Címke: AI fejlődése

  • Hazavágták a Google keresőt! Az AI tönkrevág mindent!

    Hazavágták a Google keresőt! Az AI tönkrevág mindent!

    Viszlát, Google Kereső, viszlát, kék linkek! Bár a techóriás a keresőoptimalizálással és a szponzorált tartalmakkal mindent megtett, hogy egyre használhatatlanabbak legyetek, a nehézségek ellenére is a Google volt a legjobb kereső – igaz, ez inkább a többi gyengesége miatt volt, nem feltétlenül a Google érdeme. Na de miért a gyászjelentés? A cég keddi nagy bejelentése, pontosabban annak egy fontos eleme miatt. A Google I/O fejlesztői konferencián ugyanis bemutatták a cég sikerének alapkövét, a keresőmotort érintő változásokat.

    Bérkalkulátor – számolja ki a bérét!!!

    Talán senkinek nem kell bemutatni a Google találati listájának tetejére került mesterséges intelligenciás (MI) összefoglalókat, amiket már havi 2,5 milliárd ember használ. Ezek már több mint egy éve velünk vannak, és ugyan az elején inkább viccesen haszontalanok/veszélyesek voltak, mára már nagyjából majdnem olyan hatékonyak, mint amennyire a Google szeretné. És pont olyan károsak, mint amennyire mindenki sejtette, hogy lesznek.

    Ezek úgy működnek, hogy az ember rákeres valamire, a Google pedig átnézi az összes indexált oldalt, videót, és az azokban talált információ alapján röviden megválaszolja a kérdést. Ha az ember több infóra kíváncsi, legörgethet a doboz alá, hogy a rendes találatok között böngésszen, vagy rányomhat a dobozban található, apró linkikonokra, hogy eljusson az MI által összerakott válasz forrásaiig. De legyünk őszinték: ha az MI nagyjából hasznosnak tűnő választ adott, nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy rákattintsanak az oldalakra, ahonnan a segítséget valóban kapták.

    A Gemini hasít:

    A következő lépés az MI-mód volt, ami már egy elkülönített felületet kapott a keresőben, és lényegében úgy nézett ki és működött, mintha az ember a Gemini csetbottal beszélgetne. Sundar Pichai Google-vezérigazgató szerint már havonta több mint egymilliárd ember használja ezt a funkciót – tehát sikerült még inkább eltávolítani a felhasználókat a válaszok forrásától, hiszen az MI-módban már nem sorolják fel a hagyományos módon a linkeket, csak oldalt elrejtve.

    A Google I/O ’26 prezentációjában pedig bemutatták a Google teljesen új változatát, amiben középpontba kerül az MI-alapú keresődoboz. Ebben elvileg már nem kell olyan pontosan megfogalmazni a kérdést, mint eddig, mert az MI értelmezi majd. Sőt nemcsak értelmezi, még a kérdés befejezésében is segít.

    A kereső több új funkciót is kap: nyártól MI-ügynököket lehet majd ráállítani különböző feladatokra. Például ha a felhasználó tudja, hogy egy koncertre, kiállításra mikortól lehet jegyet venni, beállíthat majd egy ügynököt, hogy szóljon, amint megnyílik az értékesítés. Sőt a Google szerint idővel arra is képes lesz, hogy megvegye helyettünk a jegyet, de kérdés, hogy mikor bízunk majd meg ennyire egy-egy techóriásban, hogy rábízzuk az ilyesmit.

    A keresőbe bekerül az ősszel bejelentett, de most felfrissített Antigravity is, ami a Google MI-alapú fejlesztői platformja. Erre és a Geminira alapozva a keresések találati oldala egyre inkább interaktív weboldallá válik, ami állítólag személyre szabott leosztásban és kialakításban fog megjelenni. A bemutatóban példaként felmerült, hogy ha egy diák kíváncsi arra, hogyan befolyásolja egy fekete lyuk a téridőt, akkor rákeres, és a Google kódoló ügynökei összedobnak neki egy rövid videót.

    Szóval a sima keresésnek vége, sokunk nagy bánatára!

  • Sokan veszítik el a munkájukat!

    Sokan veszítik el a munkájukat!

    Javában zajlik az AI-forradalom – a kérdés most már az: beleszólhatunk-e egyáltalán.

    Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.

    Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.

    Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.

    Az amerikai munkavállalók 52 százaléka fél tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti munkáját, ez csaknem kétszerese a tavalyi szintnek, derül ki a KPMG november 24-én közzétett felmérési eredményeiből – írja a HR Dive.

    A jelentés szerint a vezetőknek fel kell készíteniük a dolgozóikat a mesterséges intelligencia által uralt jövőre.

