Átalányadó 2027: 50% költséghányad, adómentes rész és keret szabályok

Átalányadó 2027 – költséghányad, adómentes keret és szabályok

Az átalányadózás szabályai 2027-ben kedvezőbbé válnak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik az általános költséghányadot alkalmazzák. Az általános költséghányad 2026-os 45 százalékos mértéke 2027. január 1-jétől 50 százalékra emelkedik.

Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozóknál a bevétel fele számít vélelmezett költségnek, a másik fele pedig átalányban megállapított jövedelemnek. A ténylegesen fizetendő adó és járulék azonban nem határozható meg kizárólag ebből az összegből.

Mi változik az átalányadózásban 2027-től?

Az általános költséghányad emelése miatt azonos bevétel mellett alacsonyabb lesz az átalányban megállapított jövedelem. Egymillió forint bevételből 2026-ban 550 ezer, 2027-ben pedig 500 ezer forint számít jövedelemnek az általános költséghányad alkalmazásakor.

Az 50 százalékos költséghányad nem minden átalányadózóra vonatkozik. Bizonyos, jogszabályban meghatározott tevékenységeknél továbbra is magasabb, 80 vagy 90 százalékos költséghányad alkalmazható. A megfelelő mértéket mindig a ténylegesen végzett és bevételt eredményező tevékenység alapján kell meghatározni.

Mit jelent az adómentes rész?

Az átalányadózásnál nem a teljes bevétel meghatározott része adómentes. Először a bevételből, a megfelelő költséghányad alkalmazásával kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet.

Ennek az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. A 2027-es pontos forintösszeg ezért a 2027-re érvényes minimálbértől függ. Az adómentes jövedelemrész és az átalányadózás alkalmazására vonatkozó bevételi értékhatár két különböző fogalom.

Fontos, hogy az adómentesség elsősorban a személyi jövedelemadóra vonatkozik. Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál az adómentes jövedelemrész mellett is keletkezhet társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.

A fizetendő közterheket többek között az éves bevétel, az alkalmazható költséghányad, a vállalkozó fő- vagy mellékállású jogállása, valamint az igénybe vehető adókedvezmények is befolyásolják.

Átalányadó

Átalányadó 2027 – mit jelent a gyakorlatban az 50 százalékos költséghányad?

Az átalányadózás 2027-es változásának egyik legfontosabb eleme, hogy az általános, legalacsonyabb költséghányad 50 százalékra emelkedik. Azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik erre a költséghányadra jogosultak, ez azt jelenti, hogy a bevétel felét kell az átalányban megállapított jövedelem meghatározásakor figyelembe venni.

A magasabb költséghányad önmagában kedvező változás lehet, hiszen azonos bevétel mellett kisebb összegű átalányban megállapított jövedelmet eredményez. A ténylegesen fizetendő közterhek kiszámításához azonban további tényezőket is figyelembe kell venni.

💡 Egyszerű példa 2027-re

Éves bevétel: 12 000 000 Ft

50% költséghányad: 6 000 000 Ft

Átalányban megállapított jövedelem: 6 000 000 Ft

A fenti példa kizárólag a költséghányad működését szemlélteti. A 6 millió forintos jövedelem nem azonos automatikusan az SZJA, a TB-járulék vagy a szocho teljes adóalapjával. Figyelembe kell venni többek között az adómentes jövedelemrészt és az egyes közterhekre vonatkozó szabályokat is.

Átalányadó 2026 és 2027 – mi változik?

Az általános költséghányad két lépcsőben emelkedik: 2026-ban 45 százalék, 2027-től pedig 50 százalék. Ezért ugyanakkora bevétel mellett az általános költséghányadot alkalmazó vállalkozó átalányban megállapított jövedelme 2027-ben alacsonyabb lehet, mint 2026-ban.

Éves bevétel 2026 – 45% 2027 – 50% Különbség
6 000 000 Ft 3 300 000 Ft 3 000 000 Ft -300 000 Ft
12 000 000 Ft 6 600 000 Ft 6 000 000 Ft -600 000 Ft
18 000 000 Ft 9 900 000 Ft 9 000 000 Ft -900 000 Ft

A táblázat az általános költséghányad alkalmazása után számított jövedelmet hasonlítja össze, nem a tényleges adófizetési kötelezettséget.

Kinek lehet fontos az átalányadó 2027-ben?

Az átalányadózás elsősorban azoknak az egyéni vállalkozóknak lehet fontos alternatíva, akik megfelelnek a választás feltételeinek, és tevékenységük, bevételük, valamint költségszerkezetük alapján ez az adózási mód megfelelő számukra.

