A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de rosszul megtervezve tőkét űzhet ki az országból – erről beszélt az egyik leggazdagabb magyar. Jellinek Dániel szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának valódi tétje nem az irány, hanem a kivitelezés: ha a szabályok kiszámíthatók, Magyarország újra vonzó lehet a befektetőknek, ha nem, akkor éppen az ellenkezője történik.
Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek
Meglepő kijelentést tett Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere. Jellinek Dániel alapvetően méltányosnak tartja a vagyonadó gondolatát, vagyis azt az elvet, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhekhez. Megítélése szerint a Tisza Párt által javasolt 1 százalékos adókulcs és az 1 milliárd forintos belépési küszöb első ránézésre arányos konstrukciót jelez.
Az Indotek-csoport vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte hvg.hu-nak adott interjújában, hogy hangsúly a részletszabályokon van. Szerinte kulcskérdés az adóalap meghatározása: vállalati vagyon esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték képezi az alapot. Emellett indokoltnak tartja a különbségtételt a holdingstruktúrák és az operatív vállalatok között, hiszen utóbbiaknál könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a rendelkezésre álló szabad cash flow nem fedezi az adófizetési kötelezettséget.
Lakáspiac: a kínálat lehet a szűk keresztmetszet
Az ingatlanpiacon az elmúlt években elsősorban a kereslet élénkítése dominált, a következő időszakban azonban a kínálati oldal erősítése válhat meghatározóvá. Ennek feltétele egy gyorsabb, kiszámíthatóbb és következetesebb fejlesztési és engedélyezési környezet kialakítása.
Kiemelte, hogy a döntési folyamatok időkereteinek optimalizálása minden érintett – fejlesztők, önkormányzatok, hatóságok – számára kötelező kellene legyen. Ez nemcsak felgyorsítaná a beruházásokat és csökkentené a költségeket, hanem közvetve az árak mérséklődéséhez is hozzájárulhatna, ami a fiatalok lakáshoz jutását és a családalapítást is segítheti.
Kkv-politika: torzítás helyett ösztönzés
A hazai kis- és középvállalatok támogatását fontos célnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ennek leghatékonyabb eszközei nem a piaci működés közvetlen torzításában rejlenek.
Sokkal inkább a kedvezményes finanszírozási konstrukciók, garanciaprogramok, képzések és együttműködések ösztönzése jelenthet tartós megoldást. Ezek hosszabb távon erősítik a versenyképességet anélkül, hogy bizonytalanságot vinnének a gazdasági környezetbe.
Befektetői bizalom: a legnagyobb kockázat a meglepetés
A befektetési környezet szempontjából a legfontosabb tényezőnek a kiszámíthatóságot nevezte. Szerinte egy befektető számára nem az a döntő, hogy egy szabály szigorúbb vagy lazább, hanem az, hogy előre látható-e.
A legnagyobb kockázat ugyanis a meglepetés, amely közvetlenül hat a kockázati felárakra és a finanszírozhatóságra. Hangsúlyozta azt is, hogy a befektetések teljes életciklusának működnie kell: nemcsak a belépés, hanem a kiszállás lehetősége is kulcskérdés, amihez likvid piac és erősebb nemzetközi befektetői jelenlét szükséges.
Egészségügy: új modell, új egyensúly
Az egészségügy finanszírozásában a régióban már megjelent co-payment alapú modellek bevezetésének lehetőségét vetette fel. Ezek lényege, hogy
az állam a magánszolgáltatóknak is megtéríti az ellátás egy részét, a fennmaradó összeget pedig a beteg magánbiztosítással vagy saját forrásból fedezi.
Ez a rendszer ösztönözheti a magánberuházásokat és az öngondoskodást, miközben csökkentheti az állami ellátórendszer terhelését. Az új kapacitások megjelenése javíthatja az ellátás színvonalát és az életminőséget is. Ugyanakkor megfelelő szabályozás hiányában nőhetnek az egyenlőtlenségek, ezért a hozzáférési garanciák kialakítása kulcsfontosságú.
Hírkereső friss hírek és cikkek
