteniük a tervezetet, majd be is kell küldeniük azt.

Mikor válik automatikusan bevallássá a NAV tervezete?

Ha egy magánszemély egyetért a tervezet minden adatával, és nem tartozik azok közé, akiknek önállóan kell benyújtaniuk a bevallást, akkor a tervezet a határidő napján automatikusan érvényes bevallássá válhat.

Ettől függetlenül érdemes belépni az eSZJA felületre és összehasonlítani a tervezetet a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokkal. A NAV csak azokat az adatokat tudja feltüntetni, amelyekről megfelelő adatszolgáltatást kapott.

A tervezetet módosítani és beküldeni kell, ha hiányzik belőle valamelyik jövedelem, hibás adatot tartalmaz, vagy az adózó olyan kedvezményt szeretne érvényesíteni, amely nem került bele automatikusan.

Kiknek kell különösen figyelniük a bevallásra?

Nem érdemes változtatás nélkül elfogadni a tervezetet, ha 2026-ban olyan jövedelem keletkezett, amelyről a NAV nem feltétlenül kapott teljes körű adatot.

Külön ellenőrzést igényelhet például:

a magánszemélynek történő ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem,

a külföldön vagy külföldi kifizetőtől megszerzett jövedelem,

az értékpapír eladásából származó nyereség vagy veszteség,

a tartós befektetési számlával kapcsolatos adókötelezettség,

a kriptoeszközzel végzett ügyletek eredménye,

az ingó vagy ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem,

az önálló tevékenységből vagy megbízásból származó olyan bevétel, amelyet nem kifizető fizetett,

a külföldi bankszámlán vagy befektetési szolgáltatónál keletkezett kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség,

az év közben részben vagy egyáltalán nem érvényesített adókedvezmény.

Ha valakinek csak munkabére, nyugdíja vagy más, a NAV számára ismert kifizetőtől származó jövedelme volt, a tervezet rendszerint a szükséges adatok nagy részét tartalmazza. Az ellenőrzést azonban ebben az esetben sem célszerű kihagyni.

Egyéni vállalkozók, őstermelők és áfás magánszemélyek teendői

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és áfafizetésre kötelezett magánszemélyek számára is készülhet NAV-tervezet, de azt általában ki kell egészíteniük a tevékenységükből származó jövedelem és az ahhoz kapcsolódó adókötelezettség adataival.

Náluk a tervezet főszabály szerint nem válik automatikusan érvényes bevallássá. A szükséges adatok megadása után a bevallást be kell nyújtani. Kivételt jelenthet az az egyéni vállalkozó, aki a teljes adóévben szüneteltette a tevékenységét, és más okból sem szükséges kiegészítenie a tervezetet.

Az egyéni vállalkozóknak azért is különösen fontos az ellenőrzés, mert az adózási módtól, a tevékenység időtartamától és a megszerzett bevételektől függően eltérő adatokat kell feltüntetniük.

Hol lehet megnyitni a NAV tervezetét?

Az elektronikus adóbevallási tervezet az eSZJA felületén érhető el. A belépéshez a jelenlegi rendszer szerint DÁP-mobilalkalmazás vagy Ügyfélkapu+ használható.

A belépés után megtekinthetők a NAV által ismert jövedelmek, a levont adóelőleg, az érvényesített kedvezmények, valamint az, hogy a tervezet alapján fizetendő vagy visszaigényelhető összeg keletkezett-e.

Ha az adatok megfelelőek, a bevallás elektronikusan beküldhető. Ha valami hiányzik vagy hibás, az adatokat a beküldés előtt módosítani, illetve kiegészíteni kell.

Milyen iratokat érdemes előkészíteni?

A bevallás ellenőrzése előtt célszerű összegyűjteni minden olyan igazolást és kimutatást, amely a 2026-ban megszerzett jövedelmekhez, a levont adóelőleghez vagy az igénybe vehető kedvezményekhez kapcsolódik.

