Címke: Infláció

  • Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Infláció: Szinte minden bank emeli az árait!

    Beállt a sorba az MBH is, a többiek után közzétette, hogy inflációs díjemelést hajt végre a bankszámláinál. Az MBH Bank a lakossági fizetési számláinak költségeit és díjait a szerződésektől függően 8,1 vagy 4,4 százalékkal növeli meg augusztustól – derül ki a BiztosDöntés.hu összeállításából. Az új ügyfelek viszont egy új számlacsomagot is választhatnak, ez havidíj-mentes számlavezetést és akár díjmentes átutalást kínál.

    A hazai bankokon azért söpört csak mostanra végig az inflációs díjemelési hullám, mert a kormány nyomására a hitelintézetek 2025 elején 2026. június 30-ig vállalták, hogy nem emelik meg a lakossági bankszámlák költségeit.

    Így az ügyfelek június végéig még a 2024-es díjakon bankolhatnak. A pénzintézetek ennek megfelelően zömmel 2026. július 1-re időzítették az emelést.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Az MBH azonban mindeddig nem lépett, most viszont már bejelentette, 2026 augusztusától érvényesíti az inflációs emelést a díjaiban.

    Minden korábbi elhalasztott inflációs díjemelést később is bármikor érvényesíthetik a bankok a lakossági fizetési számlák költségeiben és díjaiban.

    Az elhalasztott drágítás a tavalyelőtti és tavalyi inflációval együttesen 8,1 százalék lenne. Ezt a mértéket a CIB Bank és lakossági számlák egy részénél az MBH Bank alkalmazza. A többi nagybank jellemzően a tavalyi, 4,4 százalékos átlagos éves infláció mértékével vagy valamivel az alatt emeli a díjait – foglalta össze a bejelentett változtatásokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője A későbbiekben az elhalasztott, 3,7 százalékos díjnövelést is érvényesíthetnék, de ennek már kicsi a valószínűsége, ha most nem tették meg.

    • A Gránit Bank és a MagNet Bank új számlacsomagokat vezetett be idén tavasszal, illetve tavaly ősszel, amivel egyidőben a régi számlacsomagok igényelhetőségét lezárta. Az új számlacsomagokban a díjak nem emelkednek 2026. július 1-től.

    Az MBH Bank a most közzétettek szerint általánosságban emeli a díjat 2026. július 31-től, illetve 2026. augusztus 1-től. Az emelés mértéke 8,1 százalékos, kivéve a „lakossági termékmodernizációra” vonatkozó hirdetményében található MBH Megújulás Plusz számlacsomagokat, amelyeknél 4,4 százalékos a drágulás.

    Az MBH Alapszámla havidíjának díjmentessége is megszűnik 2026. július 30-tól, illetve 31-től (ügyfélcsoporttól függően). Az új havi díj másnaptól 1 454 forint. Ez megfelel a jogszabály szerint felszámítható havi díj maximumának, mely az előző évi bruttó minimálbér fél százaléka.

    A díjváltoztatások mellett egy lehetőséget is kínál az MBH Bank.

    • Azok az új ügyfelek, akik betöltötték a 14. életévüket, és legalább 6 hónapja nem volt lakossági bankszámlájuk az MBH Banknál, új számlacsomagot választhatnak 2026. június 1-től. Az MBH Fix Nulla egy olyan számlacsomag, amelyben legalább 150 000 forintos havi rendszeres jóváírással és elektronikus számlakivonattal díjmentes a számlavezetése. Ha ez a feltétel nem teljesül az igénylési hónap és az azt követő 2 hónap után – ebben az időszakban ugyanis még feltétel nélkül díjmentes a számlavezetés –, akkor egy korrekciós díjat számít fel az MBH Bank. Ez a díj a nem teljesülés hónapjában 6 456 forint.

    A számlacsomag további nullás díjai már nem függenek a fenti jóváírási feltételtől.

    • A Visa Classic vagy Mastercard Standard bankkártya első éves díja díjmentes.
    • A számlák közötti átvezetés díjmentes, az elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalás díja 50 000 forint alatti tétel(ek) esetén 0 forint.
    • Az elszámolási időszakonkénti első 2 darab átutalás díját 50 000 forint feletti tétel(ek) esetén pedig csak a pénzügyi tranzakciós illeték terheli (mely 0,45 százalék, de legfeljebb 20 000 forint).
    • Elszámolási időszakonként az első 2 darab átutalást követően a díj a pénzügyi tranzakciós illetéken felül 144 forint lesz 2026. július 31-től.
    • A csoportos beszedésért csak a pénzügyi tranzakciós illetéket kell kifizetni.

    A bankkártya használati díjak a szokásos módon alakulnak, ezek ugyanis nem függenek a számlacsomagtól, csak a bankkártya típusától.

  • Infláció: év végére ismét emelkedhetnek a fogyasztói árak!

    Infláció: év végére ismét emelkedhetnek a fogyasztói árak!

    Áprilisban ismét emelkedett az infláció Magyarországon, azonban a piaci várakozástoktól elmaradt. Mutatjuk, mit várnak a szakértők az év további részében.

    Áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon.

    Mint írtuk, a KSH adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket 2026. áprilisában. Átlagosan 0,4 százalékot emelkedtek a fogyasztói árak egy hónap alatt.

    A folyamat figyelemre méltó annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban a globális gazdaságot geopolitikai feszültségek, köztük a közel-keleti konfliktus és az energiaellátási útvonalak bizonytalansága is befolyásolta. Ezek hatása azonban eddig csak részben jelent meg az itthoni árakban – írja az ING hírlevele.

    • A közel-keleti konfliktus még nem érintette jelentősen az élelmiszerárakat, a portál szerint ez majd később fejti ki hatását például a műtrágyaárakon és a mezőgazdasági költségeken keresztül.
    • Az energiaárak pedig összességében fékezték az inflációt: a háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent havonta, ami késleltetve ugyan, de követi a rezsiköltségek változását.
    • A szolgáltatások területén már erősebben érzékelhető az inflációs nyomás. Különösen a szállítási és turisztikai szolgáltatásoknál látszanak áremelkedések, részben a geopolitikai környezet, részben a szezonális kereslet miatt.

    A szakértői becslések szerint az infláció a nyári hónapokban 3 százalék környékére emelkedhet, majd az év végére 4-4,5 százalék közé is felkúszhat.

  • Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Friss inflációs adat érkezett: 2026 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez gyorsulást jelent a márciusi 1,8 százalékos inflációhoz képest, vagyis a drágulás ismét felfelé mozdult.

    Mi drágult legjobban áprilisban?

    A friss adatok szerint az éves inflációt főként a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése húzta felfelé.

    A szolgáltatások ára éves alapon 4,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél mérsékeltebb, 1,5 százalékos éves emelkedést mértek.

    A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

    A mindennapi életben sokan nemcsak a bolti árakon, hanem a szolgáltatásoknál érzik a drágulást. Többe kerülhet például:

    • üdülés
    • színház
    • sport- és múzeumi belépő
    • testápolási szolgáltatás
    • járműjavítás és karbantartás

    A Haszon összefoglalója szerint egyes szolgáltatásoknál két számjegyű áremelkedés is látható volt éves alapon.

    Áprilisi infláció
    2,1%
    Márciusi adat
    1,8%
    Legnagyobb hajtóerő
    Szolgáltatások
    Üzenet
    Újra gyorsult a drágulás

    Mit jelent ez a családoknak?

    Bár a 2,1 százalékos infláció messze elmarad a korábbi évek nagyon magas drágulásától, a háztartások szempontjából így is fontos jelzés. Ha az árak hónapról hónapra tovább emelkednek, akkor a fizetések, nyugdíjak és támogatások vásárlóereje újra nyomás alá kerülhet.

    Különösen érzékeny terület lehet:

    • élelmiszer
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi kiadás
    • szolgáltatások

    Miért fontos ez az új kormánynak?

    Az új kormány egyik első gazdasági kihívása az lehet, hogy alacsonyan tartsa az inflációt. A friss adat még nem jelez válságos helyzetet, de azt mutatja, hogy a drágulás nem tűnt el teljesen.

    A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy az infláció megáll-e ezen a szinten, vagy tovább gyorsul.

    A friss KSH-adat szerint áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon. Az éves drágulás 2,1 százalék, ami még kezelhető szint, de a szolgáltatások és egyes fogyasztási cikkek áremelkedése miatt sok család továbbra is érezheti a pénztárcáján a változást.

  • Durva drágulás jöhet a boltokban: Emelkednek az árak!

    Durva drágulás jöhet a boltokban: Emelkednek az árak!

    Hiába csökkent az infláció 2026 elején, a szakértők szerint ez csak átmeneti volt. A legfrissebb elemzések alapján újra drágulás jöhet, amely különösen az élelmiszereket és a mindennapi vásárlást érintheti.

    A háttérben több tényező is áll, amelyek egyszerre hatnak a gazdaságra – és végül a bolti árakban csapódnak le.

    Árak és változások – így alakul az infláció hatására


    Miért drágulnak újra az élelmiszerek?

    A jelenlegi helyzet nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem több hatás együttese:

    • energiaárak emelkedése
    • nemzetközi konfliktusok hatása
    • forint gyengülése
    • mezőgazdasági problémák

    A szakértők szerint az energiaárak növekedése különösen fontos tényező, mert ez minden termék előállítását és szállítását drágítja.


    Az árstopok vége is megdobhatja az árakat

    Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi árkorlátozások fokozatosan megszűnhetnek.

    Ez azért kritikus, mert:

    • az árstop eddig visszafogta az árakat
    • megszűnésével egyszeri nagy ugrás jöhet
    • főként az alapvető élelmiszerek drágulhatnak

    A várakozások szerint különösen az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedhet a legnagyobb mértékben.


    Konkrét példák: ezek drágultak már most is

    Az elmúlt hónapokban több termék ára már elindult felfelé:

    • tojás
    • húsfélék
    • étolaj
    • zöldségek (pl. paprika, uborka)

    Volt olyan időszak, amikor az uborka ára akár 1600 Ft/kg fölé is emelkedett, főként importproblémák miatt.

    Ez jól mutatja, mennyire érzékeny az élelmiszerpiac a külső hatásokra.


    Nem minden termék drágul egyformán

    Fontos látni, hogy nem minden élelmiszer ára nő azonos mértékben.

    • egyes termékek 7% felett drágultak
    • mások ára akár csökkent is
    • az állami beavatkozások (pl. árrésstop) lassíthatják a drágulást

    A KSH adatai szerint például egyes termékek ára mérséklődött, de összességében a költségek továbbra is nyomás alatt vannak.


    Mi várható 2026-ban?

    A szakértők szerint:

    • az infláció újra emelkedhet
    • az év végére akár 5% körüli drágulás is lehet
    • az élelmiszerárak ismét gyorsabban nőhetnek

    Ez azt jelenti, hogy a bolti árakban újabb emelkedés jöhet, még akkor is, ha rövid távon kisebb csökkenések is előfordulnak.


    Mit érez ebből a vásárló?

    A mindennapi életben ez így jelenik meg:

    • kisebb kosár, magasabb végösszeg
    • gyakoribb akciókeresés
    • olcsóbb termékek felé fordulás

    Sokan már most is azt tapasztalják, hogy ugyanazért a bevásárlásért többet kell fizetni, mint korábban.


    Mit lehet tenni a drágulás ellen?

    Bár a folyamatokat nem lehet teljesen megállítani, néhány lépés segíthet:

    • árak összehasonlítása több boltban
    • akciók kihasználása
    • nagyobb kiszerelések vásárlása
    • szezonális termékek előnyben részesítése

    Ezekkel jelentősen csökkenthető a havi kiadás.


    Összegzés: jön a következő drágulási hullám

    A jelenlegi adatok alapján egyértelmű, hogy:

    • az élelmiszerárak ismét emelkedhetnek
    • a háttérben globális és hazai okok állnak
    • a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek

    Aki időben alkalmazkodik, az valamennyire kivédheti a drágulás hatását – de teljesen elkerülni nehéz lesz.

    Hírkereső – RSSHirek.hu

    Infláció iránya
    Újra emelkedhet
    Leginkább érintett
    Élelmiszerek
    Fő ok
    Energia + import
    Üzenet
    Drágább lesz a bevásárlás
  • KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    Az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. Bár sokan azt érzik, hogy az elmúlt időszak extrém drágulása mérséklődött, a mindennapi kiadások továbbra is komoly terhet jelentenek a családoknak és a nyugdíjasoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzétett adatai ezért kiemelt figyelmet kapnak, hiszen megmutatják, hogyan változnak az árak a boltokban, a szolgáltatásoknál és a háztartások rezsiköltségeiben.

    A mostani adatokból ismét jól látszik: az infláció ugyan lassulhat bizonyos időszakokban, de az árak szintje továbbra is magas maradt. Ez azt jelenti, hogy sok termék és szolgáltatás ma is jóval többe kerül, mint néhány évvel ezelőtt.

    KSH statisztikai adatok, elemzések, árindex

    Miért ennyire fontos az infláció?

    Az infláció leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mennyivel drágább az élet. Ha nő az infláció, ugyanabból a fizetésből vagy nyugdíjból kevesebb terméket lehet megvásárolni.

    Ez különösen érzékenyen érinti:

    • a nyugdíjasokat
    • az alacsonyabb jövedelmű családokat
    • a többgyermekes háztartásokat
    • a hitelt fizetőket
    • a kisvállalkozásokat

    Az infláció tehát nem csupán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet része.

    Nyugdíjas fogyasztói árindex – ezért figyelik sokan

    Kevesebben tudják, hogy a nyugdíjasokat érintő drágulást külön mutatóval is figyelik. Ez a nyugdíjas fogyasztói árindex, amely azt méri, hogyan változnak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árai, amelyekre az idősebb korosztály jellemzően többet költ.

    Ilyenek lehetnek például:

    • élelmiszerek
    • gyógyszerek
    • háztartási energia
    • egészségügyi kiadások
    • helyi közlekedés

    Ez azért fontos, mert a nyugdíjasok kiadásai eltérhetnek az aktív dolgozókétól. Ha például az élelmiszer és a gyógyszer drágul gyorsabban, azt az idősek sokkal erősebben érzik meg.

    Élelmiszerárak: ez érinti legjobban a családokat

    Az infláció egyik leglátványosabb része mindig az élelmiszerárak változása. A vásárlók ezt naponta érzékelik a boltokban, piacokon, diszkontokban.

    Sokan különösen figyelik az alábbi termékek árát:

    • kenyér
    • tejtermékek
    • húsok
    • tojás
    • liszt
    • étolaj
    • zöldségek és gyümölcsök

    Még akkor is, ha az éves infláció csökken, egy-egy termék ára továbbra is magas maradhat. Ezért érzik sokan úgy, hogy a hivatalos számok mellett a kasszánál még mindig drága az élet.

    Rezsiárak: minden háztartást érint

    A rezsiárak alakulása szintén kulcskérdés. A családok költségvetésében nagy tétel lehet:

    • villanyszámla
    • gázszámla
    • vízdíj
    • szemétszállítás
    • közös költség
    • távfűtés

    Ha ezek az összegek emelkednek, az szinte minden háztartást érint. A nyugdíjasok számára különösen fontos, mert fix jövedelemből gazdálkodnak.

    Sokan ezért próbálnak takarékoskodni energiahatékony eszközökkel, kisebb fogyasztással vagy tudatosabb használattal.

    Üzemanyagárak: láncreakciót indíthatnak

    Az üzemanyagárak nemcsak az autósokat érintik. Ha a benzin és a gázolaj ára nő, az sok más termék árát is felfelé tolhatja.

    Miért?

    Mert a szállítás drágulása megjelenhet:

    • bolti termékek árában
    • futárszolgálatok díjában
    • építőanyagok árában
    • szolgáltatások költségében

    Ezért figyeli az egész gazdaság a kutak árait. Egy nagyobb üzemanyag-emelkedés akár újabb inflációs hullámot is erősíthet.

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

    A nyugdíjasok helyzete azért különleges, mert bevételük jellemzően kötöttebb, mint az aktív dolgozóké. Sokan nem tudnak pluszmunkát vállalni vagy jövedelmet növelni.

    Ezért számukra különösen fontos:

    • a nyugdíjemelés mértéke
    • évközi korrekció lehetősége
      1. havi nyugdíj
    • gyógyszerárak alakulása
    • élelmiszerárak változása

    Ha az infláció gyorsabban nő, mint a bevételek, az életszínvonal romolhat.

    Mire figyeljenek most a családok?

    A következő időszakban fontos lehet figyelni:

    • KSH inflációs adatokat
    • energiaárakat
    • üzemanyagárakat
    • bolti akciókat
    • jegybanki döntéseket
    • béremeléseket és nyugdíjemeléseket

    A tudatos pénzügyi tervezés most sokat számíthat.

    Jöhet még újabb drágulás?

    A gazdasági szakértők szerint az infláció alakulását számos tényező befolyásolja:

    • nemzetközi energiaárak
    • forint árfolyama
    • háborús helyzetek
    • szállítási költségek
    • belső kereslet
    • adóváltozások

    Ezért előfordulhat, hogy bizonyos területeken tovább nőnek az árak, míg máshol mérséklődés látható.

    Mit tehetnek a háztartások?

    Sokan próbálnak védekezni a drágulás ellen:

    • tudatos bevásárlással
    • akciók figyelésével
    • fogyasztás csökkentésével
    • kedvezőbb szolgáltatók keresésével
    • tartalékképzéssel

    Már kisebb megtakarítások is sokat jelenthetnek havi szinten.

    Összegzés

    Az infláció továbbra is meghatározza a magyar családok és a nyugdíjasok mindennapjait. A KSH friss adatai fontos kapaszkodót adnak ahhoz, hogy lássuk, merre mozdulnak az árak.

    A nyugdíjas fogyasztói árindex, az élelmiszerárak, a rezsiárak és az üzemanyagárak alakulása a következő hónapokban is kulcskérdés marad. Sokak számára ez dönti el, mennyire lesz kiszámítható a családi költségvetés 2026-ban.

    Hírkereső friss hírek percről percre RSS forrásból

    Mutató Trend Mit jelent?
    Fogyasztóiár-index Csökkent Az infláció lassulhat, az árak emelkedése mérséklődhet.
    Élelmiszerárak Stagnálnak A bolti árak összességében kevésbé változnak, de termékenként eltérés lehet.
    Benzin átlagára Emelkedett Drágább tankolás jöhet, ami más árakra is hatással lehet.
  • Infláció: óriási fordulat jöhet?

    Infláció: óriási fordulat jöhet?

    Az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági téma világszerte, hiszen az árak emelkedése minden háztartást érint. Most azonban olyan nemzetközi fejlemények kerültek a figyelem középpontjába, amelyek enyhíthetik az inflációs nyomást: a piacok szerint az iráni tárgyalások és az olajár alakulása is kulcsszerepet játszhat a következő időszakban.

    👉 Az infláció változásit itt tudja követni

    Mi köze van Iránnak az inflációhoz?

    Sokan elsőre nem gondolnák, de a közel-keleti helyzet komoly hatással lehet a világgazdaságra. Irán a globális energiapiachoz kapcsolódó fontos szereplő, ezért ha nő a feszültség a térségben, az gyakran megemeli az olajárakat.

    A drágább olaj pedig több területen is megjelenik:

    • drágább üzemanyag
    • magasabb szállítási költségek
    • emelkedő termelési árak
    • végül drágább fogyasztói árak

    Ezért figyelik kiemelten a befektetők az iráni tárgyalásokat.

    Mi történt most?

    A nemzetközi piacokon optimizmust okozott, hogy újraindulhatnak a tárgyalások. Ennek hatására gyengült a dollár, csökkent az olajár, miközben a befektetők újraértékelték az inflációs kockázatokat. Az arany ára is reagált a hírekre.

    Miért fontos ez Magyarországon?

    Magyarországon az infláció alakulását különösen érzékenyen figyelik a családok, hiszen az élelmiszerárak, rezsiköltségek és a mindennapi kiadások mindenkit érintenek.

    Ha a nemzetközi energiaárak mérséklődnek, az hosszabb távon segíthet:

    • az üzemanyagárak stabilizálásában
    • a szállítási költségek csökkenésében
    • a vállalkozások terheinek enyhítésében
    • az infláció lassulásában

    Még nincs vége a bizonytalanságnak

    A szakértők szerint a piacok gyorsan reagálnak a hírekre, de a tartós fordulathoz valódi megállapodásokra és stabil helyzetre lenne szükség. Egy újabb konfliktus vagy olajpiaci zavar ismét emelheti az árakat.

    Mit figyeljenek most a családok?

    Az infláció szempontjából a következő hetekben fontos lehet:

    • olajár alakulása
    • jegybanki döntések
    • forint árfolyama
    • nemzetközi konfliktusok
    • új gazdasági adatok

    A remény:

    Az infláció elleni harcban nemcsak a kamatok, hanem a geopolitikai események is fontos szerepet játszanak. Az iráni tárgyalások híre most reményt adott arra, hogy enyhülhet az árnyomás, de a helyzet továbbra is változékony.

    A magyar családok számára ezért továbbra is kulcskérdés marad, merre mozdulnak az árak a következő hónapokban.

    Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

  • Infláció és reálbér 2026: hiába nőnek a fizetések, mégsem költünk többet

    Infláció és reálbér 2026: hiába nőnek a fizetések, mégsem költünk többet

    A magyar gazdaságban 2026-ra egy különös ellentmondás alakult ki: miközben az infláció jelentősen visszaesett, a reálbérek újra növekedni kezdtek, a lakossági fogyasztás mégsem tért vissza a korábbi szintre.

    Ez azért meglepő, mert a klasszikus közgazdasági logika szerint:

    👉 ha nő a reálbér → nő a vásárlóerő → nő a fogyasztás

    Magyarországon azonban ez a kapcsolat látványosan „megtört”.

    👉 Friss gazdasági és pénzügyi hírek minden nap


    Infláció: brutális sokk után lassulás

    A jelenlegi helyzet megértéséhez vissza kell nézni az elmúlt évekre.

    A KSH adatai szerint:

    • 2023 januárjában az infláció 25,7% volt – történelmi csúcs
    • 2026-ra viszont már 3–4% körüli szintre csökkent

    Ez első ránézésre pozitív fordulat:

    • az árak már nem nőnek olyan gyorsan
    • stabilizálódni látszik a gazdaság

    Csakhogy a probléma nem tűnt el – csak átalakult.


    Reálbér: újra nő, de nem mindenhol egyformán

    A bérek 2024 után ismét emelkedni kezdtek, és 2026-ban is folytatódik a növekedés.

    A friss becslések szerint:

    • a nominális bérek 8–10%-kal nőhetnek
    • az infláció mellett ez 4–6% reálbér-növekedést jelenthet

    Ez papíron komoly javulás.

    Egyes statisztikák még ennél is erősebb adatokat mutatnak, de ezekben sokszor egyszeri kifizetések (pl. jutalmak) is szerepet játszanak, ezért torzíthatják a képet.


    Akkor miért nem költünk többet?

    Ez a legfontosabb kérdés – és a válasz nem a számokban, hanem a viselkedésben van.

    Az Economxelemzése szerint a 2022–2023-as inflációs sokk mélyen átírta a magyarok gondolkodását.

    Inflációs „emlékezet”

    A lakosság egyszerűen nem felejt:

    • az árrobbanás élménye megmaradt
    • kialakult a „minden drága” érzés
    • az emberek óvatosabbak lettek

    👉 még akkor is, ha az infláció már csökkent


    Fogyasztás: lassú visszatérés

    A számok ezt egyértelműen alátámasztják:

    • 2023-ban visszaesett a kiskereskedelmi forgalom
    • 2024–2025-ben csak mérsékelt növekedés látszik

    👉 vagyis a pénz megvan, de a költési kedv nem tért vissza

    Ez egy klasszikus „bizalmi probléma”.


    Mi torzítja még a képet?

    A helyzetet több tényező is bonyolítja:

    1. Árstopok és beavatkozások

    Az elmúlt években:

    • árstopok
    • árrésstop
    • különadók

    alakították a piacot, ami mesterségesen torzíthatta az árakat és a fogyasztást.


    2. Különbségek az egyes termékek között

    Hiába alacsony az átlagos infláció:

    • szolgáltatások ára tovább nő
    • egyes kiadások még mindig drágulnak

    👉 az emberek azt érzik: „nem lett olcsóbb az élet”


    3. Bizonytalanság a jövővel kapcsolatban

    A gazdasági kilátások továbbra sem stabilak:

    • infláció újra gyorsulhat
    • energiaárak emelkedhetnek

    👉 ezért sokan inkább spórolnak, mint költenek


    Ez mit jelent a hétköznapokban?

    A valóságban ez így néz ki:

    • ✔ nő a fizetés
    • ✔ csökken az infláció
    • ❗ mégsem érzi sok ember jobban magát

    Ennek oka:

    👉 a vásárlóerő „helyreáll”, de a bizalom nem


    Gazdasági következmények

    Ez a jelenség nem csak egyéni szinten fontos.

    Hatással van:

    • a gazdasági növekedésre
    • a vállalkozások bevételeire
    • a beruházásokra

    Mivel a fogyasztás a gazdaság egyik fő motorja, a visszafogott költés lassíthatja a kilábalást.


    Nem minden a számokon múlik

    A 2026-os helyzet röviden:

    • az infláció jelentősen csökkent
    • a reálbérek újra növekednek
    • a fogyasztás mégis gyenge maradt

    👉 A kulcs:
    nem csak az számít, mennyi pénzed van –
    hanem az is, hogy mennyire érzed biztonságban magad.

    👉 Friss hírek percről percre a Hírkereső oldalán

  • Komoly változás indult el az áraknál: újabb drágulás jöhet Magyarországon

    Komoly változás indult el az áraknál: újabb drágulás jöhet Magyarországon

    Az elmúlt hónapokban sokan fellélegezhettek, amikor az infláció látványosan visszaesett Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint 2026 elején már csak 2% körüli éves drágulást mértek, ami jelentős javulás a korábbi időszakhoz képest.

    Most azonban új fordulat körvonalazódik: több jel is arra utal, hogy a drágulás ismét erősödhet, különösen bizonyos termékek és szolgáltatások esetében.

    KSH adatok és statisztikák mérlege

    Már látszanak a változás első jelei

    Bár az összinfláció alacsony, a részletes adatok egészen mást mutatnak.

    Egyes területeken már most is emelkednek az árak:

    • az étolaj ára például már növekedni kezdett
    • a friss zöldségek ára is emelkedik
    • több feldolgozott élelmiszer ára nőtt az év elején

    Ez azt jelzi, hogy a „csendes drágulás” már elindult, csak még nem látszik az összesített mutatóban.

    Az élelmiszerárak újra emelkedhetnek

    A szakértők szerint különösen az élelmiszerek területén jöhet újabb drágulás.

    Ennek több oka van:

    • a gabonaárak ismét emelkedésnek indultak
    • nőnek a mezőgazdasági költségek
    • az energiaárak ismét bizonytalanná váltak

    Ráadásul nemzetközi előrejelzések szerint egyes országokban akár két számjegyű élelmiszerdrágulás is jöhet, ami globálisan is felfelé tolhatja az árakat.

    Egy fontos hatás kifut – és ez mindent megváltoztathat

    Az egyik legfontosabb ok a várható drágulás mögött egy kevésbé látványos tényező: bizonyos korábbi árkorlátozó intézkedések hatása fokozatosan megszűnik.

    Elemzők szerint:

    • az árstopok és korlátozások kifutása
    • az átárazások visszatérése
    • a piaci árképzés erősödése

    újra felfelé tolhatja az inflációt.

    Egyes becslések szerint emiatt az infláció akár ismét 3% fölé emelkedhet a következő időszakban.

    A forint is beleszól az árakba

    A hazai árak alakulását nemcsak a belső folyamatok befolyásolják.

    A forint árfolyama is kulcsszerepet játszik:

    • gyengülés esetén drágulnak az importtermékek
    • nőnek a szolgáltatási költségek
    • emelkednek a bolti árak

    A gazdasági elemzések szerint az árfolyamváltozás késleltetve, de biztosan megjelenik az inflációban.

    Nem mindenhol drágul – de ez a veszélyes

    A jelenlegi helyzet egyik legérdekesebb jellemzője, hogy az árak nem egységesen változnak.

    Miközben:

    • egyes termékek ára csökken
    • az infláció összességében alacsony

    addig más területeken már most is jelentős drágulás látszik.

    Ez a „szétnyíló árstruktúra” azt jelenti, hogy a háztartások egy része már most is érzi a drágulást, még ha a statisztika ezt kevésbé mutatja.

    Európában is hasonló a helyzet

    Nem csak Magyarországon látszik ez a trend.

    Európában a legtöbb fogyasztó továbbra is arra számít, hogy:

    • az élelmiszerárak emelkedni fognak
    • a szolgáltatások drágulnak
    • az infláció újra erősödhet

    Ez azt jelenti, hogy a folyamat nem egyedi, hanem nemzetközi jelenség.

    Mi drágulhat leginkább?

    A jelenlegi adatok és trendek alapján ezek a területek lehetnek a legérzékenyebbek:

    • élelmiszerek (különösen alapanyagok)
    • szolgáltatások
    • importált termékek
    • feldolgozott élelmiszerek

    Ezek azok a kategóriák, ahol a leggyorsabban jelenik meg a költségnövekedés.

    Mit jelent ez a mindennapokban?

    A háztartások szempontjából a legfontosabb kérdés: megint drágább lesz az élet?

    A válasz röviden:
    igen, de nem mindenhol egyszerre.

    A következő időszakban várható:

    • lassú, de folyamatos drágulás
    • bizonyos termékeknél hirtelen áremelkedés
    • egyenetlen ármozgás

    Ez azt jelenti, hogy a vásárlók újra érzékenyebbé válhatnak az árakra.

    Összegzés: csendben indul újra a drágulás

    A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb tanulsága:

    • az infláció lelassult
    • de a drágulás nem tűnt el
    • sőt, több területen újra erősödik

    A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy ez a folyamat mennyire gyorsul fel.

    👉 Egy biztos:
    a nyugalom csak átmeneti lehetett – az árak mozgásba lendültek, és ez hamarosan minden pénztárcán érezhető lesz.

  • Magyarországon a legmagasabb az infláció a régióban: lesújtó számok jöttek

    Magyarországon a legmagasabb az infláció a régióban: lesújtó számok jöttek

    Friss gazdasági adatok szerint Magyarországon a legmagasabb az infláció a visegrádi országok közül, ami komoly figyelmeztetés a gazdaság állapotára és a lakosság pénztárcájára nézve. A régiós összehasonlítás alapján a magyar árnövekedés üteme továbbra is jelentősen meghaladja a környező országokét.

    Miközben az eurózónában az infláció már közel van a jegybanki célhoz – 2025-ben 2,1 százalék, 2026-ra pedig 1,9 százalék körüli szintet várnak –, addig több kelet-európai országban, köztük Magyarországon is jóval magasabb az árnövekedés.

    Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság inflációs szempontból nem tudott felzárkózni a stabilabb európai szinthez.

    További hírek: Infláció, adatok, árak, gazdaság


    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Az infláció egyszerűen azt jelenti, hogy az árak emelkednek. Ha egy országban magasabb az infláció, akkor:

    • ugyanazért a pénzért kevesebb terméket lehet vásárolni
    • nőnek a mindennapi kiadások
    • romlik a fizetések vásárlóereje

    Magyarország esetében ez különösen érzékenyen érinti a háztartásokat, mert az árnövekedés:

    • élelmiszereknél
    • szolgáltatásoknál
    • rezsiköltségeknél

    is érezhető.


    Miért rosszabb a helyzet Magyarországon?

    A szakértők szerint több tényező együtt okozza a magasabb inflációt.

    1. Gyengébb valuta

    A forint árfolyama jelentős hatással van az árakra. Ha a forint gyengül, akkor az importtermékek drágulnak, ami begyűrűzik a teljes gazdaságba.

    2. Magasabb költségek

    A vállalkozások költségei – például energia, bérek – emelkedtek, amit sok esetben áthárítanak a fogyasztókra.

    3. Gazdasági szerkezet

    A magyar gazdaság bizonyos területeken érzékenyebb az inflációs hatásokra, például az energia- és importfüggőség miatt.


    Hogyan állunk a visegrádi országokhoz képest?

    A visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) hasonló gazdasági háttérrel rendelkeznek, ezért különösen fontos az összehasonlítás.

    A friss adatok szerint:

    👉 Magyarországon a legmagasabb az infláció a négy ország közül

    Ez azt jelenti, hogy:

    • a magyar árak gyorsabban emelkednek
    • a lakosság nagyobb nyomás alatt van
    • a gazdaság nehezebben stabilizálódik

    Európa többi részéhez képest is rosszabb a helyzet

    Nemcsak a régióban, hanem szélesebb európai összehasonlításban is látszik a különbség.

    Miközben az eurózóna országai:

    • már közel vannak a 2%-os inflációs célhoz

    addig több kelet-európai országban, köztük Magyarországon:

    • még mindig jóval magasabb az árnövekedés

    Ez azt jelzi, hogy a gazdasági felzárkózás nem minden területen sikerült egyformán.


    Mit érez ebből a lakosság?

    A magas infláció a mindennapokban is egyértelműen megjelenik.

    A leggyakoribb hatások:

    • drágább bevásárlás
    • növekvő szolgáltatási árak
    • magasabb megélhetési költségek

    Sokan azt tapasztalják, hogy a fizetésük egyre kevesebbet ér, még akkor is, ha nominálisan emelkedik.


    Van esély javulásra?

    A gazdasági előrejelzések szerint az infláció idővel csökkenhet, de ez nem történik meg egyik napról a másikra.

    A javulás feltételei lehetnek:

    • stabilabb forint
    • csökkenő energiaárak
    • mérséklődő nemzetközi nyersanyagárak

    Az eurózóna példája azt mutatja, hogy az infláció visszaszorítható, de ehhez idő és következetes gazdaságpolitika kell.


    Miért fontos ez most?

    Az infláció nemcsak gazdasági mutató, hanem az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza az emberek életminőségét.

    Ha tartósan magas marad:

    • csökken a megtakarítások értéke
    • nő a bizonytalanság
    • visszafoghatja a gazdasági növekedést

    Ezért különösen fontos, hogy a trend megforduljon.


    Összegzés

    A legfrissebb adatok egyértelmű képet mutatnak:

    👉 Magyarországon jelenleg a legmagasabb az infláció a visegrádi országok között

    Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság még mindig komoly kihívásokkal küzd az árstabilitás terén.

    A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e csökkenteni az inflációt, és közelíteni az európai átlaghoz.

    Hírkereső TOP 50 hír, folyamatosan frissül

  • Nem csak az élelmiszerárak drágulását okozza a felmelegedés

    Nem csak az élelmiszerárak drágulását okozza a felmelegedés

    A klímaváltozás hatásait sokan elsősorban az időjárási szélsőségekben vagy a mezőgazdasági termelésben érzik. A gazdasági szakértők azonban egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés az infláció egyik fontos tényezőjévé is válhat a következő években.

    A legtöbben az élelmiszerárak emelkedésével kötik össze a klímaváltozást, hiszen a hőhullámok, aszályok és áradások közvetlenül befolyásolják a mezőgazdasági termelést. A kutatások szerint azonban a hatás ennél jóval szélesebb: a klímaválság a gazdaság több területén keresztül is emelheti az árakat.

    Családi pótlék utalás dátumok

    Már most mérhető hatása van az időjárásnak

    Az elmúlt évek extrém időjárási eseményei már most kimutatható hatást gyakoroltak az árak alakulására. Egy kutatás szerint például a 2022-es európai nyári hőhullám mintegy 0,67 százalékponttal növelte az élelmiszer-inflációt a kontinensen.

    A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben ezek a hatások még erősebbek lehetnek. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés miatt 2035-re akár 50 százalékkal is felerősödhetnek az ilyen időjárási sokkok gazdasági következményei.

    Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás nemcsak egyszeri áremelkedéseket okozhat, hanem tartós inflációs nyomást is generálhat.

    Nem csak az élelmiszer drágulhat

    A klímaváltozás hatása nem áll meg a mezőgazdaságnál. Az extrém időjárási események az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és az energiatermelést is érinthetik.

    Például egy aszály vagy árvíz tönkreteheti a termést, de ugyanígy károsíthatja a közlekedési útvonalakat, raktárakat vagy ipari létesítményeket is. Ha egy-egy termék előállítása vagy szállítása drágábbá válik, az végül a fogyasztói árakban jelenik meg.

    Az energiaellátás is érzékeny a klímaváltozásra. A szélsőséges hőmérséklet növelheti az energiaigényt, miközben bizonyos termelési formák – például a vízenergia vagy a mezőgazdasági bioüzemanyag-termelés – sérülékenyebbé válhatnak.

    Mindez szintén hozzájárulhat az infláció növekedéséhez.

    A zöld átállás is növelheti az árakat

    A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében világszerte egyre több ország vezet be környezetvédelmi intézkedéseket. Ezek közé tartozik például a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása, a karbonadó vagy a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás.

    Bár ezek az intézkedések hosszú távon a fenntartható gazdaságot szolgálják, rövid távon növelhetik a vállalatok költségeit. Ha egy cégnek drágább technológiákba kell beruháznia vagy magasabb energiaárakkal kell számolnia, akkor gyakran az árak emelésével próbálja kompenzálni a költségeit.

    Ez az úgynevezett „zöld infláció”, amely a klímavédelmi átállás gazdasági mellékhatásaként jelenhet meg.

    Az infláció elleni küzdelem is nehezebb lehet

    A klímaváltozás miatt az infláció kezelése a jegybankok számára is bonyolultabbá válhat. A hagyományos monetáris eszközök – például a kamatemelés – általában a kereslet csökkentésével próbálják mérsékelni az árakat.

    Az időjárási sokkok azonban sokszor kínálati oldali problémákból erednek. Ha például egy aszály miatt kevesebb élelmiszer terem, akkor az árak emelkedését nem feltétlenül lehet kamatemeléssel megállítani.

    Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás a jövőben új kihívás elé állíthatja a gazdaságpolitikai döntéshozókat.

    Európában is egyre nagyobb figyelmet kap a jelenség

    Az európai gazdasági elemzők egyre többet foglalkoznak a klímaváltozás inflációs hatásaival. A kutatások szerint a szélsőséges időjárás egyre gyakoribbá válása miatt az árak ingadozása is erősödhet.

    Különösen érzékenyek lehetnek azok az országok, ahol az élelmiszer és az energia nagy súlyt képvisel a fogyasztói kosárban. Ilyen gazdaságokban az árak változása gyorsabban jelenik meg a hivatalos inflációs mutatókban.

    Az elmúlt évek inflációs hulláma már megmutatta, mennyire érzékeny lehet a gazdaság az energia- és élelmiszerárak változására.

    A jövőben gyakoribb lehet az úgynevezett „klíma-infláció”

    A gazdasági elemzők egyre gyakrabban használják a „climateflation” vagy „klíma-infláció” kifejezést. Ez arra utal, hogy a klímaváltozás okozta gazdasági sokkok hosszabb távon folyamatos inflációs nyomást generálhatnak.

    Ide tartozhatnak például:

    • a mezőgazdasági terméskiesések
    • az ellátási láncok megszakadása
    • az energiaellátás zavarai
    • a zöld átállás költségei

    Ezek a tényezők együttesen alakíthatják a jövő inflációs folyamatait.

    A gazdaság alkalmazkodása kulcsfontosságú lehet

    A szakértők szerint a gazdaság alkalmazkodóképessége kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyire erősen jelennek meg ezek a hatások az inflációban.

    Az olyan intézkedések, mint a modern öntözési rendszerek, az ellenállóbb növényfajták vagy a rugalmasabb ellátási láncok segíthetnek csökkenteni a klímaváltozás gazdasági következményeit.

    Ugyanakkor a kutatók szerint a klímaváltozás hatásait teljesen megszüntetni nem lehet, ezért a gazdaságpolitika és a vállalatok számára is egyre fontosabb lesz a felkészülés.

    Egy új gazdasági kihívás kezdete

    A klímaváltozás ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági kihívás is. Az infláció alakulása egyre inkább összefügghet az időjárási szélsőségekkel, az energiaellátással és a zöld átállással.

    Ezért a következő években a gazdasági elemzésekben várhatóan egyre gyakrabban jelenik majd meg a klímaváltozás mint inflációs tényező.

    A szakértők szerint a kérdés már nem az, hogy hatással lesz-e a klímaváltozás az árakra, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben jelennek meg ezek a hatások a mindennapi gazdaságban.