Címke: Háború

  • Vészjósló jel a forintnál: újra közel a 400-as euró

    Vészjósló jel a forintnál: újra közel a 400-as euró

    Újra közel a 400 forintos euró

    A forint árfolyama ismét gyengülni kezdett, és egyre közelebb kerül a lélektani 400 forintos euróárfolyamhoz. A piaci mozgások szerint a magyar deviza több főbb valutával szemben is veszített értékéből.

    A devizapiacon az euró jegyzése gyorsan emelkedett, miközben a befektetők a gazdasági adatokra és a nemzetközi piaci hangulatra figyelnek.


    Nem először közelít a kritikus szinthez

    A 400 forintos euró nem új jelenség a magyar deviza történetében.

    • 2022-ben először lépte át a forint ezt a határt.
    • Azóta többször is megközelítette vagy rövid időre át is lépte.
    • A piac számára ez egy fontos pszichológiai árfolyamszint.

    Amikor az euró árfolyama közel kerül ehhez a határhoz, az gyakran erős reakciókat vált ki a pénzpiacokon.


    Mi gyengíti most a forintot?

    A forint árfolyamát több tényező egyszerre befolyásolja.

    A legfontosabb hatások:

    • a nemzetközi pénzpiaci hangulat
    • a globális geopolitikai feszültségek
    • a magyar gazdasági kilátások
    • a kamatszintek alakulása

    A befektetők különösen érzékenyen reagálnak a gazdasági adatokra és a monetáris politika változásaira.


    Nem minden elemző pesszimista

    Bár a forint időnként gyengül, egyes előrejelzések szerint a tartós 400-as euró nem feltétlenül azonnali forgatókönyv.

    Egyes banki elemzések szerint az euró–forint árfolyam akár csak 2026 vége felé közelítheti meg tartósan a 400-as szintet.

    Ez azt jelenti, hogy rövid távon az árfolyam jelentősen ingadozhat.


    Gyors áttekintés

    TényezőHatás a forintra
    Nemzetközi pénzpiacgyengítheti
    Kamatpolitikastabilizálhatja
    Gazdasági kilátásokbefolyásolják a befektetői bizalmat
    Geopolitikai helyzetnövelheti a bizonytalanságot

    Összefoglalva:

    • a forint ismét a 400 forintos euró közelében mozog
    • az árfolyamot főként a nemzetközi piacok és gazdasági kilátások alakítják
    • a szakértők szerint a tartós 400-as euró még nem biztos, de a kockázat nő.
    • Az inflációról itt és az árakról itt olvashat!
  • Forintzuhanás a háborús feszültség miatt? – Így reagált az euró és a dollár

    Forintzuhanás a háborús feszültség miatt? – Így reagált az euró és a dollár

    Forintzuhanás: A közel-keleti geopolitikai feszültségek ismét megrázták a nemzetközi pénzpiacokat. Az iráni konfliktus eszkalációja nyomán a befektetők biztonságosabb eszközökbe menekültek, ami látványos elmozdulást hozott a devizapiacon is. A forint árfolyama gyengült, miközben az euró és a dollár erősödött a magyar fizetőeszközzel szemben.

    De mi áll pontosan a háttérben, és mire számíthatunk a következő napokban?


    Hogyan reagált a forint az iráni háborús hírekre?

    A devizapiac gyorsan és érzékenyen reagál a globális bizonytalanságra. A konfliktus hírére:

    • a dollár erősödött, mint klasszikus menedékdeviza,
    • az euró/forint árfolyam emelkedett,
    • a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint – nyomás alá kerültek.

    📊 Árfolyammozgás összefoglaló táblázat

    DevizapárKorábbi szintFeszültség utánVáltozás iránya
    EUR/HUF~384–385~387–389Gyengülő forint
    USD/HUF~330–332~333–336Erősödő dollár
    EUR/USD1,09 körül1,07–1,08Erősödő dollár

    (Az árfolyamok piaci mozgások alapján, napon belüli tartományokban.)


    Miért gyengül a forint háborús helyzetben?

    1️⃣ A dollár mint menedékdeviza

    Nemzetközi konfliktus esetén a befektetők kockázatkerülővé válnak. Ilyenkor a tőke gyakran az amerikai dollárba áramlik, ami automatikusan gyengíti a kisebb, sérülékenyebb devizákat – például a forintot.

