Kategória: Gazdasági hírek

  • Megérkeztek a hétfő reggeli árfolyamok: így áll most a forint

    Megérkeztek a hétfő reggeli árfolyamok: így áll most a forint

    Vegyesen indította a hetet a forint a főbb devizákkal szemben. Hétfő reggel az euró 368,63 forintot ért, miközben péntek délután még 368,87 forinton állt a jegyzés. A dollár ezzel szemben erősödött a forinthoz képest, a svájci frank pedig szintén magasabb szinten kezdte a hetet.

    Árfolyamok naponta frissítve

    A reggeli jegyzések alapján egy euróért 368,63, egy amerikai dollárért 329,62, egy svájci frankért pedig 397,39 forintot kellett adni a nemzetközi devizapiacon.

    Mi történt a forinttal hétfő reggel?

    Az euróval szemben minimálisan erősödött a magyar fizetőeszköz a péntek délutáni szinthez képest. A dollár esetében viszont már láthatóbb volt az elmozdulás: a péntek délutáni 327,79 forintos jegyzésről 329,62 forintra emelkedett az árfolyam.

    A svájci frank szintén drágább lett, 395,22 forintról 397,39 forintra emelkedett a jegyzés.

    Ez azt jelenti, hogy a három fontos deviza közül az euró árfolyama alig változott, miközben a dollár és a frank esetében gyengébb hétfő reggeli forintárfolyam alakult ki.

    Év eleje óta nem egyformán teljesít a forint

    Ha nemcsak a péntek délutáni adatokhoz, hanem az év eleji szintekhez viszonyítjuk a forintot, már érdekesebb kép rajzolódik ki.

    A magyar fizetőeszköz az euróval szemben 4,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 3,9 százalékkal erősebb az év eleji állapothoz képest. A dollárral szemben viszont 0,8 százalékos gyengülés látható.

    Ez jól mutatja, hogy a forint teljesítményét nem lehet egyetlen deviza alapján megítélni. Az euró és a frank esetében kedvezőbb a kép, miközben az amerikai dollárral szemben más irányú változás történt.

    Mit jelent ez annak, aki most váltana pénzt?

    A banki és pénzváltói árfolyam nem feltétlenül egyezik meg a nemzetközi devizapiacon látott jegyzéssel. A tényleges vételi vagy eladási árhoz a szolgáltató saját árfolyama és az esetleges költségek is hozzájárulnak.

    Ezért ha valaki hétfőn eurót, dollárt vagy frankot szeretne vásárolni, nem elég csak a középárfolyamot megnézni. Érdemes összehasonlítani, hogy az adott bank vagy pénzváltó mennyiért adja a devizát, illetve milyen külön díjakat számít fel.

    Az utazóknak ez különösen fontos lehet, hiszen néhány forintos eltérés nagyobb összegű pénzváltásnál már érezhető különbséget jelenthet.

    A hét elején még változhat az árfolyam

    A hétfő reggeli jegyzés csak egy pillanatfelvétel. A devizapiacon a nap folyamán folyamatosan változik az árfolyam, ezért az euró, a dollár és a frank értéke később már eltérhet a reggeli szintektől.

    A forint szempontjából a hét további részében ezért nemcsak a hazai gazdasági hírek, hanem a nemzetközi piaci hangulat és a dollár mozgása is fontos lehet.

    A hétfő reggeli állapot alapján egyelőre az látszik, hogy az euróval szemben stabilan a 370 forintos szint alatt maradt a forint, miközben a dollár 330 forinthoz, a svájci frank pedig 400 forinthoz közelített.

  • KATA: komoly változás jöhet, 130 ezer forintos havi adó is felmerült

    KATA: komoly változás jöhet, 130 ezer forintos havi adó is felmerült

    A KATA jelenlegi 50 ezer forintos havi tételes adója az elmúlt években egyre kevésbé követi a minimálbér változását. Egy friss szakértői felvetés szerint ezért a kata havi összegének jelentős emelése is indokolható lehet, akár 130 ezer forintig.

    A felvetés szerint ez nem egyszerűen egy újabb adóemelés lenne, hanem a korábbi arányok helyreállítását szolgálná. A kata szabályainak átalakítása ugyanakkor a vállalkozók terhei mellett a későbbi társadalombiztosítási ellátásokra is hatással lehet.

    Miért került szóba a kata emelése?

    A kata bevezetésekor, 2013-ban a minimálbér98 ezer forint volt, az 50 ezer forintos tételes adóhoz pedig 81 300 forintos járulékalap tartozott. Ez akkor a minimálbér több mint 80 százalékának felelt meg.

    Azóta azonban jelentősen nőtt a minimálbér, miközben a kata havi összege változatlan maradt. 2026-ban a minimálbér már 322 800 forint, a katásokhoz kapcsolódó járulékalap viszont jóval kisebb arányt képvisel ehhez képest.

    Ez hosszabb távon azért lehet fontos, mert a járulékalap meghatározza többek között azt is, hogy milyen összegű társadalombiztosítási ellátásra számíthat a vállalkozó.

    A 130 ezer forintos összeg honnan jön?

    Az adószakértő számítása szerint, ha a kata és a minimálbér közötti korábbi arányt tartották volna fenn, akkor a havi tételes adónak 2026-ban már jóval magasabbnak kellene lennie.

    A felvetés szerint az összeg akár 130 ezer forint körül is lehetne. Ez azonban nem elfogadott új kataadó, hanem egy szakértői javaslat. Jelenleg tehát nem arról van szó, hogy a katásoknak automatikusan ennyit kellene fizetniük.

    A különbség azért is érdekes, mert a jelenlegi 50 ezer forintos havi tételes adó mellett a kata továbbra is sok kisvállalkozó számára egyszerű adózási forma, viszont az alacsony járulékalap miatt a későbbi ellátások összege is korlátozott lehet.

    A nyugdíj és más ellátások miatt sem mindegy

    A kata egyik kevésbé látványos következménye, hogy a vállalkozó társadalombiztosítási ellátásainál nem a teljes bevétele számít. Az alacsonyabb járulékalap hosszabb távon például a nyugdíj összegére is hatással lehet.

    Ezért egy esetleges kataemelésnél nemcsak azt kellene nézni, hogy mennyivel nőne a vállalkozók havi kiadása. A másik oldalon azt is figyelembe kell venni, hogy magasabb közteher mellett magasabb járulékalap és ebből következően kedvezőbb ellátási alap alakulhatna ki.

    Ez különösen azoknak lehet fontos, akik hosszú éveken keresztül katásként dolgoznak.

    Más változás is felmerült

    A szakértői javaslat nem áll meg a havi tételes adó emelésénél. Felmerült egy progresszívebb rendszer gondolata is, amely nagyobb bevétel esetén magasabb adóterhet alkalmazna.

    Az egyik elképzelés szerint az egyazon megrendelő felé történő, évi 6 millió forintot meghaladó számlázás egy bizonyos szint felett 40 százalékos adóval lenne terhelhető. Emellett a 12 millió forintos éves bevétel felett is változna az adózás.

    Ennek célja elsősorban az lehetne, hogy a kata valóban a kisebb vállalkozások egyszerű adózási formája maradjon, és kevésbé legyen alkalmas olyan konstrukciókra, amelyek valójában munkaviszonyt helyettesítenek.

    Mit jelent ez most a katásoknak?

    Egyelőre nincs olyan új szabály, amely alapján a jelenlegi 50 ezer forintos kata helyett 130 ezer forintot kellene fizetni. A 130 ezres összeg egy szakértő által felvetett lehetséges szint, amely a minimálbérhez és a társadalombiztosítási jogosultságokhoz igazított rendszerből következne.

    A vállalkozóknak ezért jelenleg nem kell változtatniuk a kata szerinti adófizetésen. Az azonban jól látszik, hogy a kata jövője továbbra is napirenden van, különösen a minimálbér folyamatos emelkedése és a kisadózók későbbi társadalombiztosítási ellátásai miatt.

    Egy esetleges változásnál nemcsak az lesz a kérdés, hogy mennyivel emelkedik a havi adó, hanem az is, hogy milyen bevételi határok, járulékalap és kedvezmények mellett működne tovább a rendszer.

  • 28 500 forint marad több ellátás összege 2027-ben: nem emelkedik automatikusan minden juttatás a nyugdíjminimummal

    28 500 forint marad több ellátás összege 2027-ben: nem emelkedik automatikusan minden juttatás a nyugdíjminimummal

    2027-től négyszeresére emelkedik az öregségi nyugdíjminimum, a változás azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan ellátás összege is automatikusan megemelkedik, amely jelenleg 28 500 forinthoz kötődik. Több támogatásnál továbbra is ez az összeg maradhat az alap.

    A jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjminimum 28 500 forint, 2027. január 1-jétől azonban 120 ezer forintra emelkedik. Ez jelentős változás, ugyanakkor több olyan ellátás is van, amelynek összegét külön jogszabály határozza meg, vagy a 28 500 forintos összeghez kapcsolódó szabály alapján számítják.

    A GYES összege is 28 500 forint maradhat

    Az egyik fontos érintett a gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis a GYES. Ennek havi összege jelenleg a szociális vetítési alaphoz kötött, amelynek összege 28 500 forint.

    A nyugdíjminimum 2027-es emelése önmagában nem jelenti azt, hogy a GYES összege is automatikusan 120 ezer forintra ugrik. Ehhez a vonatkozó szabályozás módosítására lenne szükség.

    Ugyanez a helyzet a gyermeknevelési támogatással

    A GYET, vagyis a gyermeknevelési támogatás szintén azok közé az ellátások közé tartozik, amelyeknél a 28 500 forintos összegnek továbbra is jelentősége van.

    Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjminimum négyszeresére emelése és a GYET összege között nincs automatikus kapcsolat. Ha a jogszabály nem változik, az ellátás összege továbbra is a jelenlegi alaphoz igazodhat.

    Az anyasági támogatásnál is fontos különbséget tenni

    Az anyasági támogatás összege szintén a szociális vetítési alaphoz kapcsolódik. Emiatt ennél az ellátásnál sem lehet pusztán abból kiindulni, hogy a nyugdíjminimum 2027-től 120 ezer forintra nő.

    A változás tehát elsőre nagyobbnak tűnhet annál, mint amekkora a családtámogatások szempontjából ténylegesen lesz. A nyugdíjminimum emelése nem húzza magával automatikusan az összes olyan ellátást, amelynél korábban ugyanaz a 28 500 forintos összeg szerepelt.

    Miért fontos ez?

    A két fogalom könnyen összekeverhető: a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap nem ugyanaz. Bár jelenleg mindkettőnél 28 500 forintos összeggel találkozhatunk, a későbbi változásoknál nem következik automatikusan egyikből a másik.

    Ezért 2027-ben különösen fontos lesz megnézni az egyes támogatások saját szabályait. Attól, hogy a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik, nem lesz automatikusan ugyanennyi a GYES, a GYET vagy az anyasági támogatás összege.

    A 2027-es változás tehát elsősorban a nyugdíjrendszerbenjelent komoly fordulatot. A családtámogatásoknál további jogszabály-módosításokra lenne szükség ahhoz, hogy az emelkedő nyugdíjminimum az érintett ellátások összegében is megjelenjen.

  • 27%-os áfa jöhet az új lakásoknál: ez a dátum milliókat érhet

    27%-os áfa jöhet az új lakásoknál: ez a dátum milliókat érhet

    Komoly változás közeleg az új lakások piacán. 2027-től ismét a 27 százalékos általános áfa kerülhet előtérbe az új építésű ingatlanoknál, miközben bizonyos projektek még éveken keresztül megtarthatják az 5 százalékos kedvezményes kulcsot. Emiatt ugyanabban az időszakban akár jelentős árkülönbség is kialakulhat két hasonló új lakás között attól függően, hogy az adott beruházás megfelel-e az átmeneti szabályoknak.

    A legfontosabb dátum 2026. december 31. Az átmeneti rendelkezések szerint azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye eddig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa a feltételek teljesülése esetén még a 2030. december 31-ig teljesített értékesítéseknél is alkalmazható lehet. Az újabb, később engedélyezett fejlesztések viszont már a magasabb áfakörbe kerülhetnek.

    Egy 100 milliós lakásnál akár több mint 20 millió forint lehet az elméleti különbség

    Az áfakulcsok közötti eltérés első látásra óriási. Ha egy lakás nettó ára változatlan maradna, akkor ugyanaz az ingatlan 5 százalékos áfával jóval olcsóbb lenne, mint 27 százalékos kulcs mellett.

    Vegyünk egy egyszerű példát. Egy ma 100 millió forintos bruttó árú, 5 százalékos áfával értékesített lakás nettó ára körülbelül 95,2 millió forint. Ha ugyanerre a nettó árra 27 százalékos áfát számolnánk, a végösszeg nagyjából 121 millió forintra emelkedne. Ez csaknem 21 millió forintos különbség.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2027-től automatikusan minden érintett lakás ára ennyivel megugrik. A vevők fizetőképessége, a kereslet alakulása, a finanszírozási költségek és a fejlesztők árazási lehetőségei is befolyásolják majd, mennyit lehet ténylegesen áthárítani a vásárlókra.

    Nem minden új lakást érint ugyanúgy a változás

    Ez lehet a következő évek egyik legfontosabb különbsége az újépítésű lakások piacán. Egy 2027-ben megvásárolható lakás attól még nem feltétlenül lesz 27 százalékos áfájú, hogy az adásvétel 2027-ben történik.

    Ha a projekt megfelel a 2026 végi átmeneti feltételeknek, a kedvezményes 5 százalékos áfa még 2030 végéig megmaradhat. Egy másik, hasonló méretű és elhelyezkedésű lakás ugyanakkor már 27 százalékos áfával kerülhet piacra. Emiatt a vevőnek az ingatlan műszaki állapota, elhelyezkedése és ára mellett egyre fontosabb lehet azt is megkérdeznie, milyen áfaszabály vonatkozik az adott projektre.

    Az Otthon Startnál is sokat számíthat néhány millió forint

    A drágulás azoknál a lakásoknál különösen fontos lehet, amelyek már most az Otthon Start Program értékhatárainak közelében vannak. Ha egy ingatlan ára csak néhány millió forinttal nő, az egyes esetekben már azt is jelentheti, hogy kikerül a programban finanszírozható lakások köréből.

    Ezért nemcsak az lehet kérdés, hogy a vevőnek mennyivel kell többet fizetnie, hanem az is, hogy az adott lakás megfelel-e még a támogatott hitel feltételeinek. Egy kisebb áremelkedés így közvetetten is jelentős pénzügyi hatással járhat.

    Mit kérdezzen meg, aki most új lakást venne?

    Az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy az adott beruházás jogosult-e az 5 százalékos áfa alkalmazására, és meddig. Érdemes arra is rákérdezni, hogy a szerződésben szereplő vételár bruttó, rögzített összeg-e. Illetve mi történik akkor, ha az áfaszabályok vagy az átadás időpontja megváltozik.

    Ugyanilyen fontos lehet az építési engedély státusza és az is, hogy a projekt biztosan teljesíti-e az átmeneti szabályokhoz szükséges feltételeket. Egy több tízmillió forintos vásárlásnál ezek a részletek már nem puszta adminisztrációs kérdések.