A munkáltatók és más kifizetők év elején összesített igazolást adnak az előző évi kifizetésekről és levonásokról. Ennek adatait össze kell hasonlítani a NAV tervezetében szereplő összegekkel.

Szükség lehet továbbá az egészség- és önsegélyező pénztári, valamint a nyugdíjpénztári befizetésekről szóló igazolásokra, a nyugdíjbiztosítás adataira, a családi kedvezményhez kapcsolódó nyilatkozatokra, a súlyos fogyatékosság miatti személyi kedvezmény dokumentumaira és az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos bizonylatokra.

Külföldi jövedelem vagy külföldi befektetési szolgáltató használata esetén a külföldi igazolásokat, számlakivonatokat és éves kimutatásokat is elő kell készíteni. A külföldi szolgáltatók adatai nem minden esetben jelennek meg teljes körűen a NAV tervezetében.

Így ellenőrizhető lépésről lépésre a NAV-tervezet

Elsőként a személyes adatokat és az adóazonosító jelet érdemes ellenőrizni. Ezt követően össze kell vetni a tervezetben feltüntetett munkabért, más jövedelmeket és levont adóelőleget a munkáltatói, illetve kifizetői igazolásokkal.

Külön figyelmet igényelnek az adókedvezmények. Ellenőrizni kell, hogy a NAV tervezete tartalmazza-e az év közben érvényesített kedvezményeket, és helyesen szerepel-e bennük a jogosultsági időszak.

Ezután következhetnek azok a bevételek, amelyek nem magyar munkáltatótól vagy kifizetőtől érkeztek. Ilyen lehet a magánszemélytől kapott bérleti díj, a külföldről származó jövedelem, az értékpapírügylet, a kriptoeszközzel végzett ügylet vagy egy internetes platformon keresztül megszerzett bevétel.

Végül meg kell nézni, hogy a tervezet fizetendő vagy visszaigényelhető adót mutat-e. Visszaigénylésnél a kiutalási rendelkezést és a bankszámlaszámot vagy postai címet is ellenőrizni kell.

Mely jövedelmek hiányozhatnak a tervezetből?

A NAV tervezete elsősorban a munkáltatóktól és kifizetőktől érkező adatokra épül. Emiatt hiányozhat belőle az a bevétel, amelyet magánszemélytől, külföldi cégtől vagy olyan szolgáltatótól kapott az adózó, amely nem szolgáltatott teljes körű adatot a magyar adóhatóságnak.

Ingatlan magánszemélynek történő bérbeadásakor a bevételt, az elszámolható költségeket, a megállapított jövedelmet és az év közben befizetett adóelőleget az adózónak kell ellenőriznie, illetve szükség esetén feltüntetnie.

Külföldi munkavégzésnél nem elegendő csupán a bevétel összegét megadni. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szabályok, a külföldön megfizetett adó és az adóügyi illetőség is befolyásolhatja a magyarországi kötelezettséget.

Értékpapírok, befektetési alapok vagy más pénzügyi eszközök eladásakor a bevétel mellett a megszerzésre fordított összeg és az igazolt járulékos költségek is lényegesek lehetnek. A szolgáltatói kimutatást ezért nem szabad automatikusan azonosnak tekinteni a bevallásban feltüntetendő adatokkal.

Kriptoeszközzel végzett ügyleteknél a teljes éves eredményt kell áttekinteni. Nem egyetlen vásárlás vagy eladás dönti el az adókötelezettséget, ezért szükség lehet a tranzakciók, díjak és korábbi években bevallott veszteségek összesítésére is.

Milyen adókedvezményeket kell ellenőrizni?

A bevallásban több olyan szja-kedvezmény is érvényesíthető, amelyet az adózó már év közben igénybe vett, vagy utólag, egy összegben szeretne elszámolni.

Ide tartozhat többek között a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, valamint az anyák meghatározott csoportjait érintő szja-mentesség.