    2️⃣ Olajár-emelkedés és inflációs kockázat

    Az iráni konfliktus különösen érzékenyen érinti az energiapiact, mivel a térség globális olajellátásban betöltött szerepe meghatározó. Ha az olajár emelkedik:

    • nő az inflációs nyomás,
    • romlanak a külkereskedelmi kilátások,
    • gyengülhetnek az importfüggő országok devizái.

    Magyarország energiaimport-kitettsége miatt ez közvetlenül érinti a forint stabilitását.

    3️⃣ Feltörekvő piaci devizák sérülékenysége

    A forint az úgynevezett feltörekvő piaci (emerging market) devizák közé tartozik. Ezek jellemzően:

    • gyorsabban reagálnak a globális sokkokra,
    • nagyobb árfolyam-ingadozást mutatnak,
    • érzékenyebbek a nemzetközi befektetői hangulatra.

    Mit jelent ez a magyar gazdaság számára?

    A forint gyengülése rövid távon több területen is érezhető lehet:

    🔹 Drágulhat az import

    Az euró és dollár erősödése növeli az importált termékek árát.

    🔹 Üzemanyagárak emelkedhetnek

    Az olaj világpiaci árának és a dollár árfolyamának emelkedése együtt hat a hazai üzemanyagárakra.

    🔹 Inflációs nyomás nőhet

    A gyengébb forint közvetve hozzájárulhat az árak emelkedéséhez.


    Mi várható a következő napokban?

    A devizapiac jelenleg rendkívül érzékeny a hírekre. A következő tényezők befolyásolhatják az árfolyamot:

    • A konfliktus eszkalációja vagy enyhülése
    • Az olajpiaci reakciók
    • Nemzetközi jegybanki kommunikáció
    • Befektetői kockázatvállalási hajlandóság

    Ha a helyzet tovább romlik, az euró/forint és dollár/forint árfolyam újabb csúcsokat érhet el. Ha viszont diplomáciai megoldás körvonalazódik, a forint visszakorrigálhat.


    Összegzés

    Az iráni konfliktus ismét rámutatott arra, hogy a globális geopolitikai események milyen gyorsan és erőteljesen képesek befolyásolni a pénzpiacokat. A forint árfolyama érzékenyen reagált a bizonytalanságra, miközben a dollár erősödött.

    A következő napok kulcskérdése:
    átmeneti piaci pánikról van szó – vagy tartósabb trendforduló kezdődött?

    További friss információkért látogasd meg a Hírkereső főoldalát, ahol percről percre gyűjtjük a legfontosabb híreket.

  • Mától fizetjük is háború költségeit a benzinkúton!

    Mától fizetjük is háború költségeit a benzinkúton!

    Nem csak riogattak minket, hanem emelik is az árakat! Március 3-tól ismét emelkedik a gázolaj nagykereskedelmi ára. A háttérben a közel-keleti konfliktus és a dráguló olaj áll, ami további áremelkedést vetíthet előre. 2026 márciusában ismét emelkedett a benzinár Magyarországon. Az üzemanyagár változás mögött nemzetközi gazdasági és geopolitikai folyamatok állnak.

    Top hírek az Rss hírkereső oldalán

    Március 3-tól bruttó 5 forinttal nő a gázolaj nagykereskedelmi ára, miközben a benzin beszerzési ára kedden még változatlan marad – számolt be a fejleményekről a Holtankoljak.hu.

    Kiemelik, nagy valószínűséggel ez csupán az áremelkedés kezdete lehet, miután az Egyesült Államok és Irán között szombaton kirobbant háború felfelé hajtja az olajárakat. A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti jegyzése rövid időn belül megközelítheti a 80 dolláros szintet, és további drágulás sem kizárt írták itt, amennyiben a közel-keleti konfliktus tovább eszkalálódik.

    Március 2-án az átlagos hazai üzemanyagárak a következők:

    95-ös benzin: 565 Ft/liter

    Gázolaj: 590 Ft/liter 

    Összefoglaló:

    Az iráni háború hatásai máris érződnek a globális kőolajárakon. Ráadásul az olaj árának emelkedése a hazai üzemanyagárakat is befolyásolhatja. Az Ukránokkal való konfliktus is ellenünk van.

