Szélerőmű pályázat 2027:
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a hazahozott uniós forrásokból első lépésben összesen 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást valósítanak meg és használnak fel.
Rezsi táblázat 2027 – árak, hírek
Felgyorsítják és átláthatóbbá teszik a háztartási napelemek hálózati csatlakozását is, emellett mindenki számára megnyitják az ingyenes okosmérő igénylés lehetőségét, és már évi 4000 kilowattórás fogyasztás felett kötelezővé teszik a telepítést.
Egyszerűsítik a geotermikus energia feltárásának engedélyezését is. Augusztus 31-ig kiírják az első szélerőművi pályázatokat a beruházó vállalatok számára – jelentette be Magyar Péter.
A projektekben magyar állami tulajdonrészt fognak előírni, hogy a beruházásokból a korábbi naperőműves fejlesztésekkel szemben a magyar állam és az önkormányzatok anyagilag is részesüljenek – tette hozzá.
A települések a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében pályázhatnak majd a részvételre.
„A cél, hogy minél több település számára tudjunk majd lehetőséget biztosítani az energiafejlesztési programban a részvételre. Hiszen ez egy település számára sokkal többet jelent néhány szélerőműnél. Helyben maradó iparűzési adót, olcsóbb és biztonságosabb energiát, út és hálózatfejlesztést, valamint hosszú évekre kiszámítható költségvetési bevételt. Olyan forrásokat, amelyekből bölcsődét, rendelőt, utat, közösségi teret vagy éppen vízmegtartó beruházásokat lehet építeni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mi az a házi szélerőmű?
A házi szélerőmű tehát egy olyan háztartási méretű áramtermelő eszköz, amely egy megújuló erőforrást, a szélenergiát alakítja háztartási felhasználásra alkalmas villamos energiává.
A más néven kis szélturbina vagy házi szélturbina néven is ismert eszköz a nagy szélerőművekben használt szélturbinák kicsinyített változata. Egy tipikus házi szélerőmű teljesítménye 0,5 kW és 10 kW között van, míg egy nagy szélturbina teljesítménye akár 10 MW is lehet.
Életképes lehetőség lehet azon háztulajdonosok számára, akik csökkenteni szeretnék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, pénzt akarnak megtakarítani a villanyszámlán, és hozzá kívánnak járulni a környezeti fenntarthatósághoz.
Heves vitákat vált ki nálunk a szélerőművek telepítése. Keresztes Attila szerint a technológia körüli ellenérzések mögött nem csupán műszaki vagy gazdasági kérdések állnak: a bizalom hiánya, a korábbi szabályozási döntések és a közbeszédben élő tévhitek egyaránt alakítják a társadalmi megítélést.
Amikor a közelmúltban egy alapvetően tárgyilagos, tájékoztató jellegű bejegyzés jelent meg a szélerőművekről az egyik közösségi platformon, a hozzászólások alatt szinte azonnal heves, elutasító hangvételű vita bontakozott ki.
A jelenség nem egyedi eset volt: a hazai szélerőmű-fejlesztések társadalmi megítélése évek óta rendkívül megosztott, sok esetben indulatokkal terhelt téma, amelyben a tényszerű érvek gyakran háttérbe szorulnak az érzelmi és bizalmi tényezők mögött.
Honnan ered ez az erős ellenérzés, melyek a leggyakrabban hangoztatott kifogások, és mennyi valóságtartalom van bennük?
Egy energetikai szükségszerűség és egy érzelmi akadálypálya találkozása
Magyarország villamosenergia-mérlege import-függő: a hazai termelés önmagában nem fedezi a fogyasztói igényeket. Ebből a szempontból minden új, hazai termelői kapacitás – legyen szó atomenergiáról, napenergiáról vagy szélenergiáról – hozzájárul az ellátásbiztonsághoz.
