SZOCHO 2027 egy helyen: a szociális hozzájárulási adó mértéke, kiszámítása, fizetése, felső határa, valamint az egyéni vállalkozók és átalányadózók legfontosabb szabályai.
A SZOCHO, vagyis a szociális hozzájárulási adó többféle jogviszonyhoz és jövedelemhez kapcsolódhat. Munkaviszony esetén ez jellemzően a munkáltatót terhelő közteher, ezért nem vonják le közvetlenül a munkavállaló nettó fizetéséből. Nem azonos a munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulékkal.
A szociális hozzájárulási adó általános mértéke a jelenleg hatályos szabályok szerint az adóalap 13 százaléka. A ténylegesen fizetendő összeg azonban függhet a jogviszonytól, a jövedelem típusától, az alkalmazható adóalaptól, valamint az esetleges mentességektől és kedvezményektől.
A 2027-es részletszabályokat és a minimálbérhez kötött összeghatárokat csak a hivatalos rendelkezések alapján lehet pontosan meghatározni. Ez különösen fontos a SZOCHO-fizetési felső határánál, a vállalkozók minimum adóalapjánál és egyes munkáltatói kedvezményeknél. Az oldalon ezért külön jelezzük, mely adatok tekinthetők már biztosnak, és melyek változhatnak még.
Mit jelent a szociális hozzájárulási adó?
A szociális hozzájárulási adó olyan közteher, amelyet többek között a munkabérhez, bizonyos vállalkozói jogviszonyokhoz és egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmekhez kapcsolódóan kell megfizetni. Az, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség, mindig a jövedelem és a jogviszony típusától függ.
Munkaviszonynál a SZOCHO általában a foglalkoztatót terheli. Ha egy munkavállaló bruttó bére 500 000 forint, és a teljes összeg SZOCHO-alapot képez, akkor 13 százalékos adómérték mellett a munkáltatónál 65 000 forint szociális hozzájárulási adó keletkezhet. Ez az összeg nem a dolgozó bruttó béréből kerül levonásra.
SZOCHO és TB-járulék közötti különbség
A SZOCHO és a társadalombiztosítási járulék két különböző közteher. A munkaviszonyhoz kapcsolódó SZOCHO jellemzően a munkáltató költsége, míg a társadalombiztosítási járulékot a munkavállaló bruttó béréből vonják le. Emiatt a két százalékos mértéket nem szabad összeadni, majd egyetlen munkavállalói levonásként kezelni.
A nettó munkabér kiszámításakor elsősorban a munkavállalót terhelő SZJA-t és társadalombiztosítási járulékot kell figyelembe venni. A SZOCHO inkább a foglalkoztatás teljes munkáltatói költségének meghatározásakor fontos.
Kinek kell SZOCHO-t fizetnie?
A munkáltatók mellett egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozások tagjainál is keletkezhet SZOCHO-fizetési kötelezettség. Bizonyos esetekben maga a magánszemély válik az adó megfizetésére kötelezetté, például egyes külön adózó vagy tőkejellegű jövedelmek megszerzésekor.
A fizetendő adó nem minden esetben számítható ki egyszerűen a teljes bevétel 13 százalékaként. Először azt kell megállapítani, hogy az adott bevétel SZOCHO-köteles-e, ki köteles megfizetni az adót, és pontosan mekkora összeg képezi az adó alapját.
Mit jelent a SZOCHO-fizetési felső határ?
Bizonyos, törvényben meghatározott jövedelmeknél a SZOCHO-t csak addig kell megfizetni, amíg a figyelembe vehető jövedelmek együttes összege el nem éri az éves felső határt. Ez a határ a tárgyév első napján érvényes minimálbér huszonnégyszerese.
A felső határ nem vonatkozik automatikusan minden SZOCHO-köteles jövedelemre. Különösen nem szabad úgy értelmezni, hogy a munkáltatónak a munkabér után csak eddig az összegig kell adót fizetnie. A szabály alkalmazása előtt mindig meg kell vizsgálni az adott jövedelem jogcímét és az év során már figyelembe vett összegeket.
SZOCHO egyéni vállalkozóknál
Az egyéni vállalkozó fizetési kötelezettségét befolyásolja az alkalmazott adózási mód, a biztosítási jogállás, a vállalkozásból származó jövedelem és az, hogy főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóról van-e szó. Főfoglalkozású vállalkozóknál minimum adóalapra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Átalányadózásnál először a megfelelő költséghányad alkalmazásával kell meghatározni a jövedelmet. Ezt követően vizsgálható az adómentes rész, a minimum adóalap és a fizetendő közterhek. Az átalányadózó vállalkozó részletes kötelezettségeit ezért nem lehet kizárólag egyetlen százalékos szorzással megállapítani.
Mikor lehet SZOCHO-kedvezményt igénybe venni?
Meghatározott munkavállalói csoportok foglalkoztatásakor a munkáltató csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót. Kedvezmény kapcsolódhat például egyes munkaerőpiacra lépők, megváltozott munkaképességű személyek vagy más, jogszabályban meghatározott munkavállalók foglalkoztatásához.
A kedvezmény összege, időtartama és feltételrendszere jogcímenként eltérő lehet. A jogosultságot ezért minden munkavállalónál külön kell ellenőrizni, és figyelni kell arra is, hogy rendelkezésre áll-e a kedvezmény alkalmazásához szükséges igazolás.
Bevallás és befizetés
Munkaviszony esetén a SZOCHO bevallásáról és megfizetéséről jellemzően a foglalkoztató gondoskodik. Vállalkozóknál és magánszemély által fizetendő adónál eltérő bevallási időszakok és határidők lehetnek érvényesek.
A 2027-ben használható nyomtatványokat, határidőket és részletszabályokat mindig a NAV adott évre kiadott tájékoztatása alapján kell ellenőrizni. Ez különösen fontos akkor, ha év közben változik a jogviszony, többféle jövedelem keletkezik, vagy kedvezmény is csökkentheti a fizetendő adót.
SZOCHO-számítás 13 százalékos mértékkel
| SZOCHO-alap | Adómérték | Fizetendő SZOCHO |
|---|---|---|
| 300 000 Ft | 13% | 39 000 Ft |
| 400 000 Ft | 13% | 52 000 Ft |
| 500 000 Ft | 13% | 65 000 Ft |
| 600 000 Ft | 13% | 78 000 Ft |
| 750 000 Ft | 13% | 97 500 Ft |
| 1 000 000 Ft | 13% | 130 000 Ft |
SZOCHO, TB-járulék és SZJA összehasonlítása
| Szempont | SZOCHO | TB-járulék és SZJA |
|---|---|---|
| Munkaviszonynál kit terhel? | Jellemzően a munkáltatót | Jellemzően a munkavállalót |
| Jelenlegi általános mérték | 13% | TB: 18,5% SZJA: 15% |
| Levonják a bruttó bérből? | Nem, munkaviszonynál munkáltatói teher | Igen, főszabály szerint a bruttó bérből |
| Csökkentheti kedvezmény? | Igen, meghatározott munkáltatói kedvezményekkel | Igen, a megfelelő járulék- vagy SZJA-kedvezménnyel |
| Mire hat közvetlenül? | A foglalkoztatás munkáltatói költségére | A munkavállaló nettó fizetésére |
SZOCHO 2027 – mi ismert és mit kell még ellenőrizni?
| Tudnivaló | Jelenlegi szabály | 2027-es megjegyzés |
|---|---|---|
| Általános adómérték | 13% | A jelenleg hatályos mérték; jogszabályváltozás esetén frissítendő. |
| Fizetési felső határ | A minimálbér 24-szereséhez kötött | Csak meghatározott jövedelmeknél alkalmazható. |
| Felső határ forintösszege | A január 1-jén érvényes minimálbértől függ | A hivatalos 2027-es minimálbér alapján számítható ki. |
| Egyéni vállalkozók adóalapja | A jogállástól és az adózási módtól függ | A minimum adóalap és az éves szabályok is vizsgálandók. |
| Munkáltatói kedvezmények | Jogcímenként eltérő feltételek | A 2027-ben hatályos feltételeket külön ellenőrizni kell. |
TB-járulék 2027 · SZJA 2027 · Átalányadó 2027 · Minimálbér 2027
Hivatalos tájékoztatás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal – szociális hozzájárulási adó
Gyakori kérdések a SZOCHO-ról
Mennyi a SZOCHO mértéke 2027-ben?
A munkavállaló fizetéséből vonják le a SZOCHO-t?
Hogyan kell kiszámítani a SZOCHO összegét?
Mi a különbség a SZOCHO és a TB-járulék között?
Minden SZOCHO-köteles jövedelemre vonatkozik felső határ?
Hogyan számítható ki a 2027-es SZOCHO-felső határ?
Az egyéni vállalkozónak is kell SZOCHO-t fizetnie?
Csökkenthető a munkáltató által fizetendő SZOCHO?
Készítette: Kiss Ferenc