Címke: Élelmiszer

  • Élelmiszer árak: erre készüljünk 2026 húsvétja előtt

    Élelmiszer árak: erre készüljünk 2026 húsvétja előtt

    A 2026-os húsvéti szezon előtt a vásárlók körében újra előtérbe kerül az árak alakulása. Bár 2026 elején az infláció Magyarországon jelentősen lassult, még mindig vannak olyan termékek és szolgáltatások, ahol érdemes számítani változásokra a közeljövőben.

    Top hírek, percről percre

    Infláció: mi a helyzet most?

    A legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árak éves szinten 2026 januárjában átlagosan 2,1 %-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy továbbra is enyhe áremelkedés tapasztalható, de összehasonlítva a korábbi, magasabb inflációs időszakokkal, már stabilabb a piaci környezet.

    Ez több szempontból is jó hír a családok számára, viszont bizonyos termékek esetén még így is jelentősebb árváltozásokra lehet számítani az ünnepi bevásárlás során.

    1. Stabilabb árak a húsvéti alapoknál

    A kormány meghosszabbította az élelmiszerek árréscsökkentési intézkedéseit 2026. május végéig, ami segít lenyomni bizonyos alapanyagárakat még húsvét előtt is.

    Ez számos, a húsvéti menüben gyakran szereplő terméknél pozitívan hat:

    • tej és tejtermékek – éves összevetésben jelentős árcsökkenés volt látható
    • liszt és más süteményalapanyagok – alacsonyabb árszinten maradtak
    • így a kalács vagy sonka alapanyagköltségei nem szálltak el

    Ez azt jelenti, hogy a húsvéti bevásárlás során legalább a klasszikus alapok esetében nem feltétlenül kell drasztikus áremelkedésre számítani.

    2. A húsvéti csemegék drágulása – hol lehet érezni?

    Noha az átlagos infláció alacsony, vannak olyan szegmensek, ahol a drágulás még érezhető lehet:

    • csokoládé és édességek – a kakaó világpiaci ára magas maradt az utóbbi időben, ezért ezeknél az árak akár 10–15 %-kal is emelkedhetnek húsvét előtt
    • füstölt sonka és speciális hústermékek – a logisztikai költségek és szezonális kereslet miatt kisebb drágulás várható

    Ez azt jelenti, hogy a „húsvéti kosár” összköltsége valamelyest nőhet, még ha az infláció összességében lassult is.

    3. Tippek a tudatos vásárláshoz

    Ha idén szeretnél okosan bevásárolni húsvét előtt:

    • tervezz előre – vásárolj korábban, amíg az árak nem emelkedtek még jobban
    • hasonlítsd össze az árakat több üzletben vagy online
    • keresd az akciókat és szezonális kedvezményeket
    • ha teheted, válassz alternatív vagy olcsóbb márkákat

    Összegzés

    A 2026-os húsvéti szezon nem ígér teljesen „áremelkedési robbanást”, de bizonyos termékek, különösen édességek és szezonális húskülönlegességek esetén érdemes lehet felkészülni arra, hogy drágábban kerülhetnek az üzletek polcaira. Ez részben annak köszönhető, hogy míg az összinfláció alacsony, az egyes termékcsoportok árai eltérően mozognak a piacon.

  • Élelmiszerárak 2026: tovább emelkednek vagy stabilizálódnak?

    Élelmiszerárak 2026: tovább emelkednek vagy stabilizálódnak?

    Élelmiszerárak 2026-ban: folytatódik a drágulás?

    Az élelmiszerárak alakulása továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés a háztartások számára. Az elmúlt években tapasztalt áremelkedések után 2026-ban sokan arra kíváncsiak, hogy stabilizálódik-e a piac, vagy újabb drágulási hullám következhet.

    A szakértői előrejelzések szerint az árak növekedése mérsékeltebb lehet, de bizonyos termékkörökben továbbra is számítani kell áremelkedésre.

    Mely termékek drágulhatnak leginkább?

    A piaci folyamatok alapján az alábbi kategóriák érzékenyek az ármozgásokra:

    • hús- és húskészítmények
    • tejtermékek
    • pékáruk
    • zöldség és gyümölcs
    • feldolgozott élelmiszerek

    Az árakat több tényező is befolyásolja: az alapanyagköltségek, a szállítási díjak, az energiaárak és a nemzetközi piaci mozgások.

    Mi áll az árváltozások mögött?

    1️⃣ Energia– és üzemanyagköltségek

    A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar energiaigényes ágazat. Az energiaárak változása közvetlenül beépülhet a végső fogyasztói árakba.

    2️⃣ Időjárási és termelési tényezők

    Az időjárási szélsőségek, aszály vagy túlzott csapadék jelentős hatással lehet a terméshozamokra, ami kínálati szűkülést és áremelkedést eredményezhet.

    3️⃣ Nemzetközi piaci hatások

    Az importált alapanyagok árfolyamfüggők, így a forint árfolyamának változása is befolyásolja az árakat.

    Hogyan érinti ez a háztartásokat?

    Az élelmiszer a háztartási kiadások egyik legnagyobb tétele. Különösen az alacsonyabb jövedelmű családok és a nyugdíjasok számára jelent nagyobb terhet az árak növekedése.

    A szakértők szerint 2026-ban a tudatos vásárlás, az akciók figyelése és a költségvetési tervezés kulcsfontosságú lehet.

    Várható stabilizáció?

    Bár a korábbi évekhez képest lassulhat az infláció üteme, teljes árcsökkenésre nem minden termékkörben lehet számítani. A piac inkább kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb áremelkedést jelez.

    Az élelmiszerárak alakulása továbbra is szorosan összefügg a gazdasági környezettel és a globális folyamatokkal.

    Összegzés

    2026-ban az élelmiszerárak várhatóan mérsékeltebb ütemben, de továbbra is emelkedhetnek bizonyos kategóriákban. A háztartások számára fontos a tudatos tervezés és a naprakész információk követése, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó piaci környezethez.

  • Árrésstop: kitolták a dátumot!

    Árrésstop: kitolták a dátumot!

    „Nem állunk meg, tovább küzdünk az áremelésekkel szemben: 3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítjuk az árréscsökkentést” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca annak ellenére hosszabbította meg az intézkedést, hogy januárban tovább csökkent a fogyasztói árak növekedése, az élelmiszerek ára pedig egyenesen csökkent.

    Itt a gépjárműadó kalkulátor

    Most már nem csak a multik, hanem a hazai tulajdonú boltok is azt sürgetik, hogy legalább részlegesen kezdjék meg az árrésstop megszüntetését, de a kormány olyan sikeresnek tartja ezt az intézkedést, hogy inkább megtartja további hónapokig.

    Ahogy arról korábban írtak, a fogyasztói árak átlagosan 2,1 %-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat januárban. Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalék volt a drágulás. Az infláció a decemberben mért 3,3 százalékhoz képest jelentősen csökkent, az élelmiszerek ára pedig az átlagos drágulás alatt maradt. Mindössze 1,3%-kal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva viszont 2 százalékkal csökkent.

    A multik után a hazai tulajdonú kiskereskedelmi láncok is megkongatták a vészharangot, és az árrésstop kivezetését kezdeményezték a kormányzatnál.

    Kiábrándítónak nevezte a 2025-ös kiskereskedelmi forgalmat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint ezen az ünnepi szezon adatai sem tudtak szépíteni. Szerinte a 6 százalék feletti átlagos reálkereset-növekedés mellett a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék alatti növekedése arra utal, hogy a fogyasztói bizalom a 2022-23-as inflációs sokk óta nem tudott helyreállni. Hasonlóan nyilatkozott Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója is, aki szerint az elmúlt évek eseményei – a járvány, az infláció, a háborús hatások, a szabályozói beavatkozások – a szinte stagnáló fogyasztás mellett kimerítették a kiskereskedelmi cégek tartalékjait, és ideje lenne az árréstop kivezetésének.

    A szakember beszámolt a magyarországi Tesco 32 milliárdos veszteségéről, és aláhúzta: eljött az ideje az árréstop kivezetésének, mivel a csökkenő világpiaci árak mellett ennek most lenne a legkisebb hatása a fogyasztói árakra.

    Az árrésstop azonban nemcsak a multiknak fáj, hanem a magyar tulajdonú boltoknak is, pedig egy részükre nem is vonatkozik ez a szabály. A meghatározott élelmiszerek esetében azoknak a kereskedőknek maximalizálták 10 százalékban az árrését, akiknek a nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az egymilliárd forintot. A kisboltok ugyan a legtöbbször ez alatt maradnak, de gyakori, hogy egy-egy cég több boltot üzemeltet, így viszont már rá is vonatkozik a szabály. Ráadásul hiába nem kell egy kisboltosnak árrésstopot alkalmazni, ha a nagyobb konkurensének lejjebb kell menni az árral, akkor ő sem tehet mást.

    Ezért aztán nem meglepő, hogy az árrésstop enyhítését és mielőbbi kivezetését kérte a kormányzattól a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Neubauer Katalin, a szervezet főtitkára szerint minél tovább marad az árrésstop, annálerősebbek lesznek diszkontok,és ha elkezdenek bezárni a hazai szupermarketek, akkor a magyar termékek egy része is velük együtt fog eltűnni.

    A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy 2026 február 28-ig meghosszabbították az árrésstopot, és a korlátozást decembertől 14 újabb élelmiszerre is kiterjesztik. Most viszont újabb hosszabbítást közölt Nagy Márton minisztériuma.

    Az NGM szerint az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció lassulásához, az árak kordában tartásához. A kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést. Mint írták, minden ágazatban fellépnek az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcoltak ki a bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Ezek a vállalások még 2026 első felében is érvényben vannak.

    A minisztérium emlékeztetett rá, hogy a bolti élelmiszerek esetében 2025 azonos időszakához képest 2%-kal csökkentek az árak, míg az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,4%-kal emelkedtek januárban.

    December 1-től a kormány további 13 termékkategóriára kiterjesztette az árréscsökkentést, amely a minisztérium szerint tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett. A 2025. március 13-án intézkedés alá vont termékkategóriák esetében 23,4%-os átlagos árcsökkenés ment végbe. 2025. december 1-jétől az árréscsökkentés hatálya kiterjesztésre került 13 új élelmiszer-termékkategóriára. Az elérhető adatok szerint az érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 22,6%-kal csökkent. A drogériai termékek esetében – adatgyűjtés alapján – az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 %-os átlagos árcsökkenés ment végbe.