A kedvezményeknél nemcsak az összeget kell ellenőrizni, hanem a jogosultsági hónapokat, az eltartottak adatait és a jogosultak közötti megosztást is. Ha ugyanazt a kedvezményt többen érvényesítik, az összegeknek és a jogosultsági időszakoknak egyezniük kell.

A 2026-ban alkalmazható kedvezmények pontos feltételeit mindig az adott kedvezményre vonatkozó szabályok alapján kell megvizsgálni. Attól, hogy egy kedvezmény neve szerepel a tervezetben, még nem biztos, hogy minden jogosultsági adat helyesen került bele.

Adó-visszaigénylés 2027-ben

Visszaigényelhető adó keletkezhet például akkor, ha a munkáltató vagy más kifizető a szükségesnél több adóelőleget vont le, vagy az adózó az őt megillető kedvezményt év közben nem használta ki teljesen.

A NAV a visszaigényelhető összeget csak akkor tudja kiutalni, ha az adózó ezt kéri, és megadja a kifizetéshez szükséges adatokat. Elektronikus ügyintézésnél a bevallás beküldése előtt ellenőrizni kell a bankszámlaszámot. Postai kifizetés választásakor a megfelelő címet kell feltüntetni.

A jelenlegi szabályok alapján a NAV a szabályosan visszaigényelt összeget a bevallás beérkezésétől, illetve a módosított tervezet jóváhagyásától és beküldésétől számított 30 napon belül utalja ki. Hibás vagy hiányos adatok esetén a kifizetés ennél hosszabb ideig tarthat.

Ha a tervezet visszaigényelhető összeget mutat, de az adózó nem rendelkezik a kiutalásról, a pénz az adószámlán maradhat. Ezért nem elegendő csak az összeget megnézni: a kiutalási rendelkezést is végig kell ellenőrizni.

Mi történik, ha fizetendő adó keletkezik?

A bevallás benyújtása és a megállapított adó megfizetése két külön teendő. Attól, hogy a bevallást valaki határidőben beküldi, a fizetendő összeg még nem rendeződik automatikusan.

A fizetés előtt ellenőrizni kell az összeget, a megfelelő NAV-számlaszámot és az átutalás közleményét. A közleményben az adóazonosító jelet is pontosan fel kell tüntetni, hogy a NAV a befizetést a megfelelő személy adószámláján írja jóvá.

Ha valaki a teljes összeget nem tudja egyben megfizetni, bizonyos feltételekkel fizetési kedvezményt vagy részletfizetést kérhet. Ennek lehetősége és módja az adózó helyzetétől és a tartozás összegétől függ, ezért a 2027-ben érvényes NAV-tájékoztatást kell figyelembe venni.

Rendelkezés az adó 1+1 százalékáról

Az szja-bevallástól függetlenül lehet rendelkezni az összevont adóalap után megfizetett személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról. Az egyik 1 százalék egy jogosult civil szervezetnek, a másik pedig egy technikai számmal rendelkező vallási közösségnek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak ajánlható fel.

A rendelkező nyilatkozat elektronikusan az eSZJA felületén, illetve a NAV által elfogadott más módon is benyújtható. A nyilatkozat akkor is beadható, ha az adózó a bevallását korábban már elküldte.

Az 1+1 százalék felajánlása nem jelent külön befizetést. Az adózó a már megfizetett személyi jövedelemadó egy részének felhasználásáról rendelkezik.

Az 1+1 százalékos nyilatkozat határideje jogvesztő. Ha a nyilatkozat a határidő után érkezik meg, a NAV nem veheti figyelembe, akkor sem, ha maga az adóbevallás egyébként pótolható vagy javítható.

Mi a teendő elektronikus hozzáférés nélkül?

A NAV azok számára is elkészíti az adóbevallási tervezetet, akik nem használják a DÁP-ot vagy az Ügyfélkapu+-t. A papíralapú tervezet postázását azonban külön kell kérni a NAV által meghatározott határidőig.

A postán megkapott tervezetet nem lehet ugyanúgy közvetlenül átírni, mint az elektronikus változatot. Ha a papíralapú tervezet hibás vagy hiányos, az adózónak önálló szja-bevallást kell benyújtania.

A papíralapú tervezet igénylésének és postázásának pontos 2027-es határnapjait a NAV éves menetrendje határozza meg. Ezeket a dátumokat a hivatalos tájékoztatás megjelenése előtt nem érdemes a korábbi év alapján biztosra venni.

Gyakori hibák az szja-bevallásban

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az adózó ellenőrzés nélkül elfogadja a NAV tervezetét, miközben olyan jövedelme is volt, amely nem szerepel benne.

Szintén gyakori probléma a hibás bankszámlaszám, a visszaigénylés külön jelölésének elmaradása, a családi kedvezmény téves megosztása vagy a jogosultsági hónapok pontatlan feltüntetése.

Külföldi jövedelemnél gondot okozhat a hibás forintra átszámítás, a külföldön megfizetett adó figyelmen kívül hagyása vagy az adóügyi illetőség téves megítélése.

Ingatlan-bérbeadásnál a bevétel és a jövedelem összekeverése vezethet hibához. A jövedelem meghatározásakor a választott költségelszámolási módot is következetesen kell alkalmazni.

Előfordulhat az is, hogy a bevallást az adózó kitölti, de az utolsó lépésben nem küldi be. Elektronikus ügyintézésnél ezért mindig ellenőrizni kell, hogy a rendszer valóban sikeres benyújtást jelez-e.

Javítható-e a már beküldött adóbevallás?

Ha a beküldés után derül ki, hogy a bevallás hibás vagy hiányos, a teendő attól függ, ki észlelte a problémát.

A NAV által jelzett formai vagy feldolgozási hibát a kapott értesítésben szereplő módon kell javítani. Ha az adózó maga veszi észre, hogy valamely adatot tévesen adott meg, vagy egy jövedelmet kihagyott, önellenőrzésre lehet szükség.

Nem minden elírás vagy adatváltozás kezelhető ugyanazzal az eljárással. Ha a javítás az adó összegét is módosítja, különösen fontos a megfelelő eljárás kiválasztása, mert pótlólagos fizetési kötelezettség vagy további visszaigényelhető összeg is keletkezhet.

Adóbevallással kapcsolatos csaló üzenetek

Az adóbevallási időszakban rendszeresen megjelennek olyan hamis SMS-ek és e-mailek, amelyek adó-visszatérítést, elmaradt befizetést vagy sürgős adategyeztetést említenek.

Az üzenetben található link megnyitása előtt mindig ellenőrizni kell a feladót és a webcímet. Bankkártyaadatot, internetbanki belépési kódot vagy teljes azonosítócsomagot nem szabad egy kéretlen üzenetből megnyitott oldalon megadni.

A NAV-tervezetet és az adószámla adatait közvetlenül a hivatalos NAV-felületen érdemes megnyitni, nem pedig SMS-ben vagy e-mailben érkezett hivatkozáson keresztül.

Mit érdemes megtenni a határidő előtt?

A szükséges igazolásokat már a bevallási tervezet megjelenése előtt célszerű összegyűjteni. A tervezet megnyitása után először a munkáltatói és kifizetői adatokat, majd a kedvezményeket és a NAV számára nem feltétlenül ismert bevételeket kell ellenőrizni.

Fizetendő adónál időben gondoskodni kell a befizetésről vagy szükség esetén a fizetési kedvezmény iránti kérelemről. Visszaigénylésnél ellenőrizni kell a kiutalási rendelkezést és a megadott számlaszámot.

A bevallás elküldése után érdemes megőrizni a sikeres benyújtás visszaigazolását, valamint a bevallás elkészítéséhez használt igazolásokat és számításokat. Ezekre egy későbbi ellenőrzés vagy önellenőrzés során is szükség lehet.

Gyakori kérdések az adóbevallásról 2027-ben

Írta: Kiss Ferenc