A döntés előtt érdemes többek között megvizsgálni:

  • a vállalkozás várható éves bevételét;
  • az alkalmazható költséghányadot;
  • a vállalkozó fő- vagy mellékállású jogállását;
  • az adómentes jövedelemrészt;
  • az SZJA-, TB- és szochokötelezettséget;
  • a bevételi értékhatárt;
  • valamint azt, hogy más adózási forma választható-e.

Átalányadó 2027 és a minimálbér kapcsolata

A 2027-es minimálbér több ponton is fontos az átalányadózóknak. A minimálbérhez kapcsolódik az átalányban megállapított jövedelem adómentes része, a bevételi értékhatár meghatározása, valamint főfoglalkozású vállalkozóknál bizonyos minimumkötelezettségek is.

Mire figyeljen egy átalányadózó 2027-ben?

Az 50 százalékos általános költséghányad fontos változás, de az átalányadó 2027 szabályait mindig egészében kell vizsgálni. Egy vállalkozó tényleges adóterhelése nem állapítható meg pusztán a költséghányad alapján.

Érdemes külön figyelni az év közben megszerzett bevételekre, a járulékfizetésre, az adóelőlegekre, az esetleges SZJA-kedvezményekre és az éves bevallási kötelezettségre.

💼 Átalányadó 2027 röviden

2027-től 50 százalékra emelkedik az általános, legalacsonyabb költséghányad. A pontos adófizetés azonban függhet az éves bevételtől, a tevékenységtől, a vállalkozó jogállásától, az adómentes jövedelemrésztől, valamint az SZJA-, TB- és szochoszabályoktól. Az RSSHírek.hu az oldalt az új 2027-es hivatalos adatok megjelenésével folyamatosan frissíti.

💰 Adózás 2027 – fontos tudnivalók

Adóbevallás, SZJA, KATA, átalányadó és adókedvezmények 2027-ben. Válaszd ki a témát, és nézd meg a részletes szabályokat, változásokat és tudnivalókat.

📰 Adózás – hírek és változások
Friss adózási hírek, jogszabályváltozások, SZJA, KATA, átalányadó és további pénzügyi tudnivalók →

Hogyan számítható ki az átalányadózó jövedelme?

Az átalányadózásnál a vállalkozó bevételéből nem a ténylegesen felmerült és számlákkal igazolt költségeket vonják le. A törvény a végzett tevékenység alapján meghatározott költséghányadot ismer el.

Az általános, 50 százalékos költséghányad alkalmazásakor a bevétel fele minősül költségnek, a másik fele pedig átalányban megállapított jövedelemnek. Ha például az éves bevétel 12 millió forint, akkor a költséghányad 6 millió forint, az átalányban megállapított jövedelem pedig szintén 6 millió forint.

Ez még nem azonos a tényleges adóalappal vagy a befizetendő közterhek összegével. A számítás során figyelembe kell venni az adómentes jövedelemrészt, a vállalkozó biztosítási jogállását és az egyes közterhekre vonatkozó szabályokat is.

Főállású és mellékállású átalányadózó

A főfoglalkozású egyéni vállalkozónál minimum járulék- és szochoalap is érvényesülhet. Emiatt alacsony bevétel vagy az adómentes jövedelemrész alatt maradó jövedelem esetén is keletkezhet társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.

A minimumkötelezettségeket a mindenkori minimálbér, egyes tevékenységeknél pedig a garantált bérminimum is befolyásolhatja. A 2027-es összegeket a Minimálbér 2027 oldalon követjük.

Eltérő szabályok vonatkozhatnak arra, aki vállalkozása mellett legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozaton tanul vagy nyugdíjasnak minősül. Ezért két azonos bevételű átalányadózó fizetési kötelezettsége között is jelentős különbség lehet.

Milyen közterhekkel kell számolni?

Az átalányadózó vállalkozót a körülményeitől függően személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó terhelheti. Ezeket nem szabad egyszerűen összeadni, majd a teljes bevételre alkalmazni.

A személyi jövedelemadó alapjának meghatározásakor figyelembe vehető az adómentes jövedelemrész és az esetlegesen érvényesíthető adóalap-kedvezmény. A társadalombiztosítási járulék és a szocho kiszámításánál a vállalkozó jogállása és a minimumkötelezettségek is számítanak.

Az átalányadózónak az év közbeni bevallási és befizetési határidőkre, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásra is figyelnie kell. A NAV által elkészített bevallási tervezetet az egyéni vállalkozónak rendszerint ki kell egészítenie a vállalkozói adatokkal. Az éves teendőket az Adóbevallás 2027 oldalon foglaljuk össze.

