Most már nem lehet kétség, hogy a Tisza nyerte a választást.
Jogerőssé vált az április 12-ei országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen benyújtott két jogorvoslati kérelmet elutasította pénteken.
Az április 12-ei választás egyéni választókerületi eredményei április 29-ére, szerdára mindenhol jogerőssé váltak, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – miután valamennyi jegyzőkönyv a rendelkezésére állt – még aznap megállapította az országos listás eredményt, azaz, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, és az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.
Így tehát elmondható, hogy a választás a Tisza Párt nyerte a szavazatok 53,18 százalékával (3.385.890 szavazat), majd azt követi a Fidesz–KDNP 38,61 százalékkal (2.458.337), a harmadik helyen pedig a Mi Hazánk áll 5,63 százalékkal (358.372) – ők hárman jutottak be a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció 1,10 százalékot (70.298) szerzett, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,8 százalékos (51.965) eredményt könyvelhet el.
A Mi Hazánk április 15-én nyújtott be óvást, mert szerintük a Facebookot üzemeltető Meta nem biztosított egyenlő feltételeket az induló pártoknak: Toroczkai László pártelnöknek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem lehet.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megszámolta a külképviseleteken és az átjelentkezők által leadott szavazatokat is, ezzel kialakult a vasárnapi választás végeredménye. A Tisza Párt a vasárnap esti eredményhez képest még tovább növelte mandátumai számát: összesen 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Mivel 133 mandátumtól van kétharmad, ez bőven alkotmányozó többséget jelent. A Fidesz csúfos vereséget szenvedett, és ezzel valószínűleg végük is van (reméljük).
A rendszerváltás óta soha egyetlen párt nem nyert ennyivel választást. A Fidesz négy kétharmada közül a legjobb eredmény 135 mandátum volt 2022-ben. A részvétel minden eddigi rekordot megdöntött a 2026-os választáson: a választópolgárok 79,56 százaléka szavazott. 5 988 778 ember adta le voksát, ilyen sokan még soha nem vettek részt országgyűlési választáson a rendszerváltás óta.
A közel végleges eredmény szerint a Tisza Párt 141 mandátuma mellett a Fidesznek 52, a Mi Hazánknak 6 képviselője lesz az Országgyűlésben.
A Tisza a pártlistákra leadott szavazatok 53,18 százalékát kapta meg, ami 3 385 890 szavazatot jelent.
A Fidesz-KDNP-re a szavazók 38,61 százaléka voksolt, a pártot 2 458 337 ember támogatta szavazatával.
A Mi Hazánk 5,63 százalékos támogatottságot ért el 358 372 pártlistás szavazattal.
A DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem jutott be a parlamentbe. A DK elérte az 1 százalékos küszöböt (1,1 százalék, 70 298 szavazat), ami után a működéséhez állami támogatást kap és nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) viszont az 1 százalékos küszöb alatt maradt, ezért 686 millió forintot kell visszautalnia az államnak. A párt emiatt gyűjtést indított. A választási eredményük miatt mostantól állami támogatásra sem lesznek jogosultak.
A Tisza a 106 egyéni választókerületből 96-ban nyert. A Fidesz mindössze 10 egyéni választókerületet tudott elvinni. Ez rendkívül súlyos veszteséget jelent, tekintve hogy négy éve még 87 választókerületben győztek, tehát 2022-höz képest elveszítettek 77 körzetet, azaz az egyéni választókerületeik 88 százalékát. A Tisza olyan, régóta erősen fideszes vármegyéket is átfordított, mint Bács-Kiskun, Somogy vagy Zala.
A Fidesz vesztesége az egyéni és listás mandátumok összesítését nézve is tetemes: a pártnak mindössze 52 képviselője lesz az országgyűlésben, tehát az eddigi parlamenti helyeik 60 százalékát elvesztették.
