A kormány kihirdette azt a rendeletcsomagot, amellyel megnövelik a stratégiai gázkészleteket, valamint egy jogilag megkérdőjelezhető lépéssel leállítják az Ukrajnába irányuló földgázexportot.
Szerda délelőtt szerint Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. A miniszterelnök szerint ez lehetőséget ad arra, hogy a hazai gáztárolók feltöltöttsége növekedjen, ami különösen fontos a következő időszak ellátásbiztonsága szempontjából.
Benzin és gázolaj mai árak és hírek
Magyarország biztonságos energiaellátása érdekében most újabb intézkedésre van szükség. Ezért a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk, és az így nálunk maradó gázmennyiséget itthon betároljuk – tette hozzá.
A bejelentést követően megjelent rendeletek indokolása szerint az intézkedések közvetlen válaszként szolgálnak a magyar energiaellátást érintő ukrán lépésekre, különösen az olajszállítások akadályozására és a Török Áramlat infrastruktúráját érintő támadásokra.
Ukrán gázstop
az Ukrajnába irányuló földgázexport tényleges leállítását valósítja meg,
– de nem klasszikus tiltás formájában.
A szabályozás technikailag azt írja elő, hogy a szállítási rendszerüzemeltető (FGSZ) nem hirdethet kapacitásaukciókat az ukrán irányú határkeresztező pontokon a harmadik negyedévben (július-szeptember). Mivel a nemzetközi gázkereskedelem alapja a kapacitáslekötés, ennek hiányában a fizikai szállítás jogilag és technikailag is lehetetlenné válik.
Tisztázódott: a fokozatos leállítás mögött az áll, hogy a gázszállítások így leghamarabb nyár közepén szűnhetnek meg. Addig viszont nincs érdemi gázstop, a rendeletet vissza lehet vonni bármikor. Ha viszont életbe lép, akkor a betárolási szezon kellős közepén, ami komoly fejtörést okozhat majd az ukrán kereskedőknek és rendszerüzemeltetőknek.
Jön a kötelező betárolás
A csomag másik központi eleme
további 800 millió köbméter földgáz kötelező hazai betárolásának előírása.
Ez a mennyiség jelentős mennyiségnek számít: a magyar éves földgázfogyasztás 8–9 milliárd köbméter körül alakul, így az előírt többlet nagyjából ennek tizedét teszi ki. A teljes hazai tárolói kapacitás (mintegy 6,3 milliárd köbméter) arányában is jelentős, több mint 10%-os többletmenyniséget jelent.
A kormány a betárolási kötelezettséget szétdobja több piaci szereplő között:
- A legnagyobb többletkötelezettséget – 400 millió köbmétert – az egyetemes szolgáltató, tehát az MVM kapja.
- A szállítási rendszerüzemeltetőre (FGSZ) 200 millió köbméter jut.
- A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (MSZKSZ) 100 millió köbmétert írnak elő.
- Ezen felül a versenypiaci kereskedőkre is kötelező tárolást ír elő, összesen 100 millió köbmétert.
A jogszabálycsomag biztosítja a kötelezettségek jogi kikényszerítését, mégpedig a veszélyhelyzeti jogrend eszközeivel.
A kormány azt is meghatározta, hogy meddig és mekkora mennyiséget kell betárolni, felkészülve a következő téli fűtési szezonra.
Mit okozhat?
A gazdasági következmények több szinten jelentkezhetnek. A kötelező betárolás jelentős költségeket generál: a földgáz beszerzése, a tárolási díjak és a finanszírozási költségek együttesen komoly terhet jelentenek, különösen a versenypiaci szereplők számára. Ezek a költségek nagy valószínűséggel beépülnek az ipari gázárakba a továbbhárításon keresztül, ami növeli a vállalatok működési költségeit és ronthatja a versenyképességet.
Emellett a megnövekedett likviditási igény a kisebb kereskedők kiszorulásához vezethet, ami a piac koncentrációját erősítheti.
Mai árakon számolva (TTF) a 800 millió köbméter költsége összesen mintegy 420 millió euró, azaz körülbelül 165 milliárd forint lehet.
Nemzetközi szinten a szabályozás komoly jogi kockázatokat hordoz. Az Európai Unió belső energiapiaci szabályai a határon átnyúló kapacitások diszkriminációmentes hozzáférését írják elő, így egy államilag irányított kapacitáskorlátozás nagy valószínűséggel konfliktusba kerül ezekkel az elvekkel. Ez kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Emellett az ukrán irányú export ellehetetlenülése a már megkötött kereskedelmi szerződések teljesítését is veszélyezteti, ami nemzetközi jogvitákhoz és pénzügyi követelésekhez vezethet.
Friss hírek, cikkek – Top 24 hírek hírkereső
