Újabb részletek derültek ki a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról. Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ismertette, hogyan működne az új ellenőrzési rendszer, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan vizsgálhatná a jelenlegi és korábbi politikusok vagyongyarapodását. Az ellenőrzés akár húsz évre is visszanyúlhatna, és indokolt esetben a hozzátartozók vagyona is a hatóság látókörébe kerülhetne.
Tisza Párt friss hírek
Nem politikusok ellenőriznék egymást
Magyar Péter a szeptember 17-i interjúban hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen a vagyonnyilatkozati rendszert módosítanák. Az ellenőrzéseket a NAV végezné, amely először kockázatelemzéssel vizsgálná meg, hogy összhangban áll-e az érintett vagyona a hivatalosan igazolt jövedelmével.
Amennyiben az adóhatóság indokolatlan eltérést találna, részletes adóellenőrzést indíthatna. Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a nyomozóhatóságokhoz kerülhetne, és szükség esetén az ügyészséget, a rendőrséget, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is értesíthetnék.
Mikor indulna az automatikus vagyonvizsgálat?
Az új rendszer az országgyűlési képviselőkre, a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra, valamint a kormány- és miniszterelnöki biztosokra is kiterjedne. A tervek szerint azok sem maradnának ki, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.
A jelenlegi tisztségviselőknél az első megbízatástól számított két év elteltével kezdődhetne meg az ellenőrzés. A tisztségükből távozó politikusoknál pedig harminc napon belül automatikusan elindulna a vizsgálat. A hatóság akár húsz évre visszamenőleg is áttekinthetné a vagyongyarapodást.
A családtagok és a külföldi vagyon is előkerülhet
Az ellenőrzés nem feltétlenül korlátozódna a politikus saját nevén szereplő vagyontárgyakra. Magyar Péter közlése szerint indokolt esetben az egy háztartásban élő családtagok és az egyenesági rokonok vagyoni helyzetét is vizsgálhatnák. A NAV feladata lenne az esetlegesen eltitkolt, külföldön található vagyonelemek feltárása is. A vizsgálat során azt kellene tisztázni, hogy az érintett vagyongyarapodása mögött igazolható, jogszerű források állnak-e.
Fontos ugyanakkor, hogy egy nagy értékű ingatlan vagy jelentős megtakarítás önmagában nem bizonyít jogsértést. A vagyonszerzés hátterében örökség, ajándékozás vagy más törvényes jövedelem is állhat.
Mikor léphet életbe az új szabályozás?
A kormány a szükséges törvényjavaslat mielőbbi benyújtását tervezi az Országgyűlés elé. Magyar Péter az interjúban arról beszélt, hogy a szabályozást gyorsan szeretnék elfogadni.
A vagyonosodási vizsgálatok új rendszere azonban egyelőre tervezett intézkedés. A pontos hatálybalépés, az eljárási szabályok és az ellenőrzések részletei a végleges jogszabályból derülhetnek ki.
Mi a különbség a vagyonnyilatkozat és a vagyonosodási vizsgálat között?
A két eljárás nem ugyanazt jelenti. A vagyonnyilatkozatban a politikus meghatározott időközönként beszámol vagyoni helyzetéről, míg a vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság különböző nyilvántartások és pénzügyi adatok alapján ellenőrizhetné a vagyongyarapodás forrását.
Egy egyszerű példa: ha egy politikus több ingatlant vásárol, a vizsgálat nemcsak azt ellenőrizhetné, hogy ezek szerepelnek-e a vagyonnyilatkozatában, hanem azt is, milyen igazolt jövedelemből finanszírozta a vásárlásokat.
Ez az új rendszer egyik lényeges különbsége lenne: a vagyontárgyak feltüntetése mellett azok megszerzésének pénzügyi hátterét is ellenőrizhetnék.
A nyilvánosság is megtudhatja, mit talált a NAV
Az új vagyonvizsgálati rendszerben nemcsak az ellenőrzések indulnának automatikusan, hanem azok eredményeiről is rendszeres tájékoztatást adnának. A tervek szerint a NAV havonta közzétenné, hány politikust vizsgált meg, hány esetben indult részletes adóellenőrzés, és hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja.
Ha egy politikusnál jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, az érintett neve, tisztsége és az adóhiány összege is nyilvánosságra kerülhetne. Fontos azonban, hogy egy vizsgálat megindítása önmagában még nem jelentené azt, hogy az érintett felkerül a nyilvános listára.