    Bár a katonai támadások önmagukban is felfelé tolják az olajárakat, a kulcstényező a Hormuzi-szoros lezárása. Ugyanis a legtöbb tankhajó-tulajdonos, nagy olajvállalat és kereskedőház felfüggesztette a nyersolaj-, üzemanyag- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül, miután Teherán arra figyelmeztette a hajókat, hogy ne közlekedjenek a vízi útvonalon.

  • Hivatalos: az ajatollah meghalt az iráni támadásban

    Hivatalos: az ajatollah meghalt az iráni támadásban

    Ali Khamenei ajatollah, Irán vezetője is életét vesztette a szombati légicsapásokban.

    A leggyorsabb online hírkereső motor

    Az Irán ellen indított közös amerikai-izraeli támadás napjának végén, magyar idő szerint szombat késő este Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán jelentette be: Irán eddigi vezetője, Ali Khamenei ajatollah halott. Trump pontosabban úgy fogalmazott:

    „Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nemcsak az iráni nép számára igazságtétel, hanem minden nagyszerű amerikai, és a világ számos más országának azon polgárai számára is, akiket Hámenei és vérszomjas BANDITÁKBÓL álló bandája ölt meg vagy csonkított meg.”

    A CNN forrásokra hivatkozva korábban arról írt: Izrael birtokába jutott egy fénykép, amely Ali Hámenei ajatollah holttestét ábrázolja. Az este folyamán korábban Benjámin Netanjahu miniszterelnök úgy fogalmazott: számos jel utal arra, hogy Hámenei „már nincs köztünk”.

    A CNN közben olyan videót is közzétett, melyen üdvrivalgás hangjai hallhatók az iráni főváros, Teherán utcáin, ahol így fogadták az ajatollah halálával kapcsolatos előzetes információkat, melyek az elnöki bejelentést követően már hivatalossá váltak.

    Ali Hámenei iráni vezető meghalt, a holttestét is megtalálták – erről ír egy nem megnevezett izraeli tisztviselő bejelentése alapján a Reuters.

    A mindössze egysoros beszámoló azután jelent meg, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt: „egyre több jele van annak,” hogy az iráni ajatollah meghalt.

    Közben a Times of Israel arról számolt be:

    az ajatollah holttestéről készült képet Netanjahu miniszterelnök is látta.

    Irán továbbra is tagadja, hogy Hámenei életét vesztette volna. Teherán azzal vádolja a zsidó államot, hogy pszichológiai hadviselést kezdtek ellenük demoralizáló hírek terjesztésével, az ajatollah „él és virul.”

  • Élelmiszer, benzin, rezsi: így fizetjük meg más háborúját!

    Élelmiszer, benzin, rezsi: így fizetjük meg más háborúját!

    Az iráni helyzet a világgazdaságot is megrázhatja: a geopolitikai konfliktusok pillanatok alatt emelhetik az energiaárakat, ami az inflációtól a kamatdöntésekig mindent befolyásol. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint Magyarország számára most minden kockázatvállalás káros – a Barátság kőolajvezeték működése és a politikai stabilitás megőrzése elemi fontosságú.

    • Az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel támadást indított Irán ellen.
    • Izrael védelmi minisztere egy közleményben „különleges és állandó szükségállapotot” hirdetett.
    • A bejelentés akkor érkezett, amikor sűrű füstöt láttak felemelkedni a teheráni belvárosban történt robbanások után.
    • Az Egyesült Államok részt vett a műveletben, és szintén csapásokat hajtott végre – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a The Wall Street Journalnek.
    • Izrael-szerte légvédelmi szirénák hangja hallatszott. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, riasztást adott ki, hogy felkészítse a lakosságot a „rakéták kilövésének lehetőségére” az ország ellen válaszul.
    • Irán válaszcsapást mért Izraelre, a perzsa állam ballisztikus rakétákat lőtt ki.
    • Benjamin Netanjahu és Donald Trump megszólalt a támadás után, felszólították Iránt, hogy tegyék le a fegyvert.

    Pásztor Szabolcs a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet az iráni események lehetséges gazdasági következményeire.

    A kutatási igazgató szerint a geopolitikai feszültségek és háborúk először az energiapiacot rázzák meg, majd minden más területre is kihatnak. Az energiaárak rendkívül gyorsan emelkedhetnek, sőt még a krízisek kockázata is felhajtja az olaj- és gázárakat – a piacok azonnal, néha akár órák alatt beárazzák a bizonytalanságot.

