Történelmi megállapodást kötöttek az uniós pénzekről, mondta Magyar Péter miniszterelnök, miután péntek délután Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás. Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez.
Április 12. mindannyiunknak sokáig az emlékezetében marad – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint már most érezhető, a választás következménye, amely nyomán a magyarok a demokráciát választották és „a visszatérést Európa szívébe”. Megegyeztek egy „erős architektúráról”, hogy biztosítsák a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmakat, a kormány pedig úgy döntött,
- csatlakozik az Európai Ügyészséghez;
- megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit;
- felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat;
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”.
Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”, így magabiztos abban, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. További 4,2 és 2,2 milliárd euró a rendes költségvetési forrásokból válhat elérhetővé. Az Erasmusos diákcserék esetében, amelyekre 2024 ősze óta már egyik modellváltó egyetem diákjai sem mehettek, „jó hírekről” számolt be: a következő tanévtől „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.
Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százaléka.
„Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.
Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.
„Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”
Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból
- 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
- 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
- több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
- 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
- a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
- digitális fejlesztésekről;
- kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
- a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.
„Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”
Miről tárgyaltak és miért?
Magyar Péter péntek kora délután érkezett meg az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről. „Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez” – posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.
Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.
Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.
Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.
A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt:
„vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.
Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.
Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)
Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró
- a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
- az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
- és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.
Utóbbiból 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész áll Magyarország rendelkezésére, amihez az Orbán-kormány 2023-ban nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt kért – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.
Nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)
Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.
Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál
A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.
Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.
„Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.
Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, nem volt semmilyen kapcsolat Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése és a magyar források felszabadítása között. A kormányfő megismételte, hogy garanciákat akarnak, hogy a kárpátaljai magyarok használhatják a magyar nyelvet az iskolákban vagy épp az adminisztrációban. Egyelőre szakértői szinten zajlanak tárgyalások. „Nagyon biztatóak a tárgyalások technikai szinten” – mondta Magyar, több tárgyalási forduló is volt, remélem, hogy le tudják zárni a 11 pontos javaslatcsomagot, Ukrajna pedig átülteti a megegyezést a jogszabályaiba.
Utána létrejöhet egy hivatalos találkozó az ukrán és a magyar külügyminiszter között, Magyar pedig utána szívesen találkozik Volodimir Zelenszkijjel is valahol Ukrajnában, „lehetőleg Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él, egy magyarlakta településen”. „Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – jelentette ki. Minden szomszédunkkal jó kapcsolatban akarunk lenni, másokkal is vannak vitás pontok mondta, és
bejelentette, hogy június 23-án lesz a V4-ek találkozója Budapesten.
Von der Leyen is megerősítette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós alapok felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása között. „Ez egy érdemalapú folyamat”, szerinte Ukrajna és Moldova megfelel minden feltételnek, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet. Szerinte megcsinálták a szükséges reformokat, és nincs ok a folyamat elhalasztására. De azt mondta, hogy erről majd a június 18-19-i Európai Tanács ülésén fognak tárgyalni.
Magyar beszélt Sulyok Tamásról is, aki megszólalt az EU-források ügyében. „Érdekes módon 3-4 évig nem szólalt meg az elnök úr” a témában. „Van azért egy humora a leköszönő elnök úrnak”, elkezdte félteni a jogállamot és a demokráciát, miközben semmi baja nem volt ezzel Orbán Viktor kormánya alatt. „Most, amikor a saját pozícióját félti”, akkor szerinte „kényes lett az ügyvéd úr, és elrohant a Velencei Bizottsághoz”, majd ismét a lemondását követelte.
A megállapodással sem áll meg a munka
Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be, várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány.
Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”
