Címke: Orbán Viktor

  • A magyarok kétharmada bíróság elé állítaná Orbánt

    A magyarok kétharmada bíróság elé állítaná Orbánt

    Egyre kevesebben gondolják azt, hogy a még pár napig regnáló miniszterelnök alkalmas volt a pozíciójára írja az Economx.

    Tovább tart a győzteshez húzás, már minden fideszesre három Tisza-szimpatizáns jut, és egyre javul a közhangulat – olvasható a HVG számára április vége és május eleje között készített Medián–elemzésben.

    A közvélemény-kutató arról számolt be, hogy

    ha most vasárnap lenne a választás, a Tisza Pártra szavazna a teljes szavazókorú népesség 61 százaléka, míg a Fidesz mellett már csak 21 százalék tart ki, miközben a választani tudók 68 százaléka, a választani tudó „biztos” szavazóknak pedig már 70 százaléka támogatná egy következő választáson az új kormánypártot.

    Orbán Viktorról is véleményt mondtak a megkérdezettek: eszerint egyre kevesebben gondolják azt, hogy a még pár napig regnáló miniszterelnök alkalmas volt erre a pozícióra, jelenleg 59 százalék véli úgy, hogy egyáltalán nem (volt) elégedett vele.

    Magyar Péter népszerűsége azonban szárnyal, a választások utáni eufória után tovább emelkedett, most éppen 72 százalék érzi úgy, hogy a Tisza vezetője alkalmas miniszterelnöknek.

    A választókat Orbán felelősségéről is megkérdezzék, a Medián mérése pedig azt mutatta, hogy

    a teljes társadalom kétharmada (és még a megmaradt Fidesz-szavazók nyolcada is) úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak bíróság előtt kellene számot adnia a tetteiről, és csak 28 százalék szerint nem lenne helyes a jogi eljárás megindítása.

    Az ország közhangulatáról is felmérés készült: 63 százalék szerint általában véve jó irányba mennek a dolgok az országban, és csak 23 százalék szerint tartanak rossz irányba. A választás óta majdnem megduplázódott az optimisták száma, a pesszimistáké pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent.

    Hírkereső

  • Orbán a karrierje és a Fidesz végéről beszélt zárt körben!

    Orbán a karrierje és a Fidesz végéről beszélt zárt körben!

    A Magyar Hang értesülései szerint a választási vereség után informális közösségek építésével és akár teljes névváltással is megpróbálhatja újraértelmezni magát a Fidesz.

    A Magyar Hang több forrásra hivatkozva arról ír, hogy nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a Fidesz megújítását a vesztes választás után.

    Ezek az informális fórumok az ország különböző pontjain jönnének létre, és céljuk az lenne, hogy helyben továbbra is hiteles, a Fideszhez kötődő szereplők segítségével vonják be értelmiségieket, véleményformálókat, valamint új irányokat keressenek egy jövőbeli, a jelenlegi pártformán túlmutató politikai formáció számára.

    A lap értesülése szerint ebben a gondolkodási folyamatban szerepet kaphat Navracsics Tibor is, aki egyéni körzetben elszenvedett veresége után nem jutott be a parlamentbe, nem kért listás helyet, és a választásokat követően a visszavonulását is bejelentette. A Magyar Hang úgy tudja, végül Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök győzte meg arról, hogy mégis vegyen részt a politikai oldalon belüli megújulás előkészítésében.

    A megújulással kapcsolatban azonban nemcsak a tartalom, hanem a forma és a név is kérdéses. A lap forrásai szerint

    Orbán zárt körben arról beszélt, hogy a Fidesz mint politikai márka annyira elhasználódott és megkopott, hogy ezen a néven már nem lenne esély újabb sikeres szereplésre, sőt, a távozó kormányfő azt is mérlegeli, hogy a sikeres újrakezdést már saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy az említett gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.

    Ennek mintáját egyes források szerint a lengyel PiS korábbi vezetőjének, Jarosław Kaczyńskinek a szerepfelfogása jelenti számára – egy erősen visszafogott, háttérből támogatott részvétel.

    Egyelőre ugyanakkor nincs konkrét elképzelés arról, milyen név vagy szervezeti forma válthatná fel, ezért erre legalább egy–másfél éves gondolkodási időszakot szánnának.

    Orbán hasonló gondolatokat fogalmazott meg a DPK-soknak

    A Magyar Hang értesülései összhangban vannak azzal az üzenettel, amelyet Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök (DPK) tagjainak küldött: ebben úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült, és ellenzéki helyzetből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt.

    A megújulás szerinte nem a pártból, hanem kisebb-nagyobb közösségekből, klubokból indulhat el, amelyek a nemzeti gondolatban továbbra is hisznek, és a választási vereséget nem tekintik az elmúlt másfél évtized munkájának teljes kudarcaként.

    Hírkereső TOP hírek

  • Orbán Viktor ismét megszólalt!

    Orbán Viktor ismét megszólalt!

    Nemcsak a választási vereségről beszélt őszintén a távozó miniszterelnök a DPK-tagoknak írt hírlevelében, hanem az ellenzékben a Fidesz előtt álló feladatokról és veszélyekről is. Megújulást emleget, de továbbra is azokat a paneleket ismétli, amire a Fidesz vesztes kampánya is épült.

    „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk.

    Nincs ezen mit szépíteni” – ezzel a drámai, de egyáltalán nem túlzó bejelentéssel indítja a nyilvánosságból napok óta teljesen eltűnt Orbán Viktor a Fidesz egyik kampánycsodafegyverének szánt és a kudarc ellenére még mindig létező, első számú Digitális Polgári Kör tagjainak írt hírlevelét.

    A másik, ám utóbb még kevésbé sikeresnek bizonyult kampányelemet, a Harcosok Klubját is megemlítette, és e kettő tevékenysége javára írta, hogy

    a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.

    Orbán többet ír aztán arról, hogy a választás után ellenzékben milyen új feladatok várnak a Fideszre. „A fájdalmas vereséget követően most az újjászervezés időszaka köszönt ránk. Magyarországon egy új politikai tér látszik kirajzolódni, amit elsősorban a hamarosan felálló kormány karaktere határoz meg. Liberális arcéllel, az Európai Parlamentben működőhöz hasonló nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik” – utal a Tisza néppárti jellegére Orbán, aki maga is egy néppárt, a Fidesz elnöke – és szívesen az is maradna.

    Megvédjük a nemzeti korszak vívmányait

    A távozó miniszterelnök és – egyelőre – maradó pártelnök ezután azzal folytatta: a következő évek legfontosabb feladatának azt látja, hogy „megvédjük a nemzeti korszak vívmányait”, a Tiszára utalva pedig azt is írta, hogy „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot. Meg akarják szüntetni a védett energiaárakat”. Ezekkel lényegében Orbán megismételt egy sor olyan politikai állítást, amire a Fidesz a választási kampányát is építette, de – mint ismert – kudarcot vallott. Azt azért Orbán is megjegyzi, hogy valami más kell, ezért „megújulásra van szükség”.

    „A Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült. Ellenzéki szerepből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt. A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban, és tudják: a választási kudarc nem csökkenti az elmúlt 16 év alatt elvégzett munkánk értékét. A DPK egy ilyen platform, ezáltal kulcsszerepe van a nemzeti oldal újjászervezésében. Ez a csoport és a DPK teljes hálózata a nemzeti oldal megújulásának egyik fontos pillére” – bátorította Orbán Viktor a DPK-tagokat.

    Hírkereső – RSSHirek.hu

  • Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    „Azért jöttem, mert hoztam magammal egy dokumentumot, ez egy közjegyzői okirat”, ami egy kötelezettségvállalást jelent közérdekű célra – mondta el Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs cégcsoport, a Lounge tulajdonosa a Kontrollnak egy hétfői interjúban.

    Tisza Párt friss hírek, bejelentések

    A cégcsoportot, amit 22 év épít, és jelenleg az állam rendezvényszervezési, kommunikációs és médiavásárlási feladatait végzi, felajánlja a magyar állam részére – tette hozzá. Balásy egy kiegészítő kérdésre válaszolva közölte, nem akart az ügyészséghez fordulni, hisz nincs eljárás ellenük.

    Mint írták, Balásy saját maga ajánlotta fel a lapnak, hogy náluk hozza nyilvánosságra azt, hogy a közokiratban lemond négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. A cégei mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

    Később azt is mondta, átad egy olyan anyagot majd, amiben ki van dolgozva, hogy lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.

    Egy kérdésre azt felelte, nem tudja, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna a nagy felajánlást.

    Közbeszerzések, milliárdok, kék plakátok

    Közbeszerzésen elnyert, átlátható szerződéseik vannak, mindennel el tudnak számolni – mondta Balásy. Minden adatot és dokumentumot át is ad az államnak erről. A cégek áráról azt mondta, 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek, 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk van, és 15 milliárdos a követelésállomány. Balásy szerint nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezen feladatok elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Több mint 500 ember dolgozik ott, akik értéket teremtettek, a világ élvonalába emelték ezeket a cégeket. Szeretné, ha az egzisztenciájuk biztosítva lenne.

    Legalább 3000 alvállalkozóval dolgoznak még évente, „ez egy egész ökoszisztéma”, szinte a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi. Mindig szakmai szempontok, megfelelő ár és gyorsaság alapján választották ki őket – állította.

    A cégei történetéről is beszélt. 2004-ben alapította a Lounge Designt, ami kkv-knak végezte a feladatokat. Ő előtte nemzetközi ügynökségeknek dolgozott art directorként. Egy ideig az AXN tévécsatorna közép-európai kommunikációs feladatait vitték. 2005-ben volt az első fideszes nemzeti konzultáció, akkor egy ismerősén keresztül bekerült a kommunikációs csapatba, ők tervezték a logót például. Egy józsefvárosi időközi választáson Kocsis Máté csapatának segítettek grafikával. A 2010-es választáson közel húsz képviselő kampányát vitték, „mindegyiknek egyedi arculata volt”. Utána a nagy kommunikációs, a kormánynak dolgozó cégek alvállalkozói lettek.

    A Nemzeti Kommunikációs Hivatalba bekerült nagy vállalatok alatt folytatták a munkát később. 2016-ban egy új keretmegállapodást írt ki az állam, ezen ők is elindultak, „volt tapasztalatunk, úgy gondoltam, meg tudjuk csinálni”. Akkor 20-30 fős volt a Lounge. 2018-ban kiesett két szereplő, „és hirtelen ott találtuk magunkat, hogy nekünk egyedül kell ellátni az egész állami szervezet” kommunikációját. A 30-ból 120 ügyfél lett, de megoldották, „nagyon sok munka, nagyon sok feladat volt ezzel”. A versenytorzító hatásra vonatkozó kérdésre csak annyit felelt, sok más céggel dolgoztak együtt.

    „Az elmúlt hat évben mi 104 kommunikációs tenderen indultunk”, 48-on nyertek, 52-n más nyert, 4 érvénytelen lett. Amikor megnyertek egy keretmegállapodást, van egy összeg, ami lehívható szerinte. Ebbe az állami cégek és minisztériumok be tudnak jelentkezni, és tudnak külön szerződést kötni velük. A sajtóban megírt tendernyeréseik ezért nem is számítanak külön tendernyerésnek Balásy szerint.

    „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal jön, de ez a tevékenységünk kis része”, ezekhez volt a legkevesebb közük. A feladatuk a közzététel, egyes esetekben a grafika volt.

    Arra nem tudott felelni, mennyi osztalékot vett ki az évek során, de szerinte minden adat nyilvános. „A teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van” – tette hozzá. Több cégük számláját is befagyasztották az utóbbi hetekben „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” – tette hozzá Balásy. Több tízmilliárd forintot érint ez szerinte, „olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére”, mint a MotoGP, a Budapesten rendezendő Bajnokok Ligája-döntő, és közel 500 ember fizetését nem tudják elutalni.

    Nem gondolkozott a külföldre költözésben, „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek” – mondta könnyek között. A vagyonáról azt mondta, nem tagadja, hogy jómódú. Amit keresett, mindig befektette vagy visszaforgatta a cégébe. Időtálló befektetéseket keresett, „és az ingatlan ilyen”. Külföldi ingatlanjai vannak, amiket kiad főszezonban, máskor meg a családdal megy oda nyaralni, mesélte, a máriaremetei házáról pedig azt mondta, többgenerációs házat akartak építeni, de nem tudja, megvalósul-e valaha. A lebegő tihanyi luxusházról azt idézte fel, hogy a környéken nőtt szinte fel, milliónyi szál fűzi oda, ahogy a tési ingatlanjához is.

    Nincs arra lehetőség, hogy felülbírálják, az ügyfél mit rendel meg – reagált a gyűlöletplakátokra, amikről ismertté lett a cége. Volt olyan is szerinte, aminek megtagadták a közzétételét, de nem mondott konkrétumot. Balásy szerint bármilyen szerződésszegés minden munkatársa életét megváltoztatta volna, ezzel indokolta az államnak végzett munkáit. Semmilyen olyan jelet nem tapasztalt az utóbbi hetekben, ami nyugtalanító lett volna. „Sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, több ügyfelük viszont visszamondott megrendeléseket, „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. Azt üzente, nyugodjanak meg, remélhetőleg jó helyre mennek ezek a feladatok.

    „Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam”, hisz mindig figyeltek rá, hogy minden jogszerű legyen, agyon van dokumentálva – magyarázta Balásy Gyula.

    Nem hinné, hogy jövője lenne a cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ezért ajánlja fel. Szinte sírva mondta ezután, hogy 25 évesen indította a cégcsoportját, és nem szeretné látni összeomlani. Szerinte a feladataikat ezután is végezni kell, a csapata örömmel dolgozna tovább ebben. Hogy Balásyval mi lesz most, arra azt válaszolta, sok teendő lesz az átadással. Nem tudja, lesz-e lehetősége folytatni az iparágban, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.

    A Lounge felemelkedése a táplálékláncban

    Balásy Gyula a NER egyik legismertebb figurája lett annak ellenére, hogy zömmel a háttérben maradt. A hozzá köthető cégek, többek közt a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft. rendre befutók voltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tenderein, rengeteg kormányzati, sokszor gyűlöletkeltő reklámkampány kötődik hozzájuk, mint az interjúban említett kék plakátok sorozatai.

    Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, a NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.

    A cégcsoport ügyeiben nyomozás is zajlik két éve. 2024 áprilisában derült ki, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Balásy Gyula cégeinek egyes túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A Szabad Európa két éve március elején részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl az állami szervekkel kötött szerződéseit a cégcsoport, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat – amiket az állami szervek aztán rendre elfogadnak.

    A hétfői Kontroll-interjúban Balásy közölte: Nem hallgattak ki az ügyben még az NNI-sek senkit a cégeitől.

    Magyar Péter leendő kormányfő április 25-én még arról beszélt, hogy áron alul elkezdtek árulni több, a NER-hez kötődő kommunikációs és médiacéget, így a Lounge Event Kft.-t is. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok” – válaszolta akkor a Lounge Group sajtóosztálya.

    Még a választás után is dőlt a pénz

    A választás után derült ki, hogy közel bruttó 22 milliárd forintot költött el Balásy Gyula cégeinél a Miniszterelnöki Kabinetiroda január és március között. Ezt a K-Monitor vette észre a kormányzat kommunikációs keretmegállapodásának negyedéves értesítőjéből. Az értesítőben szerepelnek az összesen nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodás beszerzései is. Mint a K-Monitor írja, ezen az egy ajánlattevős megállapodáson keresztül szinte az összes államhoz köthető vagy közpénzzel támogatott intézmény köt kommunikációs szerződéseket. Az összeg legnagyobb részét azonban a kabinetiroda költi el, főleg kormánypropagandára.

    Április 27-én az derült ki, hogy nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegű megbízásra kötött szerződést a Honvédelmi Minisztériummal a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A feladat olyan imázsfilmek készítése volt, melyek a katonai pályát mutatják be, illetve népszerűsítik.

    A Balásy-cégeknek jól megy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium „nyuszimotoros” családbarát programja nettó 2,8 milliárd forintos keretről szólt, ezt a megbízást Balásy Gyula cégei egy 75 milliárd forintos kommunikációs tender részeként nyerték el. A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami a Mészáros-csoport gyarapodásával vetekszik, erről ebben a cikkben olvashatnak bővebben. A cégei szervezik évek óta a CPAC-konferenciákat is.

    Balásy nem szeret megjelenni a különböző listákon, 2023-ban például lehúzatta magát a Marketing&Media legbefolyásosabb hazai médiavezetők top 50-es toplistájáról. Balásy jogi eszközökkel megtiltotta a szaklap számára, hogy szerepeltessék őt a toplistán, a lap pedig inkább levette őt a listáról, megelőzve a pereskedést.

  • Orbán Viktor még egy újabb rendeletet hozott búcsúzóul!

    Orbán Viktor még egy újabb rendeletet hozott búcsúzóul!

    Búcsúajándékot ad a kormány a távozó állami vezetőknek, juttatásaikról szóló rendeletet módosította. Megvehetik a telefonjukat, ha távozniuk kell pozíciójukból.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Az utolsó intézkedéseinek egyikeként apró, de fontosnak tűnő lehetőséget ad a távozni kényszerülő állami vezetőknek a leköszönő Orbán-kormány. A 24.hu írta meg a Magyar Közlönyre hivatkozva, hogy módosították ugyanis az állami vezetői juttatásokról szóló rendeletet, és az érintett vezetők az általuk használt mobiltelefonokat megvásárolhatják a megbízatásuk megszűnése esetén. A csütörtök este megjelent módosítást Orbán Viktor írta alá.

    Az intézkedés érinti a minisztereket, a miniszterelnök politikai igazgatóját, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a helyettes államtitkárokat, valamint az állami vezetőknek nem minősülő miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnököket.

    Hírkereső RSSHirek.hu – Hírkereső TOP1 Hírek

  • Magyar Péter ismét beelőzte Orbán Viktort!

    Magyar Péter ismét beelőzte Orbán Viktort!

    Találkozót kezdeményez június elejére Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter. A leendő miniszterelnök Beregszászt jelölte meg helyszínként. Úgy véli, rendezni kell a két ország közötti kapcsolatokat, valamint el kell érni a saját anyanyelv használatának visszaállítását.

    A Tisza Párt elnöke kedden Babják Zoltán beregszászi polgármesterrel egyeztetett.

    Beregszász polgármesterét, Babják Zoltánt fogadta az irodájában Magyar Péter. A leendő miniszterelnököt a kárpátaljai magyarok helyzetéről és a háborúról tájékoztatták. A felek egyetértenek abban, hogy új alapokra kell helyezni a magyar–ukrán kapcsolatokat.

    A Tisza Párt vezetője kijelentette, hogy június elejére találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a magyar többségű Beregszászban. Célként jelölte meg, hogy segítsék a kárpátaljai magyarok helyzetét és a szülőföldjükön maradását.

    Magyar Péter szerint: „Elérkezett az ideje, hogy Ukrajna megszüntesse a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozást, és hogy a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják, és újra egyenrangú, megbecsült polgárai lehessenek Ukrajnának. Ezzel segíthetnénk azt is, hogy a háború lezárultát követően minél több kárpátaljai magyar visszatérhessen a szülőföldjére.”

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2026. április 14-én

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2026. április 14-én

    Fotó: Nadja Wohlleben / Getty Images Hungary

    A leendő miniszterelnök úgy véli, ha rendezni tudják a vitatott kérdéseket, akkor új fejezet nyílhat az ukrán–magyar kapcsolatokban. Hangsúlyozta: „Az ukrán kormány által 2025-ben az oktatás terén bejelentett engedmények előremutatóak, de nem elegendőek.” Ezt azzal indokolta, hogy az oktatási vizsgák és az ügyintézés továbbra is csak ukrán nyelven történhet.

    Babják Zoltánnak elmondta, a Tisza-kormány támogatni fogja a kárpátaljai magyarokat, valamint hogy eleget tehet a Beregszászba szóló meghívásának.

    Volodimir Zelenszkij ukrán államfő gratulált Magyar Péternek a választási győzelemhez, emellett kijelentette, készen áll a közös megbeszélésekre. Utóbbit később is megerősítette. Magyarország leendő miniszterelnöke 2024 júliusában látogatott el Ukrajnában, többek között Kijevbe és Kárpátaljára is.

  • Magyar Péterről és Orbán Viktorról is elmondta a véleményét Majka!

    Magyar Péterről és Orbán Viktorról is elmondta a véleményét Majka!

    Majka csalódásként élte meg, hogy Orbán Viktornak megvolt a tehetsége arra, hogy jobb irányba vigye az országot, azonban nem élt a lehetőséggel. A rapper szerint a Fidesznek az életben maradásért kell küzdenie.

    Magyar Péter bejelentése

    Az előadó nem érti, Magyar Péter hogyan bírta el a leköszönő kormánytól kapott nyomást. Hozzátette, nem fog csendben maradni, ha a leendő miniszterelnök nem a helyes döntést hozza meg. Majoros Péter üzent Curtisnek és Tóth Gabinak is.

    Majka az RTL Házon kívül című műsorában beszélt az országgyűlési választások eredményéről. A rapper szerint „a Fidesz akkora gusztustalanságokat követett el, és olyan pökhendien, hogy ez az összes jóérzésű előadónak szúrta a szemét”. Hangsúlyozta, nem szeretne senki ellen vagy mellett sem kampányolni, mert a véleményét elmondta a Csurran, cseppen című számában.

    Az előadó szerint Orbán Viktor Magyarország egyik legnagyobb politikusának indult, és meg volt a tehetsége arra, hogy az országot jobb irányba vigye, azonban ez nem így történt, ezt pedig csalódásként élte meg. Úgy véli, a Fidesznek jelenleg az életben maradásért kell küzdenie.

    Magyar Pétert „karakán csávónak” tartja és nem érti, hogyan bírta ki azt a nyomást, amit a kormányoldalról kapott. Hozzátette, amennyiben a leendő miniszterelnöknek lesznek „hülye döntései”, akkor nem fogja csendben eltűrni.

    Ha ez az ország tényleg felvirágzik, akkor állva fogok neki tapsolni

    – jelentette ki a beszélgetésben.

    Majka 2025. december 6-án

    Majka 2025. december 6-án

    Fotó: Szollár Zsófi / Index

    Az interjúban felvetette, hogy a DPK-gyűléseken fellépő előadóknak lehet-e teltházas koncertjük a jövőben. Úgy véli, az érintettek előtte sem voltak ott, ahol kellett volna lenniük. „Láttál teltházas Curtis-koncertet? Tóth Gabi nem is nagyon foglalkozik az énekléssel, inkább a tévés szerepléseiből él” – morfondírozott.

    Majka a választásokat követően a Partizánnak mondta el, hogy a a Fidesz azért bukott, mert „kiment a divatból”, a kormánypárti előadókat pedig kontraproduktívnak és hiteltelennek tartja. Az előadó nemrég keményen beleszállt Kocsis Mátéba és Rákay Phillipbe is. A Heti Hetes egyik adásában megvédte Ördög Nórát a negatív kritikáktól.

    Hírkereső RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Orbán Viktor elköszönt, Magyar Péter azonnal reagált a hírre!

    Orbán Viktor elköszönt, Magyar Péter azonnal reagált a hírre!

    Perceken belül közleményben reagált a Tisza Párt elnöke Orbán Viktor rendkívüli bejelentésére, miszerint a Fidesz leköszönő miniszterelnöke visszaadja a parlamenti mandátumát, és ezzel nem lesz tagja az újonnan megalakuló magyar országgyűlésnek.

    Nem sokkal ezelőtt számoltunk be róla, hogy Orbán Viktor rendkívüli bejelentést tett szombat délután, amely szerint visszaadja a most elnyert parlamenti mandátumát, és nem lesz tagja az új országgyűlésnek.

    Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke máris reagált az elhangzottakra:

    „A “bátor” utcai harcos egy dologra továbbra sem képes: felelősséget vállalni. Orbán Viktor lett a Fidesz Gyurcsány Ference. Maffiafőnökkel nincs demokratikus ellenzék”– üzente Magyarország leendő miniszterelnöke a hivatalos Facebook-oldalán.

    Ezért adja vissza a mandátumát Orbán Viktor

    A Fidesz-KDNP listavezetőjeként elnyert mandátumom valójában a Fidesz parlamenti mandátuma, ezért úgy döntöttem, azt vissza is adom. Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk – ezzel indokolta Orbán Viktor szombati rendkívüli tájékoztatásában, hogy miért nem lesz tagja az új parlamentnek.

    A Fidesz elnökeként folytatná

    „Jövő héten országos választmányt tartunk, az ősszel esedékes tisztújító kongresszust előre hoztuk júniusra. Közel négy évtizede vezetem a közösségünket, ezalatt volt részünk sikerekben és kudarcokban, választási győzelmekben és vereségekben. Egyvalami viszont nem változott, ez a tábor volt mindvégig Magyarország legegységesebb és legösszetartóbb politikai közössége és erre az egységre Magyarországnak most is nagy szüksége lesz” – magyarázta.

    „Az elnökség azt javasolja, hogy a munkámat a Fidesz elnökeként folytassam, és ha a kongresszus megtisztel bizalmával, készen állok a feladatra” – zárta szavait a leköszönő miniszterelnök.

    Kövesd a Top híreket a Hírkeresőn:

    Hírkereső TOP 100 hír

    Hírkereső TOP 100 – Gazdasági hír

    Hírkereső TOP 100 – Sport hír, összefoglalók

    Hírkereső TOP 100 – Politikai hírek, Tisza Párt, Fidesz

  • Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elsüllyeszthetetlennek tűnt, mégis látványos vereséget szenvedett – Robert Winnicki szerint Orbán Viktor bukása mögött évek óta érlelődő gazdasági, társadalmi és politikai válság húzódik. A lengyel elemző úgy látja, a választás valójában rendszerellenes felkelés volt.

    Izgalmas elemzést tett közzé a magyar választás tanulságairól Robert Winnicki lengyel jobboldali politikus, aktivista, kommentátor. Az 1985-ös születésű Winnicki 2015 és 2023 között a lengyel parlament (Szejm) képviselője volt. Társalapítója és vezetője volt a Ruch Narodowy nek (Nemzeti Mozgalom), amely több radikális jobboldali csoportot fogott össze. 2023-ban egészségügyi problémák miatt visszavonult a pártvezetéstől, és nem indult újra a választáson, azóta inkább politikai kommentátorként jelenik meg a nyilvánosságban.

    A Miért veszített Orbán?

    címet viselőelemzés bevezetőjében Robert Winnicki megállapítja, hogy az az Orbán Viktor, aki „tizenhat éven át elsüllyeszthetetlennek tűnt, megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Olyan módon veszített, amely egy egész korszakot zár le. Magyar Péter Tisza Pártja olyan sikert ért el, amely csak Orbán 2010-es győzelméhez mérhető. Magyar nemcsak a hatalmat vette át, hanem megkapta az eszközöket az Orbán-rendszer teljes lebontásához is”.

    A szerző megállapítja, hogy a közel 80 százalékos részvétel a rendszer elleni mozgósítás volt, nem egy rutinszerű hatalomváltás.

    A Tisza nyert Budapesten, de ami ennél fontosabb: áttörte az ellenzék nagyvárosi rezervátumának falait. A fővárosi agglomerációban, az ország nyugati régióiban, az iparvárosokban, a fiatalok körében és a korábban Fidesz-gépezet által uralt helyeken olyan hullám indult el, amelyet Orbán nem tudott megállítani. A lavina egy folyamat betetőzése lett: a Fideszbe való belefáradásé, a közszolgáltatások válságáé, a korrupcióé, a piszkos kampányé, és végül a hatalom félelméé, amelynek lépései az utóbbi időben egyre idegesebbé váltak

    – írja Robert Winnicki.

    Az írása címében feltett kérdésre, miszerint Miért veszített Orbán?, a politikai kommentátor 6 pontban válaszolt. 

    1. A Fidesz gazdasági rendszere inkább a propaganda, mintsem a valós jólét eszköze lett 

    Orbán Viktor mítosza éveken át egy egyszerű képre épült: kemény vezető, stabil állam, növekedés, munka, beruházások, nemzeti kapitalizmus. Csakhogy az átlag magyar nem Szijjártó Péter sajtótájékoztatóiból él, ahol az újabb akkugyárakat jelentik be, hanem a fizetése összegéből, az élelmiszerárakból, a lakbérből, a számlákból, a kórházak minőségéből, a vasút állapotából és abból, ami a tárcájában marad. Itt pedig a mérleg könyörtelen.

    2010-ben, amikor Orbán visszatért a hatalomba, Magyarország egy főre jutó nominális GDP-je körülbelül 13,2 ezer dollár volt. Lengyelország hasonló szinten, körülbelül 12,6 ezer dolláron állt. Románia messze lemaradva, körülbelül 8,3 ezer dollárral. 2024-ben (a Világbank utolsó teljes adatai szerint) Magyarország körülbelül 23,3 ezer dollárnál tartott, Lengyelország körülbelül 25,1 ezernél, Szlovákia körülbelül 26 ezernél, Csehország körülbelül 31,8 ezernél, Románia pedig körülbelül 20,1 ezernél.

    Mit jelent ez politikailag? – teszi fel a kérdést a lengyel elemző. Válasza szerint Magyarország nem húzott el a régiótól. Ellenkezőleg: hagyták magukat beérni, sőt részben leelőzni. Lengyelország nominálisan megelőzte Magyarországot. A sokkal alacsonyabbról induló Románia drámaian csökkentette a távolságot. Csehország egyértelműen gazdagabb maradt, és Szlovákia is – saját problémái ellenére – magasabban állt.

    Még rosszabbul néz ki a fogyasztás. Az Eurostat méri az úgynevezett „tényleges egyéni fogyasztást” (AIC), amely a háztartások valós anyagi életszínvonalát mutatja vásárlóerő-paritáson. 2024-ben Magyarország az Európai Unió legalján volt: az EU-átlag 72-73 százalékán. Lengyelország 84 százalékot, Csehország 82 százalékot, Szlovákia 78 százalékot, Románia pedig 86 százalékot ért el. Ez nem statisztikai részletkérdés, hanem az emberek mindennapi tapasztalata: 

    a magyarok körülnéznek a régióban, és azt látják, hogy mások jobban élnek vagy gyorsabban zárkóznak fel.

    Ehhez jött az infláció. A pandémia és az energiasokk után Magyarországon volt az egyik legmagasabb infláció az EU-ban. A csúcs 2023 telén közel 26 százalékvolt. Ez felemésztette a stabilitás mítoszát. 

    Az állam beszélhetett szuverenitásról, de a pénztárcák valami mást mondtak a magyaroknak.

    Orbán egy nagy összeszerelő üzem modelljére építette a gazdaságot. Német autók, ázsiai akkumulátorok, kínai befektetések, koreai gyárak, állami támogatások, olcsó vagy importált munkaerő, a kiválasztott befektetők különleges kezelése. Audi Győrben, Mercedes Kecskeméten, BMW és CATL Debrecenben, Samsung SDI Gödön, BYD Szegeden és Komáromban.

    Papíron ez ipari offenzívának tűnt. A gyakorlatban Magyarország külföldi konszernek gyártóplatformjává vált, amely mélyen függ Berlin vagy Peking döntéseitől és a világgazdasági ingadozásoktól.

    Összehasonlításképpen: Lengyelország sokkal diverzifikáltabb gazdasággal rendelkezik, amely jobban bírja a válságokat, ami látszott 2008 és 2020 után is.

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

    A gazdaság kézi vezérlése csak mélyítette a problémákat. Különadók, hatósági árak, önkényes döntések, állami transzferek a „sajátoknak”, államosítás ott, ahol el kellett venni valamit, privatizáció ott, ahol a barátoknak kellett adni. Egy ilyen rendszer egy ideig működhet, mert kontrollt ad a hatalomnak, de hosszú távon rombolja a versenyt, a kiszámíthatóságot és a bizalmat. Amikor pedig beüt a válság, kiderül, hogy nincs valódi ellenálló képesség, csak adminisztratív improvizáció.

    És ott van még Budapest és a vidék ellentéte. A főváros és agglomerációja húzza a statisztikákat, vonzza a tőkét, a fiatalokat, az egyetemeket. A vidék viszont sokszor úgy néz ki, mint Lengyelország vidéke 20 évvel ezelőtt. A vidéki lakosság bezárt vagy alulfinanszírozott kórházakat, gyenge közlekedést, alacsony béreket és a fiatalok elvándorlását látja. Látja a helyi Fidesz-bárókat és a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül javítják a helyiek mindennapjait. Orbán nemzetről beszélt, de olyan államot hozott létre, ahol a nemzet nagy része úgy érezte, egy idegen gyár hátsó udvarán él

    – írja Robert Winnicki.

    2. A korrupciós-oligarchikus rendszer túlságosan láthatóvá vált

    A lengyel elemző szerint minden tartós hatalom köré kiépül egy kliensi kör, de az a hatalom, amit Orbán Viktor 2010-ben kapott, és amivel élni kezdett, radikálisan fogékonnyá tette rendszerét a haveri körök és a korrupció irányába. Magyarország az Európai Unió aljára süllyedt a Transparency International korrupciós indexein. 2025-ben a TI Magyarország azt írta, hogy az ország sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama, ahol a rendszerszintű korrupció a közpénzek magánzsebekbe történő átvándorlásához kötődik.

    A rendszer szimbólumai olyan emberek lettek, mint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi felcsúti ismerőse, aki az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. A Fideszhez köthető üzleti karrierek robbanásszerűen íveltek felfelé a közbeszerzéseknek, átvételeknek, koncesszióknak, alapítványoknak, médiának, bankoknak és az energiaszektornak köszönhetően. Az állam megszűnt döntőbíró lenni; a politikai zsákmány elosztójává vált − állítja Winnicki, aki szerint külön szimbólummá vált maga Orbán Viktor magánvagyona is. 

    Formálisan a miniszterelnök évek óta szerény vagyonú politikusként mutatta be magát, akinek nyilatkozatai köszönőviszonyban sem voltak a közvetlen környezetében lévők vagyonával.

    Sok magyar azonban már nem hisz ebben a képben. A gyanú középpontjába a hatvanpusztai hatalmas uradalom került, amely formálisan az Orbán családhoz, elsősorban apjához, Orbán Győzőhöz köthető. Hivatalosan ez nem a miniszterelnök vagyona, politikailag azonban a választók kérdésének szimbólumává vált: vajon az az ember, aki évek óta uralja az államot, valóban nem profitált-e magánúton abból a rendszerből, amely milliárdossá tette rokonait és barátait?

    Robert Winnicki úgy véli: „A hatalom válaszolhat tulajdoni lapokkal, a társadalom azonban a léptéket, a pompát és a kapcsolódásokat nézi, és egyszerűen kérdez: ez még családi birtok, vagy már a rejtett vagyon emlékműve, amit miniszterelnöki fizetésből nem lehetett volna felépíteni?”

    A legfontosabb azonban az volt, amit az átlag magyar tapasztalt. Karrier Fidesz nélkül? Lehetséges, de nehezebb. Üzlet kapcsolatok nélkül? Lehetséges, de kevésbé biztonságos. Önkormányzat alkuk nélkül? Lehetséges, de kitéve a pénzügyi fojtogatásnak. Médium állami hirdetések nélkül? Lehetséges, de a túlélésért való küzdelemre kárhoztatva. Egyetem, alapítvány, intézet, sportklub – a rendszer mindenhol azt üzente: velünk vagy, vagy nehéz dolgod lesz.

    A TISZA azért is nyert, mert Magyar Péter ebből a világból érkezett.

    Nem lehetett őt könnyen „sorosistának”, „brüsszeli liberálisnak” vagy az állam működését nem ismerő embernek beállítani. „Ismerte a mechanizmusokat, és azt mondta a magyaroknak: tudom, hogyan működik. Egy lojalitásra épülő államban a belső ember, aki elárulja a rendszer titkait, veszélyesebb tíz klasszikus ellenzékinél” − állítja az elemzés írója.

    3. A propaganda hatalmas volt, de már nem volt mindenható

    Robert Winnicki szerint Orbán módszeresen építette ki médiadominanciáját. Előbb a szabályozás, majd a reklámpiac, aztán a közmédia, végül a KESMA – a baráti tulajdonosok által átadott több száz sajtóterméket tömörítő óriásalapítvány. Ehhez jött az MTVA, a helyi lapok, portálok, influenszerek és a plakátkampányok. „A módszer egyszerű volt: az ellenfelet nem kritikával illetni, hanem politikailag dehumanizálni. Hol Soros-ügynök volt, hol Brüsszel bábja, hol Gyurcsány embere, hol a »háborúpárti«, hol ukrán áruló. 2026-ban a Fidesz ismét népszavazássá akarta tenni a választást: Orbán vagy háború. A Tisza egyenlő a magyarok frontra küldésével. Orbán vagy káosz.”

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

    A kampány finisében Orbán a nemzetbiztonsággal is próbált játszani a Szerbián átfutó gázvezeték ügyében. Miután robbanóanyagot találtak a Török Áramlat közelében, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, és a határra utazott. A hatalom ukrán szálat kezdett sugallni, bár bizonyítékok nélkül. Magyar Péter és több ellenzéki politikus, aktivista hamis zászlós műveletről és a választók megfélemlítéséről beszélt. 

    Robert Winnicki szerint érdekes volt Alekszandar Vucsics szerb elnök viselkedése is. Orbán eddigi barátja tájékoztatott az ügyről, de nem ment bele teljesen Budapest kampánynarratívájába. A szerbek nyomozásról beszéltek, de nem akarták megnevezni a felelősöket a választás előtt. „Úgy tűnt, még Vucsics is megértette, hogy Orbán közel van a bukáshoz, és nem érdemes az utolsó héten a saját tekintélyét egy propagandakártyára feltenni.”

    A lengyel szerző ezzel összefüggésben azt írja: „2022-ben Orbán még meggyőzte a magyarokat, hogy megvédi őket a háborútól. Ezúttal a háborús riogatás már nem segített, csak a legkeményebb mag hitt benne. Az ellenzék az interneten és a terepmunkával megkerülte a médiafalat. Magyar járta az országot, találkozott az emberekkel, megteremtette a mozgalmi érzést. A Tiszának nem kellett nyernie a közmédiában, mert saját elérést épített: közösségi média, független portálok, hatalmas tüntetések, fiatalok.”

    4. A Trumppal és Netanjahuval kötött szövetségek nem megmentették, hanem megterhelték Orbánt

    Robert Winnicki szerint Orbán éveken át fektetett be az „erős emberek” nemzetközi csapatába: Trump, Netanjahu, Putyin, Erdogan. Ez normál körülmények között okos játéknak tűnhetett – teszi hozzá a szerző, majd megjegyzi: Orbán összekötő akart lenni a trumpista Washington és Európa, Izrael, valamint az európai jobboldal, Moszkva és Brüsszel között.

    Csakhogy a külpolitika nem egy szalonjáték, amikor lángol a világ, és Magyarország a nap végén csak egy tengerpart nélküli, nem túl gazdag európai kis ország. Orbán nagyhatalmi diplomáciai ambíciói egy ideig táplálták a nemzeti büszkeséget, de idővel fárasztóvá váltak a választóknak, akik nem látták ennek hatását a mindennapjaikban

    –  teszi hozzá Robert Winnicki.

    Az elemzés szerint van egy különösen kényelmetlen szál a történetben, mégpedig az, hogy Orbán évekig játszott a Soros-ellenes kártyával, a kozmopolita, bevándorláspárti, liberális agenda jelképeként támadta őt. Winnicki elismeri, hogy ennek a kritikának nagy része valós alapokon nyugodott, hiszen Soros György valóban olyan intézményhálózatot finanszírozott, amely a Fidesz világának ellentéte volt. De a kampány módja több volt egyszerű politikai vitánál. „Orbán olyan kódokkal játszott, amelyeknek Magyarországon hosszú története van: a zsidósághoz való viszonnyal, amit a Tanácsköztársaság emléke is táplált. A Fidesz ezt leggyakrabban nem mondta ki nyíltan, csak »összekacsintott« a plakátokkal, az utalásokkal, a hazátlan kozmopolita figurájával” − állítja Winnicki, aki szerint ez működött egy ideig. Egyrészt a propaganda évekig a kozmopolitaellenes kódokból élt, másrészt Orbán Netanjahu kegyeit kereste, nem tartotta be az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatóparancsát, izraeli politikusokat fogadott, Budapesten látta vendégül Yair Netanjahut, az izraeli kormányfő fiát, aki a CPAC Hungaryn dicsérte Orbánt. Winnicki szerint ez idő alatt Izrael Gázában és a Közel-Keleten olyan politikát folytat, amelyet sokan népirtónak neveznek, ez a kettősség politikailag toxikussá vált. Orbán egyszerre akart profitálni a Soros-ellenes indulatokból és Netanjahuval barátkozni, „de nem jött ki matek”.

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images Hungary

    A szerző szerint Trump támogatása sem segített abban a helyzetben, amikor az amerikai elnök a közvélemény szemében egy újabb nagy közel-keleti háborút szít. Sőt, megerősítette azt a benyomást, hogy Orbán inkább egy globális politikai tábor része, mintsem a nép mindennapi gondjait megoldó vezető. A békét minden ragozásban emlegető Orbán a legagresszívabb, háborúkat szító vezetők – Netanjahu, Trump és Putyin – legközelebbi európai szövetségeseként tűnt fel. Ez a kép nem maradt hiteles.

    5. Az Oroszország-politika már nem realizmusnak, hanem vazallusságnak tűnt

    Winnicki elég szimbolikusnak látja azt a képet Orbán bukásában, hogy az az ember, aki 1989-ben a szovjetek kivonulását követelte, úgy fejezi be korszakát, mint akit az orosz érdekek legfőbb uniós képviselőjének tartanak, aki ellen magyarok tízezrei skandálták a tüntetéseken a „Ruszkik haza!” jelszót – utalva az 1956-os forradalomra. Évekig Orbán hozzáállását pragmatizmussal lehetett magyarázni: gáz, olaj, Paks II., földrajz, történelem, kárpátaljai kisebbség. De Winnicki szerint 2022 után ez a történet egyre inkább erőltetetté vált. Oroszország megtámadta Ukrajnát,

    Budapest pedig továbbra is blokkolt, késleltetett, kivételeket alkudott ki, és a „béke” nyelvén beszélt, ami a gyakorlatban az orosz propaganda paneleit jelentette.

    A szerző megállapítja: Magyarország viselkedhetett volna asszertíven Ukrajnával szemben, amit dicsérni kellene (ilyen asszertivitás sokszor hiányzik a lengyel hozzáállásból), de ők továbbmentek, és agresszíven kezdtek viselkedni. Ez szintén ellentmondott a miniszterelnök „békepárti” retorikájának. Ráadásul a The Washington Post és az Euronews szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval az uniós zárt ülések alkalmával. Szijjártó elismerte, hogy beszélt Lavrovval az uniós tanácsülések előtt és után, ezt diplomáciának nevezve. További szivárogtatások oroszoknak nyújtott „briefingekről” szóltak uniós ügyekben és szankciókról. „Sok magyar számára ez már nem »realizmus« volt, hanem jelentés Moszkvának az európai tárgyalóteremből. Az Orbán-kormány ezeket a híreket nem cáfolta egyértelműen, és ezért visszhangzottak olyan erősen a »Ruszkik haza!« kiáltások. Ez több volt, mint szlogen. Ez annak a szimbóluma volt, hogy a magyar nemzet többsége elutasította Orbán oroszbarát kétértelműségét” – állítja Winnicki.

    6. Lengyelországgal szemben Orbán cinikus politikát folytatott

    Winnicki külön pontban foglalkozik a lengyel–magyar kapcsolatokkal. Felrója Orbánnak, hogy évekig hallotta tőle: lengyel, magyar – két jó barát. Közös történelem, közös harc a nemzetek Európájáért, Szmolenszk, Lech Kaczynski. A lengyelek el voltak ragadtatva, de szerinte 

    Orbán valójában szívesebben egyezkedett a németekkel és az oroszokkal, mintsem hogy Lengyelországgal építsen egy szuverén regionális blokkot.

    Lengyelországra pajzsként volt szüksége az EU-ban, partnerként a migrációs vitákban, a „nemzetek Európájának” szimbolikus hátországaként. De a kemény ügyekben – energia, ipar, Moszkva-kapcsolatok, Berlinnel szembeni egyensúly – Budapest teljesen külön úton járt. Erősen ütközőpályára került a lengyel érdekekkel, a hangoztatott frázisok ellenére. Winnicki szerint Orbán ezt nyíltan ki is mondta 2018-ban egy Erdogan-találkozó után: a magyar külpolitikának három városra kell figyelnie: Berlinre, Moszkvára és Ankarára. Ezek azok a nagy központok, amelyek árnyékában Magyarország évszázadokig élt. Lengyelország nem volt ott. A retorikában ott volt, a stratégia magjában nem. Pedig 2018 a PiS-kormányzás csúcsa volt Varsóban, elvileg Orbán nagy barátaié.

    Winnicki szerint pontosan ezért a lengyel jobboldalnak leckét kellene vennie Orbánból, nem pedig politikai dicsőítő énekeket írni neki.

    Lehet tisztelni a határon túli magyarokért való aggódását, a nemzeti büszkeség nyelvét, de nem szabad összekeverni a szentimentalizmust a szövetséggel. Orbán Lengyelország számára „haszonelvű” partner volt. A testvériséget az ünnepségekre hagyta, a stratégiát máshol építette.

    Békemenet 2026. március 15-én

    Békemenet 2026. március 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    Három elem, ami Orbán után is megmarad

    A lengyel szerző írása végén úgy összegez, hogy Orbán vesztett, mert rendszere elrohadt, a gazdaság csalódást okozott, a korrupció nyílt lett, az Oroszország-politika pedig vazallusi szagot árasztott. De voltak kormányzásának elemei, amelyek tartós, pozitív örökségként maradnak meg.

    • Az első a magyar nemzetpolitika. Orbán következetesen emlékezett a határon túli magyarokra: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján. Az állampolgárság megszerzésének könnyítése, az intézmények finanszírozása, a határokon átívelő nemzetben való gondolkodás – ez megmarad. Ezt Orbán utódai sem fogják könnyen visszacsinálni, és nem is biztos, hogy akarják; valószínűleg a nemzeti konszenzus részévé tette. Ebből a lengyeleknek is van mit tanulniuk.
    • A második elem a nemzeti büszkeség és szuverenitás nyelvének felélesztése. Orbán megtanította a magyarokat arra, hogy ne perifériaként, hanem saját érdekkel és méltósággal rendelkező nemzetként beszéljenek magukról. Ez fontos volt. Csakhogy többet beszélt a szuverenitásról, mint amennyit valójában épített. Az állam energetikailag függő maradt Moszkvától, gazdaságilag pedig a német, kínai és egyéb konszernektől. Az EU-ban tudott hangosan kiabálni, de a jogi lépések szintjén soha nem kérdőjelezte meg rendszerszerűen Brüsszel központosító logikáját. Sokszor blokkolt, alkudozott, vétózott, de nem mutatott fel alternatív világrendvíziót. Ez megmaradt hasznos jelszónak. Ebben egyébként szinte ikertestvéri hasonlóság látszik a PiS-kormányzással.
    • Hozzá kell tenni a harmadik pontot is: a családpolitikát és a szimbolikus konzervativizmust. Orbán bevezette az alkotmányba a házasság definícióját mint egy férfi és egy nő kapcsolatát, hangsúlyozta a család védelmét és a genderideológia elleni fellépést. Ezek valós konzervatív állami lépések voltak. Csakhogy a konzervatív forradalom Magyarországon inkább a köztereken látszik, mint a társadalmi életben. A társadalom e változások ellenére kulturálisan egyre liberálisabbá vált, bár politikailag jobboldali maradt.

    Winnicki szerint ez paradoxon, de csak látszólagos. Az emberek szavazhatnak a jobboldalra, mert biztonságot és identitást akarnak, de a mindennapi életvitelükben a liberális normák felé tolódnak. A lengyel szerző szerint Orbán mérlege ellentmondásos:

    erős nemzeti érzést hagy a magyarokra, de nem hagy túl erős államot. Meghagyja a határon túli politikát, de meghagyja az oligarchiát is. Meghagyja a büszkeséget, de a függőséget is. Meghagyja a szuverenitás mítoszát, de az orosz gázszámlával és a baráti oligarcha szerződéseivel együtt.

    Winnicki úgy véli: a baloldal Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A régi liberális-baloldali ellenzéket felőrölte a polarizáció és a Tisza.

    A győztes erő nem radikális baloldal, hanem egy középutas formáció, európai szemmel nézve akár jobbközép: Európa-párti, korrupcióellenes, de az erkölcsi kérdésekben óvatos és nemzetileg érzékeny.

    Winnicki szerint a Tisza nem nyert volna, ha radikális LMBTQ-agendát vagy radikális Ukrajna-pártiságot erőltet. Azért nyert, mert az államról, az árakról, a kórházakról, a korrupcióról, a méltóságról és a rendszer végéről beszélt. 

    Végül a szerző úgy véli: a Fidesznek ellenzékben most nemcsak Magyar Péter kormányával kell megküzdenie, hanem a nála radikálisabb Mi Hazánkkal is.

    Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor után Magyarország nem fordult balra.

    Megbüntette az eddigi jobboldal kompromittálódott hatalmát, és egy másik, centristább és kevésbé elhasznált választ adott – írja Robert Winnicki írja az Index.hu.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre
  • Orbán Viktor bejelentése: A Barátság kőolajvezetékről!

    Orbán Viktor bejelentése: A Barátság kőolajvezetékről!

    Ukrajna brüsszeli közvetítéssel jelezte Orbán Viktornak, hogy már hétfőn helyreállhat a Barátság kőolajvezetéken keresztül az olajszállítás, amennyiben Magyarország ezután feloldja a 90 milliárd eurós (31,6 ezer milliárd Ft-os) uniós hitelkeret blokkolását.

    A leköszönő magyar miniszterelnök közösségi oldalán reagált az üzenetre. A Fidesz elnöke kijelentette, hogy hazánk álláspontja az ügyben nem változott.

    „Brüsszeli közvetítéssel jelzést kaptunk Ukrajnától, hogy készek akár már hétfőn helyreállítani az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, ha Magyarország ezt követően feloldja a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret blokkolását”– közölte vasárnap délután Orbán Viktorközösségi oldalán megosztott bejegyzésében, amit az Index szúrt ki.

    A miniszterelnök bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja nem változott.

    „Ha van olaj, van pénz. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását. A hitel folyósítása Magyarország számára nem jelent pénzügyi terhet és felelősséget”– tette hozzá Orbán Viktor.

    Tavaszra tervezik a helyreállítás befejezését

    Az energetikai kérdések az elmúlt hónapokban komoly politikai viták középpontjában álltak, ám Volodimir Zelenszkijukrán elnök néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy Ukrajna április végére befejezheti a Barátság kőolajvezeték javítását, és bár nem teljes kapacitással, de újra üzemképes lesz a hálózat. Az ukrán elnök szerint a kőolajvezetéken „sok mindent elvégeztek”, azonban a megsemmisült tartályokat nem lehet gyorsan helyreállítani, azoknak javítása hosszabb időt vesz igénybe.

    A Barátság kőolajvezeték helyreállítása azért is vált kiemelt témává, mert Orbán Viktor februárban nyilvánosan követelte az ukrán elnöktől a vezeték újraindítását, azt állítva, hogy Kijev politikai okokból tartja vissza az üzemeltetést. Orbán és Robert Fico szlovák kormányfő ennek érdekében megvétózták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását az Európai Tanácsban, amelyből Magyarország és Szlovákia mellett Csehország sem vesz részt. Orbán márciusban az Európai Bizottság elnökénél is panaszt tett, és Ukrajna energiafegyverének semlegesítését kérte. A magyar kormányfő lépései azonban nem hoztak áttörést, Zelenszkij végig tavaszi újraindulást ígért a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban.

    Nyugdíjkorhatár táblázat – Friss nyugdíj hírek