Címke: Bank

  • Figyelmeztet a Bankszövetség elnöke: Fordulat várható!

    Figyelmeztet a Bankszövetség elnöke: Fordulat várható!

    „Itt az ideje újra szakmázni, újra vitatkozni, és büszkén vallani, hogy a közgazdaságtannak is vannak törvényei” – jelentette ki Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferencián, ahol a magyar gazdaság és a bankszektor előtt álló kihívásairól beszélt az áprilisi választások után és az új kormány érkezése kapcsán.

    Jelasity arról beszélt, hogy a választások óta kollégái gyakran kérdezgetik a kamatstoppal, az ATM-telepítésekkel, a Széchenyi kártyával és a fix 3%-os hitellel kapcsolatban, ezekre a kérdésekre pedig ő a Arany János: Toldi című művéből idézve szokott válaszolni:

    Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg, ki tudja, hol áll meg, és kit hogyan talál meg.

    A vezérigazgató szerint „itt az ideje újra szakmázni, és nem kell ennyi idő után újra politizálni”. Úgy fogalmazott, hogy lehet újra nem egyetérteni, és ezt bevállalni anélkül, hogy retorzió érné az embert – hogy most már újra azt csinál az ember, amit akar, nem pedig azt, amit szabad.

    Jelasity kiemelte, hogy az utóbbi három évben összesen 0,1%-kal nőtt a gazdaság. Bár megjelentek az első negyedéves GDP számok, amelyek miatt „egy picikét ilyen örömünnepély van: ennyi pénzből illett is egy 0,7-0,8%-os gazdasági növekedést elérni”.

    Bizonytalanságok mindenütt

    A magyar bankszektor jelenleg leginkább a bizonytalansággal küzd, amely

    • a kiszámíthatatlan beruházási környezetből,
    • a rögtönző gazdaságpolitikából és
    • az uniós források hiányából következik.

    Jelasity a kiszámíthatóság ellentétét tapasztalta az elmúlt években, elmondása szerint

    olyan érzésem volt, hogy szinte napi szinten jönnek az egyeztetések, rendeletek, ötletek, kiigazítások, üzengetések.

    A bizonytalanság kompenzálására pedig a kormány támogatott hiteleket vezetett be: „Ha valamiben elsők vagyunk, vagy elsők voltunk a régióban, az mindenképpen ezek a támogatási struktúrák” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a programok mindeközben jelentősen torzították a piacot, ráadásul a bankoknak nem volt szüksége innovációra, hiszen csak az állami hitelstruktúrákat kellett beemelni a termékei közé. A programokba „utólag még természetesen belenyúltak, hogy annyira ne legyen vonzó a bankok számára” – tette hozzá.

    2025 decemberében az új lakáshitelek 81%-a volt államilag támogatott, vagyis 5-ből 4 hitel államilag támogatott volt. Mindez nem segítette a bankszektor fenntartható és kiszámítható működését. Jelasity az állami hitelprogramok fedezetét egy ábrán bemutatva azzal hasonította össze, hogy mekkora volt az adott évben a bankszektorra kivetett adó.

    A bizonytalanságok közepette Magyarországon a lakosság és a vállalati szektor nettó hitelezettből lassan nettó betétessé vált: jelenleg több betétje van a magyar vállalatoknak, mint amennyi hitelük van.

    A vállalatok „úsznak a pénzben”, a betétek összege 2020-ra elérte a 17 ezer milliárd forintot.

    A bizalom újjáépítése hosszú folyamat lesz, bár az első fontos lépések már megtörténtek: Jelasity kiemelte, hogy már április 12-ét megelőzően, a közvélemény-kutatások eredményeinek hatására beerősödött a forint, ami április 13-át követően tovább fokozódott.

    Mit vár a bankszektor

    A bankszektor elvárásai között szerepel, hogy

    • legyen sokkal több piac,
    • legyen vége a „lejtős pályának”, és
    • hagyja abba az állam a finomhangolást is.

    A hitelállományt tekintve Magyarország a régióban csak Romániánál nagyobb, míg más országokban a hitel a GDP-hez képest sokkal magasabb. A likviditás jó helyzetben van, főleg annak köszönhetően, hogy sok pénz kiment az államkasszából, amelynek többsége a bankoknál van forintban és euróban is. A magyar bankszektor jelenleg a legnagyobb befektetője az állampapíroknak, és a tőkemegfelelés terén is jól áll.

    Jelasity szerint nehéz lerázni az elmúlt 12 évet.

    Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések során még mindig a régi mintákat követik a forint árfolyamával kapcsolatos várakozásokban. „Új miniszterelnök van, új stáb van, új politika van” – hangsúlyozta, de az emberek még mindig a visszapillantó tükörbe néznek.

    Már a Kossuth-rádióban is elhangzott az, hogy erős a forint és ez jó dolog, ilyet nem hallottam 12 éve

    – mondta az elnök, hozzátéve, hogy drága dolog nem időben felismerni, ha hibáztunk:

    ha valaki rossz vonatra ül, minél tovább ül rajta, annál drágább lesz a retúrjegy.

    A vezérigazgató szerint fontos, hogy a gazdaság főszereplői gyorsabban álljanak át, mivel hamarosan új gazdaságpolitika jön, és mindez remélhetőleg már csak napok kérdése.

    Volt már itt kanyarban előzés, magasnyomású, repülőrajt: itt az ideje, hogy szakmázzunk – zárta előadását Jelasity.

  • Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Beállt a sorba az MBH is, a többiek után közzétette, hogy inflációs díjemelést hajt végre a bankszámláinál. Az MBH Bank a lakossági fizetési számláinak költségeit és díjait a szerződésektől függően 8,1 vagy 4,4 százalékkal növeli meg augusztustól – derül ki a BiztosDöntés.hu összeállításából. Az új ügyfelek viszont egy új számlacsomagot is választhatnak, ez havidíj-mentes számlavezetést és akár díjmentes átutalást kínál.

    A hazai bankokon azért söpört csak mostanra végig az inflációs díjemelési hullám, mert a kormány nyomására a hitelintézetek 2025 elején 2026. június 30-ig vállalták, hogy nem emelik meg a lakossági bankszámlák költségeit.

    Így az ügyfelek június végéig még a 2024-es díjakon bankolhatnak. A pénzintézetek ennek megfelelően zömmel 2026. július 1-re időzítették az emelést.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Minden korábbi elhalasztott inflációs díjemelést később is bármikor érvényesíthetik a bankok a lakossági fizetési számlák költségeiben és díjaiban.

    Az elhalasztott drágítás a tavalyelőtti és tavalyi inflációval együttesen 8,1 százalék lenne. Ezt a mértéket a CIB Bank és lakossági számlák egy részénél az MBH Bank alkalmazza. A többi nagybank jellemzően a tavalyi, 4,4 százalékos átlagos éves infláció mértékével vagy valamivel az alatt emeli a díjait – foglalta össze a bejelentett változtatásokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője A későbbiekben az elhalasztott, 3,7 százalékos díjnövelést is érvényesíthetnék, de ennek már kicsi a valószínűsége, ha most nem tették meg.

    • A Gránit Bank és a MagNet Bank új számlacsomagokat vezetett be idén tavasszal, illetve tavaly ősszel, amivel egyidőben a régi számlacsomagok igényelhetőségét lezárta. Az új számlacsomagokban a díjak nem emelkednek 2026. július 1-től.

    Az MBH Bank a most közzétettek szerint általánosságban emeli a díjat 2026. július 31-től, illetve 2026. augusztus 1-től. Az emelés mértéke 8,1 százalékos, kivéve a „lakossági termékmodernizációra” vonatkozó hirdetményében található MBH Megújulás Plusz számlacsomagokat, amelyeknél 4,4 százalékos a drágulás.

    Az MBH Alapszámla havidíjának díjmentessége is megszűnik 2026. július 30-tól, illetve 31-től (ügyfélcsoporttól függően). Az új havi díj másnaptól 1 454 forint. Ez megfelel a jogszabály szerint felszámítható havi díj maximumának, mely az előző évi bruttó minimálbér fél százaléka.

    A díjváltoztatások mellett egy lehetőséget is kínál az MBH Bank.

    • Azok az új ügyfelek, akik betöltötték a 14. életévüket, és legalább 6 hónapja nem volt lakossági bankszámlájuk az MBH Banknál, új számlacsomagot választhatnak 2026. június 1-től. Az MBH Fix Nulla egy olyan számlacsomag, amelyben legalább 150 000 forintos havi rendszeres jóváírással és elektronikus számlakivonattal díjmentes a számlavezetése. Ha ez a feltétel nem teljesül az igénylési hónap és az azt követő 2 hónap után – ebben az időszakban ugyanis még feltétel nélkül díjmentes a számlavezetés –, akkor egy korrekciós díjat számít fel az MBH Bank. Ez a díj a nem teljesülés hónapjában 6 456 forint.

    A számlacsomag további nullás díjai már nem függenek a fenti jóváírási feltételtől.

    • A Visa Classic vagy Mastercard Standard bankkártya első éves díja díjmentes.
    • A számlák közötti átvezetés díjmentes, az elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalás díja 50 000 forint alatti tétel(ek) esetén 0 forint.
    • Az elszámolási időszakonkénti első 2 darab átutalás díját 50 000 forint feletti tétel(ek) esetén pedig csak a pénzügyi tranzakciós illeték terheli (mely 0,45 százalék, de legfeljebb 20 000 forint).
    • Elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalást követően a díj a pénzügyi tranzakciós illetéken felül 144 forint lesz 2026. július 31-től.
    • A csoportos beszedésért csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kell kifizetni.

    A bankkártya használati díjak a szokásos módon alakulnak, ezek ugyanis nem függenek a számlacsomagtól, csak a bankkártya típusától.

  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.

  • Ezért állunk sorba a bankban!

    Ezért állunk sorba a bankban!

    Kiderült: az Otthon Start hitelt vitte mindenki!

    Óriási ugrást hozott a támogatott lakáshiteleknél az Otthon Start szeptemberi bevezetése. Tavaly október és idén március között több mint 1270 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a bankok, ami nagyjából a megelőző négy év együttes összegének felel meg – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Közben folyamatosan emelkedik a lakáshitelek, így az Otthon Start hitelek átlagos összege is: egy év alatt több mint 7 millió forinttal nőtt az összeg.

    Banki és pénzügyi hírek – friss információk

    • Az Otthon Start szeptemberi bevezetése óta drasztikusan nőtt a támogatott lakáshitelek szerződésállománya
    • Október és március között 1272,7 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket
    • A támogatott hitelek aránya az új lakáshitelek piacán 80% fölé emelkedett, miközben korábban 20% körüli volt
    • Az átlagos új lakáshitelösszeg egy év alatt 7 millió forinttal 27,3 millióra nőtt
    • A bankok ügyfélcsalogató kedvezményekkel és több százezer forintos ajándékpénzzel versenyeznek a hitelfelvevőkért

    Drasztikus növekedést okozott a támogatott lakáshitelek felvételében az Otthon Start Program. A bankok a 2025 októbere és 2026 márciusa közötti fél évben 1272,7 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket támogatott lakáshitelekre, ami példátlannak számít – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Gyorsan megfordultak az arányok

    A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Otthon Start bevezetése előtti időszakban majdnem négy év kellett ahhoz, hogy ehhez hasonló összegű, kedvezményes kamatozású lakáshitelt értékesítsenek a bankok. 2021 szeptembere és 2025 szeptembere között összesen 1293 milliárd forint támogatott lakáshiteles szerződést kötöttek.

    Arra Gergely Péter szerint az Otthon Start hitel indulása előtt is számítani lehetett, hogy a támogatott hitelek többségbe kerülnek majd az új folyósításokon belül, hiszen igen széles kör által igényelhető konstrukcióról van szó.

    A múlt év utolsó és 2026 első negyedévére viszont eljutottunk oda, hogy a támogatott lakáshitelek az új szerződések összegének több mint 80 százalékát adják, miközben 2025 első felében még csak 20 százalék körül mozgott az arányuk. Ez azt jelenti, hogy az új szerződéseken belüli arány gyakorlatilag megfordult október óta, visszaszorultak a piaci kamatozású lakáshitelek, amit egyértelműen az Otthon Start Program megjelenése okozott.

    Látványosan megugrottak a hitelösszegek

    Az új, gyerekvállalás nélkül is elérhető támogatott kölcsön megjelenése közben látványos ugrást hozott az új lakáshitelek átlagos összegében is. Miközben 2025 első negyedévében még alulról súrolta a 20 millió forintot az egy szerződésre jutó átlagos összeg, addig az idei év első negyedében ez már 27,3 millió forintra nőtt. Ennek oka is főként az, hogy az Otthon Start esetében rendre 30–35 millió forint közötti átlagos összegről számolnak be a bankok.

    Az Otthon Start iránti, óriási kereslet hatására idén újabb rekordot dönthetnek a lakáshitelek. Az MNB már az első negyedévben 780,3 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést regisztrált, ami alapján bőven túlszárnyalhatónak tűnik a tavalyi 1970 milliárd forintos csúcs is.

    Repkednek az ügyfélcsalogató százezrek

    A hitelfelvevők megszerzéséért minden bevetnek a bankok: kedvezményt adnak a maximum 3 százalékos fix kamatból és több százezer forint ajándékpénzzel csalogatják őket magukhoz. A BiztosDöntés.hu Otthon Start hitel kalkulátora szerint az ügyfélszerzés érdekében egyre nagyobb kedvezményeket kínálnak a támogatott konstrukciónál a bankok. Igaz, ezek maradéktalan kihasználásához rendszerint többféle feltételt is teljesíteni kell.

    A Gránit Bank évi 2,79 százalékos, kedvezményes kamattal kínálja az Otthon Start hitelt, miközben akár 360 000 egyszeri jóváírás is járhat a kölcsön mellé. A pénzintézet a kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket.

    Az Erste 200 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Start hitel igénylőinek, ám ez további 200 000 forinttal is kiegészülhet, ha az igénylők minden felkínált kedvezményt ki tudnak használni.

    Az MBH Banknálmost akár 500 000 forint kedvezmény is járhat az Otthon Start hitel mellé a feltételek teljesítése esetén. A pénzintézet a prémium- és privát banki ügyfeleknek kamatkedvezményt is nyújt, számukra a hitel éves kamata 2,89 százalék.

    A MagNet Bank most 200 000 forint egyszeri jóváírással kínálja a támogatott konstrukciót, ha teljesülnek a kért feltételek, miközben az éves kamat 2,80 százalék. Emellett induló díjkedvezményeket is ad a pénzintézet.

    Az OTP Bank több, a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezményt is nyújt az Otthon Start hitelnél. Emellett a konstrukció évnyerő változatánál 12 hónapig csak kamatot kell fizetnie az ügyfélnek, a tőke törlesztése csak a futamidő 13. hónapjától kezdődik el.

    A CIB Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a támogatott hitel mellé, miközben az éves kamat 2,95 százalék. A pénzintézet egyes lakossági számlacsomagok havi díját is elengedi a futamidő végéig, de legkésőbb a hitel visszafizetésének időpontjáig.

    Az UniCredit Bank 250 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Startnál a feltételek teljesülésekor, miközben az éves kamat 2,80 százalék.

    A Raiffeisen Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a feltételek teljesítése esetén, miközben több induló díjkedvezmény is elérhető a pénzintézetnél.

    A K&H 200 000 forint jóváírást ad az Otthon Starthoz kapcsolódóan. Ez viszont további 120 000 forinttal egészülhet ki akkor, ha a ketten új ügyfélként igénylik a konstrukciót.

  • Kamatstop: megy a vita a kivezetésről!

    Kamatstop: megy a vita a kivezetésről!

    Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen csütörtökön ismét alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságon a lakossági kamatstop-rendelet, illetve annak meghosszabbításai miatt – közölte a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

    Az OTP közleménye szerint a legújabb alkotmányjogi panasz lényegében a 2021-ben bevezetett lakossági kamatstop-rendeletet ismételten – 2026. június 30-ig – meghosszabbító veszélyhelyzeti kormányrendeletet támadja, melyet a kormány 2025. november 26-án fogadott el.

    A kérelmezők azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstop-rendelet rendelkezéseinek, illetve ismételt meghosszabbításainak Alaptörvénybe ütközését. Legutóbb tavaly szeptemberben fordultak hasonló kéréssel a testülethez.

    A Magyar Bankszövetség akkori közleménye szerint több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. fordult ez ügyben az Alkotmánybírósághoz.

    A bankszövetség közleményében felidézték, hogy a kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

    Mint hozzátették, a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg többször is, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn.

    A bankszövetség véleménye szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is – közölte a szervezet.

  • Balásy Gyula számláját a Gránit Bank is zárolta!

    Balásy Gyula számláját a Gránit Bank is zárolta!

    Balásy Gyula május 6-án tájékoztatta ügyfeleit, hogy a Lounge Design számlaszáma megváltozott, és a jövőben a Gránit Banknál vezeti a cég a számláját, arra kérte az ügyfeleit, hogy oda utaljanak.

    A cikk megjelenése után tájékoztatást kaptak a banktól, eszerint:

    „A Gránit Bank azonnali hatállyal bezárta a Telex cikkében jelzett számlákat.”

    A Lounge Design korábban az Opten alapján a CIB Banknál vezette a számláit. Amikor a rendőrség nyomozást indít, vagy a bank számára valami gyanússá válik, akkor a számlát ugyan nem szünteti meg, de a pénzforgalmat megállítja. Balásy Gyula maga semmilyen értesítést nem kapott a hatóságoktól, ő csak annyit észlelt, hogy a bankja „technikai okok miatt” megállította a számláin a forgalmat. Ha 4 + 3 napig nem tisztázódik a helyzet, vagyis nem derül ki a bank számára, hogy milyen hivatalos eljárás indult, akkor viszont el kell engedni az utalásokat. Amennyire tudjuk, lassan eljön ez a határidő.

    Nem mindent zároltak:

    Az ügy biztosan érdekes lesz, akár abból a szempontból, hogy mi lesz Balásy Gyula cégeivel (hozzátehetjük, egyelőre csak egy-két céggel szemben van intézkedés, számlakorlátozás, maga a birodalom ennél szélesebb). De az is érdekes lehet, hogy a bankok a reputációjuk védelme miatt feloldhatják-e a banktitok védelme miatt amúgy nagyon szűk kommunikációs mozgásterüket.

    A Telex úgy tudja, hogy Balásy a Gránit Bankos számláját nem most nyitotta, az egy régebbi számla lehetett, amelyet megpróbált most reakítiválni, de ez nem sikerült. A Lounge munkatársaitól informálisan azt hallottuk, hogy május elején is kaptak fizetést, azt azonban pontosan nem tudjuk, hogy ki, melyik cég alkalmazottja, lehetett-e ebben differencia, illetve azt sem, hogy melyik bankszámláról tudott utalni a cégvezető. A bankok – a Gránit Bank rövid közleményén túl – nem tudtak az ügyben információt megosztani a Telex-szel.

    A nevezett cég, a Lounge Design az utóbbi időben már csak Balásy Gyula tulajdonában állt. A 2010-es alapítása után egy ideig tulajdonostárs volt, a Balásyval azonos veszprémi lakcímmel rendelkező Németh Éva (Balásy Gyula édesanyja), majd később a Balásy budapesti lakcímén lakó Balásyné Katona Helga, aki vélhetően a felesége.

