Címke: augusztus 20

  • Ennyibe kerül az augusztus 20-i ünneplés: 3000 forint a lángos, közel 2000 egy szelet torta

    Ennyibe kerül az augusztus 20-i ünneplés: 3000 forint a lángos, közel 2000 egy szelet torta

    Az augusztus 20-i budapesti programok nemcsak koncertekkel, családi rendezvényekkel és az esti látványosságokkal várják a látogatókat. A gasztronómiai kínálat is jelentős, az árakat látva azonban egy többtagú család étkezése már komolyabb kiadást jelenthet. Mutatjuk, mennyibe kerülhet idén egy lángos, egy korsó sör vagy éppen Magyarország tortájának egy szelete.

    Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó rendezvények Budapest számos pontján zajlanak. A Kossuth tér, a Szabadság tér, a Várkert Bazár, a Műegyetem rakpart és a Margitsziget környékén is programok várják az érdeklődőket.

    A rendezvényeken a hagyományos magyar fogások mellett street food ételekből és nemzetközi kínálatból is lehet választani. Aki azonban nem csak nézelődni szeretne, hanem enne és inna is valamit, annak érdemes előre kalkulálnia a költségekkel.

    3000 forintba kerülhet egy sajtos-tejfölös lángos

    Az egyik legnépszerűbb fesztiválétel természetesen idén sem marad el. Egy fokhagymás lángosért 2600 forintot, míg a sajtos-tejfölös változatért 3000 forintot kérhetnek.

    Aki inkább lepényt választana, annak ennél is mélyebben kell a pénztárcájába nyúlnia: egy adag ára 4500 forint körül alakulhat.

    A tartalmasabb ételeknél sem ritkák a 4-5 ezer forintos árak. A székely miccs tál és a székely grillkolbász tál 4500 forintba, a préselt csülök tál és a kolozsvári töltött káposzta pedig 5000 forintba kerülhet. – számolt be a Pénzcentrum.

    Ennyibe kerülnek az italok

    Az italoknál találhatunk olyan termékeket is, amelyeknél igyekeztek egységesebb, visszafogottabb árat kialakítani.

    Egy korsó sör 1000 forint, míg az ásványvízért 500 forintot kell fizetni az összesítés szerint.

    A fröccsök között már nagyobb az eltérés: típustól és mérettől függően 1000 és 3700 forint közötti árakkal találkozhatnak a látogatók.

    Egy limonádé 1500 forintba kerülhet, míg 2 centiliter pálinkáért vagy Unicumért 1400 forintot kérhetnek.

    Egy négytagú családnál gyorsan tízezres lehet a számla

    Az egyes árak külön-külön talán nem tűnnek kirívónak egy nagyszabású rendezvényen, családdal érkezve azonban gyorsan összeadódnak.

    Ha például egy négytagú család négy sajtos-tejfölös lángost és négy ásványvizet vásárol, az a felsorolt árakkal számolva már 14 ezer forintos kiadást jelent.

    Ha pedig desszertként mindenki megkóstolná Magyarország tortáját is, további 7800 forinttal nőhet a számla. Ebben a példában egy egyszerű étkezés és desszert így már 21 800 forintba kerülhet.

    Természetesen ez csak egy szemléltető számítás: a tényleges költség attól függ, hogy melyik helyszínen és milyen ételeket, italokat választ a család.

    Közel kétezer forint Magyarország tortájának egy szelete

    Az augusztus 20-i ünnep egyik gasztronómiai különlegessége minden évben Magyarország tortája.

    2026-ban a Bíborfehérkapta meg a címet. A gyulai Kézműves Cukrászda csapata által készített tortában többek között rögös túró, tejfölös mousse, erdei bogyós gyümölcsök és pirított mandula jelenik meg.

    A tortát augusztus 20-tól országszerte több cukrászdában is meg lehet kóstolni. Budapesten az Ízek Utcájában is elérhető, ahol az összesítés szerint egy szeletért 1950 forintot kell fizetni.

    Az ünnepi programok jelentős része ingyenesen látogatható, az étkezéssel azonban már érdemes külön számolni. Egy ital és egy egyszerűbb étel fejenként is több ezer forintba kerülhet, egy teljes családi ebéd vagy vacsora pedig könnyen meghaladhatja a 20 ezer forintot.