A szélenergia sajátossága, hogy termelési profilja jelentősen eltér a naperőművekétől: gyakran más napszakban és más időjárási helyzetben termel, ezáltal jól kiegészítheti a hazai energiamixben már most is nagy súllyal jelen lévő napenergiás kapacitást, és a rendszerbe kerülő többletkínálat középtávon árcsökkentő hatással is járhat.
Időjárásfüggőség az atomenergiával szemben
Az az érv, amely a szélenergia időjárásfüggőségét állítja szembe az atomenergia folyamatos rendelkezésre állásával, ténybeli alapon nyugszik: a szél valóban nem termel egyenletesen.
Ez azonban nem kizáró ok, hanem tervezési szempont: egy jól megtervezett energiamixben a különböző termelési profilú források éppen egymást kiegészítve biztosítják a rendszer stabilitását.
Megtérülési kétségek
Az egyik legkülönösebb, mégis rendszeresen felbukkanó érv szerint a szélerőmű mint befektetés nem térül meg, és a beruházásokat „ránk erőltetik”, miután állítólag más országokban sem érte meg.
„Ez az állítás jellemzően nem támasztható alá konkrét, ellenőrizhető adatokkal, és figyelmen kívül hagyja, hogy piacgazdasági környezetben a beruházás kockázatát és annak megtérülését maga a befektető viseli” − hangsúlyozta Keresztes Attila, aki úgy látja:
„Ha a projekt nem lenne gazdaságos, egyszerűen nem valósulna meg, hiszen nincs olyan szereplő, aki érdemben kényszeríthetné erre a piaci befektetőket”.
Fogyasztói költségek
Sokan azt feltételezik, hogy a szélerőművek kiépítésének költségét végső soron a fogyasztók fizetik meg.
A szakértő szerint a jelenlegi piaci konstrukcióban ez az érvelés megalapozatlan:
„a beruházások kockázatát és költségét a befektetők viselik, a fogyasztói oldalra ebből közvetlen teher nem hárul. Ezzel szemben a rendszerbe kerülő többlet-villamosenergia a megnövekedett kínálat miatt középtávon inkább árcsökkentő hatású lehet”.
Miért elutasítóak a magánemberek?
Keresztes Attila úgy látja, hogy a Fidesz-éra alatti szélerőmű ellenes kommunikáció nem múlt el nyomok nélkül:
a terület össze lett “brüsszelezve”, “németezve” és ez a mai napig alapvetően irányítja az érzelmeket.
A lakossági kommentekből világosan látszik, hogy a terület szakmai szempontból “fekete doboz”, ilyenkor pedig helyet kapnak a konteók és a túlzóan leegyszerűsítő magyarázatok.
A szakértő összegzésként hozzáfűzte:
- a szélenergia bővítése energiapolitikai szempontból indokolt, és a leggyakrabban hangoztatott ellenérvek jelentős része – a zajterheléstől a megtérülési kétségeken át a fogyasztói költségek kérdéséig – tényszerűen cáfolható vagy legalábbis erősen árnyalható.
- Ami valódi és kezelendő probléma marad, az nem elsősorban a technológia, hanem a bizalom kérdése.
- A korábbi szabályozási fordulatok és ígéret szegések öröksége miatt a befektetők és a banki szféra gyanakvással fogadja az új kezdeményezéseket. Ennek a bizalmi hiánynak a kezelése – kiszámítható, hosszú távon következetesen betartott szabályozási környezettel és őszinte, folyamatos kommunikációval – legalább annyira fontos feladat, mint maguknak a konkrét szakmai érveknek a tisztázása.
- A lakosság felé fokozatosan feldolgozható mennyiségben kell a technológia előnyeit és esetleges hibáit bemutatni.
- Az első lépésként azt lenne fontos ismertté tenni, hogy a fosszilis energia korszaknak vége van és az energiabiztonságunk érdekében elektrifikálni kell a közlekedésünket. Ehhez viszont energiára van szükségünk, amit jelenleg a leggyorsabban és legolcsóbban a szélenergia projektekkel tudunk elérni.