Címke: Varga Mihály

  • Varga Mihály aláírta: új szabály jön a jelzáloghiteleknél

    Varga Mihály aláírta: új szabály jön a jelzáloghiteleknél

    Új szabályok lépnek életbe a jelzáloghitelek finanszírozásával kapcsolatban Magyarországon. A Magyar Közlönyben kihirdették a Magyar Nemzeti Bank új rendeletét, amelyet Varga Mihály, az MNB elnöke írt alá. A módosítás 2026. október 1-jén lép hatályba.

    Fontos azonban, hogy a változás nem azt jelenti, hogy októbertől automatikusan módosulnak a lakossági jelzáloghitelek kamatai vagy törlesztőrészletei. Az új előírás elsősorban a bankokat érinti: részletesebben kell adatot szolgáltatniuk arról, milyen hosszú távú forrásokból finanszírozzák a lakossági jelzáloghiteleiket.

    Változik a jelzáloghitelek finanszírozásának ellenőrzése

    Az egyik legfontosabb módosítás a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóhoz, röviden JMM-hez kapcsolódik. Ez a szabály azt írja elő, hogy a bankok a hosszabb futamidejű lakossági jelzáloghiteleik meghatározott részét stabil, hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozzák.

    A cél az, hogy egy bank ne rövid lejáratú forrásokból finanszírozzon hosszú évekre vagy akár évtizedekre kihelyezett lakáshiteleket. Ez csökkentheti a bankrendszer finanszírozási és kamatkockázatát, különösen akkor, ha a piaci környezet hirtelen megváltozik.

    Az MNB jelenlegi szabályozása szerint a JMM minimálisan elvárt szintje 25 százalék.

    Több adatot kell jelenteniük a bankoknak

    Októbertől részletesebbé válik a negyedéves jelentés, amelyet a pénzintézeteknek a jelzáloghitelek finanszírozásáról kell elkészíteniük.

    Külön fel kell tüntetni többek között a három, illetve öt éven túli futamidejű fedezett kötvényeket, a zöld kötvényeket, a refinanszírozási hiteleket, az önálló zálogjogokat és az értékpapírosított jelzáloghiteleket.

    A lakossági jelzáloghitel-állományról, a mögötte álló fedezetekről és a zöld hitelekről szintén pontosabb adatokat vár el a jegybank.

    Új feltétel jön a kötvényeknél is

    A szeptember 30. után kibocsátott új fedezett és zöld kötvényeknél további követelmény jelenik meg. A JMM számítása során bizonyos esetekben csak a tőzsdére bevezetett értékpapírokat lehet majd figyelembe venni.

    Az MNB korábbi tájékoztatása szerint az új szabályozás egyik célja a bankok finanszírozási szerkezetének megerősítése, valamint a hazai jelzáloglevélpiac fejlesztése.

    Mit érez ebből egy lakáshiteles?

    Egy meglévő lakáshitellel rendelkező ügyfélnek az október 1-jei változás miatt önmagában nincs teendője. A rendelet nem írja át a hitelszerződéseket, nem módosítja automatikusan a kamatokat, és nem emeli meg közvetlenül a havi törlesztőrészleteket.

    A változás inkább a háttérben működő banki finanszírozást szabályozza szigorúbban. Hosszabb távon azonban a stabilabb banki finanszírozás a lakáshitelpiac szempontjából is fontos lehet, hiszen az MNB szerint a hosszú lejáratú jelzálogalapú források mérsékelhetik a bankok kamat- és finanszírozási kockázatait.

    Október 1-jén lép hatályba

    A módosítást a Magyar Közlöny2026. szeptember 14-én megjelent 132. számában hirdették ki, az új előírások pedig október 1-jétől alkalmazandók.

    A jegybank már korábban jelezte, hogy 2026 őszétől erősíteni kívánja a jelzáloghitelek stabil finanszírozására vonatkozó követelményeket. A háttérben a lakáshitelezés növekedése és az ingatlanpiaci kockázatok változása is szerepet játszik.

