Címke: Béremelés

  • Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Kapitány István, leendő gazdasági és energiaügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér utáni személyi jövedelemadót. Emellett a most nagyjából havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját is csökkentik (a mediánbér a kereseteknek az a középértéke, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet).

    Medián hírek, elemzések, adatok

    Kapitány azt írta, hogy az új kormány hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával akarja letörni az inflációt, és méltányosabbá akarja tenni az adórendszert. Ennek az egyik első lépése a személyi jövedelemadó csökkentése. Ami, ha valóban mindenkit érint, akinek a keresete nem éri el a mediánbért, azt jelenti, hogy a magyarországi munkavállalók felének növeli a nettóját változatlan bruttó esetén is.

    Minimálbér összege – béremelés

    Kapitány szerint a módosítással több mint 240 ezer forint marad a minimálbért kereső emberek zsebében, míg 420 ezer forintos havi bruttó bérnél évi 180 ezer forinttal, havi 500 ezres keresetnél nagyjából évi 120 ezerrel, míg havi 625 ezer forintos bruttó bérnél évi 60 ezer forinttal fizetnek majd kevesebb adót a munkavállalók.

    Kapitány bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik bérsávokban mekkora lesz pontosan az adókulcs. Ha a mostani minimálbérből, a havi bruttó 322 800 forintból indulunk ki, akkor „a módosítással több mint 240 ezer forint” éves megtakarítás nem pontosan jön ki, annak a 6 százaléka (a mostani 15 és a tervezett 9 százalékos szja közötti különbség) ugyanis havi 19 368 forint, ami éves 232 416 forintot jelent.

    A számok szó szerint megegyeznek a párt programjában szereplő adópolitikai vállalásokkal. A programban azt írták, hogy a minimálbéresek szja-ját adójóváírás révén csökkentik, és ugyanezek a jövedelmi példák (420 ezres, 500 ezres és 625 ezres havi bruttó) szerepeltek, mint amik most Kapitány István posztjában szerepelnek.

    A leendő gazdasági miniszter a posztjában kitért arra a KSH adatsorra, „amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére”. Erről, az akkor még nem egész éves az adatsorról tavaly ősszel itt írtunk bővebben.

  • Infláció és reálbér 2026: hiába nőnek a fizetések, mégsem költünk többet

    Infláció és reálbér 2026: hiába nőnek a fizetések, mégsem költünk többet

    A magyar gazdaságban 2026-ra egy különös ellentmondás alakult ki: miközben az infláció jelentősen visszaesett, a reálbérek újra növekedni kezdtek, a lakossági fogyasztás mégsem tért vissza a korábbi szintre.

    Ez azért meglepő, mert a klasszikus közgazdasági logika szerint:

    👉 ha nő a reálbér → nő a vásárlóerő → nő a fogyasztás

    Magyarországon azonban ez a kapcsolat látványosan „megtört”.

    👉 Friss gazdasági és pénzügyi hírek minden nap


    Infláció: brutális sokk után lassulás

    A jelenlegi helyzet megértéséhez vissza kell nézni az elmúlt évekre.

    A KSH adatai szerint:

    • 2023 januárjában az infláció 25,7% volt – történelmi csúcs
    • 2026-ra viszont már 3–4% körüli szintre csökkent

    Ez első ránézésre pozitív fordulat:

    • az árak már nem nőnek olyan gyorsan
    • stabilizálódni látszik a gazdaság

    Csakhogy a probléma nem tűnt el – csak átalakult.


    Reálbér: újra nő, de nem mindenhol egyformán

    A bérek 2024 után ismét emelkedni kezdtek, és 2026-ban is folytatódik a növekedés.

    A friss becslések szerint:

    • a nominális bérek 8–10%-kal nőhetnek
    • az infláció mellett ez 4–6% reálbér-növekedést jelenthet

    Ez papíron komoly javulás.

    Egyes statisztikák még ennél is erősebb adatokat mutatnak, de ezekben sokszor egyszeri kifizetések (pl. jutalmak) is szerepet játszanak, ezért torzíthatják a képet.


    Akkor miért nem költünk többet?

    Ez a legfontosabb kérdés – és a válasz nem a számokban, hanem a viselkedésben van.

    Az Economxelemzése szerint a 2022–2023-as inflációs sokk mélyen átírta a magyarok gondolkodását.