    Ugyanaz a négyzetméterár nem feltétlenül ugyanazt jelenti

    A következő években könnyen előfordulhat, hogy két új lakást azonos, például 1,4 millió forintos négyzetméteráron hirdetnek, de a háttérben eltérő adózási és fizetési feltételek állnak. A vevőnek ezért nem elég csak a hirdetési árat összehasonlítania.

    Egy 70 négyzetméteres lakásnál már 100 ezer forintos négyzetméterár-különbség is 7 millió forintos eltérést jelent. Ha ehhez még eltérő áfakezelés, parkoló-, tároló- vagy műszaki tartalom is társul, a két ajánlat valós költsége között ennél jóval nagyobb különbség alakulhat ki.

    Ezért 2026 végéhez közeledve az új lakásoknál érdemes nemcsak azt nézni, mennyibe kerül az ingatlan, hanem azt is, hogy pontosan milyen áfa vonatkozik rá, milyen határidőkkel készül el, és milyen feltételek szerepelnek a szerződésben. Néhány jól feltett kérdés akár több millió forintos különbséget is jelenthet a végső költségben.

  • 364 forint alá került az euró: erősödéssel indította a hetet a forint

    364 forint alá került az euró: erősödéssel indította a hetet a forint

    Erősödéssel kezdte a hétfő reggelt a forint a nemzetközi devizapiacon. Szeptember 21-én reggel hét órakor egy euróért 363,92 forintot kértek, míg péntek este még 364,52 forinton állt a jegyzés. A magyar fizetőeszköz a dollárral és a svájci frankkal szemben is javított, bár a változás egyelőre mérsékelt.

    A hétfő reggeli adatok pillanatképet mutatnak: a devizaárfolyamok napközben folyamatosan változhatnak, a bankok és pénzváltók ügyfeleknek kínált árfolyamai pedig eltérhetnek a bankközi jegyzésektől.

    Árfolyamok naponta frissítve

    Így alakult az euró, a dollár és a svájci frank

    A dollár árfolyama péntek estéről hétfő reggelre 317,98 forintról 317,18 forintra csökkent. A svájci frankot 385,28 forinton jegyezték a korábbi 385,82 forint után. Mivel mindhárom devizáért kevesebb forintot kellett adni, a hét eleji mozgás a forint erősödését jelzi.

    Szeptember egészét nézve ugyanakkor nem egységes a kép: a forint a hónap elejéhez képest az euróval szemben 0,4 százalékkal, a svájci frankkal szemben 0,9 százalékkal erősebben, a dollárral szemben viszont 0,8 százalékkal gyengébben állt a hétfő reggeli jegyzéskor.

    Mit jelenthet a változás annak, aki euróban fizet?

    Egy egyszerű példa megmutatja, mekkora a pénteki és hétfő reggeli árfolyam közötti különbség. Ha valaki 1000 eurós kiadással számol, a péntek esti 364,52 forintos jegyzés alapján 364 520 forint, a hétfő reggeli 363,92 forintos árfolyamon pedig 363 920 forint lenne az összeg. A különbség 600 forint.

    Ez szemléltető számítás a közölt bankközi árfolyamokkal. A tényleges váltási vagy bankkártyás költség ettől eltérhet, így a hétfő reggeli erősödésből nem következik, hogy mindenki pontosan ennyit takaríthat meg.

  • Van, akinek a postás viszi a dízeltámogatást: fontos részleteket közölt a NAV

    Van, akinek a postás viszi a dízeltámogatást: fontos részleteket közölt a NAV

    Nem minden dízelautós ugyanúgy kapja meg az állami támogatást: van, akinek a bankszámláján jelenik meg a pénz, másokhoz a postás viszi ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 21-i tájékoztatása szerint a folyósítás automatikus, így a jogosultaknak nem kell külön kérelmet benyújtaniuk, és bankszámlaszámot sem kell megadniuk.

    Holtankoljak.hu üzemanyagárak!

    A támogatás teljes összege 20 ezer forint, amelyet a Magyar Államkincstár négy részletben fizet ki. Az első kifizetési nap szeptember 30., de az autó nyilvántartásba vételének időpontja miatt egyes jogosultakhoz csak később érkezik meg az első összeg.

    Bankszámlára vagy postán érkezik a pénz?

    Az Államkincstár a NAV rendelkezésére álló adatok alapján indítja a kifizetést. Ha az adóhatóságnál van megfelelő bankszámlaadat, oda utalják a támogatást. Ha nincs, a jogosult postai kifizetési utalványon kapja meg az összeget.

    Ez azért lényeges, mert a bankszámlaszám hiánya önmagában nem jelenti a támogatás elvesztését. A két kézbesítési mód között ugyanakkor lehet időbeli különbség: a postai küldemény átvétele nem feltétlenül esik egybe az utalás meghirdetett napjával.

    Nem egyszerre fizetik ki a 20 ezer forintot

    A teljes támogatást négy, egyenként 5000 forintos részletre osztották. A meghirdetett kifizetési napok szeptember 30., október 30., november 13. és december 7. Azoknál, akik csak év közben váltak jogosulttá, az első folyósítás október 30-án esedékes; a szabályok szerint ekkor az első két részlet együtt érkezhet.

