Európai uniós nyugdíjügyekről azokban az esetekben beszélünk, amikor a magyar jogszabályok mellett a szociális biztonsági koordinációról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályait is kell alkalmaznia a magyar nyugdíjszervnek.
13. és 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban itt olvashat
Erre akkor kerülhet sor, ha:
- a kérelmezett ellátás a koordinációs rendeletek tárgyi hatálya alá tartozik,
- a kérelmező, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt jogszerző legalább két olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyekre a koordinációs rendeletek területi hatálya kiterjed.
Európai uniós nyugdíjügyekben tehát a koordináció elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden érintett ország a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálata során, az ellátások megállapítására irányuló eljárásra azonban közös szabályok vonatkoznak.
Melyek azok a magyar ellátások, amelyek esetében a koordinációs rendeletek alkalmazhatók?
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások közül a koordinációs rendeletek tárgyai hatálya az alábbi magyar ellátásokra terjed ki:
- öregségi nyugdíj, ide értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is,
- özvegyi nyugdíj, ideértve a baleseti özvegyi nyugdíjat is,
- árvaellátás, ideértve a baleseti árvaellátást is,
- szülői nyugdíj, ideértve a baleseti szülői nyugdíjat is,
- korhatár előtti ellátás,
- átmeneti bányászjáradék,
- táncművészeti életjáradék,
- baleseti járadék.
Mely országok alkalmazzák a koordinációs rendeleteket?
A koordinációs rendeletek területi hatálya az Európai Unió tagállamaira és azokra az országokra terjed ki, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a rendeleteket magukra nézve kötelezően alkalmazandó jogszabálynak ismerik el.
Ezek az országok az következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (Guadaloupe, Guyana, Réunion szigetek, Martinique, Mayotte, Saint –Martin is), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália (Madeira és az Azori szigetek is), Svájc, Románia, Spanyolország (Kanári szigetek is), Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
Az Egyesült Királyságban megszerzett szolgálati idő esetén a 2021. január 1-jét megelőzően megkezdett jogviszonyokra a koordinációs rendeletek szabályait, az ezt követően kezdődő jogviszonyokra pedig az Európai Unióval megkötött Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit kell a nyugdíjügyekben alkalmazni. Mindkét esetben az Egyesült Királysághoz tartozónak minősülnek – Jersey és Man szigetek kivételével – a tengerentúli tartományok is. Az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes információk a „Nyugdíjak az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően” című tájékoztatóban találhatók.
Hogyan kell a koordinációs rendeletek szabályait alkalmazni a nyugdíjügyekben?
Lényeges alapelv, hogy a koordinációs rendeletek azt biztosítják, hogy a polgárokat az egyes ellátásokhoz való hozzáférés során ne érje hátrány amiatt, mert éltek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és nem csak egy országban dolgoztak.
Ennek megfelelően tehát a rendelet egységes eljárási szabályokat tartalmaz az egyes ellátások igénylésére, a jogosultsági feltételek vizsgálata során a más országokban bekövetkezett tények és események, mint például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő figyelembevételére, illetve az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférésre.
Az ellátásokra való jogosultság elbírálása azonban minden esetben az ellátást megállapító ország jogszabályai alapján történik, ezért a magyar nyugdíjigények elbírálása során a koordinációs rendeletek mellett a magyar társadalombiztosítási jogszabályokat is alkalmazni kell. Így előfordulhat az is, hogy egy több európai uniós országban szolgálati idővel rendelkező személy részére nem azonos időponttól állapítják meg a nyugdíjat, mivel az egyes országokban a nyugdíjkorhatárok, és a jogosultsági feltételek is eltérőek.
Minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat, az ellátásra való jogosultsághoz azonban más országban megszerzett szolgálati időt is figyelembe vesz.
Ennek megfelelően tehát Magyarország és a külföldi munkavégzés helye szerinti ország is megállapítja a nyugdíjat a saját jogszabályaiban foglalt jogosultsági feltételek teljesülése esetén, a nyugdíj összegének kiszámítása és a nyugdíj folyósítása a nyugdíjat megállapító ország nemzeti jogszabályai alapján történik.
Alapelv, hogy az ellátások megállapítása és folyósítása során a koordinációs rendeleteket alkalmazó országokban bekövetkezett tényeket és eseményeket úgy kell értékelni, mintha azok az ellátás megállapításáért vagy folyósításáért felelős országban következtek volna be.
Például:
- özvegyi nyugdíj esetén a külföldön kötött házasság, vagy külföldön történő élettársi együttélés az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetését eredményezheti,
- árvaellátás esetén a külföldi nappali tagozatos tanulmányok megalapozzák a magyar árvaellátásra való jogosultságot
- az özvegyi nyugdíj mértékére a külföldön megállapított öregségi nyugdíj is hatással van.
Hogyan kell a koordinációs rendeletek alapján igényelni az ellátásokat?
A koordinációs rendeletek alapján igényelhető ellátásokat csak a lakóhely szerinti országban kell kérelmezni, ugyanis az ellátás iránti kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett.
Öregségi nyugdíj igénylése esetén lehetőség van arról is nyilatkozni, hogy egy vagy több ország ne állapítson meg ellátást az igény alapján. (Ez öregségi nyugdíj megállapításának az elhalasztása.) Ebben az esetben az elhalasztott nyugdíj megállapítását később kell igényelni.
Főszabály szerint a kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerinti országban, az ott előírt szabályok szerint kell benyújtania. Ha azonban az igénylő a lakóhelye szerinti országban nem szerzett nyugdíjra jogosító biztosítási időt, akkor az igényt az utolsó biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban is be lehet nyújtani.
Magyarországi lakóhely esetén az alábbi nyomtatványokon lehet az ellátás iránti kérelmeket benyújtani:
- öregségi nyugdíj és korhatár előtti ellátás esetén az „Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény az Európai Unióban, Izlandon,
Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban, Egyesült Királyságban szerzett szolgálati idő esetén”, - özvegyi nyugdíj esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához”
- árvaellátás esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján árvaellátás, vagy baleseti árvaellátás elbírálásához”
- szülői nyugdíj esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján szülői nyugdíj, vagy baleseti szülői nyugdíj elbírálásához”.
Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.
Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igényt személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán lehet benyújtani: Budapest, XIII. kerület Váci út 73.
Posta cím:
Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
1820 Budapest
A nyugdíjigény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, valamint letölthetők jelen cikk „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontjából
Ha az igénylő a koordinációs rendeletek területi hatálya alá tartozó országban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjigényt a külföldi nyugdíjbiztosítási szervhez kell benyújtani, a lakóhely szerinti országban előírt rendelkezések alapján. A külföldi nyugdíjbiztosítási szervek elérhetőségi adatai az adott országra vonatkozó tájékoztatóban találhatók. A Magyar nyugdíjkorhatárokról a Hitelfórum cikkében olvashatunk.
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum