Több tényező is hatással volt az étolaj fogyasztói árának alakulására – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálata rámutat arra, hogy a napraforgó-étolaj fogyasztói árának alakulásában az úgynevezett EPR-díj mértéke, az alapanyagköltségek emelkedése, valamint a forint-euró árfolyam volt érdemi hatással. A vizsgálat alapján a hatósági árréscsökkentés összességében nem csökkentette az étolaj árát. Versenykorlátozó magatartás gyanúját a GVH nem tárt fel.
GVH Friss hírek és cikkek
A Gazdasági Versenyhivatal – együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) – 2026 januárjában indított gyorsított ágazati vizsgálatot a napraforgó-étolaj magyarországi piacán, mert a gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek ahhoz, hogy az étolaj esetében Magyarországon nagyobb mértékben nőttek az árak 2025-ben, mint a környező országokban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10–12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolaj (főleg napraforgóolaj) kerül felhasználásra a hazai háztartásokban. A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, illetve a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10–20 százalékra tehető.
A GVH rendelkezésére álló információk alapján a napraforgó-étolaj hazai, euróban kifejezett fogyasztói ára 2024 decembere óta a kiskereskedelmi árréskorlátozások hatása ellenére is jelentősen nagyobb mértékben nőtt a visegrádi országok átlagánál, és jobban emelkedett, mint az európai tőzsdei jegyzésárak. Az Eurostat adatai alapján a napraforgó-étolaj esetében a 2024 decembere és 2025 ősze közötti fogyasztóiár-változás mintegy 6%-ponttal meghaladta a szlovák, a lengyel és a cseh fogyasztói átlagárak változásának átlagát.
Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.
A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálatát összefoglaló jelentéstervezetében szereplő adatösszesítések és ismertetések a piaci szereplőktől érkezett, összesen 53 adatszolgáltatáson, valamint nyilvánosan hozzáférhető ágazati adatokon, elemzéseken, jogszabályokon alapulnak. A GVH szakértői a feldolgozott adatok és információk alapján alapvetően három tényezőt azonosítottak, amelyek következtében a napraforgó-étolaj euróban számolt fogyasztói ára nagyobb mértékben nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban.
1. Étolajra kivetett EPR-díj emelése
Magyarországon – a többi európai országtól eltérően – a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj nemcsak az étolaj csomagolására, hanem magára az étolajra, mint termékre is kiterjed. Az EPR-rendszert az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023. július 1-jétől vezették be Magyarországon is. A GVH vizsgálata feltárta, hogy az EPR-díj 2025. októberi emelése pedig jelentős mértékben emelte a fogyasztói árakat, és a díj jelenleg nagyjából a végső fogyasztói ár mintegy 10%-át teszi ki a napraforgó-étolaj esetében.
A GVH szakértői a jelentéstervezetben felvetik, hogy a jelenlegi hazai EPR-szabályozás elmozdítható lenne az ökomoduláció irányába, amivel egyszerre lehetne javítani a környezeti kimeneteket, és csökkenteni a fogyasztói árat. Az étolaj esetében például egy bónuszrendszer keretében díjazni lehetne az országos visszagyűjtési hálózatot fenntartó kiskereskedőket. Ezáltal több helyen lehetne leadni a használt étolajat, ami értékes biodízel alapanyag, egyben a kiskereskedők étolajértékesítéssel kapcsolatos költségei is csökkennének, ami alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezetne. A használt étolaj nagyobb arányú begyűjtése pedig környezetileg is kedvező lenne.
2. Az árréscsökkentés árcsökkentő hatása jelentéktelen volt a napraforgó-étolaj esetében
Az árréscsökkentés 2025. március 17-i bevezetésekor a kiskereskedelmi bruttó árrést a napraforgó-étolaj esetén is 10%-ban maximalizálta a Kormány. A GVH-hoz beérkezett adatok alapján azonban a kiskereskedelmi bruttó árrés a termékek döntő többségénél már az árréscsökkentés előtt sem haladta meg a 10%-ot, tehát érdemi fogyasztóiár-csökkentő hatása nem volt a beavatkozásnak a napraforgó-étolaj esetén, így ennél a termékkategóriánál nem csökkentette az inflációt sem.
3. A forint árfolyamának erősödése
A fogyasztói árak alakulását az alapanyag-költségek és nemzetközi árfolyamatok, valamint a forint-euró árfolyam változásai is érdemi módon befolyásolják. A nemzetközi ár-összehasonlítás során használt euró alapú áremelkedés kis mértékben technikailag növelte a magyarországi inflációs adatokat, mert 2025 során erősödött a forint az euróval szemben. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a napraforgómag árazását a nemzetközi árfolyamatok alakítják Magyarországon is, azonban a belföldi feldolgozás során a költségek egy része (pl. munkaerő) alapvetően forintban merül fel.
A GVH gyorsított ágazati vizsgálata nem tárt fel versenykorlátó magatartásra utaló gyanút a napraforgó-étolaj hazai piacán.
A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 2026. május 26-ig tehetnek írásban észrevételeket. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemükben is közzéteszi a honlapján. A gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető ezen a hivatkozáson.