    A pénz legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű, kizárólag dízelüzemű személygépkocsihoz kapcsolódóan járhat. A támogatás személyenként egyszer vehető igénybe, ezért több megfelelő autó után sem jár többször a 20 ezer forint.

    Egy fontos különbség, amire a postaládánál is érdemes figyelni

    Aki bankszámlára várja a támogatást, a számlatörténetében ellenőrizheti a jóváírást. A postai kézbesítéssel érintetteknek viszont a küldemény érkezését és az esetleges postai értesítőt is figyelniük kell. Az, hogy szeptember 30-án nem látnak banki utalást, önmagában nem bizonyítja, hogy nem jogosultak a pénzre.

    A NAV közlése szerint a támogatáshoz nincs szükség külön igénylésre vagy új adatok beküldésére. A jogosultság és a folyósítás részletes tudnivalóit ezért érdemes közvetlenül az adóhatóság és a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatásaiban követni.

  • Újabb 50 ezer forint érkezik a családoknak: vasárnap fontos határidő jár le

    Újabb 50 ezer forint érkezik a családoknak: vasárnap fontos határidő jár le

    Novemberben újabb 50 ezer forintos támogatást kapnak a jogosult gyermekes családok, de egy fontos határidőre már most figyelni kell. A Magyar Államkincstár szeptember 20-ig várja a lakcímváltozás bejelentését azoktól az érintettektől, akiknél eltérés van a nyilvántartott és a tényleges lakcím között. A novemberi támogatás ugyanis nem bankszámlára érkező pénz lesz, hanem postai úton kézbesített iskolakezdési utalvány.

    A 2026-os iskolakezdési támogatás teljes összege gyermekenként 100 ezer forint. Az első, 50 ezer forintos részletet augusztusban folyósították, a fennmaradó összeget pedig legkésőbb november 30-ig kapják meg a jogosultak. A két részlet között azonban van egy lényeges különbség, amely miatt egyes családoknak most külön teendőjük lehet.

    Kiknek kell szeptember 20-ig intézkedniük?

    A Magyar Államkincstár azoknak az ügyfeleknek küldött tájékoztató levelet az Ügyfélkapu-tárhelyükre, akik az első részletet bankszámlára kapták, és rendelkeznek elektronikus tárhellyel. A levélben szerepel az a cím, amelyre novemberben az utalványt kézbesítenék.

    Ha ez a cím nem egyezik meg a lakcímkártyán szereplő adattal, a változást legkésőbb szeptember 20-ig be kell jelenteni. Különösen azoknak érdemes ellenőrizniük az adatokat, akik az elmúlt hónapokban elköltöztek, vagy korábban nem jelentették be a címváltozást a családtámogatási nyilvántartásban.

    Akik az augusztusi támogatást postai úton kapták meg, azoknak a Kincstár tájékoztatása szerint nincs további teendőjük: az utalványt ugyanarra a címre küldik.

    Hol lehet bejelenteni a lakcímváltozást?

    A címváltozás elektronikus úton, a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen jelenthető be. Ehhez a CST_VALTOZAS_01 jelű nyomtatványt kell használni, amely a családtámogatási ellátások folyósítását érintő változások bejelentésére szolgál. A hivatalos ügyintézés a magyarorszag.hu oldalon keresztül érhető el.

    Fontos, hogy a szeptember 20-i határidőnem új támogatási kérelem benyújtására vonatkozik. A jogosultságot hivatalból állapítják meg, külön igénylést nem kell beadni. A mostani feladat kizárólag az érintett lakcímadatok pontosítása.

    Novemberben már nem készpénzt kapnak a családok

    A támogatás első felét augusztus 24-ig, a családi pótlék folyósításával azonos módon fizették ki. Akinek a családi pótlék bankszámlára érkezik, annak az első részletet is oda utalták, míg mások postai úton kapták meg a pénzt.

    A novemberi második részlet ettől eltérően 50 ezer forint értékű iskolakezdési utalvány lesz, amelyet a gyermek iskoláztatására lehet fordítani. A támogatásnak ez a része tehát nem szabadon elkölthető készpénz, és nem is újabb banki átutalás.

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a teljes, gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás adómentes.

    Kik kaphatják meg az újabb 50 ezer forintot?

    Az iskolakezdési támogatás nem jár automatikusan minden iskolás gyermek után. Meghatározott jogosultsági feltételekhez kötött, és azoknak a gyermekeknek szól, akik után 2026 augusztusára iskoláztatási támogatást folyósítottak.

    A jogosultak közé tartozhatnak többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek. A támogatás az egyedülálló szülők által nevelt gyermekeket, az árvaellátásban részesülőket és a gyermekvédelmi szakellátásban élőket is érintheti.

    A jogosultság további feltételeit a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója tartalmazza.

    Mi történik, ha valaki nem kapja meg novemberben az utalványt?

    A jogszabály szerint az iskolakezdési támogatás második részletét legkésőbb november 30-ig kell eljuttatni a jogosultakhoz. Ez nem jelenti azt, hogy minden család ugyanazon a napon kapja kézhez az utalványt. Aki november végéig nem kapja meg a támogatást, annak érdemes elsőként ellenőriznie a kézbesítési címet, majd a Magyar Államkincstárnál érdeklődnie a juttatásról.

    A Kincstár telefonos ügyfélszolgálata a 1811-es számon érhető el.

    A szeptember 20-i határidő miatt azonban az érintett családoknak nem érdemes novemberig halogatniuk a lakcímadatok ellenőrzését. Egy időben bejelentett címváltozás segíthet abban, hogy az 50 ezer forintos utalvány a megfelelő helyre érkezzen.

    Mire lehet elég az 50 ezer forintos utalvány?

    Az 50 ezer forintos támogatásból a gyermek iskolai szükségleteinek egy részét lehet fedezni. Például új iskolatáska, tornacipő, füzetek, írószerek vagy más szükséges felszerelések beszerzésére lehet fordítani, amennyiben az adott termék az utalvány felhasználási szabályai szerint megvásárolható.

    Érdemes már november előtt összeírni, milyen felszerelések hiányoznak vagy szorulnak cserére. Így a családok könnyebben eldönthetik, mire fordítsák a támogatást, és elkerülhetik a felesleges vásárlásokat. Az utalvány megérkezése után fontos ellenőrizni az elfogadóhelyeket, a megvásárolható termékek körét és a felhasználási határidőt is.

  • Magyar Péter újabb részleteket közölt a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról

    Magyar Péter újabb részleteket közölt a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról

    Újabb részletek derültek ki a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról. Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ismertette, hogyan működne az új ellenőrzési rendszer, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan vizsgálhatná a jelenlegi és korábbi politikusok vagyongyarapodását. Az ellenőrzés akár húsz évre is visszanyúlhatna, és indokolt esetben a hozzátartozók vagyona is a hatóság látókörébe kerülhetne.

    Tisza Párt friss hírek

    Nem politikusok ellenőriznék egymást

    Magyar Péter a szeptember 17-i interjúban hangsúlyozta, hogy nem egyszerűen a vagyonnyilatkozati rendszert módosítanák. Az ellenőrzéseket a NAV végezné, amely először kockázatelemzéssel vizsgálná meg, hogy összhangban áll-e az érintett vagyona a hivatalosan igazolt jövedelmével.

    Amennyiben az adóhatóság indokolatlan eltérést találna, részletes adóellenőrzést indíthatna. Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a nyomozóhatóságokhoz kerülhetne, és szükség esetén az ügyészséget, a rendőrséget, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt is értesíthetnék.

    Mikor indulna az automatikus vagyonvizsgálat?

    Az új rendszer az országgyűlési képviselőkre, a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra, valamint a kormány- és miniszterelnöki biztosokra is kiterjedne. A tervek szerint azok sem maradnának ki, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.

    A jelenlegi tisztségviselőknél az első megbízatástól számított két év elteltével kezdődhetne meg az ellenőrzés. A tisztségükből távozó politikusoknál pedig harminc napon belül automatikusan elindulna a vizsgálat. A hatóság akár húsz évre visszamenőleg is áttekinthetné a vagyongyarapodást.

    A családtagok és a külföldi vagyon is előkerülhet

    Az ellenőrzés nem feltétlenül korlátozódna a politikus saját nevén szereplő vagyontárgyakra. Magyar Péter közlése szerint indokolt esetben az egy háztartásban élő családtagok és az egyenesági rokonok vagyoni helyzetét is vizsgálhatnák. A NAV feladata lenne az esetlegesen eltitkolt, külföldön található vagyonelemek feltárása is. A vizsgálat során azt kellene tisztázni, hogy az érintett vagyongyarapodása mögött igazolható, jogszerű források állnak-e.

    Fontos ugyanakkor, hogy egy nagy értékű ingatlan vagy jelentős megtakarítás önmagában nem bizonyít jogsértést. A vagyonszerzés hátterében örökség, ajándékozás vagy más törvényes jövedelem is állhat.

    Mikor léphet életbe az új szabályozás?

    A kormány a szükséges törvényjavaslat mielőbbi benyújtását tervezi az Országgyűlés elé. Magyar Péter az interjúban arról beszélt, hogy a szabályozást gyorsan szeretnék elfogadni.

    A vagyonosodási vizsgálatok új rendszere azonban egyelőre tervezett intézkedés. A pontos hatálybalépés, az eljárási szabályok és az ellenőrzések részletei a végleges jogszabályból derülhetnek ki.

    Mi a különbség a vagyonnyilatkozat és a vagyonosodási vizsgálat között?

    A két eljárás nem ugyanazt jelenti. A vagyonnyilatkozatban a politikus meghatározott időközönként beszámol vagyoni helyzetéről, míg a vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság különböző nyilvántartások és pénzügyi adatok alapján ellenőrizhetné a vagyongyarapodás forrását.

    Egy egyszerű példa: ha egy politikus több ingatlant vásárol, a vizsgálat nemcsak azt ellenőrizhetné, hogy ezek szerepelnek-e a vagyonnyilatkozatában, hanem azt is, milyen igazolt jövedelemből finanszírozta a vásárlásokat.

    Ez az új rendszer egyik lényeges különbsége lenne: a vagyontárgyak feltüntetése mellett azok megszerzésének pénzügyi hátterét is ellenőrizhetnék.

    A nyilvánosság is megtudhatja, mit talált a NAV

    Az új vagyonvizsgálati rendszerben nemcsak az ellenőrzések indulnának automatikusan, hanem azok eredményeiről is rendszeres tájékoztatást adnának. A tervek szerint a NAV havonta közzétenné, hány politikust vizsgált meg, hány esetben indult részletes adóellenőrzés, és hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja.

    Ha egy politikusnál jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, az érintett neve, tisztsége és az adóhiány összege is nyilvánosságra kerülhetne. Fontos azonban, hogy egy vizsgálat megindítása önmagában még nem jelentené azt, hogy az érintett felkerül a nyilvános listára.

  • Megerősítette a kormány: továbbra is marad a kamatstop

    Megerősítette a kormány: továbbra is marad a kamatstop

    Megnyugtató választ kaptak azok a lakáshitelesek, akik attól tartottak, hogy szeptember végén megszűnik a kamatstop, és emiatt októbertől többet kell fizetniük a bankjuknak. A kormány szeptember 16-án megerősítette: az intézkedés egyelőre változatlan feltételekkel fennmarad.

    A kérdés azért került ismét napirendre, mert szeptember 30-ig kellett volna tisztázni, milyen szabályok alapján lehetne kivezetni a kamatstopot. A bankokkal folytatott tárgyalások azonban eddig nem vezettek olyan megállapodáshoz, amely a kormány szerint megfelelő védelmet nyújtana az érintett ügyfeleknek.

    Miért volt fontos a szeptember 30-i dátum?

    A kamatstop eredetileg 2022. január 1-jén lépett életbe, és azóta többször meghosszabbították. A szabályozás 2026 áprilisában határozatlan időre szólóvá vált, a kormány azonban később napirendre tűzte a megszüntetését.

    A júniusban közzétett törvénymódosítási javaslat szeptember 30-át jelölte meg a jelenlegi rendszer lezárásának időpontjaként. A tervek szerint addig egyeztettek volna arról, miként lehet elkerülni, hogy az érintett adósok törlesztőrészlete hirtelen jelentősen megemelkedjen.

    Most viszont a kormány arról számolt be, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások során még nem sikerült megfelelő megoldást találni. Ezért a jelenlegi szabályok egyelőre érvényben maradnak.

    Mintegy 200 ezer adóst érinthet a kérdés

    A kamatstop jövőjéről Witzmann Mihály országgyűlési képviselő kérdezte a kormányt a parlamentben. Felszólalásában mintegy 200 ezer érintett adósról beszélt, akik számára fontos, hogy a védelmi intézkedés meddig marad fenn.

    Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: a kormány több alkalommal egyeztetett a bankok képviselőivel, de nem született olyan megállapodás, amely kellő garanciát jelentene a jelentős többletterhek elkerülésére.

    A bejelentés alapján tehát nem vezetik ki most a kamatstopot. Arról azonban egyelőre nincs végleges döntés, hogy hosszabb távon milyen rendszer válthatja fel.

    Mit jelent ez a havi törlesztőrészleteknél?

    Az érintett hitelesekszámára a legfontosabb, hogy október 1-jén nem szűnik meg automatikusan a kamatstop által biztosított védelem. A hitelükre továbbra is a jelenlegi kamatstop-szabályokat kell alkalmazni.

    Ez nem egyenlő azzal, hogy minden érintett adós törlesztőrészlete minden körülmények között változatlan marad. A kamatstop a kamatszámításhoz használt referencia-kamatláb emelkedését korlátozza, és a ténylegesen fizetendő összeg a hitelszerződés egyéb feltételeitől is függhet.

    A saját törlesztőrészletről ezért továbbra is a bank által küldött értesítés ad pontos tájékoztatást.

    Nem minden lakáshitelre vonatkozik

    A kamatstop elsősorban meghatározott, referencia-kamatlábhoz kötött lakossági jelzáloghiteleket érint, de bizonyos, legfeljebb ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelekre és egyes lakáscélú hitelkonstrukciókra is kiterjed.

    A futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelekre nem vonatkozik ez az intézkedés. A személyi kölcsönök és a hitelkártyák sem tartoznak a kamatstop hatálya alá.

    Aki nem biztos abban, hogy saját hitelét érinti-e a szabályozás, a bankja tájékoztatójában vagy a hitelszerződésében ellenőrizheti ezt.

    Kell most bármit tenniük az ügyfeleknek?

    A kamatstop az érintett hitelekre automatikusan érvényes, fenntartása miatt nem kell külön kérelmet benyújtani.

    Az ügyfeleknek ugyanakkor érdemes figyelniük a bankjuktól érkező értesítéseket, mert a későbbi egyeztetések nyomán még születhet döntés a kamatstop hosszabb távú sorsáról.

    A szeptember 16-i tájékoztatás legfontosabb üzenete, hogy a szeptember végi dátum miatt az érintett hiteleseknek egyelőre nem kell a kamatstop automatikus megszűnésével számolniuk. A végleges kivezetés időpontja és feltételei továbbra is nyitott kérdések.