  • Tűzijáték a Balaton közepéről? Idén erre is lesz lehetőség

    Tűzijáték a Balaton közepéről? Idén erre is lesz lehetőség

    Különleges programmal készülnek az augusztus 20-i ünnepre a Balatonnál: több kikötőből is tűzijátéknéző sétahajók és bulihajók indulnak. A programok egy része már augusztus 19-én elkezdődik, augusztus 20-án pedig Keszthelyről, Balatonfüredről, Fonyódról és Siófokról is vízre szállnak az ünnepi járatok.

    A legnagyobb különlegességet természetesen az adja, hogy az utasok nem a partról, hanem a Balaton vizéről figyelhetik az esti tűzijátékokat.

    Már augusztus 19-én elindulnak az első hajók

    Szerdán Badacsonyból és Balatonboglárról indulnak különleges járatok.

    Badacsonyból 20:30-kor egy kétórás bulihajó fut ki a Tomaj katamaránnal, amelyről a badacsonyi tűzijátékot lehet megfigyelni.

    Balatonbogláron két lehetőség közül is választhatnak az érdeklődők. A Siófok katamarán 21:30-kor indul kétórás bulihajózásra, míg a Tünde nosztalgiahajó 22:30-kor kezdi meg egyórás tűzijátéknéző útját.

    Augusztus 20-án több balatoni kikötőből is indulnak

    Csütörtökön Keszthelyen már 20:25-kor elindul az első különjárat. A Helka nosztalgiahajót öt perccel később a Csongor, majd 20:35-kor a Lelle motoroshajó követi. Mindhárom járatról a keszthelyi tűzijátékot nézhetik meg az utasok.

    Fonyódról 21 órakor indul a Tomaj katamarán kétórás bulihajója, 21:30-kor pedig a Füred katamarán egyórás sétahajója fut ki. Ezek fedélzetéről a fonyódi ünnepi tűzijáték lesz látható.

    Több hajóra már minden jegy elkelt

    A program népszerűségét jól mutatja, hogy Balatonfüreden és Siófokon több meghirdetett járat is megtelt.

    Balatonfüreden a Jókai és a Csobánc nosztalgiahajó tűzijátéknéző útjára, valamint a Balaton katamarán bulihajójára is elfogytak a jegyek a közzétett tájékoztatás szerint.

    Hasonló a helyzet Siófokon: a Szent Miklós motoroshajó 20:30-as bulihajójára és a Kelén nosztalgiahajó 21:30-as sétahajójára sincs már szabad jegy.

    A még elérhető járatok iránt érdeklődőknek ezért érdemes időben megnézniük az aktuális jegykínálatot, hiszen az ünnep közeledtével ezek is gyorsan megtelhetnek.

    Pezsgővel is köszöntik az utasokat

    Az ünnepi hangulathoz egy apró extra is társul: a meghirdetett sétahajókon és bulihajókon egy pohár pezsgővel vagy üdítővel köszöntik az utasokat.

    A tűzijátéknéző hajók így azoknak jelenthetnek különleges augusztus 20-i programot, akik idén a megszokott parti helyszínek helyett egészen más perspektívából szeretnék látni az ünnepi fényeket.

    A programok ráadásul több balatoni települést érintenek, így Badacsony, Balatonboglár, Keszthely, Balatonfüred, Fonyód és Siófok környékén nyaralók számára is akad lehetőség.

    Az indulás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni az adott járat aktuális jegyhelyzetét, illetve az időjárási és hajózási tájékoztatásokat.

  • Kvíz: ismered augusztus 20. és az új kenyér történetét? Most kiderül!

    Kvíz: ismered augusztus 20. és az új kenyér történetét? Most kiderül!

    Augusztus 20. nemcsak az államalapítás és Szent István király ünnepe, hanem az új kenyér hagyománya is szorosan kapcsolódik ehhez a naphoz. A frissen sült kenyér évszázadok óta különleges helyet foglal el a magyar kultúrában, az új termésből készített kenyér pedig a betakarítás és az egész éves munka egyik jelképe.

    De vajon mennyit tudsz erről a hagyományról? Tudod, miért éppen augusztus 20-ához kötjük az új kenyeret? Melyik mezőgazdasági munkával kezdődik az út a gabonától az ünnepi kenyérig? És azt tudod, hogyan vált augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb ünnepévé?

    Most 10 kérdéssel teheted próbára a tudásodat. Lesznek könnyű kérdések, de akad köztük olyan is, amelyen még az is elgondolkodhat, aki jól ismeri az augusztus 20-i hagyományokat.

    Kvíz: mennyit tudsz az új kenyér ünnepéről?

    A kérdések többsége az új kenyérhez, augusztus 20. történetéhez és a magyar hagyományokhoz kapcsolódik, de a kenyérkészítésről is kapsz néhány feladványt.

