STOP PALAGÁZ kezdeményezés indult!
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja ide kattintva érhető el.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és több civil szervezet levélben fordult az élő környezetért felelős miniszterhez és a gazdasági és energetikai miniszterhez, hogy vessenek véget a palagáz kitermelés támogatásának. Az aszályhelyzet és a védett területek pusztítása miatt halaszthatatlan. hpgy végre történjen cselekvés az ügyben.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) sürgeti az országos palagáz-kitermelési moratórium bevezetését az élő környezetért felelős miniszternél. Az aszály és az éghajlati válság még sürgetőbbé teszi a cselekvést, ezért fordult levélben az MTVSZ és 50 hazai civil szervezet Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez és az érintett térségek új országgyűlési képviselőihez.
A palagáz kifejezést a nem hagyományos földgáz-előfordulások összefoglaló neveként használjuk (ide tartozik a tömött gáz vagy homokgáz, palagáz, szénhez kötött metán, márgagáz vagy medenceközépi gáz stb.) A palagáz kifejezés tehát minden olyan földgázra értendő, amely nem a hagyományos üregekben, hanem földalatti, rossz áteresztőképességű agyagpalarétegek mikroszkopikus repedéseiben rekedtek.
Rendkívül vízigényes palagáz
A kormányfő az egyre súlyosbodó aszályhelyzet és a kritikusan alacsony vízszintek miatt vízügyi cselekvési tervet vár Gajdos László élő környezetért felelős minisztertől, ami persze kétségkívül jó, de a vízigényes palagáz-beruházások száma alapvetően ettől még nem csökken. Pedig jelenleg is zajlik palagáz-kitermelés Sarkad környékén, Kiskunhalasnál pedig új beruházás készül a vízhiánnyal különösen sújtott Homokhátságon. A helyzetet tovább súlyosbítják a 2026 elején meghirdetett palagáz-koncessziók, köztük védett természeti területeket érintő helyszínekkel.
A döntéshozóknak írt levélben emiatt az MTVSZ azt szorgalmazza, hogy politikai szinten is támogassák az országos palagáz-moratórium mielőbbi bevezetését, és a kormány ne adjon ki új palagáz-koncessziós jogokat.
Az előző kormány Energiaügyi Minisztériuma 2026 elején újabb bányászati koncessziókat hirdetett meg szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére 5 km mélységig. A koncesszióra kijelölt területek olyan védett természeti területeket is érintenek, mint a Duna–Tisza közi homokhátság, a Hortobágy, a Tisza-tó térsége, zalai erdők és lápok, valamint további Natura 2000-es területek. A koncessziós pályázatok benyújtási határideje 2026. május közepén járt le, eredményhirdetésre és szerződéskötésre még nem került sor.
A palagáz-kitermelés emellett gazdasági és energetikai szempontból is kockázatos és bizonytalan, hiszen
az energiamegtérülési aránya a hagyományos földgázénál is rosszabb, és a hazai kitermelés eddig sem járult hozzá érdemben az ellátásbiztonsághoz, miközben a beruházások drágák, és folyamatos újabb infrastruktúra-bővítést, gázkút-fúrást igényelnek.
Ezért, és a környezeti, egészségügyi kockázatok miatt Európa több országában korlátozták, betiltották már vagy éppen moratóriumot vezettek be a rétegrepesztéses palagáz-kitermelésre, itthon viszont a kitermelés bővítése és új koncessziók előkészítése zajlik. Ami az évek óta tartó vízhiányos állapotban még rosszabb, súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokkal jár, mert terheli a vízkészleteket, nehezíti a helyi mezőgazdálkodást, és érzékeny természeti területeket érint. Éppen ezért gyors kormányzati előrelépésre lenne szükség, és ha az aszályhelyzetet meg kell oldani, akkor az ezzel összefüggő – mert rendkívül vízigényes – palagáz kitermelését is.
„Vízvédelemre, elővigyázatosságra és a helyi közösségek szempontjainak érvényesítésére van szükség – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Sürgős leállítás
Ennek fényében le kell állítani a 2026 elején meghirdetett nem hagyományos szénhidrogén-koncessziók döntési folyamatait, és követelik, hogy ne kössenek új koncessziós szerződéseket nem hagyományos szénhidrogén kutatásra, feltárásra vagy kitermelésre.
A palagáz-kitermelés, különösen védett természeti területeken összetett ökológiai kockázatokat rejt magában, amelyek kihatnak az élelmezésbiztonságra is.
A sarkadi palagázprojektekhez kapcsolódó adatok nyilvánosságával kapcsolatban továbbra is folyamatban vannak eljárások, amelyek az átláthatóság hiányát mutatják. A 2024 novemberében kezdeményezett adatigénylési ügyben már a Kúria is igazat adott a Magyar Természetvédők Szövetségének 2025 júliusában, azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – amely azóta sem adta ki a kiperelt közérdekű adatokat – 2026 áprilisában jogegységi eljárást kezdeményezett.
Kiss Csaba, az EMLA, környezetvédelmi jogokért küzdő nonprofit szervezet igazgatója elmondta, hogy már elkészítették a palagáz-moratórium szövegtervezetét és bevezetéséhez viszonylag kevés jogszabályt kellene módosítani, és csak kis mértékben,
így csak attól függ az előrelépés, hogy megvan-e ehhez a jogalkotói akarat.
Az előző kormány idején azt láthattuk, hogy mind jogalkotói, mind jogalkalmazói oldalról inkább ezen projektek erőltetése mutatkozott meg, és nem elég, hogy a gázmezőfejlesztések és a fúrások egymás után kaptak engedélyt, még a lakosság és a civilek információs jogait is csorbította a hatóság, nehogy a fontos részletek kiderüljenek. Reméljük, ez most meg fog változni.