    Emlékezetes interjúja után mi is kerestük interjúkéréssel a vállalkozót, de azt a választ kaptuk, hogy a Kontrollon megjelent beszélgetéshez képest egyelőre nem kíván többet mondani.

    Politikai hírek a hírkeresőn

  • Volodimir Zelenszkij: visszakaptuk a pénzt Magyarországtól!

    Volodimir Zelenszkij: visszakaptuk a pénzt Magyarországtól!

    Volodimir Zelenszkijukrán elnök szerdai bejelentése szerint hiánytalanul visszakerültek ukrán területre az Oscsadbank márciusban lefoglalt pénzeszközei és értéktárgyai. Az államfő „civilizált lépésnek” nevezte a szállítmány visszaszolgáltatását, és köszönetet mondott a magyar félnek a konstruktív hozzáállásért.

    Így állnak a valuta és deviza árfolyamok

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-en közzétett szerdai bejegyzésében jelentette be, hogy az Oscsadbank márciusban lefoglalt szállítmánya maradéktalanul visszaérkezett Ukrajnába.

    „Fontos állomás a Magyarországgal ápolt kapcsolatainkban” – írta az államfő, hozzátéve, hogy a pénz és a többi értéktárgy is teljes egészében ukrán területen van.

    Az ukrán elnök emlékeztetett, hogy a magyar hatóságok az idei márciusban jogellenesen tartóztatták fel az Oscsadbank pénzszállítóit. Az ukrán állampolgárságú dolgozók már korábban hazatértek, most pedig a pénz, az arany és a többi értéktárgy is. Zelenszkij köszönetet mondott Magyarországnak a „konstruktív hozzáállásért és a civilizált lépésért”, valamint az ukrán tárgyalócsapatnak, amely szerinte az állam és a polgárok érdekeit védte.

    A NAV és a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2026. március 5-én állított meg két páncélozott járművet Magyarországon. A szállítmányban összesen 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt, a konvojjal pedig hét ukrán állampolgár utazott, köztük egy korábbi titkosszolgálati tábornok. Őket kihallgatás után kiutasították Magyarországról, az ügyben pedig pénzmosás gyanújával indult nyomozás.

    Az Oschadbank a kezdetektől jogellenesnek minősítette a lefoglalást, és hivatali visszaélés, valamint terrorcselekmény gyanújával feljelentést is tett. A bank elnöke, Jurij Kacion márciusban közölte, hogy az incidens óta teljesen leállították az európai uniós készpénzszállítást – az Oscsadbank az egyetlen olyan ukrán pénzintézet, amely erre engedéllyel rendelkezik, így a leállás az Ukrajnába irányuló teljes valutalogisztikát megakasztotta. A keresletet azóta az ukrán Nemzeti Bank fedezi saját tartalékaiból.

    A márciusi lefoglalás még az Orbán-kormány idején történt, a szállítmány visszaszolgáltatása viszont már a kormányváltást követően valósult meg. A pénzmosási nyomozás további sorsáról egyelőre nem közöltek részleteket írja az Index.

  • Banki drágulás 2026: júliustól többet fizethetnek a magyarok

    Banki drágulás 2026: júliustól többet fizethetnek a magyarok

    Fontos változás jön a lakossági bankolásban: 2026. július 1-től megszűnik az a moratórium, amely eddig megakadályozta a bankokat abban, hogy az infláció hatását érvényesítsék a díjaikban. A következmény egyértelmű: drágulhat a bankszámla, az utalás és a készpénzfelvétel is.

    A változás több millió magyar ügyfelet érinthet, hiszen szinte mindenki használ bankszámlát.

    Banki hírek és árak, ennyibe kerülnek


    Miért drágul most a bankolás?

    A háttérben egy korábbi megállapodás áll:

    • a bankok vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem emelnek díjat
    • ezzel segítették az infláció elleni védekezést

    Ez a „díjstop” azonban most lejár, így a pénzintézetek elkezdik beépíteni a korábban elmaradt emeléseket is.

    Ráadásul nemcsak az idei, hanem a korábbi infláció hatását is figyelembe veszik.


    Mennyivel nőhetnek a banki díjak?

    A jelenlegi adatok szerint:

    • átlagosan 4–4,5% körüli emelés jellemző
    • egyes bankoknál akár 8% feletti növekedés is lehet

    Ez attól függ, hogy a pénzintézet csak az idei inflációt, vagy a korábban elhalasztott emeléseket is érvényesíti.


    Konkrét példák a drágulásra

    A változások már számszerűen is látszanak:

    • átutalási díjak emelkednek (pl. 0,50% → 0,55%)
    • nőnek a minimum és maximum díjak
    • drágulhat a számlavezetés
    • emelkedhetnek a bankkártya költségek

    Ez azt jelenti, hogy a mindennapi bankolás szinte minden területén többet kell fizetni.


    Kik érzik meg leginkább?

    A drágulás különösen azokat érinti:

    • akik sokat utalnak
    • akik gyakran vesznek fel készpénzt
    • akik több banki szolgáltatást használnak

    Egy átlagos ügyfél évente akár több tízezer forintot is költhet bankolásra, így az emelés érezhető lesz. Kiszámolom


    Van egy fontos részlet: nem minden bank drágul ugyanannyira

    A bankok különböző módon emelnek:

    • egyesek csak inflációval arányosan
    • mások nagyobb mértékben
    • eltérő díjtételek érintettek

    Ezért az ügyfelek között jelentős különbségek lehetnek a költségekben.


    Jó hír: lehet spórolni

    Bár a drágulás elkerülhetetlen, van egy fontos lehetőség:

    👉 bankváltással vagy csomagváltással csökkenthető a költség

    A szakértők szerint:

    • érdemes évente felülvizsgálni a számlát
    • sok esetben olcsóbb csomag is elérhető
    • akár több tízezer forint is megspórolható

    Mit tehetsz most?

    Ha nem akarsz többet fizetni:

    • nézd meg a bankszámlád költségeit
    • hasonlítsd össze más ajánlatokkal
    • figyeld a díjváltozásokról szóló értesítéseket
    • válts csomagot, ha szükséges

    Ez most különösen fontos, mert a drágulás gyorsan érezhető lesz.


    Vége a kedvezményes időszaknak

    A 2026. júliusi változás egyértelmű fordulópont:

    👉 véget ér a díjstop
    👉 jön az inflációs díjemelés
    👉 nőnek a banki költségek

    Aki nem figyel, az észrevétlenül fizethet többet – viszont aki időben lép, az komoly összeget spórolhat.

    Hírkereső – RSSHirek.hu

    Változás ideje
    2026. július 1.
    Átlagos emelés
    4–8%
    Érintett
    Minden bankszámla
    Üzenet
    Drágább lesz a bankolás
  • Késhet a családi pótlék utalása!

    Késhet a családi pótlék utalása!

    Akadoznak a banki átutalások, miután országszerte problémák merültek fel az azonnali átutalásokért felelős Giro-rendszerrel. Sajtóértesülések szerint már dolgoznak a hibán, és remélhetőleg még ma megérkezik minden elakadt utalás.

    A családi pótlék is érintett lehet a késében

    Problémák merültek fel a Giro-rendszerrel Magyarországon, emiatt pedig akadoznak a banki átutalások. Ez főként azokat érinti, akik ma kapnák meg a munkabérüket, illetve, akik a Magyar Államkincstártól várnak átutalást.

    A 444.hu-nak több olvasó is jelezte, hogy reggel óta nem érkezett meg egy több százezer forintos tétele a MÁK-tól. Emellett pedig arról is jelzést kapott a lap, hogy a családi pótlékot sem írták még jóvá. Nem kapták meg elméletileg a vendéglátóhelyek sem a hétvégi kártyaforgalom és a kiszállított ételek után járó pénzt.