    Inflációs „emlékezet”

    A lakosság egyszerűen nem felejt:

    • az árrobbanás élménye megmaradt
    • kialakult a „minden drága” érzés
    • az emberek óvatosabbak lettek

    👉 még akkor is, ha az infláció már csökkent


    Fogyasztás: lassú visszatérés

    A számok ezt egyértelműen alátámasztják:

    • 2023-ban visszaesett a kiskereskedelmi forgalom
    • 2024–2025-ben csak mérsékelt növekedés látszik

    👉 vagyis a pénz megvan, de a költési kedv nem tért vissza

    Ez egy klasszikus „bizalmi probléma”.


    Mi torzítja még a képet?

    A helyzetet több tényező is bonyolítja:

    1. Árstopok és beavatkozások

    Az elmúlt években:

    • árstopok
    • árrésstop
    • különadók

    alakították a piacot, ami mesterségesen torzíthatta az árakat és a fogyasztást.


    2. Különbségek az egyes termékek között

    Hiába alacsony az átlagos infláció:

    • szolgáltatások ára tovább nő
    • egyes kiadások még mindig drágulnak

    👉 az emberek azt érzik: „nem lett olcsóbb az élet”


    3. Bizonytalanság a jövővel kapcsolatban

    A gazdasági kilátások továbbra sem stabilak:

    • infláció újra gyorsulhat
    • energiaárak emelkedhetnek

    👉 ezért sokan inkább spórolnak, mint költenek


    Ez mit jelent a hétköznapokban?

    A valóságban ez így néz ki:

    • ✔ nő a fizetés
    • ✔ csökken az infláció
    • ❗ mégsem érzi sok ember jobban magát

    Ennek oka:

    👉 a vásárlóerő „helyreáll”, de a bizalom nem


    Gazdasági következmények

    Ez a jelenség nem csak egyéni szinten fontos.

    Hatással van:

    • a gazdasági növekedésre
    • a vállalkozások bevételeire
    • a beruházásokra

    Mivel a fogyasztás a gazdaság egyik fő motorja, a visszafogott költés lassíthatja a kilábalást.


    Nem minden a számokon múlik

    A 2026-os helyzet röviden:

    • az infláció jelentősen csökkent
    • a reálbérek újra növekednek
    • a fogyasztás mégis gyenge maradt

    👉 A kulcs:
    nem csak az számít, mennyi pénzed van –
    hanem az is, hogy mennyire érzed biztonságban magad.

    👉 Friss hírek percről percre a Hírkereső oldalán

  • Ismét béremelést jelentettek be!

    Ismét béremelést jelentettek be!

    Megszületett a 2026-os bérmegállapodás a BKV Zrt.-nél, az idén összesen 9,2 százalékkal emelkednek a bérek a társaságnál – közölte a cég szerdán az MTI-vel.

    Hírkereső

    Azt írták, újabb jelentős bérfejlesztésről állapodott meg a BKV vezetése a szakszervezetek képviselőivel, ennek értelmében 2026-ban összesen 9,2 százalékkal nőnek a bérek a társaságnál. Ebből 8 százalék, de minimum 40 ezer forint egységes alapbérfejlesztésként jelenik meg minden munkavállalónál, a fennmaradó rész pedig egyebek mellett a Budapest-pótlék, az év végi utalványok, valamint a fix összegű pótlékok összegének emelését fedezi.

    A 2026-os bérmegállapodás az év elejétől hatályos, így a munkavállalók a január havi bérüket már az emelt összegek szerint kapják meg.

    Hozzátették: az idei bérfejlesztés illeszkedik a BKV-nál következetesen megvalósított béremelési folyamathoz és a főváros Budapest-család koncepciójához, amelynek célja, hogy a városért dolgozókat anyagi juttatással és egyéb formában is elismerje.

    Kiemelték: 2025 óta 19 százalékkal nőttek a bérek a BKV-nál, ami megfelel a Fővárosi Közgyűlés által tavaly elfogadott, öt évre szóló bér- és foglalkoztatáspolitikai céloknak.

    A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, több esztendőre szóló megállapodásoknak köszönhetően 2022-től a bérek összesen átlagosan 78,6 százalékkal emelkedtek a BKV-nál, ami azt mutatja, hogy a munkáltató prioritásnak tartja a munkatársak anyagi megbecsülését és a kiszámítható jövőt – áll a közleményben.