Címke: Brüsszel

  • Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg írja a HVG.

    A tárgyalások menetére rálátó források szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

    A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

    Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

    A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

    A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

    Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

    Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

    a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

    A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

    Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

    Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

    – fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

    Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

    Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

    – ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

    Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.

  • Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Az Európai Bizottság világos feltételekhez köti a befagyasztott milliárdok sorsát. Magyar Péter kormányának 27 kulcsfontosságú reformot kell végrehajtania, ha hozzá akar férni a mintegy 35 milliárd eurós uniós forráshoz – írja a Financial Times.

    További hírek itt: Tisza Párt

    Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el az újonnan felálló Tisza-kormánytól, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását −idézi az economx.hu a pénzügyi lap cikkét, amely szerint Magyar Péter kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság mit vár el az új kormánytól.

    Két EU-s diplomata más tagállamokból azt nyilatkozta az FT-nek,

    a kapcsolatok helyreállításánál kulcsfontosságúnak tartják, hogy Magyarország feloldja az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel blokkolását és az Oroszország elleni következő szankciók vétóját.

    Egy harmadik diplomata szerint kulcsfontosságú Magyarország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami vállalatok vezetőségének leváltása is.

    A bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrást fagyasztottak be a Brüsszellel fennálló viták következményeként. Ez magában foglalja az EU költségvetéséből származó, közel 18 milliárd eurót, amit Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására hivatkozva leállított.

    Számos antikorrupciós lépésre lenne szükség

    Mint a 24.hu megírta, az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. Az Orbán-kormány a 27 feltétel közül eddig mindössze négyet teljesített. A nem teljesített mérföldkövek közt egyebek mellet a következőket találjuk:

    • a magyar kabinettől azt várja az Európai Bizottság, hogy csalás- és korrupcióellenes stratégiákat, valamint cselekvési tervet hozzon létre.
    • A bizottság azt várta a magyar kormánytól, hogy dolgozzon ki egy monitoringrendszert, amely nyomon követi az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelyekre csak egyetlen ajánlattevő jelentkezik.
    • A közszereplői vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, vagyis több embernek és többféle vagyonról, jövedelemről kellene nyilatkoznia.
    • Az információszabadsággal, az adatnyilvánossággal kapcsolatban is lépéseket várnak. Például a közpénzek elköltésével összefüggő információkat, a közkiadásokra vonatkozó szerződéses adatokat teljesen transzparenssé kellene tenni.

    A bizottsági tisztviselők gyors tárgyalásokra számítanak Magyar Péterrel és csapatával a Magyarország által az Európai Bíróság ítélete betartásának megtagadása miatt kialakult patthelyzet megoldása érdekében, amely ítélet szerint Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós szabályokkal.

    Ez a vita napi 1 millió eurós bírságot szab ki Magyarországra, ez mára közel 900 millió euróra nőtt, amit Brüsszel levon az ország uniós költségvetésből való részesedéséből.

    Az FT szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusklengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.