Betegszabadság és táppénz 2027 – összeg, szabályok, számítás

Betegszabadság és táppénz 2027 – mennyi jár, és hogyan történik a számítás?

Betegség esetén sok munkavállaló csak akkor szembesül a betegszabadság és a táppénz közötti különbséggel, amikor a megszokottnál alacsonyabb összeg érkezik a bankszámlájára. A két fogalmat a hétköznapi beszédben gyakran egyformán „táppénznek” nevezik, jogilag és a kifizetés szempontjából azonban két különböző időszakról van szó.

A munkavállaló saját betegsége miatt fennálló keresőképtelenség első időszakára általában betegszabadság jár. Ennek éves kerete jelenleg 15 munkanap. Amennyiben a keresőképtelenség ezt követően is fennáll, a biztosított – a szükséges feltételek teljesülése esetén – táppénzre válhat jogosulttá.

A 2027-es végleges összegeket befolyásoló valamennyi adat – különösen a 2027-ben érvényes minimálbér – 2026 júliusában még nem ismert. Az alábbi útmutató ezért a jelenleg hatályos szabályokat mutatja be. Az oldalt a 2027-es jogszabályok és összegek kihirdetése után frissíteni kell.

Gyors válasz: saját betegség esetén a legtöbb munkavállalónak először évi legfeljebb 15 munkanap betegszabadság jár. Erre az időre a távolléti díj 70 százalékának megfelelő összeg jár. A betegszabadság felhasználása után következhet a táppénz, amelynek mértéke általában a táppénz alapjának 50 vagy 60 százaléka.

Mi a betegszabadság?

A betegszabadság a munkavállaló saját betegsége miatt fennálló keresőképtelenség első időszaka. Nem társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, hanem a munkáltató által biztosított, munkajogi szabályokon alapuló távollét.

A munkáltató naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki a jogosult munkavállalónak. Ez a keret nem minden egyes betegségre külön-külön jár, hanem az adott naptári év egészére vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki januárban öt, márciusban négy, majd ősszel további hat munkanapon keresztül keresőképtelen, az év során összesen felhasználta a 15 munkanapos betegszabadságát.

Hány nap betegszabadság jár 2027-ben?

A jelenlegi szabályok alapján teljes naptári évre 15 munkanap betegszabadság jár. A betegszabadságot tehát munkanapokban, nem pedig naptári napokban kell számolni.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló csak a betegszabadság időarányos részére jogosult. Ha például valakinek az új munkaviszonya az év közepén kezdődik, nem feltétlenül kapja meg a teljes 15 munkanapos keretet.

A már felhasznált betegszabadság az év során nem indul újra attól, hogy a munkavállaló többször betegszik meg. Új, teljes éves keret főszabály szerint a következő naptári évben nyílik meg.

Mennyi pénz jár betegszabadság alatt?

A betegszabadság időtartamára a munkavállalót a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. Ez az összeg adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül, ezért a ténylegesen kézhez kapott nettó összeg alacsonyabb lehet a bruttó számítás eredményénél.

Fontos, hogy a betegszabadság összegét nem egyszerűen minden esetben a havi bruttó fizetés 70 százalékaként kell értelmezni. A munkáltató a távolléti díj szabályai, a munkarend és a betegszabadságként elszámolt munkaidő alapján végzi el a számítást.

Egyszerű példa

Ha egy munkavállaló egy munkanapra számított távolléti díja 20 000 forint, akkor a betegszabadságra járó bruttó összeg:

20 000 × 70% = 14 000 forint

Ez még bruttó összeg, amelyből a munkáltató levonja az alkalmazandó adókat és járulékokat.

Ki fizeti a betegszabadságot?

A betegszabadság idejére járó összeget a munkáltató fizeti. Ebben az időszakban tehát még nem a társadalombiztosítási táppénz folyósítása történik.

Ez az egyik legfontosabb különbség:

• a betegszabadságot a munkáltató finanszírozza;
• a táppénz társadalombiztosítási pénzbeli ellátás;
• a két időszak számítása és összege eltér egymástól.

Ki jogosult betegszabadságra?

Betegszabadságra elsősorban azok a foglalkoztatottak jogosultak, akiknek a jogviszonyára a Munka Törvénykönyve vonatkozik. Ide tartoznak például a gazdasági társaságok munkaviszonyban alkalmazott dolgozói, valamint több közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy is.

Nem jár automatikusan betegszabadság például:

• az egyéni vállalkozónak;
• a társas vállalkozás tagjának, ha nem munkaviszonyban dolgozik;
• a megbízási jogviszony alapján munkát végző személynek.

Ezekben az esetekben ugyanakkor – megfelelő biztosítási jogviszony és a további feltételek fennállása esetén – táppénzre jogosultság keletkezhet.

Mikor nem jár betegszabadság?

Nem minden keresőképtelenség kezdődik betegszabadsággal. A hatályos szabályok szerint nem jár betegszabadság:

• üzemi baleset miatt fennálló keresőképtelenség esetén;
• foglalkozási betegség miatt;
• veszélyeztetett várandósság miatt fennálló keresőképtelenség idejére.

Ezekben az esetekben – a jogosultsági feltételek teljesülésekor – már a keresőképtelenség kezdetétől más típusú társadalombiztosítási ellátás járhat.

A gyermek betegsége miatti otthonmaradás sem a szülő saját betegszabadságának terhére történik. Ilyenkor gyermekápolási táppénzre vonatkozó külön szabályokat kell alkalmazni.

Mikor kezdődik a táppénz?

Saját, nem üzemi eredetű betegség esetén a táppénz általában az éves betegszabadság felhasználását követő naptól kezdődhet.

Például, ha a munkavállaló az adott évben még egyetlen betegszabadságos napot sem használt fel, akkor keresőképtelensége első 15 munkanapjára betegszabadság járhat. Ha ezt követően továbbra sem tud dolgozni, a következő időszakra már táppénzt kaphat.

Ha azonban az éves betegszabadságot korábban már teljes egészében felhasználta, egy újabb keresőképtelenség esetén – a feltételek fennállásakor – már az első naptól táppénz következhet.

Mi a táppénz?

A táppénz társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, amely a biztosított keresőképtelensége alatt a kieső jövedelem egy részét pótolja.

A jogosultsághoz főszabály szerint szükséges:

• fennálló biztosítási jogviszony;
• társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség;
• orvos által igazolt keresőképtelenség.

A táppénz összege nem azonos a munkabérrel, és általában a korábbi jövedelemnek csak egy meghatározott százalékát pótolja.

Mennyi a táppénz mértéke 2027-ben?

A jelenleg hatályos szabályok alapján a táppénz mértéke:

• legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő esetén a táppénz alapjának 60 százaléka;
• 730 napnál rövidebb folyamatos biztosítási idő esetén 50 százaléka;
• kórházi vagy más fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás idején a biztosítási időtől függetlenül 50 százaléka.

A 60 vagy 50 százalékot nem feltétlenül a munkaszerződésben szereplő aktuális havi bérből számítják. A hivatalos táppénzalap meghatározásakor az irányadó időszak járulékalapot képező jövedelmét és annak naptári napjait vizsgálják.

Betegszabadság vagy táppénz – mi a különbség?

Szempont	Betegszabadság	Táppénz
Mikor jár?	Saját betegség első időszakára	Betegszabadság után vagy különleges esetben az első naptól
Időtartam	Évente legfeljebb 15 munkanap	Jogosultságtól függő időtartam
Mérték	A távolléti díj 70%-a	A táppénzalap 50 vagy 60%-a
Ki fizeti?	A munkáltató	TB-kifizetőhely vagy az illetékes szerv
Milyen napokra jár?	Munkanapokra	Naptári napokra
Kell orvosi igazolás?	Igen	Igen
Saját betegségre jár?	Igen	Igen, a feltételek szerint
Gyermek betegsége esetén?	Nem	Gyermekápolási táppénz jöhet szóba

Táppénz kalkulátor 2027

A várható ellátás gyors becsléséhez használható a külön elkészített Táppénz kalkulátor 2027, amely a megadott havi jövedelem, biztosítási idő, kórházi ellátás és táppénzes napok száma alapján kiszámítja a várható napi, teljes bruttó és becsült nettó összeget.

👉 Számolja ki itt a várható összeget: Táppénz kalkulátor 2027

A kalkulátor eredménye tájékoztató jellegű. A hivatalos összeg az irányadó jövedelmi időszak, a biztosítási előzmények, az alkalmazható felső korlát és az egyéni adókedvezmények miatt eltérhet.

Mennyi lehet a táppénz maximális összege 2027-ben?

A táppénznek jogszabályban meghatározott felső összeghatára is van, ezért magasabb jövedelem esetén sem nő korlátlanul az ellátás összege.

A napi táppénz felső határa a táppénz első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kétszeresének harmincad részéhez igazodik. Emiatt a 2027-ben maximálisan kifizethető táppénz összege a hivatalosan megállapított 2027-es minimálbértől függ.

Amint megjelenik a 2027-es minimálbérről szóló kormányrendelet, oldalunkon frissítjük a maximálisan folyósítható napi és havi táppénz összegét is.

---

Meddig járhat a táppénz?

A táppénz nem jár korlátlan ideig. A folyósítás időtartamát elsősorban a biztosításban töltött idő és a keresőképtelenség hossza befolyásolja.

Általános szabály szerint a táppénz legfeljebb egy éven át, vagyis 365 napon keresztül folyósítható. Ha azonban valaki ennél rövidebb ideje rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal, akkor a jogosultság időtartama is rövidebb lehet.

Hosszabb betegállomány esetén érdemes időben tájékozódni arról is, hogy milyen további ellátások vagy lehetőségek állnak rendelkezésre.

---

Táppénz munkahelyváltás után

Sokan kérdezik, hogy mi történik akkor, ha valaki nemrég váltott munkahelyet, majd rövid időn belül beteg lesz.

Amennyiben a biztosítás folyamatos, a munkahelyváltás önmagában nem jelenti azt, hogy a dolgozó elveszítené a táppénzre való jogosultságát. A jogosultság vizsgálatakor ugyanakkor a biztosítási előzményeket és az egyéni körülményeket is figyelembe veszik.

Ha a biztosításban megszakítás történt, az hatással lehet a táppénz mértékére vagy időtartamára is.

---

Táppénz felmondás alatt

Felmondási idő alatt is előfordulhat keresőképtelenség. Ilyenkor sokan bizonytalanok abban, hogy jogosultak maradnak-e táppénzre.

A keresőképtelenség önmagában nem szünteti meg a biztosítási jogviszonyt, ugyanakkor minden esetben az adott munkaviszony megszűnésének időpontját és a biztosítás fennállását kell vizsgálni.

Éppen ezért érdemes szükség esetén a munkáltatót vagy az illetékes egészségbiztosítási szervet is megkeresni.

---

Táppénz próbaidő alatt

A próbaidő alatt dolgozó munkavállalók is megbetegedhetnek.

Amennyiben a munkavállaló biztosított és keresőképtelenné válik, ugyanúgy jogosult lehet betegszabadságra, illetve – a feltételek fennállása esetén – táppénzre is.

A próbaidő azonban nem akadályozza meg a munkaviszony megszüntetését, ezért ilyen helyzetben célszerű tájékozódni a munkajogi szabályokról is.

---

Hétvégére is jár táppénz?

Igen.

Ez az egyik legfontosabb különbség a betegszabadság és a táppénz között.

Míg a betegszabadságot munkanapokban számolják, addig a táppénzt naptári napokra állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak a táppénzes időszakba.

---

Milyen dokumentumok szükségesek?

Táppénz igénylésekor általában az alábbi dokumentumokra lehet szükség:

• orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás;
• munkáltató által kért nyomtatványok;
• szükség esetén egyéb egészségbiztosítási nyilatkozatok.

A szükséges iratok köre az egyedi ügytől és a foglalkoztatás formájától is függhet.

---

Gyakori kérdések

Évente hányszor lehet betegszabadságra menni?

Nincs korlátozva, hogy valaki egy évben hányszor betegedhet meg. A lényeg az, hogy a betegszabadság éves kerete összesen 15 munkanap.

Új munkahelyen ismét jár 15 nap betegszabadság?