    Indulhat a kvíz!

    🌾 AUGUSZTUS 20. • ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

    Kvíz: Te mit tudsz az új kenyér ünnepéről?

    10 kérdés következik az új kenyér hagyományáról, augusztus 20-ról és a kenyérkészítésről. Válaszd ki a helyes megfejtést!

    1/10. kérdés
  • Mit ünneplünk augusztus 20-án? Az államalapítástól az új kenyérig – ezt jelenti az ünnep

    Mit ünneplünk augusztus 20-án? Az államalapítástól az új kenyérig – ezt jelenti az ünnep

    Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe: ezen a napon az államalapításra és Szent István királyra emlékezünk, de az ünnephez az új kenyér hagyománya is szorosan kapcsolódik. 2026-ban augusztus 20. csütörtökre esik, így négynapos hosszú hétvége kezdődik, országszerte számos ünnepi programmal. Budapesten este audiovizuális show, drónok, fények és tűzijáték várja a közönséget.

    Augusztus 20. jelentése az évszázadok során többször változott, miközben több hagyomány is összekapcsolódott ezen a napon. Ma egyszerre kötődik a magyar államalapításhoz, Szent István királyhoz, a keresztény hagyományokhoz és az új kenyér ünnepéhez.

    Az állami rendezvénysorozat 2026-ban a Nemzet Ünnepe elnevezést kapta. Az idei programok mottója: „Ezer éve együtt Európában.”

    Miért éppen augusztus 20-án ünnepeljük Szent Istvánt?

    I. István király idején még augusztus 15., Nagyboldogasszony napja számított kiemelt ünnepnek. A hagyomány szerint István király ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, és 1038-ban szintén augusztus 15-én hunyt el.

    Az ünnep később került át augusztus 20-ra. 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király ereklyéit Székesfehérváron, ami a kor szokásai szerint a szentté avatással volt egyenértékű.

    Szent István tisztelete ezt követően évszázadokon keresztül meghatározó maradt. Mária Terézia idején augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünneppé vált, és ehhez az időszakhoz kapcsolódik a Szent Jobb tiszteletének megerősödése is. Az ereklyét napjainkban a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

    Az új kenyér és az alkotmány ünnepe is volt

    Augusztus 20. jelentése a 20. században jelentősen átalakult. A második világháborút követő kommunista rendszer igyekezett háttérbe szorítani az ünnep vallási és történelmi jelentését, miközben maga a munkaszüneti nap megmaradt.

    Az ünnepet egy időben az új kenyér ünnepeként emlegették, 1949-től pedig az új szocialista alkotmányhoz kapcsolták. 1949 és 1989 között augusztus 20. az alkotmány napjaként is szerepelt az állami ünnepek között.

    A rendszerváltást követően ismét előtérbe kerültek a korábbi hagyományok. Az Országgyűlés 1991-ben Szent István napját Magyarország hivatalos állami ünnepévé nyilvánította, és augusztus 20. ma is nemzeti ünnep.

    Mit ünneplünk augusztus 20-án 2026-ban?

    Napjainkban augusztus 20. mindenekelőtt az államalapítás és Szent István király emléknapja, de tovább élnek az új kenyérhez és az aratáshoz kapcsolódó hagyományok is.

    Az ország számos településén koncertekkel, családi rendezvényekkel, kenyérszenteléssel, kulturális és hagyományőrző programokkal készülnek. Budapesten pedig 2026-ban is nagyszabású központi rendezvényeket tartanak.

    Az idei év különlegessége, hogy augusztus 20. csütörtökre esik, augusztus 21. pedig áthelyezett pihenőnap, így négynapos hosszú hétvége kapcsolódik az ünnephez.

    Mikor kezdődik az augusztus 20-i tűzijáték 2026-ban?

    A budapesti esti program 2026-ban eltér a korábbi években megszokottól. A tűzijáték egy nagyobb, fényeket, drónokat és más látványelemeket is felvonultató audiovizuális műsor része lesz.

    Az esti show 21 órakor kezdődik, a tűzijáték pedig a félórás műsor részeként körülbelül tíz percig tart.

    Napközben a Duna felett légiparádé is várható, este pedig a főváros több pontjáról követhető lesz a látványprogram.

    A tűzijáték idején a fővárosi közösségi közlekedés is sűrűbben működik: a metrók, egyes kötöttpályás járatok és fontosabb autóbuszvonalak több járattal segítik az ünneplők közlekedését és hazajutását.