    A háborús helyzetek és feszültségek megzavarják a szállítási útvonalakat, a csővezetékeket, a finomítókat, a biztosításokat és a kereskedelmi áramlásokat.

    Mindez akkor is drágábbá teheti az energiát, ha a globális ellátás nem omlik össze – hangsúlyozta.

    Az élelmiszer is drágul, ha emelkednek az energiaárak

    A magasabb energiaárak egyenes következménye a magasabb infláció.

    „Az üzemanyag, az áram, a fűtés és a közlekedés drágul, és ez szinte minden más – élelmiszer, szállítás, gyártás – költségét is megemeli”

    – írta Pásztor. Az energiaválságok gyorsan átterjednek az élelmiszerárakra is: a földgáz a műtrágya előállításának kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig hatással vannak a mezőgazdaságra és a szállításra.

    Ha a hatások tartósak, az energiaimportáló országok növekedése lelassul. Amikor a háztartások többet költenek üzemanyagra és számlákra, kevesebb marad minden másra. A vállalkozások magasabb költségekkel szembesülnek, és elhalaszthatják a munkaerő-felvételt vagy a beruházásokat – vezette le a szakértő.

    Felsorolt ezen kívül több kellemetlen hatást, amit a háborús helyzet okozhat:

    • A központi bankok nehéz döntéssel szembesülhetnek. Ha az infláció emelkedik, a kamatok hosszabb ideig magasabbak maradhatnak – de a magasabb kamatok tovább lassíthatják a gazdaságot. Az energiaválságok valódi politikai dilemmát okoznak.
    • Az energiaválságok átterjednek az élelmiszerárakra. A földgáz a műtrágya előállításának kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig hatással vannak a mezőgazdaságra és a szállításra – így az energiaválság gyorsan megmutatkozhat az élelmiszerárakban.
    • A piacok „kockázatkerülő” magatartással reagálnak. A bizonytalanság részvényárfolyamok esését, magasabb hitelfelvételi költségeket és „biztonságos menedék” jellegű eszközök felé történő menekülést jelenthet – ami szigorítja a pénzügyi feltételeket.
    • Hosszabb távon a világ átalakíthatja az energiaellátást. Az országok válaszul diverzifikálják a beszállítókat, több tároló-, LNG-kapacitást építenek, hatékonyságot ösztönöznek – és néha felgyorsítják a megújuló energiaforrások bevezetését az energiaellátás biztonsága érdekében.
    • Végezetül a magyar kontextus. A Barátság kőolajvezetéken való szállítás visszaállítása elemi fontosságú, a politikai stabilitás megőrzése még ennél is fontosabb. Minden olyan terv és elképzelés, amely rövid távon kockázatot hoz az egyébként is kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben, káros Magyarország számára.
  • A kirobbant háború miatt elszállhatnak az üzemanyagárak!

    A kirobbant háború miatt elszállhatnak az üzemanyagárak!

    Az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel támadást indított Irán ellen. Izrael védelmi minisztere egy közleményben „különleges és állandó szükségállapotot” hirdetett.A bejelentés akkor érkezett, amikor sűrű füstöt láttak felemelkedni a teheráni belvárosban történt robbanások után.Az Egyesült Államok részt vett a műveletben, és szintén csapásokat hajtott végre – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a The Wall Street Journalnak.Izrael-szerte légvédelmi szirénák hangja hallatszott. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, riasztást adott ki, hogy felkészítse a lakosságot a „rakéták kilövésének lehetőségére” az ország ellen válaszul. Irán válaszcsapást mért Izraelre, a perzsa állam ballisztikus rakétákat lőtt ki.Benjamin Netanjahu és Donald Trump megszólalt a támadás után, felszólították Iránt, hogy tegyék le a fegyvert.

    Leggyorsabb reklámmentes Hírkereső

    Szombat reggelre csapást mért Izrael Iránra, több célpontot is lebombáztak Teheránban és az ország több pontján. A támadásba az Egyesült Államok hadereje is bekapcsolódott.