  • Hamarosan véget érhet az árrésstop? Varga Mihály szerint itt az idő

    Hamarosan véget érhet az árrésstop? Varga Mihály szerint itt az idő

    Elérkezhet az idő az árrésstopmegszüntetésére – erről beszélt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntését követően. A jegybank vezetője szerint a jelenlegi gazdasági és inflációs folyamatok már lehetővé tehetik a korlátozás fokozatos kivezetését anélkül, hogy az veszélyeztetné az árstabilitást.

    Varga úgy fogalmazott: a jelenlegi adatok alapján az árrésstop megszüntetése önmagában nem emelné az inflációt a jegybank háromszázalékos célja fölé.

    Kedvezőbb lett az inflációs környezet

    A jegybankelnök szerint az elmúlt hónapokban több tényező is hozzájárult az infláció mérséklődéséhez. Az erősebb forint, az energiaárak csökkenése és az élelmiszerek árának kedvezőbb alakulása egyaránt segítette az árak stabilizálódását. Emellett a nemzetközi gazdasági környezet is javult, miután enyhültek a geopolitikai feszültségek.

    Varga Mihály szerint ezek a folyamatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a korábban bevezetett piaci korlátozásokat fokozatosan felülvizsgálják.

    Az alapkamat is csökkent

    A Monetáris Tanács keddi ülésén 0,25 százalékponttal, 6 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A döntés ugyanakkor nem volt egyhangú. A jegybankelnök elmondta, hogy a testületben vita alakult ki a kamatcsökkentés mértékéről, voltak olyan tagok is, akik nagyobb, fél százalékpontos csökkentést támogattak volna.

    A jelenlegi várakozások szerint azonban a nyár folyamán további két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető, így szeptemberre az alapkamat akár 5,5 százalékra is mérséklődhet.

    Javultak a gazdasági kilátások

    A Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése optimistább képet fest a magyar gazdaságról.

    A jegybank szerint:

    • 2026-ban 2 százalékos gazdasági növekedés várható,
    • 2027-ben 3 százalékra gyorsulhat a bővülés,
    • 2028-ban pedig 2,9 százalékos növekedéssel számolnak.

    A korábbi prognózis még ennél visszafogottabb volt, így a jegybank javított a növekedési várakozásain.

    A fogyasztás lehet a gazdaság motorja

    Az MNB szerint a következő időszakban elsősorban a lakossági fogyasztás támogathatja a gazdasági növekedést.

    A konjunktúramutatók javulnak, miközben a beruházások is élénkülhetnek a következő években. Ugyanakkor a külső kereslet továbbra is visszafogott maradhat, ami mérsékelheti a gazdaság bővülésének ütemét.

    Mit jelenthet az árrésstop megszűnése?

    Az árrésstop kivezetéséről egyelőre nem született döntés, Varga Mihály csupán arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági környezet már lehetőséget teremthet erre.

    Amennyiben a korlátozást később valóban megszüntetik, az elsősorban a kiskereskedelmi szektort érintheti. A szakértők szerint ugyanakkor továbbra is kulcskérdés marad, hogy a piaci árak hogyan reagálnak majd a változásra, és milyen hatással lesz mindez a fogyasztók pénztárcájára.

  • Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Kiderült, melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai!

    Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.

    Varga Mihály az interjúban elmondta, hogy örömmel támogatja az MNB az új kormány gazdaságpolitikáját akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, és ha az nem gerjeszt inflációt.

    „Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után” – közölte az MNB vezetője. Arra a felvetésre, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére, Varga így reagált:

    „A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.”

    Varga Mihály szerint az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. „A hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott Varga.

    Infláció:

    Mint mondta, fenntartja, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. „Várjuk, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek – természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyijövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Még az új parlament sem ült össze, megvárjuk, hogy milyen kormányprogram születik. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – mondta a jegybank elnöke.

    Az MNB-s alapítványi ügyekről azt mondta, hogy iratokat kért be tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ezek alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

    „Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van. A veszteség várható nagyságát mérlegelve úgy döntöttünk, hogy igyekszünk menteni, ami ebből menthető. Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból” – mondta Varga.

    A magántőkealapokkal kapcsolatban Varga beszélt arról is, hogy a 2027 júliusától hatályba lépő, uniós szintű, új pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség. „Csodára azonban nem kell számítani. A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai. Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott. Tehát biztos, hogy az Orbán Viktorhoz közeli strómanok fosztották ki az országot!