  • Olcsóbb lett a tűzifa: megjelentek az új árak, ennyit spórolhatnak a családok

    Olcsóbb lett a tűzifa: megjelentek az új árak, ennyit spórolhatnak a családok

    Jelentősen csökkent a tűzifa áfája Magyarországon. Szeptember 15-től a korábbi 27 százalék helyett már csak 5 százalékos adó terheli a jogszabályban meghatározott tüzelőanyagokat. A változás a téli készlet beszerzése előtt különösen fontos lehet a fával fűtő háztartásoknak, az állami erdészetek friss árlistáin pedig már konkrétan is látható a különbség.

    A kedvezmény nem csupán a hagyományos hasított tűzifára vonatkozik. Meghatározott feltételekkel a pellet és a fabrikett is az alacsonyabb áfakulcs alá került. A végső megtakarítás azonban attól is függ, hol és milyen tüzelőanyagot vásárolunk.

    Megjelentek az új árak: több ezer forinttal olcsóbb lehet egy köbméter

    A Bakonyerdő szeptember 15-től érvényes árlistája jól mutatja, mit jelent az áfacsökkentés a gyakorlatban. Az erdei rakodón értékesített, egyméteres kemény lombos tűzifa korábbi bruttó ára 36 195 forint volt köbméterenként, az új ár pedig 29 925 forint. Ez köbméterenként 6270 forintos különbség.

    A 2–4 méteres kemény lombos tűzifánál a korábbi 33 655 forintos bruttó ár 27 825 forintra csökkent. Ebben az esetben 5830 forint maradhat a vásárlónál köbméterenként.

    A különbség nagyobb mennyiségnél már jelentős összeg. Tíz köbméter egyméteres kemény lombos tűzifamegvásárlásakor például 62 700 forinttal lehet alacsonyabb a termék ára a korábbi bruttó árhoz képest. Ez a számítás az adott erdészet meghatározott termékére vonatkozik, és nem tartalmazza az esetleges szállítási vagy feldolgozási költségeket.

    Nem 22 százalékkal csökken a végső ár

    Az áfakulcs 27-ről 5 százalékra mérséklődött, de ebből nem következik, hogy minden érintett termék fogyasztói ára pontosan 22 százalékkal lesz alacsonyabb.

    Ha a nettó ár változatlan, a korábbi bruttó árhoz képest megközelítőleg 17,3 százalékos csökkenés adódik. Ez azért van, mert az áfát a nettó árra számítják rá.

    Az állami erdészeteknél további intézkedés is érvényesül: a meghatározott, állami tulajdonú erdőkből származó és közvetlenül a lakosságnak értékesített tűzifatermékek nettó ára nem haladhatja meg a 2026. január 1-jén alkalmazott lakossági nettó árat.

    A magánkereskedők árai ettől eltérően alakulhatnak. Az adócsökkentés önmagában nem jelenti azt, hogy minden kereskedőnél ugyanannyiért lehet megvásárolni a tűzifát.

    A pellet és a fabrikett is érintett, de fontos a pontos besorolás

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint az 5 százalékos áfa a jogszabályban meghatározott formában értékesített tűzifára, valamint a megfelelő besorolású, fűtési célú fűrészporra, fahulladékra és -maradékra, pelletre és brikettre vonatkozik.

    A kedvezményes adókulcs alkalmazásánál nem elegendő a termék köznyelvi elnevezése. A pontos vámtarifaszám és a fűtési célú rendeltetés is számít.

    Ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy minden faipari termék vagy bármilyen néven árult pellet automatikusan az 5 százalékos áfakulcs alá tartozik.

    Mikor számít az új áfa?

    A szeptember 15-i hatálybalépés miatt a vásárlás időpontja is fontos lehet. A NAV szerint az új adómérték alkalmazását az áfatörvény szerinti teljesítési időpont, illetve bizonyos esetekben az előlegfizetéshez kapcsolódó adómegállapítás időpontja határozza meg.

    Aki korábban rendelt tűzifát, de csak most veszi át, annak ezért érdemes ellenőriznie a számlát és az értékesítővel egyeztetnie, milyen adómérték alkalmazandó az adott ügyletre. A korábban kifizetett előleg és a későbbi teljesítés adózási megítélése eltérhet.

    Mire figyeljen, aki most szerzi be a téli tüzelőt?

    A friss árlisták összehasonlításakor nemcsak a köbméterenkénti összeget célszerű nézni. Fontos, hogy az ár erdei rakodón történő átvételre vonatkozik-e, tartalmazza-e a házhoz szállítást, és kell-e külön fizetni a darabolásért vagy a hasításért.

    Érdemes azt is tisztázni, milyen mértékegységben kínálják a fát, és mennyire száraz a tüzelő. Két elsőre hasonló ajánlat között a ténylegesen megkapott famennyiség és a feldolgozottság miatt is lehet különbség.

    A szeptember 15-én életbe lépett áfacsökkentés tehát már kézzelfoghatóan megjelent egyes erdészetek áraiban. Aki most vásárolja meg a téli készletét, több tízezer forintot is megtakaríthat, de a végső fizetendő összeget mindig a konkrét ajánlat és a járulékos költségek alapján érdemes összehasonlítani.