Címke: Magyar Péter

  • Lemond a miniszter-jelöltségről Melléthei-Barna Márton!

    Lemond a miniszter-jelöltségről Melléthei-Barna Márton!

    Lemondok a miniszteri jelöltségről – írja a Tisza Párt igazságügyi miniszteri posztjának jelöltje, Melléthei-Barna Márton. Magyar Péter kérte fel a párt jogi vezetőjét, ő felelt volna „a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért”, valamint „a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek” kialakításáért.

    Melléthei-Barna a Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt lettek barátok Magyarral, akivel 2025 szeptembere óta rokoni szál is összeköti őket: Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát.

    Melléthei-Barna azt írja, hogy a Tisza Párt hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hisz abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagsága, de most úgy tudja segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lép. „Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem” – írta.

    „Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság” – indokolta visszalépését. Magyar Péter pénteken jelenti be, hogy kit jelöl Melléthei-Barna Márton helyett igazságügyi miniszternek.

  • Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    „Azért jöttem, mert hoztam magammal egy dokumentumot, ez egy közjegyzői okirat”, ami egy kötelezettségvállalást jelent közérdekű célra – mondta el Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs cégcsoport, a Lounge tulajdonosa a Kontrollnak egy hétfői interjúban.

    Tisza Párt friss hírek, bejelentések

    A cégcsoportot, amit 22 év épít, és jelenleg az állam rendezvényszervezési, kommunikációs és médiavásárlási feladatait végzi, felajánlja a magyar állam részére – tette hozzá. Balásy egy kiegészítő kérdésre válaszolva közölte, nem akart az ügyészséghez fordulni, hisz nincs eljárás ellenük.

    Mint írták, Balásy saját maga ajánlotta fel a lapnak, hogy náluk hozza nyilvánosságra azt, hogy a közokiratban lemond négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. A cégei mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

    Később azt is mondta, átad egy olyan anyagot majd, amiben ki van dolgozva, hogy lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.

    Egy kérdésre azt felelte, nem tudja, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna a nagy felajánlást.

    Közbeszerzések, milliárdok, kék plakátok

    Közbeszerzésen elnyert, átlátható szerződéseik vannak, mindennel el tudnak számolni – mondta Balásy. Minden adatot és dokumentumot át is ad az államnak erről. A cégek áráról azt mondta, 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek, 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk van, és 15 milliárdos a követelésállomány. Balásy szerint nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezen feladatok elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Több mint 500 ember dolgozik ott, akik értéket teremtettek, a világ élvonalába emelték ezeket a cégeket. Szeretné, ha az egzisztenciájuk biztosítva lenne.

    Legalább 3000 alvállalkozóval dolgoznak még évente, „ez egy egész ökoszisztéma”, szinte a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi. Mindig szakmai szempontok, megfelelő ár és gyorsaság alapján választották ki őket – állította.

    A cégei történetéről is beszélt. 2004-ben alapította a Lounge Designt, ami kkv-knak végezte a feladatokat. Ő előtte nemzetközi ügynökségeknek dolgozott art directorként. Egy ideig az AXN tévécsatorna közép-európai kommunikációs feladatait vitték. 2005-ben volt az első fideszes nemzeti konzultáció, akkor egy ismerősén keresztül bekerült a kommunikációs csapatba, ők tervezték a logót például. Egy józsefvárosi időközi választáson Kocsis Máté csapatának segítettek grafikával. A 2010-es választáson közel húsz képviselő kampányát vitték, „mindegyiknek egyedi arculata volt”. Utána a nagy kommunikációs, a kormánynak dolgozó cégek alvállalkozói lettek.

    A Nemzeti Kommunikációs Hivatalba bekerült nagy vállalatok alatt folytatták a munkát később. 2016-ban egy új keretmegállapodást írt ki az állam, ezen ők is elindultak, „volt tapasztalatunk, úgy gondoltam, meg tudjuk csinálni”. Akkor 20-30 fős volt a Lounge. 2018-ban kiesett két szereplő, „és hirtelen ott találtuk magunkat, hogy nekünk egyedül kell ellátni az egész állami szervezet” kommunikációját. A 30-ból 120 ügyfél lett, de megoldották, „nagyon sok munka, nagyon sok feladat volt ezzel”. A versenytorzító hatásra vonatkozó kérdésre csak annyit felelt, sok más céggel dolgoztak együtt.

    „Az elmúlt hat évben mi 104 kommunikációs tenderen indultunk”, 48-on nyertek, 52-n más nyert, 4 érvénytelen lett. Amikor megnyertek egy keretmegállapodást, van egy összeg, ami lehívható szerinte. Ebbe az állami cégek és minisztériumok be tudnak jelentkezni, és tudnak külön szerződést kötni velük. A sajtóban megírt tendernyeréseik ezért nem is számítanak külön tendernyerésnek Balásy szerint.

    „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal jön, de ez a tevékenységünk kis része”, ezekhez volt a legkevesebb közük. A feladatuk a közzététel, egyes esetekben a grafika volt.