Bevételi értékhatár 2027-ben

Az átalányadózás csak a törvényben meghatározott bevételi értékhatárig alkalmazható. Az általános értékhatár az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóknál az éves minimálbér ötvenszerese lehet.

A pontos 2027-es forintösszegek ezért a 2027-re érvényes minimálbér alapján határozhatók meg. Ha a vállalkozás év közben indul, megszűnik vagy szünetel, az értékhatárt bizonyos esetekben időarányosan kell figyelembe venni.

A bevételi értékhatár nem azonos az alanyi áfamentesség értékhatárával. A két szabályt külön kell vizsgálni akkor is, ha a vállalkozó átalányadózó és egyben alanyi áfamentes.

KATA vagy átalányadó?

A KATA és az átalányadózás eltérő feltételekkel működő adózási forma. A választásnál nemcsak a várható közteher számít, hanem a vállalkozás ügyfélköre, tevékenysége, éves bevétele, költségszerkezete és a vállalkozó biztosítási jogállása is.

A KATA csak szűkebb vállalkozói kör számára választható, míg az átalányadózás többféle tevékenységnél alkalmazható. A részletes KATA-szabályokat a KATA adózás 2027 oldalon ismertetjük.

Az adózási forma kiválasztása előtt érdemes könyvelővel vagy adószakértővel is egyeztetni. Egy rosszul meghatározott költséghányad, biztosítási jogállás vagy bevételi értékhatár utólag jelentős adókülönbözetet eredményezhet.

Átalányadó: az általános költséghányad változása
Év Költséghányad Jövedelem 1 millió Ft bevételből
2025 40% 600 000 Ft
2026 45% 550 000 Ft
2027 50% 500 000 Ft

A számok az általános költséghányad alkalmazását szemléltetik. Nem a ténylegesen fizetendő adó összegét mutatják.

Gyakran ismételt kérdések az átalányadó 2027 szabályairól

Mennyi lesz az általános költséghányad 2027-ben?
2027. január 1-jétől az általános költséghányad 50 százalékra emelkedik. Ez azoknál az átalányadózó egyéni vállalkozóknál alkalmazható, akik tevékenységük alapján nem jogosultak a magasabb, 80 vagy 90 százalékos költséghányadra.
Mit jelent az 50 százalékos költséghányad?
A bevétel 50 százaléka vélelmezett költségnek, a fennmaradó 50 százalék pedig átalányban megállapított jövedelemnek számít. Ez utóbbi összeg még nem azonos automatikusan a tényleges adóalappal vagy a fizetendő közteherrel.
Mennyi lesz az adómentes rész 2027-ben?
Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. A pontos 2027-es forintösszeg ezért a 2027-re érvényes minimálbér alapján határozható meg.
Az adómentes rész minden közteher alól mentességet jelent?
Nem. Az adómentesség elsősorban a személyi jövedelemadóra vonatkozik. Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál az adómentes jövedelemrész mellett is keletkezhet társadalombiztosítási járulék- és szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Minden átalányadózó 50 százalékos költséghányadot alkalmaz?
Nem. Egyes, törvényben meghatározott tevékenységeknél 80 százalékos, meghatározott kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalékos költséghányad alkalmazható. A megfelelő mértéket a ténylegesen végzett tevékenység alapján kell megállapítani.
Mennyi az átalányadó bevételi értékhatára 2027-ben?
Az általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese. A kizárólag meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél az éves minimálbér ötvenszerese lehet az értékhatár. A pontos összegek a 2027-es minimálbértől függnek.
Ugyanaz a bevételi értékhatár és az alanyi áfamentesség határa?
Nem. Az átalányadózás bevételi értékhatára és az alanyi áfamentesség értékhatára két külön szabály. Mindkettőt önállóan kell figyelni.
Miért számít, hogy valaki főállású vagy mellékállású vállalkozó?
A biztosítási jogállás befolyásolja a társadalombiztosítási járulék és a szocho kiszámítását. A főfoglalkozású vállalkozónál minimumkötelezettség is érvényesülhet, míg például a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozókra eltérő szabályok vonatkozhatnak.
Hol ellenőrizhetők a hivatalos átalányadó-szabályok?
A részletes és aktuális szabályok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatóiban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ellenőrizhetők. Egyedi adózási helyzetben érdemes könyvelő vagy adószakértő segítségét kérni.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos oldala →

Írta: Kiss Ferenc