    Honnan lehet nézni a tűzijátékot?

    A szervezők tájékoztatása szerint több belvárosi helyszínről is követhető lesz az esti műsor. A Kossuth térről szintén látható lesz a tűzijáték, ezt követően pedig zenei programok folytatódnak.

    A Citadella és a Gellért-hegy ugyancsak népszerű helyszín lehet. A Citadella egyes északi kilátópontjain biztonsági okokból korlátozzák a bent tartózkodók számát, a belépés érkezési sorrendben történik. Az erődfalon kívüli sétányon és a Szabadság-szobor környéki teraszon nem lesz ilyen létszámkorlát, ugyanakkor nem minden pontról látható a teljes műsor.

    A szervezők azt kérik, hogy aki részt vesz az ünnepi programokon, lehetőség szerint közösségi közlekedéssel induljon útnak, és folyamatosan figyelje az időjárási előrejelzéseket is.

    Augusztus 20. tehát 2026-ban is egyszerre őrzi Szent István, a magyar államalapítás és az új kenyér hagyományát, miközben a négynapos hosszú hétvége miatt az ünnepi rendezvények több napra is kiterjedhetnek.

  • Lefújták az augusztus 20-i tűzijátékot ezekben a városokban: ez áll a döntések hátterében

    Lefújták az augusztus 20-i tűzijátékot ezekben a városokban: ez áll a döntések hátterében

    Közeledik augusztus 20., ám idén nem minden magyar városban zárul tűzijátékkal az államalapítás ünnepe. Több településen már úgy döntöttek, hogy biztonsági, környezetvédelmi vagy állatvédelmi szempontok miatt elmarad a látványosság, máshol pedig módosítottak az eredeti terveken.

    A legfrissebb bejelentés Sárospatakról érkezett. A városban az ünnepi rendezvényeket megtartják, az augusztus 20-ra tervezett tűzijátékot azonban elhalasztják. A döntés hátterében az idei rendkívüli szárazság és az ebből fakadó tűzveszély áll.

    Sárospatakon az év eleje és augusztus között mindössze 177,7 milliméter csapadék hullott, miközben az előző 15 év azonos időszakának átlaga 388,6 milliméter. Vagyis az idei mennyiség a sokéves átlag felét sem éri el.

    Már minden készen állt a tűzijátékra

    A sárospataki döntés azért is érdekes, mert nem arról van szó, hogy eredetileg sem terveztek tűzijátékot. A látványosságot már megrendelték, és a szükséges katasztrófavédelmi engedélyek is rendelkezésre állnak.

    A városvezetés azonban az elmúlt időszak tűzeseteit és a rendkívül kiszáradt környezetet látva végül úgy döntött, hogy nem vállalja az augusztus 20-i tűzijátékkal járó kockázatot.

    A tartós csapadékhiány miatt a növényzet és a Bodrog-part környezete is rendkívül száraz. Ilyen körülmények között egy kisebb tűz is gyorsan továbbterjedhet.

    A tűzijáték ugyanakkor nem marad el végleg. A város közlése szerint egy későbbi időpontban megtartják, amikor azt már biztonságos körülmények között lehet megrendezni.

    Máshol is tűzijáték nélkül ünnepelnek

    Sárospatak nincs egyedül. Tatabányán szintén úgy döntöttek, hogy 2026-ban nem rendezik meg a hagyományos tűzijátékot a Csónakázó-tónál. A háttérben ott is a szárazság és a kiszáradt környezet jelentette fokozott veszély áll.

    Hódmezővásárhelyen más a helyzet. A városban korábban úgy határoztak, hogy csak minden második évben rendeznek tűzijátékot, így 2026-ban eleve kimarad a program. A döntés mellett az állatok nyugalmának védelme is érvként jelent meg.

    Budapesten ezzel szemben lesz tűzijáték augusztus 20-án, a megadott információk szerint azonban a korábbiaknál rövidebb, mintegy tízperces látványossággal készülnek.

    Így 2026-ban településenként jelentősen eltérhet, hogyan ünneplik augusztus 20-át. Van, ahol teljesen elmarad a tűzijáték, máshol elhalasztják, illetve olyan város is akad, ahol megtartják, de rövidebb formában.

    Sárospatakon mindenesetre maga az államalapítási ünnepség nem marad el, kizárólag a tűzijátékot halasztják későbbre. A város döntése szerint a jelenlegi rendkívüli szárazság mellett az emberek, az épített környezet és a természeti értékek biztonsága fontosabb az esti látványosságnál.