    Arra nem tudott felelni, mennyi osztalékot vett ki az évek során, de szerinte minden adat nyilvános. „A teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van” – tette hozzá. Több cégük számláját is befagyasztották az utóbbi hetekben „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” – tette hozzá Balásy. Több tízmilliárd forintot érint ez szerinte, „olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére”, mint a MotoGP, a Budapesten rendezendő Bajnokok Ligája-döntő, és közel 500 ember fizetését nem tudják elutalni.

    Nem gondolkozott a külföldre költözésben, „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek” – mondta könnyek között. A vagyonáról azt mondta, nem tagadja, hogy jómódú. Amit keresett, mindig befektette vagy visszaforgatta a cégébe. Időtálló befektetéseket keresett, „és az ingatlan ilyen”. Külföldi ingatlanjai vannak, amiket kiad főszezonban, máskor meg a családdal megy oda nyaralni, mesélte, a máriaremetei házáról pedig azt mondta, többgenerációs házat akartak építeni, de nem tudja, megvalósul-e valaha. A lebegő tihanyi luxusházról azt idézte fel, hogy a környéken nőtt szinte fel, milliónyi szál fűzi oda, ahogy a tési ingatlanjához is.

    Nincs arra lehetőség, hogy felülbírálják, az ügyfél mit rendel meg – reagált a gyűlöletplakátokra, amikről ismertté lett a cége. Volt olyan is szerinte, aminek megtagadták a közzétételét, de nem mondott konkrétumot. Balásy szerint bármilyen szerződésszegés minden munkatársa életét megváltoztatta volna, ezzel indokolta az államnak végzett munkáit. Semmilyen olyan jelet nem tapasztalt az utóbbi hetekben, ami nyugtalanító lett volna. „Sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, több ügyfelük viszont visszamondott megrendeléseket, „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. Azt üzente, nyugodjanak meg, remélhetőleg jó helyre mennek ezek a feladatok.

    „Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam”, hisz mindig figyeltek rá, hogy minden jogszerű legyen, agyon van dokumentálva – magyarázta Balásy Gyula.

    Nem hinné, hogy jövője lenne a cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ezért ajánlja fel. Szinte sírva mondta ezután, hogy 25 évesen indította a cégcsoportját, és nem szeretné látni összeomlani. Szerinte a feladataikat ezután is végezni kell, a csapata örömmel dolgozna tovább ebben. Hogy Balásyval mi lesz most, arra azt válaszolta, sok teendő lesz az átadással. Nem tudja, lesz-e lehetősége folytatni az iparágban, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.

    A Lounge felemelkedése a táplálékláncban

    Balásy Gyula a NER egyik legismertebb figurája lett annak ellenére, hogy zömmel a háttérben maradt. A hozzá köthető cégek, többek közt a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft. rendre befutók voltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tenderein, rengeteg kormányzati, sokszor gyűlöletkeltő reklámkampány kötődik hozzájuk, mint az interjúban említett kék plakátok sorozatai.

    Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, a NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.

    A cégcsoport ügyeiben nyomozás is zajlik két éve. 2024 áprilisában derült ki, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Balásy Gyula cégeinek egyes túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A Szabad Európa két éve március elején részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl az állami szervekkel kötött szerződéseit a cégcsoport, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat – amiket az állami szervek aztán rendre elfogadnak.

    A hétfői Kontroll-interjúban Balásy közölte: Nem hallgattak ki az ügyben még az NNI-sek senkit a cégeitől.

    Magyar Péter leendő kormányfő április 25-én még arról beszélt, hogy áron alul elkezdtek árulni több, a NER-hez kötődő kommunikációs és médiacéget, így a Lounge Event Kft.-t is. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok” – válaszolta akkor a Lounge Group sajtóosztálya.

    Még a választás után is dőlt a pénz

    A választás után derült ki, hogy közel bruttó 22 milliárd forintot költött el Balásy Gyula cégeinél a Miniszterelnöki Kabinetiroda január és március között. Ezt a K-Monitor vette észre a kormányzat kommunikációs keretmegállapodásának negyedéves értesítőjéből. Az értesítőben szerepelnek az összesen nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodás beszerzései is. Mint a K-Monitor írja, ezen az egy ajánlattevős megállapodáson keresztül szinte az összes államhoz köthető vagy közpénzzel támogatott intézmény köt kommunikációs szerződéseket. Az összeg legnagyobb részét azonban a kabinetiroda költi el, főleg kormánypropagandára.

    Április 27-én az derült ki, hogy nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegű megbízásra kötött szerződést a Honvédelmi Minisztériummal a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A feladat olyan imázsfilmek készítése volt, melyek a katonai pályát mutatják be, illetve népszerűsítik.

    A Balásy-cégeknek jól megy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium „nyuszimotoros” családbarát programja nettó 2,8 milliárd forintos keretről szólt, ezt a megbízást Balásy Gyula cégei egy 75 milliárd forintos kommunikációs tender részeként nyerték el. A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami a Mészáros-csoport gyarapodásával vetekszik, erről ebben a cikkben olvashatnak bővebben. A cégei szervezik évek óta a CPAC-konferenciákat is.

    Balásy nem szeret megjelenni a különböző listákon, 2023-ban például lehúzatta magát a Marketing&Media legbefolyásosabb hazai médiavezetők top 50-es toplistájáról. Balásy jogi eszközökkel megtiltotta a szaklap számára, hogy szerepeltessék őt a toplistán, a lap pedig inkább levette őt a listáról, megelőzve a pereskedést.

  • Magyar Péter üzent: Nincs több lopás!

    Magyar Péter üzent: Nincs több lopás!

    A Tisza Pártmás mint a Fidesz volt, ők megálljt parancsolnak a lopásnak és a trükköknek, az autópályákon is.

    Magyar Péter: Hadüzenet a „koncessziós lopásnak”

    Magyar Péter és a Tisza Párt programja nem hagy kétséget a szándékok felől. A „koncessziós szerződésekkel kilapátolt ezermilliárdok” kivizsgálása a prioritási lista élén áll. Magyar Péter már többször egyértelművé tette: az autópálya-üzemeltetés, a hulladékgazdálkodás és a szerencsejáték koncesszióba adása az Orbán-rendszer legnagyobb bűnei közé tartozik.

    A koncessziós szerződésekkel kilapátolt ezermilliárdok mellett a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy kivizsgálja az Orbán-kormány gazdálkodásával és vagyonkezelésével ellopott közpénzek sorsát.

    – hangoztatta Magyar Péter a kormányzásra készülve.

    Magyar Péter és a Tisza-kormány programjának egyik legélesebb pontja a koncessziós szerződések felülvizsgálata. Ez az a terület, ahol a legtöbb pénz „folyik ki” a rendszerből. Magyar Péter szerint az autópálya-üzemeltetés, a szerencsejáték és a hulladékgazdálkodás koncesszióba adása az adófizetők elleni bűn.

    Vitézy Dávid in da house

    A Lázár Jánost váltó Vitézy Dávid neve nem mondhatni, hogy bombaként robbant, ám jelentős fricska az eddigi miniszternek. Kinevezésével (mint leendő közlekedési és beruházási miniszter) alapvető hangsúlyeltolódás várható. Mindenesetre nem árul zsákbamacskát: évek óta hangoztatott szakmai krédója szerint a magyar közlekedéspolitika rákfenéje ez az autópálya-fetisizmus a vasút rovására.

    Ha nincs elég forrásunk, akkor ne csak autópályára költsük azt, ami rendelkezésre áll. Mégis ez történik jelenleg és beszédesebb példa nincs is erre, mint az M1 szélesítése pont azon a szakaszon, ahol kész vasútfejlesztési tervek állnak a fiókban.

    – írta Vitézy az M1-es bővítésének bejelentésekor a Facebookon. A leendő miniszter évek óta élesen bírálja Lázárt, amiért az visszaadta az EU-nak a vasútfejlesztési forrásokat, és leállította a 115 új mozdony és a modern InterCity-k beszerzését. „Ha lett volna akarat a vasút fejlesztésére, sikerült volna eddig is” – mondta.

    M1-es bővítés

    A legnagyobb szakmai feszültség az M1-es autópálya körül van. Az eddigi kormányzat irányonként három sávra bővítené a sztrádát Budapest és Bicske (majd tovább Győr) között. Vitézy szerint ez a klasszikus közlekedéspolitikai hiba iskolapéldája.

    „Minden új kapacitás forgalmat is generál. Azt régóta tudjuk és számos kutatás igazolta, hogy egy biatorbágyi ingázó vagy egy Romániából Németországba tartó konténer esetén a bővítés csak még több autót és kamiont vonz be” – érvelt korábban Vitézy.

    A miniszter szerint a valódi megoldás nem a beton, hanem a sín lenne. Az 1-es vasúti fővonal (Budapest–Hegyeshalom) pontosan ugyanannyira túltelített, mint az M1-es, mégis, az elmúlt években az összes érdemi vasúti fejlesztés állt, miközben a közútra tízmilliárdok mentek. Vitézy programja három ponton vágná át a bicskei csomót:

    • Négy vágány Kelenföld és Törökbálint között: Ez lehetővé tenné a sűrű elővárosi és a nemzetközi tranzitforgalom szétválasztását.
    • 160 km/h-s pályasebesség: Az Almásfüzitő–Komárom szakasz felújításával a vasút végre versenyképes lenne az autóval szemben.
    • Új nagysebességű pálya: Ami 250 km/h-val kötné össze Budapestet Béccsel és Pozsonnyal.

    A leendő tiszás miniszter szerint az M1-es szélesítése helyett pont ezeket a projekteket kellett volna elindítani saját forrásból, ahelyett, hogy Lázár János „bosszúból” visszaadta az EU-nak a vasúti forrásokat.

    Az M200-as: a Lázár-korszak öröksége

    Persze nem csak az M1-es okoz majd fejtörést a leendő kormánynak. A 2026 eleji hírek még arról szóltak, hogy az M200-as (korábban M81-es) gyorsforgalmi út előtt minden akadály elhárult. Székesfehérvár közgyűlése januárban véglegesítette a nyomvonalat, amely összekötné az M1-est és az M7-est, majd Sárbogárdnál az M8-as hálózatába kapcsolódna. A cél: az M0-s és a 81-es főút tehermentesítése.

    A projekt eklatáns példája a távozó kormányzati ciklus logikájának: az MKIF koncesszióba szervezve, gőzerővel készítette elő a terveket, és 2027-re már az első kapavágásokat ígérték. Csakhogy az M200-as éppen abba a „tranzithajszába” illeszkedik, amit Vitézy Dávid évek óta bírál. Az új miniszter szerint az ilyen gigaberuházások gyakran csak indukált forgalmat generálnak: minél több sávot adunk, annál több kamion jön, miközben a valódi vasúti alternatíva (például a V0-s vasúti körgyűrű) fejlesztése elmarad.

    Hogyan lehet hozzányúlni egy 35 évre aláírt, betonbiztos szerződéshez?

    Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján tehát a Tisza-kormány egyik első dolga a koncessziós szerződések felülvizsgálata lesz. Ha bebizonyosodik, hogy a szerződések aránytalanul hátrányosak az államnak, vagy ha a közbeszerzési folyamatok során jogszabálysértés történt, a Tisza-kormány nem fog habozni a kártalanítás nélküli felmondással vagy a szerződések drasztikus módosításával.

    Ez azonban jogilag minimum ingoványos terület. A koncessziók felrúgása nemzetközi jogi vitákat és hatalmas kártérítési pereket vonhat maga után. Így aztán a sokkal reálisabb forgatókönyv nem a szerződésbontás, hanem mondjuk úgy, a prioritások áthangolása:

    • Kevesebb új autópálya-kilométer, több pénz a kátyús mellékutakra. Vitézy szerint egy zsákfalu lakójának többet ér egy sima alsóbbrendű út a járási központig, mint egy harmadik sáv az M1-esen.
    • A Lázár János által leállított vasúti járműbeszerzések (Siemens-mozdonyok, IC-kocsik) és a visszamondott EU-s források újraaktiválása.
    • Annak tisztázása, hogy az MKIF-nek kifizetett rendelkezésre állási díjak és a tényleges műszaki tartalom egyensúlyban vannak-e.

    Mi lesz a folyamatban lévő munkákkal?

    Az MKIF 2026-os ütemterve szerint idén az M3, M1 és M7 pályák újulnak meg a legnagyobb mértékben. A terelések és korlátozások – bár ritkábbak, mint tavaly – továbbra is velünk maradnak. Az M7-esen a nyári moratórium (június közepe – augusztus vége) idén is érvényes, de a vakáció előtt és pláne után a Budapest felé tartó oldalon komoly aszfaltozásra kell készülni.

    Azonban a távlati tervek – mint az M7-es háromsávosítása Székesfehérvárig vagy az M9-es dél-magyarországi szakasza – már Vitézy asztalán fekszenek, és ott valószínűleg átkerülnek a „nem prioritás” mappába. Habár ilyen mappái eddig csak Lázár Jánosnak voltak.

    Hírkereső – RSSHirek.hu

  • Magyar Péter elmondta honnan lesz pénz!

    Magyar Péter elmondta honnan lesz pénz!

    Kommentben mondta el Magyar Péter, hogy miből finanszírozzák a május 9-ére bejelentett ünnepséget. Karácsony Gergely, egy nappal korábbra hirdetett koncertet ugyanebből az apropóból.

    Május harmadikán Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Rendszerzáró örömkoncertet szervez a Lánchíd lábához. „Május 9-én megalakul az Országgyűlés, és elkezdődik egy új korszak. De ahhoz, hogy egy új korszak kezdődhessen, le kell zárni az előzőt” – mondta Karácsony Gergely a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

    „Végre magunk mögött hagyhatjuk ezt a korszakot – de előtte emlékezzünk meg a mindennapi hősökről, és fejezzük ki a hálánkat egy rendszerbúcsúztató örömkoncerttel” – tette hozzá.

    A poszt alatt felbukkant Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szerint kifejezetten káros és udvariatlan bulit szervezni a május 9-i országos rendszerváltó ünnep elé egy nappal, szinte ugyanoda. A leendő miniszterelnök a következő üzenetet tette közzé:

    Ez most komoly, hogy a főpolgármester rászervez egy bulit a május 9-i közös rendszerváltó ünnepre? Egyébként a csődben lévő főváros fizeti a bulit, vagy ön?

    Mint ismert, a Tisza Párt elnöke szombaton jelentette be, hogy az Országgyűlés alakuló ülésére (május 9.) meghívta a sükösdi Sugo Tamburazenekart, így a „miniszterelnöki eskütételem után elhangzik a Himnusz, a székely és az európai himnusz is.”

    Az ülés 10 órakor startol, azonban a miniszterelnök megválasztása, eskütétele és beszéde csak kora délután várható a Parlamentben. A nap végén a Kossuth téren „rendszerváltó ünnep” és közösségi rendezvény zárja az eseményt.

    Magyar Péter elárulta, miből fizetik a Kossuth téri rendezvényüket

    A fenti cikket az Index közösségi-oldalán is megosztottuk, a komment szekcióban pedig valaki feltette a kérdést, hogy „Magyar Péter miből finanszírozza az egész napos rendezvényt, amikor olyan nehéz pénzügyi helyzetben van az ország?”.

    A Tisza fizeti a puritán rendezvényt, amelyen az önkénteseink fognak dolgozni. Szívesen

    – válaszolta Magyar Péter.

  • Bejelentette a rendszerváltó ünnepség menetrendjét Magyar Péter! Itt a program:

    Bejelentette a rendszerváltó ünnepség menetrendjét Magyar Péter! Itt a program:

    Magyar Péter előbb károsnak és udvariatlannak nevezte Karácsony Gergely péntek estére szervezett rendszerzáró örömkoncertjét, majd közzétette a május 9-i nap részletes forgatókönyvét. A Tisza Párt „egy egész napos rendszerváltó népünnepélyre” készül Budapesten, a Kossuth téren és a Parlament előtti rakparton.

    Az Országgyűlés alakuló ülése jövő szombaton reggel 10 órakor kezdődik, és végig követhető lesz a helyszínen felállított közvetítőkön. Az alakuló ülésen teszik le az esküjüket az országgyűlési képviselők, megalakulnak a frakciók, a parlamenti bizottságok, megválasztják az Országgyűlés új elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az alakuló ülésen hagyományosan felszólal a köztársasági elnök, és elfogadják a Nemzeti Választási Bizottság, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az április 12-i országgyűlési választásról.

    Az eddigi hagyományokkal szakítva már az alakuló ülésen megválasztja a parlament a miniszterelnököt. Magyar Péter eskütétele és parlamenti beszéde a tervek szerint 15 órakor lesz. A korábbi közlése szerint utána a Himnusz mellett elhangzik a székely és az európai himnusz, majd „Nébl Zsolt vezetésével, a sükösdi tamburás srácok tolmácsolásában felhangzik a sokak által cigány himnusznak tartott Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű dal, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt” is. Több mint egy évtized után visszakerül a Parlament homlokzatára az Európai Unió zászlója is.

    Délután 16 órától a Kossuth téren díszszemlével és ünnepélyes zászlófelvonással folytatódik a rendezvény. Magyar Péter kint is beszédet mond, majd a Facebook-posztja szerint „a művészeti produkciók és a meglepetésvendégek után egy fergeteges bulival lépünk át a rendszerváltás kapuján”.

  • Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    Kamatstop kivezetése 2026: sok adós kerülhet bajba idén!

    A változó kamatozású jelzáloghiteleseket védő kamatstop eredetileg június 30-ig lett volna érvényben, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én megszüntette ezt a határidőt. Most az új Tisza-kormányon múlik majd, mi lesz a sorsa. Ha megszűnne, az a jelenlegi kamatok alapján több százezer lakáshiteles törlesztőjét emelné meg jelentősen.

    Hitel és pénzügyi hírek, információk

    • A kamatstop sorsáról már az új kormány dönt, a Fidesz-kormány törölte a megszűnési határidőt
    • Kivezetése esetén több mint 200 ezer adós törlesztőrészlete nőne meg
    • A kamatstopot ideiglenes intézkedésnek szánták, de már 2022 óta védi és hozza kedvező helyzetbe a rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek adósait

    A Portfolio elemzője szerintaz érintett 216 ezer hitelszerződés többségének mindössze 10 százalék körül vagy annál kisebb mértékben nőne a törlesztője a kamatstop kivezetése után, ami az adósok számára havi néhány ezer forint pluszkiadást jelentene. Aki nagyobb hitelösszeget vett fel, a jövedelméhez képest magasabb a törlesztője, vagy hosszabb a hátralevő futamideje, annak akár 30–40 százalékkal is emelkedhet a havi fizetni valója. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ebbe a kategóriába közel 21 ezer adós tartozik.

    Hogyan működik a kamatstop – és miért ideiglenes?

    A kamatstopot 2022 elején vezették be azzal a céllal, hogy megvédjék a változó kamatozású hitellel rendelkező adósokat a drasztikus kamatemelkedéstől. Lényege, hogy a bankok nem alkalmazhatják az aktuális piaci referenciakamatokat, hanem a 2021. október 27-i, lényegesen alacsonyabb szinteket kötelesek alkalmazni az érintett hitelekre.

    Az intézkedés a 3 és 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz és egyéb mutatókhoz kötött, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott hitelekre vonatkozik.

    Bár a 2022 második felében és 2023-ban jellemző két számjegyű referenciakamatok mostanra egy számjegyűre csökkentek, de még mindig jóval magasabbak, mint a kamatstop-rendeletben meghatározott értékek. A BUBOR 6,26–6,31, a BIRS 5,85–6,02, az állampapír-referenciahozamok 5,90–5,93 százalékosak, ami a portfolio.hu elemzése szerint azt jelenti, hogy az érintett jelzáloghitelek kamata nagy átlagban 5,7 százalék helyett 9–10 százalék között lenne kamatstop nélkül.

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop jelenleg nagyságrendileg 216 ezer adóst véd, de a számuk folyamatosan csökken. Az eredeti, közel 300 ezer fős létszám végtörlesztések és fixálások révén zsugorodott ennyire. Ezek az adósok négy éve megszokhatták, hogy a törlesztőjük fix, miközben eredetileg változó kamatú hitelt igényeltek – magyarázta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Mennyivel nőne a törlesztő? – Két életszerű példa

    A kivezetés hatása az adott hitel referenciakamatától, futamidejétől és fennálló tartozásától függ. A BiztosDöntés.hu elemzője két konkrét példán mutatja be a különbséget.

    Az egyik egy klasszikus, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel, amelynek fennálló tartozása9 millió forint, a hátralévő futamidő 10 év, a kamatfelár, vagyis leegyszerűsítve a bank munkadíja és haszna, 3,5 százalék. A referenciakamat és a kamatfelár összegéből számított ügyleti kamat 9,3 százalékra nőne, ami azt eredményezné, hogy a havi törlesztőrészlet 103 ezer forintról 115 ezer forintra emelkedne. Mindez 12 000 forint (+11,6 százalék)többletterhet róna az adósra.

    Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz kötött hitelnél,ahol 5 millió forint a fennálló tartozás, és a hátralévő futamidő 7 év, a törlesztő nagyságrendileg 68 ezer forint havonta. Ez a kamatstop kivezetése esetén 79 500 forintra ugrana. A havi többletteher 11 500 forinttal (+17 százalékkal) nőne.

    Gergely Péter kiemelte, hogy az április 12-i választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek, az 5 éves BIRS például április közepétől közel 0,82 százalékponttal mérséklődött. Ha ez a trend tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése nem lesz annyira fájdalmas, mint a 2023-as kamatcsúcsok idején lett volna.

    Mi várható az új kormánytól?

    A kamatstop a legutóbbi rendeletmódosítás értelmében 2026. június 30-ig élt volna, de az ügyvivő Orbán-kormány április 17-én kivette a rendeletből a határidőt. Ez azt jelenti, hogy az új kormányzatnak kell majd döntenie, meghosszabbítja vagy megszünteti a kamatstopot, esetleg fokozatosan vezeti ki, más eszközzel is segítve az érintett adósokat.

    Bár a Tisza Párt jelöltjei már a választási kampány során is többször beszéltek arról, hogy piactorzító hatásuk miatt fokozatosan ki kell majd vezetni a különféle árkorlátozó intézkedéseket, a kamatstoppal kapcsolatban a Tisza egyelőre nem nyilatkozott. Megkérdeztük a sajtóközpontot, de nem érkezett válasz.

    A kivezetés mellett szól, hogy a kamatstop a bankok és az egész gazdaság számára kedvezőtlen, de a „mikor” és a „hogyan” kulcskérdés.

    Vélemény:

    Egy dolgot biztosra vehetünk: Az új Tisza Kormány nem fogja hagyni, hogy bajba kerüljenek az adósok, biztos találnak erre valamiféle pénzügyi megoldást!

  • Parlamenti választás 2026: Jogerős lett a végeredmény, a Tisza Párt és Magyar Péter alakíthat Kormányt!

    Parlamenti választás 2026: Jogerős lett a végeredmény, a Tisza Párt és Magyar Péter alakíthat Kormányt!

    Most már nem lehet kétség, hogy a Tisza nyerte a választást.

    Jogerőssé vált az április 12-ei országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen benyújtott két jogorvoslati kérelmet elutasította pénteken.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Az április 12-ei választás egyéni választókerületi eredményei április 29-ére, szerdára mindenhol jogerőssé váltak, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – miután valamennyi jegyzőkönyv a rendelkezésére állt – még aznap megállapította az országos listás eredményt, azaz, hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak, és az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.

    Így tehát elmondható, hogy a választás a Tisza Párt nyerte a szavazatok 53,18 százalékával (3.385.890 szavazat), majd azt követi a Fidesz–KDNP 38,61 százalékkal (2.458.337), a harmadik helyen pedig a Mi Hazánk áll 5,63 százalékkal (358.372) – ők hárman jutottak be a parlamentbe. A Demokratikus Koalíció 1,10 százalékot (70.298) szerzett, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,8 százalékos (51.965) eredményt könyvelhet el.

    A Mi Hazánk április 15-én nyújtott be óvást, mert szerintük a Facebookot üzemeltető Meta nem biztosított egyenlő feltételeket az induló pártoknak: Toroczkai László pártelnöknek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem lehet.

  • Magyar Péter sógora az új igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton!

    Magyar Péter sógora az új igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton!

    Csütörtök este kiderült, hogy mi lesz a pozíciója a Tisza Párt mellett eddig csendben dolgozó ügyvédnek, Melléthei-Barna Mártonnak. Magyar Péter a leendő kormány igazságügyi miniszterének kérte fel a párt jogi vezetőjét. A jövőben ő felel „a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért”, valamint „a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek” kialakításáért.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Magyar azt várja az igazságügyi minisztertől, hogy jogszabályokkal biztosítsa azt, hogy a magyar emberek ismét egyenlőek legyenek a törvény előtt, hogy megszűnjön a korrupció és helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága és azok működése politikamentes legyen. Melléthei-Barna feladata lesz továbbá a jogalkotás minőségének helyreállítása, a szükséges átláthatóság biztosítása és a megfelelő szintű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása.

    Melléthei-Barna Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt lettek barátok Magyarral, akivel 2025 szeptembere óta rokoni szál is összeköti őket: Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát. Ezt a Tisza Párt sajtóosztálya is megerősítette lapunknak. Nem meglepő, hogy a rokoni szálra ugrott rá a KDNP leendő frakcióvezetője, Rétvári Bence. „Vége az uram-bátyám világnak. Itt a tesóm-sógorom világ” – írta Magyar csütörtöki bejelentése után.

    Melléthei-Barna a kezdetektől fogva részt vesz a Tisza Párt építésében jogi vezetőként. A párt első tíz belépő tagjának egyike volt, és az első évben 2 millió forinttal támogatta a Tiszát. A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás előtt ő volt a Tisza Párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, majd később átvette a Legyél a Változás Egyesület vezetését is Tarr Zoltán alelnöktől. Ez az az egyesület, ami részt vett az árvízi védekezésben, ajándékokat vitt a gyermekotthonok lakóinak vagy a télen tűzifát osztott a rászorulóknak.

    Elindult a Tisza Párt tavaly őszi előválasztásán a Somogy 3-as körzetben, de nem nyert. A pártlista 23. helyéről azonban bejutott az Országgyűlésbe, és az elmúlt hetekben részt vett az alakuló ülést előkészítő parlamenti egyeztetéseken is.

    Magyar Péter sógora

    Az új igazságügyi miniszter mögött évtizedes ügyvédi tapasztalat áll. Karrierjét 2004 őszén a Washington D. C. környékén működő Center for Justice and International Law (CEJIL) szervezetnél kezdte gyakornokként. A civil jogvédő szervezet tanácsadást és ingyenes jogi képviseletet nyújt az emberi jogi visszaélések áldozatainak az amerikai kontinensen. Egy évvel később már a világ egyik vezető ügyvédi irodájánál, a Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti képviseleténél volt tanácsadó a versenyjogi és antitrösztcsoportnál, 2007 novemberétől pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál kezdett dolgozni, továbbra is a globális piacszabályozás, a versenyjog és a kereskedelmi jog területén. A több mint egy évtizedes, nagyvállalati és nemzetközi környezetben töltött idő után 2020 elején alapította meg a Melléthei-Barna Ügyvédi Irodát.

    Melléthei-Barna ügyvédként képviselte Magyar Pétert a propaganda ellen indított perekben, de őt magát sem kerülték el a támadások. Korábbi munkahelye, a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda tevékenysége alapján a kormánypropaganda azt próbálta kimutatni róla, hogy a Soros-hálózat része. A propagandamédia fegyvere azonban a nagy „oknyomozásban” végül visszafelé sült el. Mivel korábban Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és konkrétan Melléthei-Barna pont Varga helyét vette át a nemzetközi ügyvédi irodában.

  • Megvan a teljes Tisza-kormány – Magyar Péter bejelentette, itt a névsor!

    Megvan a teljes Tisza-kormány – Magyar Péter bejelentette, itt a névsor!

    Közzétette az első képet Magyar Péter, amelyen a Tisza-kormány összes tagja szerepel. 17 fő alkotja majd a Magyar-kormányt, egy miniszterelnök és 16 miniszter. A Tisza elnöke csütörtökön nevezte meg az utolsó két minisztert, Pósfai Gábor a belügyi, Melléthei-Barna Márton pedig az igazságügyi tárcát kapta.

    Megjelent az első olyan kép, amelyen a leendő Tisza-kormány összes tagja szerepel, Magyar Péter közölte azt elsőként a saját Facebook-oldalán.

    Magyar Péter csak két szót fűzött a poszthoz: „Készen állunk”.

    A Tisza-kormány teljes névsora az alábbi lesz:

    • Magyar Péter — miniszterelnök
    • Orbán Anita — miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter
    • Lannert Judit — gyermek- és oktatásügyi miniszter
    • Lőrincz Viktória — vidék- és településfejlesztési miniszter
    • Ruff Bálint — miniszterelnökséget vezető miniszter
    • Kapitány István — gazdasági és energetikai miniszter
    • Vitézy Dávid — közlekedési és beruházási miniszter
    • Pósfai Gábor — belügyminiszter
    • Hegedűs Zsolt — egészségügyi miniszter
    • Bóna Szabolcs — agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
    • Kátai-Németh Vilmos — szociális és családügyi miniszter
    • Ruszin-Szendi Romulusz — honvédelmi miniszter
    • Kármán András — pénzügyminiszter
    • Tanács Zoltán — tudományos és technológiai miniszter
    • Gajdos László — élő környezetért felelős miniszter
    • Tarr Zoltán — társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
    • Melléthei-Barna Márton — igazságügyi miniszter.
    blank
  • Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Magyar Péter Brüsszelben tárgyalt, és jó hírek érkeztek!

    Tekintettel arra, hogy Magyar Péter még nem megválasztott miniszterelnök, a tárgyalások informálisak voltak, ami azt jelenti, hogy semmiféle megállapodás megkötése, aláírása nem történt, nem történhetett meg írja a HVG.

    A tárgyalások menetére rálátó források szerint azonban a brüsszeli egyeztetés előrelépésnek tekinthető azt követően, hogy két körben is magas beosztású személyek tárgyaltak mindkét fél részéről.

    A korábbi egyeztetéseken a leendő magyar kormány miniszterjelöltjei, míg a Bizottság részéről az elnök kabinetfőnöke és a bizottsági bürokratikus struktúra csúcsán álló főigazgatók vettek részt. Magyar Pétert a mostani útjára Orbán Anita külügyminiszter kísérte el, aki a korábbi egyeztetéseken is részt vett.

    Más forrásból úgy értesültünk, hogy a bizottsági tisztviselők kifejezetten pozitívan nyilatkoztak a magyar fél felkészültségéről,azonban Brüsszelben sokkal óvatosabbak a pénzek lehívásával kapcsolatban, mint Budapesten.

    A legégetőbb kérdés a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyet augusztus 31-ig fel kellene használnia a Magyarországnak, egyelőre azonban a pénz a korrupciós kockázatok és az uniós források felhasználásának átláthatatlansága miatt elérhetetlenek. A problémák megoldására három éve volt az Orbán-kormánynak, az első egy évben történtek is lépések, azonban ezt követően már nem.

    A hivatalba lépő Tisza-kormánynak így nagyon kevés ideje maradt, ezért is kezdődtek meg az egyeztetések a Bizottsággal rögtön a választások után. Magyar részről három területre kell összpontosítani: a tagállamok által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítésére, a helyreállítási tervben vállalt reformok, illetve beruházások elvégzésére.

    Ha az új magyar kormány eredményt akar elérni, akkor módosítania kell a nemzeti tervet. Ezt csak azt követően tudják megtenni, ha már hivatalba léptek. A módosított tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd ajánlást kell megfogalmazniuk, amit még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a szükséges jogszabály-módosításokat és az új törvények elfogadását.

    Nagy kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető. Egy magas rangú brüsszeli bürokrata néhány napja azt mondta az EUrologusnak: nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország. Más megközelítésből:

    a Bizottság kiindulási pontja, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni, a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg.

    A folyamatos egyeztetések azt célozzák, hogy minél pontosabban körül lehessen határolni, milyen mozgástere lesz a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság már tavaly közzétett egy javaslatot, amit felhasználva több kormány is egyszerűsítette a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés és a felhasználás folyamatát. Magyar részről is várható hasonló, például a már elvégzett, de el nem számolt uniós fejlesztések idecsatornázásával, vagy a fejlesztési banknál elvégzett tőkeinjekció formájában. Ezek azonban mind olyan lépések, amelyekhez szükséges a nemzeti helyreállítási terv módosítása.

    Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben nyitottak erre a menetrendre és az eljárások gyors lefolytatására. Más csak azért is, mert a brüsszeli bürokraták az elmúlt évek magyar kormánnyal folytatott harcainak köszönhetően meglehetősen tisztában vannak a magyar körülményekkel, folyamatokkal, adatokkal. Ursula von der Leyennel történt találkozója után kértük Magyar Pétert arra, hogy értékelje a megbeszélést.

    Nincsen semmi olyan fejlemény, amit eddig nem ismertünk, olyan feltételeket szab a Bizottság és olyanokat fogunk elfogadni, amelyek jók a magyar embereknek, a vállalatoknak, amely a magyar érdekeket szolgálják. Ezt fogjuk tenni, jó úton haladunk, azt tudom mondani, minden területen, legyen szó uniós pénzekről, legyen szó az Erasmus-ösztöndíj lehetőségéről. Sok mindent érintettünk, szerintem egy nagyon konstruktív és előremutató beszélgetés volt

    – fogalmazott a leendő miniszterelnök az EUrologusnak. Kijelentette, hogy május 25-e körül tervez ismét Brüsszelbe látogatni, amikor viszont már meg fogják kötni azt a megállapodást, „ami alapján Magyarország és a magyar emberek meg fogják kapni a nekik járó 10,4 milliárd eurót”.

    Úgy tudjuk, szóba került még az eredetileg 16,1 milliárd eurós védelmi hitel ügye (amely Brüsszel elbírálására vár) és a napi 1 millió eurós migrációs bírság is. A Bizottság elnökével nemcsak a források felszabadításról egyeztetett Magyar Péter, hanem más, az uniós napirenden lévő kérdésről: a bővítésről, a következő hétéves költségvetésről, a geopolitikai helyzetről.

    Megbeszéltük a Magyarországnak szánt, korrupció és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság támogatni fogja a munkájukat e problémák megoldásában és a közös európai értékekkel való összhang megteremtésében. Továbbra is szorosan együttműködnek majd munkatársaink. Egy virágzó Magyarországért, amely közös európai otthonunk középpontjában áll

    – ezt posztolta közösségi oldalán a találkozó után Ursula von der Leyen.

    Kifejezetten az európai napirend szerepelt az Antonio Costával megtartott találkozón. Június 18-án ugyanis már Magyar Péter fogja miniszterelnökként képviselni Magyarország az Európai Tanács rendes ülésén. A napirend összeállításáért a Tanács elnöke felel, így a várható témákról esett szó a Costa–Magyar-találkozón.