Címke: Adatok

  • KSH: indul az adatgyűjtés!

    KSH: indul az adatgyűjtés!

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium, 2026 néven.

    Az adatgyűjtés célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások nyomon követése, valamint pontos és megbízható információk biztosítása a hazai és az uniós gazdálkodók számára. Ehhez az adatszolgáltatók részvétele és a pontos adatszolgáltatása elengedhetetlen.

    Miért van szükség az összeírásra?

    Az adatgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban a 2018/1091/EK számú rendelet és a 2024/2914 számú végrehajtási rendelet alapján kötelező.

    A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a tervezésben és döntéseik meghozatalában. Emellett a döntéshozók munkáját is támogatják, hogy az aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek.

    A pontos adatszolgáltatás kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők, érdekképviseleteik, valamint a kormányzati döntéshozók a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva megbízható adatokra támaszkodva tudják meghozni döntéseiket. Ezek az adatok alapul szolgálnak a hazai és az uniós támogatáspolitika megtervezéséhez, valamint annak hatásainak értékeléséhez is.

  • Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

    Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.

    A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a  bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

    A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.

    Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.

    Pozitív meglepetés

    A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.

    „Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.

    Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.

    Túl a stagnáláson

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott. 

    Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.

    Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.

    Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

    De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.

    Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

    A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője

    „Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.

    Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.

    „Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.

    A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.

    Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.

  • 500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    2026 januárjában 110 233 fő kapott több mint 500 ezer forint nyugdíjat, közel másfélszer ennyien (163 865-en) ugyanakkor kevesebb mint havi 100 ezer forintból kényszerülnek megélni – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

    2026 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

    KSH statisztikák és friss adatok, elemzések

    A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal „Nyugdíjak és egyéb ellátások” című kiadványában.

    261 ezer forint volt az átlagnyugdíj

    2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.

    200 ezer alatt:


    2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető. 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

    A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.

    A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg. (A medián az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

    A következő táblázat a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát nemek és a teljes ellátás 2026. januári összege szerint mutatja. Az első sorból kiderül, hogy 95 882 nő és 67 983 férfi ellátásának összege nem érte el a 100 ezer forintot sem, az utolsó sor szerint 16 981 nő és 32 446 férfi kapott 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyugdíjat.

    blank
  • Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2026 januárjában több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született Magyarországon.

    A hivatalos adatok szerint:

    • 6216 gyermek született
    • 12 061 ember hunyt el

    Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 6000 fővel csökkent a népesség, ami rendkívül magas természetes fogyásnak számít.


    Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

    Bár a januári adat különösen erős, a folyamat nem új. A hosszabb távú statisztikák is hasonló irányt mutatnak.

    Egy éves összevetésben:

    • kb. 71 820 születés történt
    • miközben 123 238 halálozás volt

    👉 Ez már éves szinten is azt jelenti, hogy jóval több a halálozás, mint a születés – vagyis a népesség folyamatosan csökken.


    Mi áll a háttérben?

    A szakértők szerint több tényező együtt okozza ezt a drámai különbséget:

    1. Alacsony születésszám

    A termékenységi ráta továbbra is messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.

    • jelenleg kb. 1,3–1,34 körül alakul
    • a fenntartható szint: 2,1

    2. Elöregedő társadalom

    Magyarországon egyre magasabb az idősek aránya, ami természetesen növeli a halálozások számát.

    3. Hosszú távú népességfogyás

    A magyar népesség már 1981 óta folyamatosan csökken


    Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

    Érdekesség, hogy a halálozások száma egyébként csökkent az előző évhez képest, mégis:

    👉 a születésszám még gyorsabban esett vissza

    Ezért alakulhatott ki az, hogy:

    • kevesebb haláleset mellett is
    • rekord közeli népességfogyás történt

    Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

    A tendencia februárban is folytatódott.

    • 5333 születés
    • 10 198 halálozás

    👉 Vagyis továbbra is közel kétszeres különbség maradt.


    Mit jelent ez a jövőre nézve?

    A számok mögött komoly gazdasági és társadalmi következmények állnak.

    A népesség csökkenése hatással van:

    • a munkaerőpiacra
    • a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára
    • az egészségügyi ellátórendszerre
    • a gazdasági növekedésre

    Minél kevesebb az aktív dolgozó és több az idős, annál nagyobb nyomás nehezedik a rendszerre.


    Egy „láthatatlan válság” zajlik

    A szakértők gyakran hangsúlyozzák:

    👉 ez nem hirtelen krízis, hanem lassú, évtizedek óta tartó folyamat

    A különbség azonban mostanra olyan mértékű lett, hogy már havi szinten is látványos.


    Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

    A legfontosabb számok egyben:

    • 2026 január: 6216 születés vs. 12 061 halálozás
    • természetes fogyás: ~5845 fő egy hónap alatt
    • éves szinten is jelentős a különbség

    👉 A trend egyértelmű:
    Magyarország népessége tovább csökken – és a különbség egyre nagyobb.

    A kérdés már csak az:
    meg lehet-e még fordítani ezt a folyamatot, vagy tartósan együtt kell élni vele?

    Hírkereső friss bulvár hírek