Nagy változás készül a fizetések rendszerében az Európai Unióban. Az új bértranszparencia-szabályozás célja, hogy átláthatóbbá tegye a béreket, és csökkentse a nők és férfiak közötti bérkülönbségeket. A változás azonban megosztja a dolgozókat és a munkaadókat is, mert sokan attól tartanak, hogy a fizetések nagyobb átláthatósága munkahelyi feszültségekhez vezethet.
A minimálbérekről itt olvashat bővebben:
Az Európai Unió tagállamainak – így Magyarországnak is – 2026. június 7-ig kell átültetniük a bértranszparenciáról szóló irányelvet a nemzeti jogrendjükbe. A szabályozás jelentős változásokat hozhat a munkaerőpiacon és a bérezési rendszerekben.
Mi az a bértranszparencia?
A bértranszparencia azt jelenti, hogy a fizetések rendszerét átláthatóbbá kell tenni. Az új szabályok értelmében a munkáltatóknak világosabb bérstruktúrát kell kialakítaniuk, és a dolgozóknak is több információjuk lehet arról, milyen elvek alapján állapítják meg a fizetéseket.
A tervek szerint például:
- egyes álláshirdetésekben fel kell tüntetni a bérsávot,
- tilos lehet a fizetésről szóló titoktartási kötelezettség,
- a cégeknek jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket.
Az intézkedések célja az, hogy azonos munkáért azonos fizetés járjon, és csökkenjen a bérdiszkrimináció.
A magyarok többsége konfliktusoktól tart
Egy friss felmérés szerint sokan attól tartanak, hogy a fizetések átláthatóbbá válása munkahelyi feszültségeket okozhat.
A kutatás alapján:
- a válaszadók 52 százaléka szerint elkerülhetetlenek lesznek a konfliktusok,
- 19 százalék szerint a dolgozók jól kezelik majd a helyzetet,
- 25 százalék pedig nem tudja megítélni a hatásokat.
A kutatás azt is kimutatta, hogy sokan még nem ismerik pontosan az új szabályozást, ezért bizonytalanok a várható következményekkel kapcsolatban.
A cégek sem feltétlenül lelkesek
A vállalatok körében sem egyértelmű a támogatottság. Egyes kutatások szerint a cégek jelentős része aggódik amiatt, hogy a fizetések nagyobb nyilvánossága versenyhátrányt vagy belső konfliktusokat okozhat.
A munkáltatók több okból is tartanak a változástól:
- nőhet a dolgozók közötti bérfeszültség
- nehezebb lehet a bérek rugalmas megállapítása
- versenyhátrány alakulhat ki a munkaerőpiacon
Ugyanakkor szakértők szerint a hosszú távú cél egy igazságosabb és átláthatóbb bérstruktúra kialakítása.
A bérkülönbségek csökkentése a fő cél
Az EU egyik legfontosabb célja a nemek közötti bérszakadék csökkentése.
Jelenleg az Európai Unióban átlagosan 12–13 százalékos különbség van a férfiak és a nők fizetése között, Magyarországon pedig ez az arány közel 18 százalék.
Az új szabályok arra kötelezik a cégeket, hogy objektív szempontokkal indokolják a bérek közötti eltéréseket, és szükség esetén korrigálják a különbségeket.
Jelentős változás jöhet a munkaerőpiacon
A szakértők szerint a bértranszparencia teljesen új helyzetet teremthet a munkaerőpiacon.
A cégeknek át kell gondolniuk a bérezési rendszereiket, a munkavállalók pedig nagyobb rálátást kaphatnak arra, hogyan alakulnak a fizetések a különböző pozíciókban.
Bár sokan tartanak a kezdeti konfliktusoktól, hosszabb távon az intézkedések célja az, hogy igazságosabb és átláthatóbb legyen a bérezési rendszer Európában.