A Tisza a vasárnap éjszakai eredményéhez képest még 4 további mandátumot szerzett: egyet a töredékszavazatokból, hármat pedig a külképviseletekről beérkező és a Magyarországon belül átjelentkezők által leadott szavazatokkal. A Tisza jelöltjei három egyéni választókerületben tudtak fordítani.
A Tolna megye 3-as számú, Paks központú egyéni választókerületben a tiszás Cseh Tamás nyerte a választást (47,42 százalék, 20 880 szavazat) a fideszes Süli Jánossal szemben (45,39 százalék, 19 987 szavazat).
A dombóvári székhelyű Tolna 2-es választókerületben a tiszás Szijjártó Gábor 46,58 százalékkal nyert a fideszes Csibi Krisztinával szemben, aki a szavazatok 45,07 százalékát szerezte meg.
Fordított és nyert a Tisza Párt jelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Nyírbátor központú választókerületében. Barna-Szabó Tímea (47,91 százalék, 24 831 szavazat) az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksaival legyőzte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Simon Miklóst, aki múlt vasárnap még 174 szavazattal vezetett (45,75 százalék, 23 713-an szavazat).
Töredékszavazatok: mivel a legtöbb helyen szoros eredmény született, a Fidesz jelöltjei csak szűk többséggel nyertek, a Tisza második helyen végzett jelöltjei viszont ezekben a körzetekben is sok szavazatot kaptak, ezeket mind beszámítják a listás mandátumok meghatározásához (győzteskompenzáció, veszteskompenzáció). Ennek köszönhetően lett még egy listás mandátuma a Tiszának, amelyet Havasi Balázs Márk kap meg.
A legszorosabb eredmény a balassagyarmati székhelyű Nógrád 2-es számú választókerületben volt. Itt a fideszes Balla Mihály (44,58 százalék) 211 szavazattal előzte meg a tiszás Molnár Zoltánt (44,22 százalék). Szintén nagyon szoros lett az eredmény a Sárvár központú Vas megyei 2-es egyéni választókerületben, ahol a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben. Mivel itt választási csalás gyanúja merült fel, Magyar Péter felszólította Ágh Pétert, hogy ne vegye fel mandátumát. Ebben a körzetben indítottak ugyanis egy Magyar Péter nevű független jelöltet, akinek az ajánlásgyűjtésénél – egy DK-s és egy másik indulóval együtt – problémák merültek fel, az ügyben a rendőrség nyomoz. Magyar szerint a Fidesz állt a kerületben függetlenként induló, szintén Magyar Péter nevű jelölt mögött, és úgy gondolja, hogy a rá leadott szavazatok miatt nem nyert a Tisza Párt jelöltje.
A két legnagyobb arányú győzelmet tiszás jelöltek érték el. A szegedi Csongrád-Csanád 1-es választókerületben a tiszás Stumpf Péter a szavazatok 67.85 százalékát szerezte meg, és 28 448 szavazattal kapott többet mint a fideszes Farkas Levente (24.45 százalék). Budapest 5-ös számú választókerületében a tiszás Weigand István (68,59 százalék) 27 899 szavazattal győzte le a fideszes Kovács Balázs Norbertet (23,74 százalék).
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyarok csak pártlistára szavazhattak. 2022-höz képest jelentősen megnőtt a levélszavazatok száma. Akkor 265 628 érkezett, most 335 591. A levélszavazatok elsöprő 84 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett, de 2022-höz képest itt is változtak az arányok, mert akkor a levélszavazatok 93 százaléka érkezett az eddigi kormánypártra. A Tisza kapta a levélszavazatok 13,85 százalékát, a Mi Hazánk az 1,55 százalékát.
Ezúttal nem lesz mandátuma a parlamentben egyetlen hazai kisebbségnek sem. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának sem sikerült elérnie az ehhez szükséges szavazatszámot.
A Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb május 4-ig állapítja meg a hivatalos végeredményt. Szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Magyar Pétert, ahol bejelentette: őt kéri fel miniszterelnöknek. A parlamentbe jutó pártok pénteken egyeztetést tartottak az új Országgyűlés felállításáról. Az új parlament legkorábban május 7-én (csütörtökön) vagy május 8-án (pénteken) tarthatja meg az alakuló ülését. Ezen már meg is választhatják miniszterelnöknek Magyar Pétert, aki le is tenné a miniszterelnöki esküt.
A Tisza Párt azt szeretné, ha a rákövetkező kedden már megtarthatnák a leendő miniszterek bizottsági meghallgatását, és a kormány minél hamarabb megalakulna. „Nem szeretnénk egy olyan interregnumot, amikor még Orbán-kormány van, de Magyar Péternek hívják a miniszterelnököt” – mondta pénteken Magyar Péter írja a Telex.hu
A választási eredmény fájdalmas, de egyértelmű, a győztes pártnak gratuláltam, mondta a leköszönő miniszterelnök a Bálnában tartott eredményváró belső terében.
„Köszönöm szépen a rengeteg munkát, soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van ennek látszatja is, 2,5 millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, 2,5 millió ember bízott bennünk a mai napon is”, mondta Orbán Viktor. Megköszönte a határon túlról érkezett „elsöprő erejű támogatást”, és azt üzente a határon túliaknak, hogy mindig számíthatnak a Fideszre.
„Hogy a hazánk és a nemzet sorsa számára ez a ma esti választási eredmény mit jelent, és mi ennek a mélyebb vagy magasabb értelme, azt most nem tudjuk, ezt majd az idő eldönti. De akárhogyan is alakult, mi ellenzékből is a hazánkat és a magyar nemzetet fogjuk szolgálni.”
A leköszönő miniszterelnök szerint most, hogy a kormányzás súlya nem nyomja a vállukat, az lesz a dolguk, hogy a közösségeiket megerősítsék. „Kétmillió-ötszázezer szavazó bízott bennünk, üzenjük meg nekik innen, soha nem fogjuk őket cserben hagyni.”
„Több mint 30 éve vagyunk itt együtt, éltünk már meg nehéz és könnyű, szép és szomorú éveket, de egy dolgot mindenki tudhat itt, ebben a teremben és az egész országban: mi nem adjuk fel, soha, de soha”
Szerinte az előttük álló napok a sebek gyógyításáról szólnak, de aztán újraindul a munka, és ebben a munkában mindenkire, minden szavazójukra számítanak. Orbán végül sok erőt és jó egészséget kívánt, majd azt mondta, hogy „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
A választás előtti utolsó napokban a Telex megbízásából közvélemény-kutatást készített a 21 Kutatóközpont. A választókat április 8. és 11., azaz szerda és szombat között keresték meg sms-es hibrid módszerrel, melyben a 65 év felettieket telefonon kérdezték meg.
A Medián a héten öt napon keresztül végzett mérést. Eszerint a Tisza 55, a Fidesz, 37 százalékot kap, a Mi Hazánk 3,9 százalékkal kiesik a parlamentből. A medián szerint ezek alapján így alakulhat a parlament összetétele: Tisza: 135 (131-139), Fidesz-KDNP: 63 (59-67) Roma nemzetiségi: 1 mandátum. Ez kétharmad.
A mérés a belföldi, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok preferenciáit mérte fel. Tehát benne vannak az átjelentkezettek, és a külképviseleten szavazók is, de nincsenek benne a levélszavazók (az erdélyi és vajdasági magyaroknak nincs is egyéni választókerületi szavazati joguk).
A kutatás eredménye szerint a Tisza Párt a szavazatok 55 százalékára, a Fidesz pedig 38 százalékára számíthat a vasárnapi választáson. Ez a 17 százalékos különbség nagyobb, mint amit a 21 Kutatóközpont bármikor korábban mért. A március végén készült felmérésükben 16 százalék volt a különbség.
