Megjelent a friss magyar átlagkereseti lista, amely részletesen megmutatja, hogy az egyes szakmákban mennyit lehet keresni Magyarországon 2026-ban. A hivatalos FEOR-adatok alapján egyes munkakörökben már a többmilliós havi bruttó fizetés sem ritka, miközben más szakmákban a 400 ezer forintot sem éri el az átlagkereset.
Az adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ és a KSH statisztikái alapján tették közzé. A lista több mint 460 különböző foglalkozást tartalmaz.
👉 2026 februárjában a bruttó átlagkereset 725 500 forint volt,
míg a nettó átlagkereset:
👉 509 200 forintot tett ki.
A valóságban azonban hatalmas eltérések vannak szakmák, régiók és végzettségek szerint.
Ezek a legjobban fizetett szakmák Magyarországon
A lista élén több milliós fizetések szerepelnek.
A legmagasabb átlagkeresetek közé tartozik:
légiforgalmi irányító → 3,9 millió Ft
légijármű-vezető → 3,2 millió Ft
energetikus → közel 1 millió Ft
bányászati szakmai irányító → 980 ezer Ft
építőipari szakmai irányító → közel 890 ezer Ft
A pénzügyi, IT- és mérnöki területeken szintén rendkívül magas bérek alakultak ki.
Országos bruttó átlag
725 500 Ft
Legmagasabb fizetés
3,9 millió Ft
Legjobban fizető régió
Budapest
Üzenet
Óriási a bérszakadék
Az egészségügyben is jelentős különbségek vannak
Az egészségügyi szakmák között is nagy az eltérés.
Példák a hivatalos átlagbérekből:
ápoló, szakápoló → 774 ezer Ft
orvosi képalkotó diagnosztikai szakember → 871 ezer Ft
fogászati asszisztens → 535 ezer Ft
gyógyszertári asszisztens → 594 ezer Ft
A szakemberek szerint a bérek sok esetben még mindig nem tükrözik a terhelést és a felelősséget.
A fizikai dolgozók bérei is emelkedtek
A Trenkwalder elemzése szerint:
👉 2026 első negyedévében a fizikai dolgozók átlagos órabére 2390 forint volt.
A legjobban fizető régiók:
Budapest
Közép-Magyarország
ahol az átlagos órabér már a 3200 forintot is elérte.
Ezek a legrosszabbul fizetett szakmák
A lista másik végén jóval szerényebb bérek láthatók.
A legrosszabbul fizetett szakmák közé tartozik:
nád- és fűzfeldolgozó
seprű- és kefegyártó
egyszerű mezőgazdasági munkás
konyhai kisegítő
takarító
pultfeltöltő
Több ilyen munkakörben:
👉 a bruttó átlagkereset még a 350–400 ezer forintot sem éri el.
A szakma mellett a régió is sokat számít
Nem mindegy az sem, hogy valaki hol dolgozik.
A friss adatok szerint:
Budapesten és Közép-Magyarországon a legmagasabbak a bérek
Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon jóval alacsonyabb fizetések jellemzők.
Ez sok esetben havi több százezer forintos különbséget is jelenthet.
A bérnövekedés lassult, de még mindig erős
A szakértők szerint a korábbi évek extrém bérrobbanása után:
👉 2026-ban lassult a béremelkedés üteme.
Ugyanakkor még mindig:
6–10% közötti bérnövekedés látható több területen.
A magas infláció visszaesése miatt a reálbérek helyzete is javulhat.
Mi várható a következő években?
A munkaerőpiaci szakértők szerint tovább nőhetnek a bérek:
az IT-szektorban
a mérnöki területeken
az egészségügyben
a szakmunkáknál
Közben egyre nagyobb probléma lehet:
a munkaerőhiány
az elvándorlás
a regionális bérszakadék.
Összegzés: óriási lett a különbség a magyar fizetések között
A friss kereseti lista jól mutatja, hogy Magyarországon hatalmas eltérések alakultak ki az egyes szakmák között.
👉 van, ahol milliós fizetések vannak 👉 máshol még a 400 ezer forintot sem éri el az átlagbér 👉 Budapest továbbra is messze vezet 👉 a szakemberhiány több ágazatban emeli a fizetéseket
A kormány rendeletben szabadított fel biztonsági üzemanyag-készleteket a zavartalan hazai ellátás fenntartása érdekében. A döntés szerint 150 millió liter benzin és 425 millió liter gázolaj kerül forgalomba hatósági áron, június 30-ig.
Rendeletben szabadított fel biztonsági kőolajtermék-készleteket a zavartalan hazai üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter – olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter gázolajat bocsát értékesítésre, amelyhez elsőbbséggel a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tagvállalatok férhetnek hozzá június 30-ig.
A felszabadított készlet ára – jövedéki adó és áfa nélkül – 95-ös benzin esetén 270,25 forint/liter, gázolajnál 300,48 forint/liter. Viszonteladóknak a tagvállalatok legfeljebb 286, illetve 315 forint/literes nettó áron adhatják tovább az üzemanyagot. A készlet kizárólag hatósági áras üzemanyagként értékesíthető, és csak magyarországi töltőállomásokon kerülhet kiskereskedelmi forgalomba.
A Szövetség a felszabadított készletek visszapótlását haladéktalanul megkezdi, és legkésőbb 2027. június 30-ig teljesen pótolja azokat. A visszapótlás fedezetét az értékesítésből befolyó bevételek biztosítják.
Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt a bizottsági meghallgatását követő tájékoztatóján újságíróknak.
Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága jóváhagyta 12 igen 0 nem 3 tartózkodás mellett.
Kijelentette: Magyarország rendelkezik két kőolajvezetékkel, ezeket maximálisan használni kell, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni az energiát. A Tisza-kormány fogja használni a meglévő kapacitásokat -„nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy tartható lesz-e a rezsicsökkentett ár a modelljük szerint, azt mondta: természetesen, mivel nem rosszabb feltételekkel akarnak beszerezni, hanem jobb feltételekkel. „Magyarországnak – az a jó hír – van opcionalitása” – mondta.
A 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról elkezdték a tárgyalásokat, folyamatosan dolgoznak, a projektek menedzselését el kell végezni az uniós szabályok szerint, a struktúra kialakítása tart, a kifizetéseknek szeptember végéig kell megtörténni. A vissza nem térítendő rész 6,9 milliárd euró, a többi hitel, haladékra nincs lehetőség – ismertette. Hozzátette, hogy jó esélyt lát ennek sikeres megvalósítására. (MTI)
Itt a lista, hogy mely ATM-eket nem tudjuk használni majd ma, vagy a következő napokban, a délutáni órákban.
Az MBH Bank weboldalán arról tájékoztat, hogy tervezett karbantartás miatt az alábbi helyszíneken üzemeltetett ATM-készülékeik rövid ideig (néhány óráig) nem lesznek elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy a bank által megadott időszakokban és helyeken az ATM-szolgáltatásokat nem fogják tudni használni az ügyfelek.
Dunabogdány, Hajó utca 3. – 2026.05.12.-én 16:00 és 18:00 között;
Fót, Dózsa György út 54. – 2026.05.12.-én 16:00 és 18:00 között;
Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 67. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
Gyomaendrőd, Kossuth utca 20. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
Pannonhalma, Petőfi utca 6/A. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
1093 Budapest, Czuczor utca 2–10. – 2026.05.19.-én 16:00 és 18:00 között;
Abony, Kossuth tér 3–4. – 2026.05.19.-én 16:00 és 18:00 között;
Bonyhád, Szabadság tér 9. – 2026.05.20.-án 16:00 és 18:00 között;
Tét, Fő utca 86. – 2026.05.20.-án 16:00 és 18:00 között;
Várpalota, Posta út 8 – 2026.05.21.-én 16:00 és 18:00 között;
Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 7. – 2026.05.22.-én 15:30 és 17:30 között;
Dombóvár, Hunyadi tér 42. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
Berettyóújfalu, Dózsa György utca 3–5. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
Fertőd, Fő utca 62. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
Százhalombatta, Damjanich utca 23. – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között;
Pécs, Páfrány utca 2/A – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között;
Dunakiliti, Kossuth Lajos utca 88. – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között.
A bank kéri ügyfeleit, hogy az ATM-használatot próbálják meg néhány perc elteltével, vagy honlapjuk Fiók- és ATM-kereső funkciója segítségével keressenek fel egy másik ATM-készüléket, ahol a jelzett időszakban is zavartalanul intézhetik tranzakcióikat. Kérdés esetén az MBH Bank 0–24 órában elérhető Telebank-szolgáltatását ajánlják felhívni, mely belföldről díjmentesen hívható a 0680-350-350-es telefonszámon. A türelmet és megértést köszönik.
Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri kormányülésén némi ízelítőt kaphattunk abból, hogy az elmúlt évek kiüresített kormányinfói után miként képzelik el a nyilvánosság tájékoztatását Magyar Péterék. Már az újdonság volt az eddigiekhez képest, hogy a miniszterelnök előre bejelentette a kormányülés helyszínét és időpontját. Sőt, az elején beengedték a sajtót, hogy felvételeket készíthessenek az ülésről, majd később maga a miniszterelnök állt ki egy részletes sajtótájékoztatóra, ahol több fontos, informatív, hírszerű bejelentést is tett. Újdonság volt az is az elmúlt évek kormányinfói után, hogy a fideszes propaganda helyett a 444, a Partizán, az RTL, az ATV, a Telex, a Hvg.hu, a Gulyáságyú Média és a Szeged TV kérdezhetett, de a végén Magyar „a vicc kedvéért” szót adott a TV2-nek is. Jó pár újságíró azonban itt se kapott lehetőséget.
A most bemutatkozó három új kormányszóvivő azt mondta, hogy a jövőben a kormányülések utáni napon tartanak sajtótájékoztatót, és ha szükséges, minisztereket is meghívnak rá. Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy szeretnének a sajtó minden kérdésére válaszolni, ám most minden szerkesztőségnek csak két kérdésre lesz lehetősége, mert még folytatni fogják a kormányülést. Kérdés, hogy később lesz-e lehetőség részletesebben kérdezni a döntéshozókat vagy legalább a szóvivőket.
Magyar Péter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli a kárpátaljai orosz dróntámadást, és Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőttre berendelte Oroszország budapesti nagykövetét. Később újságírói kérdésre azt mondta: nem az a céljuk, hogy élezzék vagy eszkalálják a helyzetet, ahhoz szeretnénk diplomáciai eszközökkel hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáruljon a háború.
Csütörtökön lesz egy másik fontos esemény is: délutánra hirdették meg az átadás-átvételt. Ez azt jelenti, hogy egy helyen találkozik majd a leköszönő Orbán-kormány és a Magyar-kormány minden minisztere. Az új miniszterelnök felszólította a távozó minisztereket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a politikai vezetőknek törvény szerint járó hathavi végkielégítést.
„Amilyen állapotba sodorták az országot, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak felvenni több tízmilliós végkielégítést.”
Később egyértelművé tette, hogy miniszterelnökként akkor sem írja alá a végkielégítés utalását, ha önként nem mondanak le róla a miniszterek, és nem tesz kivételt a miniszterek, államtitkárok között, senki sem kapja meg a juttatást.
A szerdai kormányülésen döntenek a 16 új minisztérium hatásköreiről, jogköreiről, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni. A tervek szerint nagyjából 17 kormányhatározatot tárgyalnak, és rohamtempóban folytatódik a kormányalakítás, még a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét.
A minisztériumok elhelyezéséről még nem tudott sok konkrétumot mondani Magyar, de úgy fogalmazott: keresik a legoptimálisabb megoldást. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában nem lesz minisztérium, a Miniszterelnökség a volt Építési és Közlekedési Minisztérium Alkotmány utcai épületébe költözik. A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda napokban bemutatott luxusépületében szimbolikus módon a Szociális és Családügyi Minisztériumot helyezik el.
Jövő hétfőn ismét kormányülés lesz, majd Magyar Péter több miniszterével együtt háromnapos külföldi útra készül. Az első állomás Lengyelországban Krakkó lesz, majd onnan vonattal megy tovább Varsóba, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel lesz tárgyalása, de szívesen találkozna Karol Nawrocki lengyel elnökkel is. A következő állomás Gdańsk, ahol Magyar szeretne Lech Wałęsa volt lengyel elnökkel egyeztetni. Lengyelországból egyenesen Bécsbe utazik, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és várhatóan Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is tárgyal. Bécsből pedig ugyancsak vonattal jön vissza Budapestre, hogy aztán pénteken ismét kormányülést tartsanak. A következő időszakban várhatóan heti két kormányülés lesz, mert a kormányfő szerint „rengeteg megoldandó probléma és feladat áll” előttük.
A sajtótájékoztatón egy konkrét személyi döntést is bejelentett. A Tisza kampányfőnöke, Tóth Péter a választás után ugyan azt mondta, hogy visszatér a civil életbe, Magyar azonban meggyőzte, hogy maradjon, és felkérte a nemzetbiztonsági főtanácsadójának. „Ha nem is örömmel, de igent mondott.” A 444 később megkérdezte, hogy nem problémás-e, hogy a párt kampányfőnöke fogja irányítani a titkosszolgálatokat, és mi garantálja, hogy ő nem fogja pártpolitikai célokra használni. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Tóth nem tagja a pártnak, és minden képessége megvan a feladathoz, azt pedig a jogszabályok garantálják, hogy nem fogja pártpolitikai célokra használni a titkosszolgálatokat. „Ne keverjenek össze minket az előző kormánnyal” – kérte ki magának a kérdést is Magyar, és azt ígérte: az új kormány mindenben betartja a jogszabályokat.
A kormányülésen részletesen foglalkoztak a rendkívüli aszályhelyzettel. Már előtte találkoztak vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat. Aaj stótájékoztatón szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. Az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.
Magyar visszavette a szót, és arról beszélt: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még a héten vis maior helyzetet jelent be a kialakult aszályhelyzet miatt, ami a gazdák számára biztosít majd némi könnyítést.
A kormány meghallgatta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is az ország nyersolaj- és üzemanyag-ellátásáról. Hernádi szerint zavartalan az ellátás, a stratégiai készletek közel 80 napra elegendőek, és a védett áron továbbra is biztosított az ellátás az összes benzinkút-üzemeltető számára. Magyar azt ígérte, hogy a kormány vállalja, hogy továbbra is biztosítja a jogszabályi kereteket a védett áras üzemanyag-ellátáshoz.
A szerdai kormányülésen döntenek a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű átvizsgálásáról. A miniszterelnök ígérete szerint az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a bicskei kegyelmi ügy dossziéját, a szociális és családügyi miniszter pedig azonnali teljes körű átvizsgálást rendel el a gyermekvédelem területén. Később a Telex kérdésére azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Nem számít arra, hogy olyan új részletek kiderülnének ki, mint például hogy Novák Katalin Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet K. Endrének. Szerinte az ügy teljes dossziéja csak a Sándor-palotában lehet meg, ezért elvárja a köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra.
A kormányülésen szóba került az uniós források hazahozatala is. A miniszterelnök arról számolt be, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az európai intézmények vezetőivel, és jövő héten öt napra Budapestre jön az Európai Bizottság delegációja. A kormány célja, hogy a május 25-i héten Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást tudjon kötni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó források hazahozataláról. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kormány meg tudja menteni a forrásokat, és Magyar szerint még vannak kitárgyalandó részletek, és jó pár áthidaló megoldásra is szükség lesz. Levelet fog írni Ursula von der Leyennek, hogy megtudja, hol tudják módosítani egy kicsit a megszabott feltételeket.
a kormányzati kommunikációs költések befagyasztása és leállítása,
a kiemelt beruházások felülvizsgálata,
a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések átvizsgálása, amiket lehetőség szerint nyilvánosságra is hoznak majd.
A 2010-2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek nyilvánosságra hozatala.
Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatának leállítása. Magyar szerint nincs rendben, hogy a hazájukban súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek jönnek az európai uniós Magyarországra, és ráadásul a magyar adófizetők pénzén lakást kapnak.
Rendkívüli klímaauditot rendel el a kormány a kórházakban, rövid és hosszútávú tervet kérnek be, hogy elkerüljék, hogy „olyan helyzet alakuljon ki a kórházakban, mint Takács Péter regnálása idején”.
Tárgyalnak a vagyonadó feltételeinek meghatározásáról is.
A miniszterelnök szerint már a hivatalos átadás-átvétel előtt jól látni, hogy nagyon rendkívül rossz pénzügyi állapotban van az ország, hiába készített leltárt Orbán Viktor a kormány 16 évének pozitív eredményeiről. Erre reagálva Magyar Péter a negatívumokat emelte ki a sajtótájékoztatón: nominális értéken 44 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ezek a pénzek szerinte olyan luxusberuházásokra mentek, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vagy a Belügyminisztérium épülete, amiket az elmúlt napokban mutatott be videóval és fotókkal. Szerinte ezek mind „látleletei, bűnjelei” voltak „a korrupt, aljas hatalomnak”.
A leltárosnak nevezett Orbán Viktornak üzenve hozott több más számot is Magyar az elmúlt 16 évből. Szerinte 2010 óta
10 ezer kórházi ágyat megszüntettek,
900 ezer magyar embernek nincs háziorvosa,
háromszorosára nőttek a magyar lakásárak,
félmillióval csökkent az ország lakossága.
3 millióan élnek mélyszegénységben, közülük 400 ezren gyerekek.
„Visszafogott becslések szerint is 20 ezer milliárdot loptak el”, és
8 ezer milliárd uniós forrást nem hozott haza a kormány.
A magyar emberek fele havonta 300 ezerből vagy abból kevesebből próbál megélni, miközben
Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc 1800 milliárdos vagyonra tett szert a Forbes becslése szerint.
Magyar azt is mondta, hogy sok számot és adatot még nem látnak pontosan. Amíg a pénzügyminiszter nem lát tisztán, a kormány leállítja a rendes gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalásokat. Ebben az időszakban
csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet 250 millió forint feletti kötelezettségvállalást hozni, és 100 millió forint feletti beruházást vállalni.
A 444 kérdésére arról beszélt, hogy tárgyalnak arról, hogy miként lehet elmozdítani a köztársasági elnököt és a többi, lemondásra felszólított közjogi méltóságot, ha nem távoznak maguktól a május 31-i határidőre. Magyar szerint nem árultak zsákbamacskát, már a kampányban lemondásra szólította fel az általa bábnak tartott közjogi méltóságokat. Szerinte úgy lenne tisztességes, ha maguktól vállalnák a felelősséget, és elfogadnák a magyar emberek döntését. Ha azonban ezt nem teszik meg, akkor szerinte Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között.
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Azt is mondta, hogy Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, amit a végén népszavazással erősítenek meg.
Megkérdezték Magyartól, hogy mi lesz a közmédia sorsa, miután a kampányban azt ígérték, hogy a választás után leállítják a hírszolgáltatást addig, amíg nem sikerül kidolgozni az új, kiegyensúlyozott tájékoztatást. A miniszterelnök most visszafogottabb választ adott. Sok konkrétumot nem tudott mondani, állítása szerinte több opciót is vizsgálnak. Érkeztek hozzájuk olyan hírek, hogy az MTVA vezetése és a Duna Médiaszolgáltató vezetése lemondás előtt áll. Meg fogják nézni a lemondási hullámot, és ha ez a valóságban nem, vagy csak részben történik meg, akkor kezdeményezni fogják a hírszolgáltatás leállítását, amíg nem biztosítható a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás.
A Tisza Párt elnöksége a héten dönt arról, hogy ki kapja meg Magyar Péter és Tarr Zoltán EP-mandátumát.
A sok idióta Fideszes ezt követeli: Legyen 480 a benzin!
Persze csodát akarnak 1 nap alatt, mikor ők nem tudtak csodát tenni 16 év alatt sem, de nem is akartak!
Miközben a Fidesz és a volt kormányközeli influenszerek napok óta Magyar Péterkorábbi 480 forintos benzinárígéretét kérik számon az új kabineten, a számok egészen más történetet mesélnek. Az elmúlt néhány hónapban drámaian megváltozott a nemzetközi olajpiaci környezet: az orosz és a Brent típusú kőolaj ára kilőtt, miközben a magyar üzemanyagpiac már a jelenlegi árszabályozás mellett is feszült állapotban működik. A számok alapján ma már nem az a kérdés, miért nincs 480 forintos benzin, hanem az, hogy egyáltalán túlélne-e ilyet a hazai üzemanyagpiac. Előre szólunk: egészen biztosan nem, viszont ilyen jól még sosem látszott, hogy bármikor ránk rúghatja az ajtót egy következő energiaválság.
„Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és 480 forintos benzinárstopot a magyar kutakon” – írta még március 3-án, a választási kampány hajrájában Magyar Péter a Facebookon, akkor még miniszterelnök-jelöltként. A kijelentés már akkor inkább kemény kampányüzenetnek tűnt, mintsem reális gazdaságpolitikai vállalásnak. Április 12-én a Tisza Párt megnyerte a választást, május 9-én pedig Magyar Péter hivatalosan is letette a miniszterelnöki esküt.
Rögtön kitört a vita
A kormányváltás után szinte azonnal politikai vita alakult ki az üzemanyagárak körül. Hétfőn és kedden több fideszes politikus és kormányközeli influenszer is számon kérte az új kabineten, hogy miért nem 480 forintba kerül a benzin Magyarországon, miközben Magyar Péter a kampány során éppen ezt ígérte. Az új miniszterelnök szerdán, első kormányzati sajtótájékoztatóján reagált a kritikákra.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi olajpiacon azóta jelentős áremelkedés történt, ennek ellenére a magyarországi védett üzemanyagár továbbra is alacsonyabb a piaci szintnél, és a kormány célja az, hogy ez így is maradjon. Arra is emlékeztetett, hogy amikor március 3-án elhangzott a 480 forintos árígéret, a kőolaj világpiaci ára még jóval alacsonyabb szinten állt.
Most érdemes közelebbről is megvizsgálni, mennyire állják meg a helyüket Magyar Péter érvei, és valóban mennyit változott a nemzetközi olajpiaci környezet az elmúlt hónapokban.
Már csak azért is, mert így tökéletesen látszik, hogy most egy energiaválság kapujában lehetünk.
Nagyon leegyszerűsítve a magyarországi üzemanyagárakat alapvetően két tényező mozgatja. Az egyik a kőolaj világpiaci ára, vagyis hogy mennyiért lehet nyersolajat vásárolni a piacokon. A másik pedig a forint árfolyama, hiszen Magyarország nyersanyagban szegény ország, importra szorul.
A helyzetet jól mutatja, hogy a Brent típusú kőolaj világpiaci ára március 3-a óta rendkívül jelentős emelkedést produkált. Míg a kampányidőszakban egy hordó Brent olaj nagyjából 81 dollárba került, addig mostanra az ár már 105 dollár körül mozog. Ez közel 30 százalékos drágulást jelent néhány hónap alatt!
A magyar piac szempontjából azonban talán még fontosabb az orosz Ural típusú kőolaj ára, mivel a hazai finomítói rendszer részben továbbra is erre a nyersolajra épül. Március 3-án az Ural típusú olaj hordónkénti ára nagyjából 67 dollár körül alakult, mostanra viszont már 102 dollár közelébe emelkedett. Ez még jelentősebb áremelkedés és vannak már olyan napok, amikor az urali olaj drágább a brentnél.
Közben ugyanakkor történt egy olyan folyamat is, amely részben tompította az olajáremelkedés hatását: a forint erősödött a dollárral szemben. Március eleje óta a magyar fizetőeszköz több mint 18 forintot erősödött a dollár ellenében, ami nagyjából 5 százalékos javulásnak felel meg. (Az erős forint kifejezetten nem tesz jót a gazdaságnak, ám ezt most hagyjuk, erről részletesen itt írtunk.)
De nézzünk még pontosabb számokat! Mindezek után érdemes megnézni, hogyan nézne ki a helyzet a magyar kutakon a jelenlegi piaci viszonyok mellett. Május 13-án az autósok átlagban nagyjából 684 forintos literenkénti árral találkozhatnának a 95-ös benzin esetében, ha nem működne a jelenlegi védett ármechanizmus. Ez jól mutatja, mekkora különbséget jelent jelenleg az állami beavatkozás az üzemanyagpiacon, de az is látszik, hogy 480 forintos rögzített ár azt jelentené, hogy a benzin literenként mintegy 204 forinttal kerülne kevesebbe a kutakon.
Újabb árcsökkentést hajt végre a SPAR Magyarország, ezúttal a pékáru-kategóriában: összesen 14 népszerű termék normál fogyasztói ára mérséklődött, további árucikkeknél pedig már az elmúlt hetekben csökkentek az árak. Az intézkedésnek köszönhetően a vásárlók a mindennapi fogyasztás részét képező friss és helyben sütött pékárukhoz kedvezőbb áron juthatnak hozzá.
A SPAR Magyarország az elmúlt időszakban következetesen azon dolgozott, hogy a mindennapi bevásárlás során versenyképes árakat biztosítson vásárlóinak. Ennek részeként több alapvető élelmiszer-kategóriában is mérsékelte az árakat, és folyamatosan vizsgálja a további lehetőségeket az árak csökkentése érdekében. A vállalat célja, hogy az alacsonyabb árakat a megszokott minőség és széles választék megtartása mellett kínálja.
A mostani intézkedés mértéke terméktől függően 4 százalék és 22 százalék között alakul, ami egyes esetekben akár 70 forintos ármérséklést is jelent. Az új fogyasztói árak 2026. május 11-től jelentek meg az üzletek polcain. Az intézkedés többek között olyan kedvelt termékeket érint, mint a vágott suli zsemle, a virslis rácsos, a sonkás-sajtos croissant, a különböző pizzaszeletek, valamint az édes pékáruk és rétesek egy része.
A friss pékáru-kategória a SPAR kínálatának egyik legfontosabb pillére: az üzletekben naponta többször frissen sütött, változatos termékek biztosítják a fogyasztók számára a folyamatos frissességet és kényelmet. A választékban a klasszikus alaptermékek mellett jelentős szerepet kapnak a sós és édes snackek, valamint a gyors étkezést támogató megoldások is.
Az árcsökkentés hátterében több tényező együttes hatása áll: egyes tételek esetében a kedvezőbb beszerzési feltételek és az árfolyam alakulása is lehetővé tette az árak mérséklését, míg a hazai gyártású termékeknél az alapanyagköltségek változása is hozzájárult a kedvezőbb fogyasztói árak kialakításához.
Árak:
Sonkás-kukoricás pizzaszelet: -15 százalék
Kovászos burgonyás vekni: -11 százalék
Mákos rétes: -6 százalék
Túrós rétes: -6 százalék
Bolognai rombusz: -5 százalék
Belga csokoládés-meggyes párna*: -4 százalék
Spenótos-fetás töltött börek*: -4 százalék
Több népszerű péktermék ára pedig már az elmúlt időszakban lecsökkent: a SPAR túrós táska ára 22 százalékkal, a SPAR kakaós csiga ára 14 százalékkal, míg a fahéjas csiga ára 12 százalékkal mérséklődött.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági intézkedése volt az árrésstop és a különadók rendszere, amelyek jelentősen befolyásolták a boltok működését és az árak alakulását Magyarországon. Most azonban fordulat jöhet: a Tisza Párt gazdasági szakemberei több alkalommal is jelezték, hogy hosszabb távon fokozatosan kivezetnék ezeket az intézkedéseket.
A Forvis Mazars immár tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társaságiadó-kulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.
A személyi jövedelemadó rendszerét a program érdemben nem alakítja át: az egykulcsos modell megmarad, az alacsonyabb jövedelműek azonban adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának.
A béreket terhelő adók emelése ki van zárva, a meglévő kedvezmények megmaradnak.
A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre egyelőre nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak.
Az áfa területén az általános 27%-os kulcs nem változik. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és bizonyos élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány. Ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.
A program legösszetettebb és legvitatottabb eleme a vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1%-os adó a közép-kelet-európai régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – egyelőre megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus összeg.
A helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott mozgástér: a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok visszamenőleg aligha léphetők át.
H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:
A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő.
A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9%-os taokulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.”
Minimálbér: átlag körüli szinten Magyarország
A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.
A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos szja működik (8–22%), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.
A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. (2026 januárjában a magyar havi bruttó minimálbér 838 euró volt.) A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.
A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást. Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.
Hazánk a régiós adóversenyben
A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9%-os taokulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20%), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10%-ra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30%-ra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27%-os általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20%). A helyi iparűzési adó (hipa, max. 2% a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.
2026 fontos újdonsága, hogy új taokedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.
Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas
Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41% körül van – ez a régiós 37%-os átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18% alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.
Digitális adóadminisztráció: élvonalban
A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. 2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat. A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.
A zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja csökkenhet elsőként.
27-ről 5 százalékra csökken majd a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adója – ezt a leendő agrárminiszter mondta a Telexnek.
Bóna Szabolcs arról is beszélt: ennek előkészítésével kezdi munkáját, mert megígérték a kampányban, hogy az egészséges élelmiszereket kevésbé adóztatják majd. A terméktanács szerint az érintett termékek olcsóbbá válhatnak, és az áfacsalások is visszaszorulhatnak.
Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.
300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.
Mi várható?Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.
Az szja-csökkentéstvezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.