    A pénzügyi vezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy mit jelent az AI a munkaerő számára – derült az Economist Group tanulmányából.

    A St. Louis-i Federal Reserve Bank augusztus végén közzétett tanulmánya „feltűnő összefüggést” tárt fel az AI elterjedése és a 2022 óta tapasztalható munkanélküliség növekedése között, különösen a technológiai szektorokban.

    A kérdés felkeltette a Capitol Hill figyelmét. A hónap elején Josh Hawley (R-Mo.) és Mark Warner (D-Va.) szenátorok olyan törvényjavaslatot (S. 3108) terjesztettek elő, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok és a szövetségi ügynökségek az AI-hez kapcsolódó elbocsátásokat jelentsék az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának, azzal a céllal, hogy ezeket az adatokat egy nyilvánosan elérhető jelentésbe foglalják össze. 

  • Mesterséges intelligencia 2026-ban: új korszak kezdődik a technológiában

    Mesterséges intelligencia 2026-ban: új korszak kezdődik a technológiában

    A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években olyan ütemet diktált, amelyhez hasonlót a technológiai szektor korábban ritkán tapasztalt. Az AI már nem csupán kutatólaborokban vagy nagyvállalatoknál van jelen, hanem mindennapi alkalmazások, üzleti folyamatok és állami rendszerek alapvető elemévé vált. A szakértők szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia újabb fordulóponthoz érkezik, amely jelentős hatással lehet a gazdaságra és a társadalom egészére.

    Mi vagyunk a Hírkereső

    Az AI fejlődése új szintre lép

    Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia leginkább a szöveg-, kép- és hangfeldolgozás területén hozott látványos áttöréseket. A következő években azonban a hangsúly egyre inkább az önálló döntéshozatalra képes rendszerekre, valamint az ipari és üzleti automatizációra helyeződik át. A fejlesztők célja, hogy az AI ne csak reagáljon az utasításokra, hanem komplex helyzeteket is értelmezni tudjon.

    A várakozások szerint 2026-ra az AI-alapú rendszerek széles körben megjelenhetnek az egészségügyben, a pénzügyi szektorban és a logisztikában is. Ezek az alkalmazások nemcsak gyorsabbá, hanem pontosabbá is tehetik a döntéshozatalt, miközben csökkentik az emberi hibák számát.

    Gazdasági hatások és munkaerőpiaci változások

    A mesterséges intelligencia térnyerése komoly hatással van a munkaerőpiacra. Egyes munkakörök automatizálása felgyorsulhat, különösen az adminisztratív és adatfeldolgozási területeken. Ugyanakkor új állások is létrejöhetnek, elsősorban az AI-fejlesztéshez, karbantartáshoz és felügyelethez kapcsolódóan.

    Elemzők szerint 2026-ra a vállalatok egyre inkább hibrid munkamodellekben gondolkodnak majd, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia együttműködése kerül előtérbe. A cégek számára kulcskérdés lesz, hogyan tudják alkalmazottaikat felkészíteni az új technológiák használatára.

    Szabályozás és adatvédelem a középpontban

    A gyors technológiai fejlődés egyre nagyobb nyomást helyez a jogalkotókra is. Az AI használata komoly adatvédelmi és etikai kérdéseket vet fel, amelyek megoldása nélkülözhetetlen a társadalmi elfogadottság fenntartásához. Több ország már most is dolgozik olyan szabályozásokon, amelyek keretek közé szorítják a mesterséges intelligencia alkalmazását.

    2026-ra várhatóan szigorúbb előírások lépnek életbe az adatkezelés, az átláthatóság és az algoritmusok ellenőrizhetősége terén. Ezek célja, hogy a felhasználók nagyobb biztonságban érezzék magukat, miközben az innováció sem szenved jelentős hátrányt.

    A mesterséges intelligencia mindennapi szerepe

    A szakértők szerint a következő években az AI egyre kevésbé lesz „látható” technológia. Beépül a hétköznapi eszközökbe, alkalmazásokba és szolgáltatásokba, anélkül hogy a felhasználók tudatosan észlelnék a jelenlétét. Az intelligens asszisztensek, ajánlórendszerek és automatizált ügyfélszolgálatok mindennapossá válhatnak.

    Ez a folyamat hozzájárulhat ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia elfogadottsága tovább növekedjen, ugyanakkor új kihívásokat is teremt az oktatás és a digitális tudatosság terén.

    Mire érdemes figyelni 2026 felé közeledve?

    Összességében a mesterséges intelligencia fejlődése 2026-ban is meghatározó témája marad a technológiai híreknek. A vállalatoknak, a döntéshozóknak és a felhasználóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. Azok, akik időben felismerik az AI nyújtotta lehetőségeket és kockázatokat, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő években.