Nem feltétlenül. A betegszabadság éves keret, amelyet időarányosan kell megállapítani.

A táppénz után kell adót fizetni?

A táppénz személyi jövedelemadó-köteles ellátás, ugyanakkor bizonyos adókedvezmények csökkenthetik vagy akár meg is szüntethetik az adófizetési kötelezettséget.

Ki utalja a táppénzt?

Ez attól függ, hogy a munkáltató működtet-e társadalombiztosítási kifizetőhelyet. Ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja az ellátást.

Hol tudom kiszámítani a várható táppénzt?

Az RSSHírek.hu Táppénz kalkulátor 2027 oldalán néhány adat megadásával gyors becslést készíthet a várható táppénz összegére.

Fontos tájékoztatás

Az oldalon található információk a jelenleg ismert jogszabályok alapján készültek, és tájékoztató jellegűek. A 2027-es évre vonatkozó összegek, minimálbér, illetve egyes szabályok a jogszabályok módosulásával változhatnak. Az RSSHírek.hu a hivatalos változások közzététele után folyamatosan frissíti ezt az oldalt.

Betegszabadság és táppénz 2027: mire számíthatnak a munkavállalók?

A betegszabadság és a táppénz 2027-ben is sok munkavállalót érinthet, hiszen egy hosszabb betegség nemcsak egészségügyi, hanem komoly pénzügyi kérdéseket is felvet. Betegállomány esetén a dolgozó jövedelme általában alacsonyabb lesz a megszokott munkabérnél, ezért érdemes előre tisztában lenni azzal, hogy mikor jár betegszabadság, mikortól következik a táppénz, és hogyan alakulhat a várható kifizetés.

A két ellátást a hétköznapi beszédben gyakran egyaránt táppénznek nevezik, a szabályok szerint azonban lényeges különbség van közöttük. A betegszabadság a munkavállaló saját betegsége miatt fennálló keresőképtelenség első időszakára járó, munkáltató által finanszírozott juttatás. A táppénz ezzel szemben társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, amelyre a betegszabadság felhasználása után, illetve bizonyos esetekben már a keresőképtelenség első napjától jogosult lehet a biztosított.

A jelenlegi szabályok szerint a munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelynek időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Év közben kezdődő munkaviszonynál a betegszabadság időarányosan állapítható meg, a fel nem használt napokat pedig nem lehet átvinni a következő évre.

Hogyan számolják a 15 nap betegszabadságot?

A 15 napos betegszabadság egy teljes naptári évre vonatkozó keret. Nem minden megbetegedés alkalmával indul újra, hanem az év során felhasznált betegszabadságos munkanapokat össze kell adni.

Ha például egy dolgozó februárban öt munkanapon, júniusban négy munkanapon, novemberben pedig további hat munkanapon keresztül keresőképtelen, akkor az éves 15 munkanapos keretét teljes egészében felhasználta. Egy következő, ugyanabban az évben kezdődő saját betegség esetén – a feltételek teljesülésekor – már a keresőképtelenség első napjától táppénzre kerülhet.

A betegszabadságot főszabály szerint a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra kell elszámolni. Ez azért fontos, mert a betegszabadság és a táppénz időtartamának számítása eltér egymástól: míg a betegszabadság munkanapokra, addig a táppénz naptári napokra járhat.

Miért lehet alacsonyabb a betegszabadság alatt kapott fizetés?

A betegszabadság idejére nem a teljes munkabér, hanem a távolléti díj 70 százaléka jár. A kifizetendő nettó összeg ennél is kevesebb lehet, mivel a betegszabadság díjazását adók és járulékok terhelhetik.

Fontos ugyanakkor, hogy az összeg kiszámítása nem minden esetben annyiból áll, hogy a teljes havi fizetés 70 százalékát veszik. A munkáltató figyelembe veszi a távolléti díjra, a munkaidőre, a munkarendre, valamint a betegszabadságként elszámolt órákra vagy munkanapokra vonatkozó szabályokat.

Ezért a ténylegesen kézhez kapott összeg eltérhet attól az egyszerű becsléstől, amelyet a havi bruttó bér alapján számolnánk ki. Műszakpótlék, teljesítménybér, változó jövedelem vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a számítás még összetettebb lehet.

Mikor következik a táppénz?

A munkavállaló saját, nem üzemi eredetű betegsége esetén általában először a rendelkezésére álló betegszabadságot használja fel. Amennyiben annak lejárta után továbbra is orvos által igazoltan keresőképtelen, táppénzre válhat jogosulttá.

Vannak olyan esetek is, amikor nem jár betegszabadság, így a biztosított megfelelő jogosultság esetén már az első naptól társadalombiztosítási ellátást kaphat. Ide tartozhat például az üzemi baleset, a foglalkozási megbetegedés vagy a veszélyeztetett várandósság miatt fennálló keresőképtelenség. Ezekben az esetekben az általános betegszabadságtól eltérő szabályok alkalmazandók.

A beteg gyermek ápolása miatt otthon maradó szülő sem a saját 15 napos betegszabadságát használja fel. Ebben az esetben gyermekápolási táppénz kerülhet szóba, amelynek jogosultsági feltételei és időtartama a gyermek életkorától és a család körülményeitől is függhet.

Mennyi táppénz járhat 2027-ben?

A jelenleg hatályos szabályok alapján a táppénz mértéke főszabály szerint a megállapított táppénzalap 50 vagy 60 százaléka. Legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő esetén 60 százalékos mérték alkalmazható, míg 730 napnál rövidebb biztosítási idő esetén 50 százalék járhat. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás idején a mérték a biztosítási időtől függetlenül 50 százalék.

A százalékos mértéket nem feltétlenül az aktuális havi bruttó munkabérre alkalmazzák. A hivatalos táppénzalap meghatározásakor a számítási időszakban bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet és a hozzá tartozó naptári napokat veszik figyelembe. Emiatt a táppénz összege különösen változó fizetés, munkahelyváltás, hosszabb jövedelem nélküli időszak vagy megszakított biztosítás esetén térhet el az egyszerű becsléstől.

A táppénz napi összegének felső határa is van. A maximum a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. Mivel a 2027-es végleges minimálbér összege az oldal elkészítésekor még nem ismert, a pontos 2027-es napi táppénzmaximumot a hivatalos összeg kihirdetése után lehet meghatározni.

Jár-e táppénz hétvégére és ünnepnapra?

A táppénzt naptári napokra állapítják meg. Ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül fennáll, akkor a táppénzes időszakba a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap is beleszámíthat.

Ez fontos eltérés a betegszabadsághoz képest, amelyet elsősorban a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra számolnak el. Egy hosszabb betegség esetén ezért a táppénzes napok száma nem azonos a kieső munkanapok számával.

Mennyit kaphat kézhez a dolgozó nettóban?

A táppénz adóköteles társadalombiztosítási ellátás. A kifizetésből személyi jövedelemadó-előleget vonhatnak le, ugyanakkor a jogosult egyes személyi jövedelemadó-kedvezményeket is érvényesíthet. A NAV tájékoztatása szerint például a 25 év alattiak kedvezménye és egyes anyák számára elérhető adókedvezmények a táppénzre is kiterjedhetnek.

Ezért két azonos bruttó táppénzre jogosult ember nettó kifizetése eltérhet egymástól. A különbséget befolyásolhatja az életkor, a gyermekek száma, az igénybe vett adókedvezmény, valamint az is, hogy a jogosult időben leadta-e a szükséges adóelőleg-nyilatkozatot.

Mire érdemes figyelni betegállomány esetén?

A munkavállalónak a keresőképtelenséget orvossal kell igazoltatnia, az igazolást pedig a munkáltató által meghatározott módon és határidőben kell leadnia. Érdemes ellenőrizni, hogy az iratokon helyesen szerepel-e a keresőképtelenség kezdete, vége vagy folytatása.

Hosszabb betegállomány esetén hasznos lehet a bérjegyzék ellenőrzése is. A betegszabadság, a táppénz, az esetleges adókedvezmények és más levonások külön sorokban jelenhetnek meg. Amennyiben a munkavállaló nem érti a számítást, először a munkáltató bérszámfejtőjétől kérhet részletes tájékoztatást.