Kategória: Gazdasági hírek

  • Árrésstop és különadók 2026: minden magyar pénztárcáját érintheti

    Árrésstop és különadók 2026: minden magyar pénztárcáját érintheti

    Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági intézkedése volt az árrésstop és a különadók rendszere, amelyek jelentősen befolyásolták a boltok működését és az árak alakulását Magyarországon. Most azonban fordulat jöhet: a Tisza Párt gazdasági szakemberei több alkalommal is jelezték, hogy hosszabb távon fokozatosan kivezetnék ezeket az intézkedéseket.

    Árak és információk a mindennapi tudnivalók

    A kérdés azért fontos, mert ezek a szabályok szinte minden magyar család életére hatással vannak.

    Mi az az árrésstop?

    Az árrésstop lényege, hogy bizonyos termékeknél korlátozzák, mekkora hasznot tehet rájuk a kereskedő.

    A szabályozás célja az volt, hogy:

    • lassítsa az élelmiszerdrágulást
    • csökkentse az inflációt
    • védje a vásárlókat

    Az intézkedés főként:

    • élelmiszerekre
    • drogériai termékekre
    • alapvető fogyasztási cikkekre

    terjedt ki.

    Mit mond a Tisza Párt?

    Kármán András korábban arról beszélt, hogy:

    👉 hosszabb távon cél az árrésstopok kivezetése,
    👉 de ezt fokozatosan tennék meg, hogy ne okozzon hirtelen inflációs sokkot.

    A gazdasági elképzelések szerint:

    • kiszámíthatóbb szabályozás jöhet
    • csökkenhet az állami beavatkozás
    • egyszerűbb lehet a vállalkozások működése

    A különadók is változhatnak

    A különadók szintén fontos témává váltak.

    Az elmúlt években több szektorra vetettek ki extra terheket:

    • bankok
    • kereskedelmi láncok
    • energiacégek
    • multinacionális vállalatok

    A Tisza Párt gazdasági irányvonala szerint ezek egy részét később kivezethetik vagy átalakíthatják.

    Fő változás
    Árrésstop kivezetése
    Érintett terület
    Boltok és árak
    Kockázat
    Infláció emelkedése
    Üzenet
    Minden vásárlót érinthet

    Mit jelenthet ez a boltok számára?

    A kereskedelmi szereplők szerint az árrésstop és a különadók:

    • jelentősen csökkentették a profitot
    • nehezítették a működést
    • sok kisebb boltot nehéz helyzetbe hoztak

    Több szakmai szervezet szerint a teljes rendszer átalakítása nélkül egyre több vállalkozás kerülhet bajba.

    A vásárlók jól vagy rosszul járhatnak?

    Ez a legnagyobb kérdés.

    Rövid távon jöhet drágulás

    Szakértők szerint ha megszűnik az árrésstop:

    👉 egyes termékek ára emelkedhet.

    Ennek oka, hogy a boltok ismét szabadabban alakíthatják az áraikat.

    Hosszabb távon viszont nőhet a verseny

    Más elemzők szerint ugyanakkor:

    • visszatérhetnek a valódi akciók
    • erősödhet a piaci verseny
    • stabilabb lehet a kereskedelem

    Ez hosszabb távon akár kedvezőbb árakat is hozhat bizonyos területeken.

    Az inflációra is hatással lehet

    Az árrésstop és a különadók sorsa nemcsak a boltokat érinti.

    👉 az inflációra is komoly hatásuk lehet.

    Ha megszűnnek a korlátozások:

    • egyes árak gyorsabban emelkedhetnek
    • rövid távon nőhet az infláció
    • később stabilizálódhat a piac

    Több elemző szerint a kivezetés legnagyobb kihívása az lesz, hogyan lehet elkerülni az újabb drágulási hullámot.

    A gazdaság egészét is érintheti

    A gazdasági szereplők szerint a kiszámíthatóbb környezet:

    • növelheti a beruházásokat
    • javíthatja a vállalkozások helyzetét
    • élénkítheti a kereskedelmet

    Ugyanakkor a költségvetés számára a különadók kiesése komoly bevételkiesést is jelenthet.

    Mi jöhet a következő hónapokban?

    A jelenlegi információk alapján:

    👉 nem egyik napról a másikra szűnnének meg az intézkedések.

    A szakértők inkább:

    • fokozatos átállásra
    • ütemezett kivezetésre
    • új gazdasági szabályokra

    számítanak.

    Összegzés: minden magyar család megérezheti

    Az árrésstop és a különadók sorsa azért kiemelten fontos, mert:

    • hatással van az árakra
    • érinti a boltok működését
    • befolyásolja az inflációt
    • minden vásárló pénztárcáját érintheti

    A következő időszak egyik legfontosabb gazdasági kérdése lehet, hogyan alakulnak ezek a szabályok Magyarországon.

  • Új adóprogram jön!

    Új adóprogram jön!

    A Forvis Mazars immár tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társaságiadó-kulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.

    Adóbevallás – fontos tudnivalók

    A Tisza-adóprogram szakértői értékelése

    • A személyi jövedelemadó rendszerét a program érdemben nem alakítja át: az egykulcsos modell megmarad, az alacsonyabb jövedelműek azonban adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának.

    A béreket terhelő adók emelése ki van zárva, a meglévő kedvezmények megmaradnak.

    • A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre egyelőre nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak.
    • Az áfa területén az általános 27%-os kulcs nem változik. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és bizonyos élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány. Ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.
    • A program legösszetettebb és legvitatottabb eleme a vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1%-os adó a közép-kelet-európai régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – egyelőre megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus összeg.
    • A helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott mozgástér: a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok visszamenőleg aligha léphetők át.

    H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:

    A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő.

    A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9%-os taokulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.”

    Minimálbér: átlag körüli szinten Magyarország

    A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.

    A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos szja működik (8–22%), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.

    A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. (2026 januárjában a magyar havi bruttó minimálbér 838 euró volt.) A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.

    A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást. Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.

    Hazánk a régiós adóversenyben

    A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9%-os taokulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20%), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10%-ra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30%-ra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27%-os általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20%). A helyi iparűzési adó (hipa, max. 2% a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

    2026 fontos újdonsága, hogy új taokedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.

    Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas

    Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41% körül van – ez a régiós 37%-os átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18% alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.

    Digitális adóadminisztráció: élvonalban

    A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. 2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat. A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.

  • Jöhet az ÁFA csökkentés!

    Jöhet az ÁFA csökkentés!

    A zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja csökkenhet elsőként.

    27-ről 5 százalékra csökken majd a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adója – ezt a leendő agrárminiszter mondta a Telexnek.

    Bóna Szabolcs arról is beszélt: ennek előkészítésével kezdi munkáját, mert megígérték a kampányban, hogy az egészséges élelmiszereket kevésbé adóztatják majd. A terméktanács szerint az érintett termékek olcsóbbá válhatnak, és az áfacsalások is visszaszorulhatnak.

    Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.

    • 300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
    • Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
    • A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
    • A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
    • A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.

    Mi várható?Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.

    • Az szja-csökkentéstvezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
    • A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
    • A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.
  • Infláció: év végére ismét emelkedhetnek a fogyasztói árak!

    Infláció: év végére ismét emelkedhetnek a fogyasztói árak!

    Áprilisban ismét emelkedett az infláció Magyarországon, azonban a piaci várakozástoktól elmaradt. Mutatjuk, mit várnak a szakértők az év további részében.

    Áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon.

    Mint írtuk, a KSH adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket 2026. áprilisában. Átlagosan 0,4 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak egy hónap alatt.

    A folyamat figyelemre méltó annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban a globális gazdaságot geopolitikai feszültségek, köztük a közel-keleti konfliktus és az energiaellátási útvonalak bizonytalansága is befolyásolta. Ezek hatása azonban eddig csak részben jelent meg az itthoni árakban – írja az ING hírlevele.

    • A közel-keleti konfliktus még nem érintette jelentősen az élelmiszerárakat, a portál szerint ez majd később fejti ki hatását például a műtrágyaárakon és a mezőgazdasági költségeken keresztül.
    • Az energiaárak pedig összességében fékezték az inflációt: a háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent havonta, ami késleltetve ugyan, de követi a rezsiköltségek változását.
    • A szolgáltatások területén már erősebben érzékelhető az inflációs nyomás. Különösen a szállítási és turisztikai szolgáltatásoknál látszanak áremelkedések, részben a geopolitikai környezet, részben a szezonális kereslet miatt.

    A szakértői becslések szerint az infláció a nyári hónapokban 3 százalék környékére emelkedhet, majd az év végére 4-4,5 százalék közé is felkúszhat.

  • Korlátozás jön: Összeomlás szélén az üzemanyag-ellátás!

    Korlátozás jön: Összeomlás szélén az üzemanyag-ellátás!

    Nagy a baj a benzinkutakon, ahol elfogyott a kiosztott benzinmennyiség, ott nem biztos, hogy lesz utánpótlás.

    Elfogynak a kitárolt stratégiai készletek, ezért a Mol egyes kisebb benzinkutak részére levelet küldött, amelyben az áll, hogy számukra az 52/2026 (III.9.) számú kormányrendelet 3§ alapján a „stratégiai tartalékokból biztosított normál dízel termékhányad felhasználásra került” – tudta meg a 444.hu.

    Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, ezt a levelet még nem minden benzinkút kapta meg, csak azok, amelyek már felhasználták a rájuk vonatkozó és elérhető mennyiséget a tartalékokból. Elmagyarázta, hogy a stratégiai készleteket a Mol és más nagykereskedők között szétosztották, azok egy adott, előre meghatározott mennyiséget kaptak”.

    „Ezzel eldőlt az első dominó”

    – fogalmazott Egri Gábor.

    Amennyiben 10 benzinkútból például háromnál elfogynak a védett áras termékek, akkor az autósok a maradék hétnél próbálják meg beszerezni az üzemanyagot. Egy benzinkút tárolói kapacitása azonban nem végtelen, ahogy a szállítási kapacitások sem azok. Így idővel a maradék hét benzinkút is ki fog fogyni a védett áras termékekből – áll a magyarázatban.

    Egri Gábor felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a 2022-es hatályban lévő törvény szerint a benzinkutaknak kötelező védett áras üzemanyagot árulni.

    „Amennyiben a kút üzemszünetet rendel el ellátási okra hivatkozva át kell adnia a benzinkutat üzemeltetésre olyan üzemeltetőnek, aki védett áron hajlandó értékesíteni”.

    Hozzátette: „Mivel általános áruhiány van a nemzetközi piacokon mind kőolajból mind gázolajból, szép lassan először ellátási foltok alakulnak ki az országban majd az egész ellátási rendszer összedől, ahogy az megtörtént 2022-ben”.

    A stratégiai készletek fogyását, kimerülését Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője is megerősítette a lapnak.

  • Euró bevezetése Magyarországon: mikor jöhet?

    Euró bevezetése Magyarországon: mikor jöhet?

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági témája lett az euró bevezetése Magyarországon. A kérdés azért került ismét előtérbe, mert a Tisza Párt gazdasági szakemberei több alkalommal is beszéltek arról, hogy 2030-ra megteremtenék az euró bevezetésének feltételeit.

    A téma rendkívül érzékeny, mert az euró nemcsak egy új pénznem lenne, hanem az egész magyar gazdaság működését érintené. A fizetések, a nyugdíjak, a hitelek, az árak és a megtakarítások is új helyzetbe kerülnének.

    Sokan támogatják az eurót, mert stabilabbnak tartják a forintnál, mások viszont attól félnek, hogy az ország elveszítené a gazdasági mozgásterének egy részét.

    Mit mond a Tisza Párt az euróról?

    A Tisza Párt szerint Magyarország számára hosszú távon előnyös lehet az euróövezethez való csatlakozás. Kármán András, a párt pénzügyi felelőse arról beszélt, hogy 2030-ra megteremtenék az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.

    A párt programjában az szerepel, hogy:

    • előkészítenék az euró bevezetését
    • társadalmi és szakmai egyeztetést indítanának
    • stabil gazdasági pályát alakítanának ki
    • csökkentenék az inflációt és a költségvetési hiányt

    Magyar Péter szerint az euró bevezetése nemzeti érdek lehet, ugyanakkor konkrét dátumot még nem neveztek meg.

    Nem elég egy politikai döntés

    Nagyon fontos tudni, hogy az euró bevezetéséről nem lehet egyszerűen „egyik napról a másikra” dönteni.

    Az Európai Uniónak szigorú feltételei vannak, ezeket nevezik maastrichti kritériumoknak.

    A legfontosabb feltételek:

    • alacsony infláció
    • stabil árfolyam
    • 3% alatti költségvetési hiány
    • csökkenő államadósság
    • alacsony kamatkörnyezet

    A Tisza Párt is ezek teljesítéséről beszélt.

    Mi történne a forinttal?

    Az euró bevezetése után megszűnne a forint, és minden euróban működne tovább:

    A váltás egy hivatalos árfolyamon történne.

    Ez azt jelenti, hogy például:

    • 400 000 forintos fizetés
    • vagy 250 000 forintos nyugdíj

    euróban jelenne meg a bankszámlákon.

    Erősödhet a forint az euró miatt?

    Érdekes jelenség, hogy egyes elemzők szerint már önmagában az euró lehetősége is erősítheti a forintot.

    Zsiday Viktor befektető szerint a piac elkezdhette beárazni azt, hogy Magyarország hosszabb távon beléphet az euróövezetbe.

    Korábban más országoknál is előfordult:

    • a csatlakozás előtt erősödött a hazai valuta
    • stabilabbá vált az árfolyam
    • csökkentek a kamatok
    Céldátum
    2030 körül
    Fő feltétel
    Alacsony infláció
    Mi szűnne meg?
    A forint
    Nagy kérdés
    Mennyit ér majd a pénz?

    Milyen előnye lehetne az eurónak?

    Az euró támogatói szerint több fontos előny is lenne.

    Stabilabb pénz

    Az euró árfolyama kiszámíthatóbb lehet, mint a forinté.

    Ez különösen fontos:

    • vállalkozásoknak
    • importőröknek
    • utazóknak
    • megtakarítóknak

    Olcsóbb hitelek

    Az euróövezetben általában alacsonyabbak a kamatok.

    Ez hosszabb távon:

    • olcsóbb lakáshitelt
    • kedvezőbb vállalkozói hitelt
    • kisebb törlesztőrészleteket

    is jelenthetne.

    Kisebb árfolyamkockázat

    Sok magyar cég euróban kereskedik, miközben forintban működik. Az árfolyam-ingadozás komoly bizonytalanságot okoz.

    Az euró ezt megszüntetné.

    Milyen veszélyei lehetnek?

    Az ellenzők szerint az eurónak komoly kockázatai is vannak.

    Elveszne az önálló monetáris politika

    Magyarország nem tudná külön szabályozni:

    Mindenről az Európai Központi Bank döntene.

    Áremelkedéstől tartanak sokan

    Sok országban az emberek úgy érezték, hogy az euró bevezetése után emelkedtek az árak.

    Főleg:

    • szolgáltatások
    • élelmiszerek
    • kisebb bolti tételek

    drágultak gyorsan.

    Nem lehet kilépni könnyen

    Az euróövezetből kilépni rendkívül nehéz lenne. Erre gyakorlatilag nincs bevett példa az EU-ban.

    Mi lenne a nyugdíjakkal és a fizetésekkel?

    A nyugdíjakat és béreket automatikusan átváltanák euróra.

    A nagy kérdés inkább az:

    👉 mennyit érne majd az a pénz?

    Ha az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek és nyugdíjak, akkor az emberek rosszabbul járhatnak.

    Ha viszont stabil marad az infláció, akkor hosszabb távon javulhat a helyzet.

    Magyarország mennyire áll készen?

    A legtöbb elemző szerint jelenleg Magyarország még nincs kész az euró bevezetésére.

    Fő problémák:

    • magas államadósság
    • költségvetési hiány
    • inflációs kockázatok
    • gazdasági bizonytalanság

    Ezért a legtöbb szakértő szerint még több évnyi stabil gazdaságpolitika kellene a csatlakozáshoz.

    Mi történhet a következő években?

    A következő időszakban több forgatókönyv is lehetséges:

    1. Gyors felkészülés

    A gazdaság stabilizálódik, csökken az infláció és megkezdődik az euró előkészítése.

    2. Hosszabb csúszás

    A gazdasági problémák miatt kitolódik az euró lehetősége.

    3. Politikai vita marad

    Az euró továbbra is megosztó téma marad Magyarországon.

    Összegzés: új korszak jöhetne Magyarországon

    Az euró bevezetése az egyik legnagyobb gazdasági változás lenne Magyarország modern történetében.

    A támogatók szerint:

    • stabilitást
    • erősebb gazdaságot
    • kiszámíthatóbb pénzt

    hozhatna.

    A kritikusok szerint viszont:

    • nőhetne a drágulás
    • csökkenne a gazdasági mozgástér
    • túl nagy lenne a külső függőség

    A következő években eldőlhet, hogy Magyarország valóban elindul-e az euró felé vezető úton.

  • Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Friss inflációs adat érkezett: 2026 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez gyorsulást jelent a márciusi 1,8 százalékos inflációhoz képest, vagyis a drágulás ismét felfelé mozdult.

    Mi drágult legjobban áprilisban?

    A friss adatok szerint az éves inflációt főként a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése húzta felfelé.

    A szolgáltatások ára éves alapon 4,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél mérsékeltebb, 1,5 százalékos éves emelkedést mértek.

    A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

    A mindennapi életben sokan nemcsak a bolti árakon, hanem a szolgáltatásoknál érzik a drágulást. Többe kerülhet például:

    • üdülés
    • színház
    • sport- és múzeumi belépő
    • testápolási szolgáltatás
    • járműjavítás és karbantartás

    A Haszon összefoglalója szerint egyes szolgáltatásoknál két számjegyű áremelkedés is látható volt éves alapon.

    Áprilisi infláció
    2,1%
    Márciusi adat
    1,8%
    Legnagyobb hajtóerő
    Szolgáltatások
    Üzenet
    Újra gyorsult a drágulás

    Mit jelent ez a családoknak?

    Bár a 2,1 százalékos infláció messze elmarad a korábbi évek nagyon magas drágulásától, a háztartások szempontjából így is fontos jelzés. Ha az árak hónapról hónapra tovább emelkednek, akkor a fizetések, nyugdíjak és támogatások vásárlóereje újra nyomás alá kerülhet.

    Különösen érzékeny terület lehet:

    • élelmiszer
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi kiadás
    • szolgáltatások

    Miért fontos ez az új kormánynak?

    Az új kormány egyik első gazdasági kihívása az lehet, hogy alacsonyan tartsa az inflációt. A friss adat még nem jelez válságos helyzetet, de azt mutatja, hogy a drágulás nem tűnt el teljesen.

    A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy az infláció megáll-e ezen a szinten, vagy tovább gyorsul.

    A friss KSH-adat szerint áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon. Az éves drágulás 2,1 százalék, ami még kezelhető szint, de a szolgáltatások és egyes fogyasztási cikkek áremelkedése miatt sok család továbbra is érezheti a pénztárcáján a változást.

  • Magyar Péter öccse Márton reagált a hírekre!

    Magyar Péter öccse Márton reagált a hírekre!

    Magyar Péter az összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezérigazgatói posztjáról, helyét április végétől öccse, Magyar Márton vette át. A cég tulajdonosa továbbra is Magyar Péter marad.

    Magyar Péter az összeférhetetlenségről szóló törvény értelmében lemondott az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezérigazgatói pozíciójáról. A Tisza Párt elnöke, mintegy két éve vásárolta ki a többi tulajdonost a cégből, amely az utóbbi időben erőre is kapott.

    A cég tulajdonosa azonban továbbra is a leendő kormányfő marad. A megüresedett széket Magyar Márton, a miniszterelnök öccse kapta meg április 28-tól, a változást május 5-én jegyezték be, számolt be az Mfor.

    Magyar Márton 2024 őszén indította el a hírportálját. A leendő miniszterelnök öccse korábban úgy nyilatkozott hogy a Kontroll néven induló hírportál független lesz a Tisza Párttól, a vállalkozáshoz szükséges pénzt pedig jelentős üzletemberektől gyűjtötte össze.

    A lap megjegyezte, hogy a Kontroll látványosan fejlődik, a stábja, szerkesztősége jelentősen bővült, az alapító-tulajdonos tavaly nyáron jelentette be, hogy elérték a 100 ezer követőt a YouTube-on. Ez a szám most már a 200 ezret közelíti, jelenleg 181 ezer feliratkozónál tartanak.

    Reagált Magyar Márton

    Magyar Márton, a Kontroll alapítója közleményben reagált azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint átvette testvére, Magyar Péter cégének vezetését.

    A sajtóban ma megjelent hírekkel kapcsolatban szeretném megerősíteni, hogy testvérem kérésére én vettem át a kizárólagos tulajdonában álló LLM Zrt. vezetését. A döntés oka a törvényi összeférhetetlenség megszüntetése volt. A tisztség ellátásáért, a testvéremhez hasonlóan sem fizetést, sem egyéb juttatást nem veszek fel, és tulajdonrészt sem szereztem a társaságban. Feladatom a cég törvényes működésének felügyelete és hivatalos képviseletének ellátása. A továbbiakban is a Kontroll Média alapítójaként dolgozom azon, hogy egy pártoktól és gazdasági érdekcsoportoktól független, dinamikusan fejlődő magyar médiacéget építsünk

    – olvasható a Kontroll.hu Facebook-oldalán.

  • Szűkül az olló az üzemanyagáraknál: ennyi most a különbség a piaci és a védett ár között

    Szűkül az olló az üzemanyagáraknál: ennyi most a különbség a piaci és a védett ár között

    Szombattól ismét jelentős árcsökkenés várható az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán – derül ki a Holtankoljak.huadataiból. A hét eleji drágulás és stagnálás után már pénteken is mérséklődtek az árak, különösen azok számára, akik nem a védett áron tankolnak.

    Pénteken a benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj pedig 10 forinttal lett olcsóbb. A nagyobb változás azonban szombaton jön: a benzin nagykereskedelmi ára további 8 forinttal, a gázolajé pedig 17 forinttal csökken.

    A jelenlegi piaci átlagárak így alakulnak:

    • 95-ös benzin: 696 Ft/liter
    • gázolaj: 731 Ft/liter

    Ez azt jelenti, hogy a piaci és a védett ár közötti különbség továbbra is jelentős marad: a benzin esetében mintegy 101 forint, míg a gázolajnál körülbelül 116 forint az eltérés literenként.

    Lesz-e üzemanyaghiány?

    A kérdés kapcsán korábban egyeztetés zajlott a Mol vezetése és Magyar Péter között. A Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt áprilisban megerősítette, hogy Magyarország üzemanyagellátása továbbra is stabil és biztosított.

    Magyar Péter akkor arról beszélt, hogy a védett árakat a benzin és a gázolaj esetében is fenntartanák az új kormány hivatalba lépése után. Ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy ezek az intézkedések meddig maradhatnak érvényben.

  • Kamatstop: megy a vita a kivezetésről!

    Kamatstop: megy a vita a kivezetésről!

    Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen csütörtökön ismét alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságon a lakossági kamatstop-rendelet, illetve annak meghosszabbításai miatt – közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

    Az OTP közleménye szerint a legújabb alkotmányjogi panasz lényegében a 2021-ben bevezetett lakossági kamatstop-rendeletet ismételten – 2026. június 30-ig – meghosszabbító veszélyhelyzeti kormányrendeletet támadja, melyet a kormány 2025. november 26-án fogadott el.

    A kérelmezők azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-rendelet rendelkezéseinek, illetve ismételt meghosszabbításainak Alaptörvénybe ütközését. Legutóbb tavaly szeptemberben fordultak hasonló kéréssel a testülethez.

    A Magyar Bankszövetség akkori közleménye szerint több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. fordult ez ügyben az Alkotmánybírósághoz.

    A bankszövetség közleményében felidézték, hogy a kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

    Mint hozzátették, a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg többször is, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.

    A bankszövetség véleménye szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is – közölte a szervezet.