A klímaváltozás hatásait sokan elsősorban az időjárási szélsőségekben vagy a mezőgazdasági termelésben érzik. A gazdasági szakértők azonban egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés az infláció egyik fontos tényezőjévé is válhat a következő években.
A legtöbben az élelmiszerárak emelkedésével kötik össze a klímaváltozást, hiszen a hőhullámok, aszályok és áradások közvetlenül befolyásolják a mezőgazdasági termelést. A kutatások szerint azonban a hatás ennél jóval szélesebb: a klímaválság a gazdaság több területén keresztül is emelheti az árakat.
Már most mérhető hatása van az időjárásnak
Az elmúlt évek extrém időjárási eseményei már most kimutatható hatást gyakoroltak az árak alakulására. Egy kutatás szerint például a 2022-es európai nyári hőhullám mintegy 0,67 százalékponttal növelte az élelmiszer-inflációt a kontinensen.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben ezek a hatások még erősebbek lehetnek. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés miatt 2035-re akár 50 százalékkal is felerősödhetnek az ilyen időjárási sokkok gazdasági következményei.
Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás nemcsak egyszeri áremelkedéseket okozhat, hanem tartós inflációs nyomást is generálhat.
Nem csak az élelmiszer drágulhat
A klímaváltozás hatása nem áll meg a mezőgazdaságnál. Az extrém időjárási események az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és az energiatermelést is érinthetik.
Például egy aszály vagy árvíz tönkreteheti a termést, de ugyanígy károsíthatja a közlekedési útvonalakat, raktárakat vagy ipari létesítményeket is. Ha egy-egy termék előállítása vagy szállítása drágábbá válik, az végül a fogyasztói árakban jelenik meg.
Az energiaellátás is érzékeny a klímaváltozásra. A szélsőséges hőmérséklet növelheti az energiaigényt, miközben bizonyos termelési formák – például a vízenergia vagy a mezőgazdasági bioüzemanyag-termelés – sérülékenyebbé válhatnak.
Mindez szintén hozzájárulhat az infláció növekedéséhez.
A zöld átállás is növelheti az árakat
A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében világszerte egyre több ország vezet be környezetvédelmi intézkedéseket. Ezek közé tartozik például a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása, a karbonadó vagy a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás.
Bár ezek az intézkedések hosszú távon a fenntartható gazdaságot szolgálják, rövid távon növelhetik a vállalatok költségeit. Ha egy cégnek drágább technológiákba kell beruháznia vagy magasabb energiaárakkal kell számolnia, akkor gyakran az árak emelésével próbálja kompenzálni a költségeit.
Ez az úgynevezett „zöld infláció”, amely a klímavédelmi átállás gazdasági mellékhatásaként jelenhet meg.
Az infláció elleni küzdelem is nehezebb lehet
A klímaváltozás miatt az infláció kezelése a jegybankok számára is bonyolultabbá válhat. A hagyományos monetáris eszközök – például a kamatemelés – általában a kereslet csökkentésével próbálják mérsékelni az árakat.
Az időjárási sokkok azonban sokszor kínálati oldali problémákból erednek. Ha például egy aszály miatt kevesebb élelmiszer terem, akkor az árak emelkedését nem feltétlenül lehet kamatemeléssel megállítani.
Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás a jövőben új kihívás elé állíthatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat.
Európában is egyre nagyobb figyelmet kap a jelenség
Az európai gazdasági elemzők egyre többet foglalkoznak a klímaváltozás inflációs hatásaival. A kutatások szerint a szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá válása miatt az árak ingadozása is erősödhet.
Különösen érzékenyek lehetnek azok az országok, ahol az élelmiszer és az energia nagy súlyt képvisel a fogyasztói kosárban. Ilyen gazdaságokban az árak változása gyorsabban jelenik meg a hivatalos inflációs mutatókban.
Az elmúlt évek inflációs hulláma már megmutatta, mennyire érzékeny lehet a gazdaság az energia- és élelmiszerárak változására.
A jövőben gyakoribb lehet az úgynevezett „klíma-infláció”
A gazdasági elemzők egyre gyakrabban használják a „climateflation” vagy „klíma-infláció” kifejezést. Ez arra utal, hogy a klímaváltozás okozta gazdasági sokkok hosszabb távon folyamatos inflációs nyomást generálhatnak.
Ide tartozhatnak például:
- a mezőgazdasági terméskiesések
- az ellátási láncok megszakadása
- az energiaellátás zavarai
- a zöld átállás költségei
Ezek a tényezők együttesen alakíthatják a jövő inflációs folyamatait.
A gazdaság alkalmazkodása kulcsfontosságú lehet
A szakértők szerint a gazdaság alkalmazkodóképessége kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyire erősen jelennek meg ezek a hatások az inflációban.
Az olyan intézkedések, mint a modern öntözési rendszerek, az ellenállóbb növényfajták vagy a rugalmasabb ellátási láncok segíthetnek csökkenteni a klímaváltozás gazdasági következményeit.
Ugyanakkor a kutatók szerint a klímaváltozás hatásait teljesen megszüntetni nem lehet, ezért a gazdaságpolitika és a vállalatok számára is egyre fontosabb lesz a felkészülés.
Egy új gazdasági kihívás kezdete
A klímaváltozás ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági kihívás is. Az infláció alakulása egyre inkább összefügghet az időjárási szélsőségekkel, az energiaellátással és a zöld átállással.
Ezért a következő években a gazdasági elemzésekben várhatóan egyre gyakrabban jelenik majd meg a klímaváltozás mint inflációs tényező.
A szakértők szerint a kérdés már nem az, hogy hatással lesz-e a klímaváltozás az árakra, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben jelennek meg ezek a hatások a mindennapi gazdaságban.