    Izrael megelőző csapást mért Iránra – jelentette be szombaton Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból. A CNN-nek amerikai hivatalnokok megerősítették, hogy az Egyesült Államok is beszállt a támadásba és célzott bombázásokat hajtanak végre iráni célpontok ellen. A fővárosban és számos iráni városban robbanásokról számoltak be. Ezt érezni fogjuk a zsebünkön is.

    Izraelben országos szükségállapotot rendeltek el. Miri Regev közlekedési miniszter bejelentette az ország légterének lezárását. Az izraeli polgári védelmi parancsnokság megtiltotta a gyülekezéseket, bezáratta az oktatási intézményeket és a munkahelyeket, a létfontosságú munkahelyek kivételével.

    A közel-keleti helyzet miatt egekbe szökhet az olaj világpiaci ára, így Magyarország és Szlovákia számára kulcsfontosságú, hogy újrainduljon a Zelenszkij által elzárt Barátság kőolajvezeték. Erre Tóth Máté energiajogász is rávilágított. Szombati posztjában azt írja: „Magyarország eközben blokád alatt áll. Ötödik hete nem engedik jogellenesen az olajat az ukránok a Barátság vezetéken, és szintén jogellenesen a horvátok is megtagadták, hogy ott hozzuk fel az orosz olajat. Innentől mi is a korábbinál lényegesen kitettebbé válunk a világpiaci áraknak, így az iráni eszkalációnak is. (…)”

    Lezárták az iráni légteret

    Irán lezárta légterét – jelentette szombaton a Taszním iráni hírügynökség, nem sokkal azt követően, hogy Izrael bejelentette, megelőző csapásokat mért a síita államra. Az IRINN iráni hírügynökség úgy tudja, robbanások történtek Teherán keleti és nyugati részén, a támadás egyik célpontja pedig az iráni főváros melletti Mehrabad nemzetközi repülőtér. Iráni sajtóforrások szerint támadás érte Ali Hamenei, az ország vallási és politikai vezetője irodájának környékét is. Az INA iraki hírügynökség azt közölte, hogy az Iránnal szomszédos arab ország szintén lezárta légterét.

    Támadás alatt áll jelenleg Teherán mellett Iszfahan, Kom, Karadzs, és Kermánsáh városa is.

    Trump is megszólalt

    Szombat reggel, a támadások után Donald Trump amerikai elnök egy 8 perces videót tett közzé közösségi oldalán, amelyben megerősítette, hogy csapást mértek Iránra az amerikai emberek védelmében. Mint fogalmazott: meg kell állítani ezt a terrorista szervezetet, amely rátelepedett Iránra és fenyegeti az amerikai embereket, katonákat és bázisokat. Trump elmondása szerint Irán több amerikait is túszként tart fogva.

    Ez a terrorista rezsim sosem birtokolhat nukleáris fegyvereket

    – jelentette ki határozottan az elnök, hozzátéve, Iránban évtizedek óta hangoztatják, hogy „halált Amerikára”.

    Trump közölte, a céljuk egyértelmű: Irán senkire se jelentsen fenyegetést. Felszólította az iráni hadsereget és fegyveres erőket, hogy tegyék le a fegyvert, vagy halál vár rájuk. Az iráni civileket pedig arra kértek, keressenek menedéket, ne menjenek az utcára, mert a bombák mindenhová hullani fognak. Egyben felszólította őket arra is, hogy döntsék meg a kormányt, Amerika támogatja őket és mögöttük áll. 

    „Amerika ismét teljes erejében van és képes csapást mérni. Isten áldja az Amerikai Egyesült Államokat” – tette hozzá. 

    Teheránban készült videók szerint az iráni légvédelem teljesen csődöt mondott, a támadó F-15-ösök komótosan közelíthetik meg célpontjaikat. 

    Iránban országszerte lekapcsolták az internetet, nem lehet üzeneteket küldeni és a híreket sem lehet nyomon követni. Iránban az internet blokkolása megszokott dolog a rezsim részéről, így akarták megakadályozni a januári tüntetéshullám terjedését is.  

    Izrael délelőtt már Irán nyugati részét bombázta, katonai célpontokra mértek csapást, miközben Irán Bahreinre is rakétákat lőtt ki, az ott állomásozó amerikai hajók felé és egy amerikai támaszpontra. 

    Magyarok sem repülnek

    A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt a Wizz Air azonnali hatállyal felfüggesztette minden izraeli, dubaji, abu-dzabi és ammani járatát – közölte a Wizz Air Magyarország szombaton az MTI-vel, jelezve: az intézkedés legalább március 7-ig érvényben marad.

    Rakétatalálat érte Dubajban a turisták körében rendkívül népszerű Palm Jumeirah Fairmont Hotel épületét – írja a Daily Mail

    A beszámolók szerint a támadás azután történt, hogy Irán megtorló rakétacsapásokat indított a térségben az Egyesült Államok és Izrael Teherán elleni, közös akcióját követően. 

    A közösségi oldalakon megjelent felvételeken az látható, amint az épület lángokban áll, és sűrű füst gomolyog az ég felé.

    Több felvétel is megörökítette, hogy az ötcsillagos szállodát találat érte, és az épület homlokzata lángra kapott. A felvételek tanúsága szerint a rakéta rendkívüli sebességgel – a hírek szerint akár a hangsebesség ötszörösével – szelte át a levegőt, mielőtt becsapódott.

  • Romániában már háborús helyzetre készítik a lakosságot

    Romániában már háborús helyzetre készítik a lakosságot

    Az országhoz tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelyének védőernyője, így Romániának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek védelméről.

    Top hírek

    Románia lakosságának felkészültnek kell lennie egy háborús erőfeszítés támogatására – jelentette ki Gheorghita Vlad tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke kedden a NATO európai szövetséges haderejének főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal közösen tartott sajtótájékoztatón Nagyszebenben.

    A sajtóval való találkozóra Alexus Grynkewich romániai munkalátogatásának második napján került sor, amikor az amerikai tábornok a nagyszebeni NATO-parancsnokságra és a nagysinki (Cincu) katona bázisra látogatott el.

    A román vezérkari főnök újságírói kérdésre válaszolva közölte: Románia lakosságának felkészültnek kell lennie egy háborús erőfeszítés támogatására, ahogyan más különböző krízishelyzetekre – tűzvészek, földrengések, árvizek – is. Közölte, hogy a védelmi minisztérium számos felkészítő program indítását tervezi az országos katasztrófavédelmi felügyelőséggel (IGSU) közösen.

    Arról is beszélt, hogy a román hadsereg idén 1000-2000 önkéntes fiatal katonai kiképzését tervezi – a költségvetési források függvényében –, de évi 10 ezer fiatal kiképzésére van kapacitása.

    Vlad újságírói kérdésre válaszolva korábbi nyilatkozatára is visszatért, miszerint

    a Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelyének védőernyője, így Romániának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek vagy a Neptun Deep gázmező védelméről.

    Aláhúzta: ez „nemzeti terület”, és a román hadseregnek kötelessége megvédeni az ország infrastruktúráját, amihez szerinte a haditengerészet fejlesztése is szükséges.

    Alexus Grynkewich tábornokot az újságírók arról kérdezték, hogy veszélyben van-e a NATO Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentései miatt, és az Egyesült Államok kiléphet-e az észak-atlanti szövetségből. Az amerikai tábornok aláhúzta: a grönlandi téma „politikai kérdés”, a hadsereg a NATO fenyegetésekkel szembeni védelmére és az elrettentésre összpontosít, ahogy mindig is tette. Megköszönte Romániának a NATO iránti elkötelezettségét és a keleti szárny védelmét, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatást.

    Egy NATO-tagország elleni orosz támadás lehetőségét firtató újságírói kérdésre kijelentette: nagyon bízik abban, hogy Oroszországot a román hadsereg felkészültségi szintje visszatartja egy szövetséges tagállam megtámadásától. Ugyanakkor hozzátette: „lehetetlen megjósolni”, hogy mikor és hogyan ér véget az ukrajnai háború, vagy Oroszország megtámadhat-e egy NATO-tagországot, és ha igen, mikor.

    A román vezérkari főnök hozzátette, hogy

    Oroszország egy kiszámíthatatlan állami szereplő, és meggyőződésének adott hangot, hogy Románia a szövetségeseivel megfelelő választ tudna adni egy esetleges támadásra.

    Alexus Grynkewich romániai munkalátogatása során hétfőn Nicuşor Dan államfővel, Ilie Bolojan kormányfővel és Radu Miruta védelmi miniszterrel is találkozott.