Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.
A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.
A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.
Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.
Pozitív meglepetés
A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.
„Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.
Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.
Túl a stagnáláson
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott.
Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.
Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.
Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.
Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát
A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője
„Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.
Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.
„Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.
A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.
Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.