    Az OTP arról figyelmeztetett az applikációján keresztül, hogy „külső szolgáltató miatt jelenleg problémák léphetnek fel az azonnali utalási rendszeren kívüli utalási tranzakciókkal”. Hozzátették, hogy „a külső szolgáltató mindent megtesz, hogy a rendszer működése helyreálljon”. A bank közölte továbbá, hogy „az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek”.

    Az MBH Bank a lap megkeresésére azt mondta, hogy a GIRO Zrt. InterGIRO2 (IG2) rendszerében technikai hiba lépett fel, amely az elszámolásforgalmat érinti. Emiatt nem jelennek meg a számlákon a más bankoktól érkező IG2 átutalások, így a munkabér-jóváírások sem.

  • Itt az MBH Bank bejelentése!

    Itt az MBH Bank bejelentése!

    „Magyarország második és a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó bankjának vezetőjeként, amely tisztán üzleti alapon, a piacból él és tőzsdén jegyzett vállalat (amit korrekt módon még legnagyobb versenytársunk elnöke is elismert a minap), nem is értem, hogy miért kellene egy politikai változásnak megváltoztatnia a helyzetünket” – mondta a Portfoliónak Barna Zsolt, a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank elnök-vezérigazgatója.

    A választások utáni piaci reakciókat kifejezetten kedvezőnek látja, szerinte „a piac pozitívan fogadja az új kormányt, és inkább lehetőséget lát a változásban, mint kockázatot”. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ez a bizalom feltételes, és azon múlik, mennyire marad fegyelmezett az új gazdaságpolitika.

    blank
    Fotó: Vajda János/MTI/MTVA

    „Ha az új gazdaságpolitika fegyelmezett marad, és nem próbál rövid távú, látványosnak szánt intézkedésekkel kockáztatni a közpénzügyek terén, akkor ez a bizalom tartóssá válhat”

    – mondta, hangsúlyozva, hogy ez a „bizalmi tőke” kulcsfontosságú lehet a növekedés beindításában. Gazdaságpolitikailag a stabilitást és a kiszámíthatóságot nevezte a legfontosabbnak. „Egy felelős gazdaságpolitika nem indulhat jelentős költekezéssel”, mert az gyorsan alááshatja a befektetői bizalmat – mondta, hozzátéve: hosszabb távon „a bankrendszer nem költségvetési finanszírozási eszköz, hanem a gazdasági növekedés motorja kell, hogy legyen”.

    Barna azt mondta, az állami kapcsolatok terén nem számít változásra.

    „A jövőben is megbízható partnerei kívánunk lenni az aktuális kormányzatnak (…) A célunk az, hogy minden előremutató gazdaságpolitikai stratégia megvalósítását támogassuk, ennek érdekében időben felvesszük a kapcsolatot az illetékes állami szereplőkkel”.

    A legnagyobb kockázatokat a gazdaságpolitikai fegyelem hiányában látja, szerinte a legnagyobb kockázat, ha a gazdaságpolitika nem kellően fegyelmezett, miközben a költségvetési helyzet és az árfolyam-érzékenység is sérülékennyé teszi a gazdaságot. „A jó hír ugyanakkor az, hogy nem válsághelyzetben vagyunk: a hazai vállalatok erősek, a bankrendszer stabil, van idő és tér a fokozatos korrekcióra” – mondta.

    A kilátások szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte az EU-s források beáramlását ahhoz, hogy a gazdaság kilépjen a „beruházási recesszióból”. Mint mondta: „Mikor megkezdődik az uniós támogatások lehívása, az a hazai vállalati finanszírozás erősödését is magával hozhatja, így már idén a hitelkereslet élénkülésére számítunk, a hitelekből pedig beruházás, a beruházásból pedig újrainduló gazdasági növekedés származhat.”

    Hírkereső TOP 100 friss hír percről percre