A kutatás szerint a Mi Hazánk 5 százalékot, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot kaphat. A Mi Hazánk ez alapján bejuthat a parlamentbe, de a kutatók megjegyezték, hogy ebben a tartományban +/- 1 százalék a hibahatár, ezért ebben nem lehetünk biztosak. A DK és az MKKP népszerűsége már zsinórban a harmadik mérésben volt egy százalék körül. A kutatók szerint a DK esetében nagyobb az esély arra, hogy átlépjék az egy százalékot.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy 80 százalékot megközelítő részvétel esetén a Tisza Pártnak közel 3 200 000, a Fidesznek pedig nagyságrendileg 2 300 000 belföldi (magyarországi lakcímmel rendelkező) szavazója lenne. A hárommillió feletti szavazatszám abszolút rekord lenne a magyar választástörténetben.
A Fidesz esetében ez a szám jelentősen elmarad a 2022-es (levélszavazatok nélkül elért) 2 800 000-es eredménytől, de a 21 Kutatóintézet elemzése szerint egyrészt az elmúlt négy év alatt közel 250-300 ezer szavazója elhalálozott, miközben a 18-22 évesek közül csak nagyon keveset tudott meggyőzni, másrészt akkor a sikeres kampánya következtében olyan szavazókat is meg tudott szólítani, akik nem szimpatizáltak vele.
A 21 Kutatóintézet értékelése szerint a drámai átrendeződés csak kisebb részben következik a Fidesz tábor olvadásából, nagyobb részben abból, hogy a Tisza egymaga hétszázezerrel több választót tudott most megszólítani, mint négy éve az összes ellenzéki párt együttvéve.
21 Kutatóközpont: Mandátumbecslés
A 21 Kutatóközpont belföldi listás szavazat becslése alapján készült az intézet mandátumkalkulátorával
74,23 százalékos a részvételi arány 17 óráig, ez 5 587 935 leadott szavazatot jelent. Az előző, 15 órás adat 54,14 százalék volt, ami szintén rekord.
Négy évvel ezelőtt, 2022-ben a 17 órás választási részvétel 62,9 százalék volt, 2002-ben 17:30-kor volt az utolsó napközbeni adatközlés, 17 órás és 18:30-as adatközlés nem volt. 2002-ben a második fordulós rekordrészvétel 67,87 százalék volt.
Az abszolút választási részvételi rekord 73,5 százalék volt 2002-ben.
Az eddigi részvételi rekord 2002-ben, az akkor még kétfordulós választási rendszer második fordulójában volt, akkor a választók 53.59 százaléka adta le a voksát.
A legtöbben Békés vármegyében mentek el: itt már a választásra jogosultak 40,69 százaléka leadta a szavazatát. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt 11 órakor, 33,10 százalék. A fővárosban a szavazók 36,98 százaléka voksolt 11 óráig.
Az előző, reggel 9 órás adatok szerint a választásra jogosultak 16,89 százaléka, 1 271 768 szavazó járult az urnákhoz a szavazás első három órájában. Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők.
A kora reggeli lendület nem tört meg, a 9 órás adatok is arra utalnak, hogy történelmi magasságokba emelkedhet a részvétel a mai választáson. Délelőtt 9-ig a választópolgárok 16,89 százaléka szavazott.
A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb közlése szerint 9:00 óráig a 8 115 484 választásra jogosult 16,89 százaléka adta le voksát, összesen 1 271 768 fő adta le eddig a szavazatát. A kora reggeli, 7 órás 3,46 százalékos csúcs után a mozgósítás továbbra is rendkívül intenzív.
A 2024-es összevont EP- és önkormányzati választáson (7 803 555 választásra jogosult mellett) 9 órakor 9,98 százalék volt a részvételi arány.
A 2022-es országgyűlési választáson (ahol összesen 8 215 304 fő volt a szavazói bázis) is masszív volt a délelőtti aktivitás, akkor 9 órakor 10,31 százalék volt a részvétel. A részvételi rekordot jelentő 2018-as választásokon reggel 9 órakor a választók 13,17 százaléka szavazott le. Akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
A részvételi adatok vármegyei bontásban így festenek:
