Közszolgálati bértábla és illetményalap 2027
A közszolgálati bérek kiszámítása nem egyetlen, minden dolgozóra érvényes bértábla alapján történik. Ezen az oldalon elsősorban a köztisztviselői illetményrendszert mutatjuk be, amelyben a besorolási osztály, a szolgálati idő, az illetményszorzó és a közszolgálati illetményalap egyaránt befolyásolhatja a fizetést.
A köztisztviselőket az iskolai végzettségük és a közszolgálati jogviszonyban töltött idejük alapján sorolják be. A felsőfokú végzettségűek az I., a középiskolai végzettségűek a II. besorolási osztályba tartoznak. Az alapilletmény meghatározásakor a megfelelő illetményszorzót kell megszorozni az adott évre érvényes illetményalappal, amelyhez további pótlékok és illetménykiegészítések is kapcsolódhatnak.
A központi költségvetésben meghatározott közszolgálati illetményalap 2026-ban 38 650 forint. A 2027-re alkalmazandó országos illetményalap és az esetleges béremelések részletes szabályai még nem tekinthetők véglegesnek. Az oldalt a hivatalos költségvetési és jogszabályi rendelkezések kihirdetése után frissítjük.
Fontos különbség, hogy a köztisztviselők, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak nem ugyanazon illetményrendszer alá tartoznak. Az alábbi tájékoztató ezért nem valamennyi közszférában dolgozó fizetését mutatja, hanem a köztisztviselői besorolás és illetményszámítás legfontosabb elemeit foglalja össze.
Hogyan számítják ki a köztisztviselő alapilletményét?
A köztisztviselő alapilletményének kiindulópontja a közszolgálati illetményalap. Ezt kell megszorozni a dolgozó besorolásához tartozó illetményszorzóval. A besorolást elsősorban az iskolai végzettség, a közszolgálati jogviszonyban elismert idő és az elért besorolási fokozat határozza meg.
Az így kiszámított alapilletmény még nem feltétlenül egyezik meg a teljes havi bruttó fizetéssel. Az alapilletményhez a munkakörtől, a munkáltatótól és az egyéni feltételektől függően illetménykiegészítés, vezetői pótlék, nyelvpótlék vagy más juttatás is kapcsolódhat.
Mit jelent az I. és a II. besorolási osztály?
A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők az I. besorolási osztályba kerülhetnek. Ebben az osztályban olyan fokozatok szerepelnek, mint a gyakornok, a fogalmazó, a tanácsos, a vezető-tanácsos, a főtanácsos és a vezető-főtanácsos.
A középiskolai végzettségű köztisztviselők a II. besorolási osztályba tartoznak. A szolgálati idő növekedésével ebben a rendszerben is magasabb besorolási fokozat és illetményszorzó érhető el. A magasabb fokozat azonban nem feltétlenül jelent automatikusan azonos mértékű tényleges béremelést minden munkahelyen, mert a teljes illetményt további szabályok és munkáltatói döntések is befolyásolhatják.
Mekkora lehet a közszolgálati illetményalap 2027-ben?
A 2026-ban alkalmazott központi közszolgálati illetményalap 38 650 forint. A 2027-es összeg csak a vonatkozó költségvetési és jogszabályi rendelkezések kihirdetése után tekinthető hivatalosnak. Addig a 2027-re kiszámított illetmények kizárólag a jelenlegi illetményalappal készített tájékoztató számítások lehetnek.
Egyes önkormányzatok a törvényi és költségvetési feltételek mellett a központinál magasabb helyi illetményalapot is meghatározhatnak. Emiatt azonos besorolású köztisztviselők fizetése különböző önkormányzati hivatalokban eltérhet. A tényleges összeg ellenőrzéséhez ezért a munkáltató által alkalmazott illetményalapot és a személyes besorolást is ismerni kell.
Nem minden közszolgálati dolgozóra vonatkozik ugyanaz a bértábla
A közszolgálati, a köztisztviselői és a közalkalmazotti megnevezések a hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverednek, jogilag azonban nem ugyanazt jelentik. A köztisztviselők besorolási rendszere nem azonos a közalkalmazottaknál alkalmazott A–J fizetési osztályokkal.
A kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők illetményét szintén külön szabályok alapján állapítják meg. Ezért egy általános közszolgálati bértábla önmagában nem alkalmas arra, hogy minden hivatalban és közintézményben dolgozó 2027-es fizetését pontosan megmutassa.
Mire érdemes figyelni a várható fizetés kiszámításakor?
A számításhoz először azt kell tisztázni, hogy melyik jogviszony és melyik illetményrendszer vonatkozik az érintett dolgozóra. Ezt követően szükség van a besorolási osztályra, a fokozatra, az elismert szolgálati időre, az alkalmazott illetményalapra, valamint az esetleges kiegészítésekre és pótlékokra.
A nettó fizetés nemcsak a bruttó illetménytől függ. Befolyásolhatják az adott év adó- és járulékszabályai, továbbá az igénybe vehető személyi és családi kedvezmények is. Emiatt ugyanakkora bruttó illetményből két dolgozó eltérő nettó összeget kaphat.
Köztisztviselői bértábla és illetményszorzók
I. besorolási osztály – felsőfokú végzettség
| Besorolási fokozat | Elismert idő | Szorzószám |
|---|---|---|
| Gyakornok | 0–1 év | 3,1 |
| Fogalmazó | 1–2 év | 3,2 |
| Fogalmazó | 2–3 év | 3,3 |
| Tanácsos | 3–4 év | 3,5 |
| Tanácsos | 4–6 év | 3,7 |
| Tanácsos | 6–8 év | 3,9 |
| Vezető-tanácsos | 8–10 év | 4,2 |
| Vezető-tanácsos | 10–12 év | 4,4 |
| Vezető-tanácsos | 12–14 év | 4,6 |
| Vezető-tanácsos | 14–16 év | 4,8 |
| Főtanácsos | 16–19 év | 5,1 |
| Főtanácsos | 19–22 év | 5,2 |
| Főtanácsos | 22–25 év | 5,3 |
| Vezető-főtanácsos | 25–29 év | 5,6 |
| Vezető-főtanácsos | 29–33 év | 5,7 |
| Vezető-főtanácsos | 33–37 év | 5,8 |
| Vezető-főtanácsos | 37 év felett | 6,0 |
II. besorolási osztály – érettségi végzettség
| Besorolási fokozat | Elismert idő | Szorzószám |
|---|---|---|
| Gyakornok | 0–2 év | 1,79 |
| Előadó | 2–4 év | 1,9 |
| Előadó | 4–6 év | 2,0 |
| Előadó | 6–8 év | 2,2 |
| Előadó | 8–10 év | 2,25 |
| Előadó | 10–12 év | 2,3 |
| Főelőadó | 12–15 év | 2,5 |
| Főelőadó | 15–18 év | 2,6 |
| Főelőadó | 18–21 év | 2,65 |
| Főelőadó | 21–24 év | 2,7 |
| Főelőadó | 24–27 év | 2,8 |
| Főelőadó | 27–29 év | 2,85 |
| Főelőadó | 29–31 év | 2,9 |
| Főmunkatárs | 31–33 év | 3,3 |
| Főmunkatárs | 33–35 év | 4,0 |
| Főmunkatárs | 35–37 év | 4,2 |
| Főmunkatárs | 37 év felett | 4,4 |
Forrás: 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, 1. melléklet. A köztisztviselőkre a törvény 226. §-a alapján kell megfelelően alkalmazni a besorolási rendszert.
Kapcsolódó bérek és kalkulátorok
Gyakori kérdések a közszolgálati bérekről
Mennyi a közszolgálati illetményalap 2027-ben?
A 2027-re alkalmazandó közszolgálati illetményalap még nem tekinthető hivatalosnak. A 2026-ban érvényes központi illetményalap 38 650 forint. A 2027-es összeget a vonatkozó költségvetési és jogszabályi rendelkezések alapján lehet majd véglegesíteni.
Hogyan számítható ki a köztisztviselő alapilletménye?
Az alapilletmény kiszámításának kiindulópontja az alkalmazott illetményalap és a besoroláshoz tartozó szorzószám szorzata. A teljes bruttó illetmény ezen felül kiegészítéseket, pótlékokat vagy más illetményelemeket is tartalmazhat.
Mitől függ a köztisztviselő besorolása?
A besorolásnál az iskolai végzettséget, a közszolgálati jogviszonyban elismert időt és a törvényben meghatározott feltételeket kell figyelembe venni. A felsőfokú végzettségűek az I., az érettségi végzettségűek a II. besorolási osztályba kerülhetnek.
Az alapilletmény megegyezik a teljes fizetéssel?
Nem feltétlenül. Az alapilletményhez illetménykiegészítés, vezetői vagy nyelvpótlék, illetve más juttatás is kapcsolódhat. A tényleges bruttó fizetés ezért magasabb lehet a táblázat alapján kiszámított alapilletménynél.
Minden önkormányzat ugyanazt az illetményalapot alkalmazza?
Nem minden esetben. Egyes helyi önkormányzatok a jogszabályi és költségvetési feltételek teljesülése mellett a központinál magasabb illetményalapot határozhatnak meg. Emiatt azonos besorolás mellett is eltérhetnek a fizetések.
Ugyanaz a közalkalmazotti és a köztisztviselői bértábla?
Nem. A köztisztviselői rendszer illetményalapra és szorzószámokra épül, míg a közalkalmazotti besorolásnál az A–J fizetési osztályok jelennek meg. A két rendszert ezért külön kell kezelni.
A kormánytisztviselőkre is ez a táblázat vonatkozik?
Nem minden kormánytisztviselő fizetését lehet ezzel a táblázattal meghatározni. A kormányzati igazgatásban dolgozókra külön illetményszabályok vonatkozhatnak, ezért mindig az adott jogviszonyt és foglalkoztató szervet kell ellenőrizni.
Írta: Kiss Ferenc