2026 elején a kéretlen telefonhívások száma minden korábbinál magasabb szintet ért el. Szinte nincs olyan mobilfelhasználó, aki ne szembesült volna már azzal a bosszantó jelenséggel, amikor a legváratlanabb pillanatokban villan fel a kijelzőn egy ismeretlen vagy rejtett telefonszám. Legyen szó agresszív telemarketingről, „pénzmosás elleni” ellenőrzésnek álcázott csalásról vagy gyanús külföldi előhívókról, a jelenség közös: valaki a vonal túlsó végén az időnkre vagy a pénztárcánkra pályázik.
A legtöbbünkben dolgozik egy természetes védekező mechanizmus: ha nem ismerjük a hívót, vagy gyanúsnak találjuk a megkeresést, azonnal a piros gomb felé nyúlunk. A hívás elutasítása (a „kinyomás”) tűnik a leggyorsabb és leghatékonyabb megoldásnak, hogy megszabaduljunk a kellemetlenségtől. Azonban a kiberbiztonsági szakértők és a legfrissebb adatok arra figyelmeztetnek, hogy ez a mozdulat pont az ellenkező hatást érheti el, mint amit szeretnénk. Létezik egy technológiai csapda, amibe naponta ezrek sétálnak bele jóhiszeműen, és ami miatt a zaklató hívások nemhogy megszűnnének, hanem egyre sűrűbbé válnak.
A gépi intelligencia a vonal túlsó végén
Mielőtt rátérnénk a helyes megoldásra, meg kell értenünk, hogyan dolgoznak a modern hívóközpontok és a csaló hálózatok. Ma már ritkán ülnek emberek a telefon előtt, akik egyesével tárcsázzák a számokat. Ehelyett automatizált rendszerek (úgynevezett dialerek) dolgoznak a háttérben, amelyek hatalmas adatbázisokat pörgetnek végig másodpercek alatt.
Ezeknek a rendszereknek egyetlen céljuk van: validálni (igazolni), hogy az adott telefonszám mögött hús-vér ember van-e. A csalók számára egy „halott” szám értéktelen, egy „élő” szám viszont aranyat ér, hiszen az később eladható más csalóknak, vagy további, kifinomultabb támadások célpontjává válhat.
Miért a „kinyomás” a legrosszabb válasz?
Sokan azt hiszik, ha elutasítják a hívást, azzal azt üzenik: „nem érdekelsz, hagyj békén”. A valóságban azonban az algoritmus számára a hívás elutasítása egy aktív visszajelzés.
- Aktivitási jelzés: A rendszer rögzíti, hogy a hívást valaki manuálisan utasította el. Ez bizonyítja, hogy a szám aktív, és a tulajdonosa a telefonja közelében van.
- Besorolási előny: Az elutasított hívás után a számod bekerül az „arany fokozatú” adatbázisba, mint olyan elérhetőség, amelyet érdemes más napszakokban is hívni.
- Ördögi kör: Minél több hívást nyomsz ki, annál több újabb megkeresésre számíthatsz a jövőben, mivel a rendszer „érzékenynek” jelöl meg téged.
A profik stratégiája: A „láthatatlan” védekezés
Ha a kinyomás csak ront a helyzeten, mi a teendő? A szakértők szerint a leghatékonyabb védekezés a teljes passzivitás. Ha hagyod, hogy a telefon magától csörögjön ki, a rendszer nem kap egyértelmű visszajelzést arról, hogy egy ember utasította el a hívást, vagy csak egyszerűen nincs használatban a készülék.
Ezt azonban nem kell némán végigszenvedned. Az okostelefonok gyártói már beépítettek olyan eszközöket, amelyek elvégzik helyetted a „piszkos munkát” anélkül, hogy a csalók tudomást szereznének róla.
Hogyan állítsd be a védelmet Androidon?
Ha Google Telefon alkalmazást használsz (ami a legtöbb Androidos készüléken alapértelmezett), néhány lépéssel automatizálhatod a szűrést:
- Nyisd meg a Telefon alkalmazást.
- A jobb felső sarokban válaszd a Beállítások (három pont) menüpontot.
- Keresd meg a Hívóazonosító és spam opciót.
- Kapcsold be a Spamhívások szűrése funkciót.
Ezzel a telefonod automatikusan felismeri a gyanús hívókat, és úgy némítja el őket, hogy neked még a kijelződ sem fog felvillanni – a csaló rendszere pedig nem kapja meg a vágyott „manuális elutasítás” jelet.
Amire érdemes figyelni: A technológia árnyoldala
Bár a fenti szűrés rendkívül hatékony, fontos tudni, hogy a rendszer közösségi visszajelzések és feketelisták alapján dolgozik. Ez azt jelenti, hogy ritka esetekben előfordulhat, hogy egy fontos, hivatalos hívást (például egy banki ügyintézőt vagy egy futárt) is spamnek jelöl a szoftver. Éppen ezért érdemes néha ránézni a némított hívások listájára, de az esetek 99%-ában a nyugalom többet ér, mint a kockázat.
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum