Szerző: Kiss Ferenc

Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri kormányülésén némi ízelítőt kaphattunk abból, hogy az elmúlt évek kiüresített kormányinfói után miként képzelik el a nyilvánosság tájékoztatását Magyar Péterék. Már az újdonság volt az eddigiekhez képest, hogy a miniszterelnök előre bejelentette a kormányülés helyszínét és időpontját. Sőt, az elején beengedték a sajtót, hogy felvételeket készíthessenek az ülésről, majd később maga a miniszterelnök állt ki egy részletes sajtótájékoztatóra, ahol több fontos, informatív, hírszerű bejelentést is tett. Újdonság volt az is az elmúlt évek kormányinfói után, hogy a fideszes propaganda helyett a 444, a Partizán, az RTL, az ATV, a Telex, a Hvg.hu, a Gulyáságyú Média és a Szeged TV kérdezhetett, de a végén Magyar „a vicc kedvéért” szót adott a TV2-nek is. Jó pár újságíró azonban itt se kapott lehetőséget.

A most bemutatkozó három új kormányszóvivő azt mondta, hogy a jövőben a kormányülések utáni napon tartanak sajtótájékoztatót, és ha szükséges, minisztereket is meghívnak rá. Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy szeretnének a sajtó minden kérdésére válaszolni, ám most minden szerkesztőségnek csak két kérdésre lesz lehetősége, mert még folytatni fogják a kormányülést. Kérdés, hogy később lesz-e lehetőség részletesebben kérdezni a döntéshozókat vagy legalább a szóvivőket.

Magyar Péter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli a kárpátaljai orosz dróntámadást, és Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőttre berendelte Oroszország budapesti nagykövetét. Később újságírói kérdésre azt mondta: nem az a céljuk, hogy élezzék vagy eszkalálják a helyzetet, ahhoz szeretnénk diplomáciai eszközökkel hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáruljon a háború.

Csütörtökön lesz egy másik fontos esemény is: délutánra hirdették meg az átadás-átvételt. Ez azt jelenti, hogy egy helyen találkozik majd a leköszönő Orbán-kormány és a Magyar-kormány minden minisztere. Az új miniszterelnök felszólította a távozó minisztereket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a politikai vezetőknek törvény szerint járó hathavi végkielégítést.

„Amilyen állapotba sodorták az országot, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak felvenni több tízmilliós végkielégítést.”

Később egyértelművé tette, hogy miniszterelnökként akkor sem írja alá a végkielégítés utalását, ha önként nem mondanak le róla a miniszterek, és nem tesz kivételt a miniszterek, államtitkárok között, senki sem kapja meg a juttatást.

A szerdai kormányülésen döntenek a 16 új minisztérium hatásköreiről, jogköreiről, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni. A tervek szerint nagyjából 17 kormányhatározatot tárgyalnak, és rohamtempóban folytatódik a kormányalakítás, még a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét.

A minisztériumok elhelyezéséről még nem tudott sok konkrétumot mondani Magyar, de úgy fogalmazott: keresik a legoptimálisabb megoldást. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában nem lesz minisztérium, a Miniszterelnökség a volt Építési és Közlekedési Minisztérium Alkotmány utcai épületébe költözik. A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda napokban bemutatott luxusépületében szimbolikus módon a Szociális és Családügyi Minisztériumot helyezik el.

Jövő hétfőn ismét kormányülés lesz, majd Magyar Péter több miniszterével együtt háromnapos külföldi útra készül. Az első állomás Lengyelországban Krakkó lesz, majd onnan vonattal megy tovább Varsóba, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel lesz tárgyalása, de szívesen találkozna Karol Nawrocki lengyel elnökkel is. A következő állomás Gdańsk, ahol Magyar szeretne Lech Wałęsa volt lengyel elnökkel egyeztetni. Lengyelországból egyenesen Bécsbe utazik, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és várhatóan Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is tárgyal. Bécsből pedig ugyancsak vonattal jön vissza Budapestre, hogy aztán pénteken ismét kormányülést tartsanak. A következő időszakban várhatóan heti két kormányülés lesz, mert a kormányfő szerint „rengeteg megoldandó probléma és feladat áll” előttük.

A sajtótájékoztatón egy konkrét személyi döntést is bejelentett. A Tisza kampányfőnöke, Tóth Péter a választás után ugyan azt mondta, hogy visszatér a civil életbe, Magyar azonban meggyőzte, hogy maradjon, és felkérte a nemzetbiztonsági főtanácsadójának. „Ha nem is örömmel, de igent mondott.” A 444 később megkérdezte, hogy nem problémás-e, hogy a párt kampányfőnöke fogja irányítani a titkosszolgálatokat, és mi garantálja, hogy ő nem fogja pártpolitikai célokra használni. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Tóth nem tagja a pártnak, és minden képessége megvan a feladathoz, azt pedig a jogszabályok garantálják, hogy nem fogja pártpolitikai célokra használni a titkosszolgálatokat. „Ne keverjenek össze minket az előző kormánnyal” – kérte ki magának a kérdést is Magyar, és azt ígérte: az új kormány mindenben betartja a jogszabályokat.

A kormányülésen részletesen foglalkoztak a rendkívüli aszályhelyzettel. Már előtte találkoztak vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat. Aaj stótájékoztatón szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. Az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.

Magyar visszavette a szót, és arról beszélt: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még a héten vis maior helyzetet jelent be a kialakult aszályhelyzet miatt, ami a gazdák számára biztosít majd némi könnyítést.

A kormány meghallgatta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is az ország nyersolaj- és üzemanyag-ellátásáról. Hernádi szerint zavartalan az ellátás, a stratégiai készletek közel 80 napra elegendőek, és a védett áron továbbra is biztosított az ellátás az összes benzinkút-üzemeltető számára. Magyar azt ígérte, hogy a kormány vállalja, hogy továbbra is biztosítja a jogszabályi kereteket a védett áras üzemanyag-ellátáshoz.

A szerdai kormányülésen döntenek a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű átvizsgálásáról. A miniszterelnök ígérete szerint az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a bicskei kegyelmi ügy dossziéját, a szociális és családügyi miniszter pedig azonnali teljes körű átvizsgálást rendel el a gyermekvédelem területén. Később a Telex kérdésére azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Nem számít arra, hogy olyan új részletek kiderülnének ki, mint például hogy Novák Katalin Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet K. Endrének. Szerinte az ügy teljes dossziéja csak a Sándor-palotában lehet meg, ezért elvárja a köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra.

A kormányülésen szóba került az uniós források hazahozatala is. A miniszterelnök arról számolt be, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az európai intézmények vezetőivel, és jövő héten öt napra Budapestre jön az Európai Bizottság delegációja. A kormány célja, hogy a május 25-i héten Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást tudjon kötni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó források hazahozataláról. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kormány meg tudja menteni a forrásokat, és Magyar szerint még vannak kitárgyalandó részletek, és jó pár áthidaló megoldásra is szükség lesz. Levelet fog írni Ursula von der Leyennek, hogy megtudja, hol tudják módosítani egy kicsit a megszabott feltételeket.

A szerdai kormányülésen napirenden van továbbá:

• az ügynökakták megígért megnyitása,
• a kormányzati kommunikációs költések befagyasztása és leállítása,
• a kiemelt beruházások felülvizsgálata,
• a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések átvizsgálása, amiket lehetőség szerint nyilvánosságra is hoznak majd.
• A 2010-2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek nyilvánosságra hozatala.
• Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
• a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatának leállítása. Magyar szerint nincs rendben, hogy a hazájukban súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek jönnek az európai uniós Magyarországra, és ráadásul a magyar adófizetők pénzén lakást kapnak.
• Rendkívüli klímaauditot rendel el a kormány a kórházakban, rövid és hosszútávú tervet kérnek be, hogy elkerüljék, hogy „olyan helyzet alakuljon ki a kórházakban, mint Takács Péter regnálása idején”.
• Tárgyalnak a vagyonadó feltételeinek meghatározásáról is.

A miniszterelnök szerint már a hivatalos átadás-átvétel előtt jól látni, hogy nagyon rendkívül rossz pénzügyi állapotban van az ország, hiába készített leltárt Orbán Viktor a kormány 16 évének pozitív eredményeiről. Erre reagálva Magyar Péter a negatívumokat emelte ki a sajtótájékoztatón: nominális értéken 44 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ezek a pénzek szerinte olyan luxusberuházásokra mentek, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vagy a Belügyminisztérium épülete, amiket az elmúlt napokban mutatott be videóval és fotókkal. Szerinte ezek mind „látleletei, bűnjelei” voltak „a korrupt, aljas hatalomnak”.

A leltárosnak nevezett Orbán Viktornak üzenve hozott több más számot is Magyar az elmúlt 16 évből. Szerinte 2010 óta

• 10 ezer kórházi ágyat megszüntettek,
• 900 ezer magyar embernek nincs háziorvosa,
• háromszorosára nőttek a magyar lakásárak,
• félmillióval csökkent az ország lakossága.
• 3 millióan élnek mélyszegénységben, közülük 400 ezren gyerekek.
• „Visszafogott becslések szerint is 20 ezer milliárdot loptak el”, és
• 8 ezer milliárd uniós forrást nem hozott haza a kormány.
• A magyar emberek fele havonta 300 ezerből vagy abból kevesebből próbál megélni, miközben
• Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc 1800 milliárdos vagyonra tett szert a Forbes becslése szerint.

Magyar azt is mondta, hogy sok számot és adatot még nem látnak pontosan. Amíg a pénzügyminiszter nem lát tisztán, a kormány leállítja a rendes gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalásokat. Ebben az időszakban

csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet 250 millió forint feletti kötelezettségvállalást hozni, és 100 millió forint feletti beruházást vállalni.

A 444 kérdésére arról beszélt, hogy tárgyalnak arról, hogy miként lehet elmozdítani a köztársasági elnököt és a többi, lemondásra felszólított közjogi méltóságot, ha nem távoznak maguktól a május 31-i határidőre. Magyar szerint nem árultak zsákbamacskát, már a kampányban lemondásra szólította fel az általa bábnak tartott közjogi méltóságokat. Szerinte úgy lenne tisztességes, ha maguktól vállalnák a felelősséget, és elfogadnák a magyar emberek döntését. Ha azonban ezt nem teszik meg, akkor szerinte Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között.

Azt is mondta, hogy Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, amit a végén népszavazással erősítenek meg.

Megkérdezték Magyartól, hogy mi lesz a közmédia sorsa, miután a kampányban azt ígérték, hogy a választás után leállítják a hírszolgáltatást addig, amíg nem sikerül kidolgozni az új, kiegyensúlyozott tájékoztatást. A miniszterelnök most visszafogottabb választ adott. Sok konkrétumot nem tudott mondani, állítása szerinte több opciót is vizsgálnak. Érkeztek hozzájuk olyan hírek, hogy az MTVA vezetése és a Duna Médiaszolgáltató vezetése lemondás előtt áll. Meg fogják nézni a lemondási hullámot, és ha ez a valóságban nem, vagy csak részben történik meg, akkor kezdeményezni fogják a hírszolgáltatás leállítását, amíg nem biztosítható a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás.

A Tisza Párt elnöksége a héten dönt arról, hogy ki kapja meg Magyar Péter és Tarr Zoltán EP-mandátumát.