Címke: házelnök

  • Albérlet kaució szabályai 2026–2027: mikor jár vissza és mikor tarthatja meg a tulajdonos?

    Albérlet kaució szabályai 2026–2027: mikor jár vissza és mikor tarthatja meg a tulajdonos?

    Az albérlet kiválasztásakor a legtöbb bérlő számára az egyik legfontosabb kérdés a kaució. Mennyi az elfogadott összege? Mikor kell megfizetni? Milyen esetekben jár vissza teljes egészében, és mikor tarthatja meg részben vagy akár teljes egészében a bérbeadó?

    Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2026–2027-ben érvényes szabályokról, hogy bérlőként és bérbeadóként is tisztában legyél a jogaiddal és kötelezettségeiddel.

    Mi az albérlet kaució?

    A köznyelvben kauciónak nevezett összeg jogi értelemben óvadék, amely biztosítékként szolgál a bérbeadó számára arra az esetre, ha a bérlő nem teljesítené a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit. A célja nem az előre fizetett lakbér, hanem az esetleges tartozások és károk fedezése.

    A legtöbb albérlet esetében a beköltözéskor az első havi bérleti díj mellett egy vagy két havi kaució megfizetése is szükséges.

    Mennyi lehet a kaució összege?

    Magyarországon a leggyakoribb gyakorlat:

    • 1 havi bérleti díj
    • 2 havi bérleti díj
    • ritkább esetben 3 havi bérleti díj

    A háromhavi kaució sem automatikusan jogellenes, ugyanakkor a túlzott mértékű biztosíték vitás esetben bíróság előtt is vizsgálható lehet. A pontos összeget minden esetben a bérleti szerződés rögzíti.

    Mikor jár vissza a kaució?

    Ha a bérlő:

    • időben fizette a bérleti díjat,
    • rendezte a rezsiszámlákat,
    • nem okozott szerződésszegéssel összefüggő kárt,
    • a lakást a megállapodás szerinti állapotban adja vissza,

    akkor a kaució főszabály szerint visszajár a bérleti jogviszony megszűnése után. A visszafizetés pontos határidejét célszerű már a szerződésben rögzíteni.

    Mikor tarthatja meg a tulajdonos a kauciót?

    A bérbeadó nem tarthatja meg automatikusan a kauciót. Erre csak akkor lehet jogosult, ha a szerződés alapján igazolható követelése áll fenn.

    Ilyen lehet például:

    • elmaradt bérleti díj,
    • ki nem fizetett közüzemi számlák,
    • a lakásban okozott, nem rendeltetésszerű használatból eredő károk,
    • a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése,
    • egyéb, a szerződésben külön rögzített költségek.

    A levonásokról célszerű tételes elszámolást készíteni, amelyet szükség esetén számlákkal vagy más bizonyítékokkal is alá lehet támasztani.

    Mire nem használható fel a kaució?

    Sok félreértés abból adódik, hogy egyes bérlők az utolsó havi lakbér helyett szeretnék „lelakni” a kauciót.

    Ez azonban csak akkor lehetséges, ha erről a felek kifejezetten megállapodtak. A kaució alapvetően nem az utolsó havi bérleti díj helyettesítésére szolgál, hanem biztosíték a szerződéses kötelezettségek teljesítésére.

    Érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni

    A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű már a beköltözéskor részletes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni.

    Érdemes rögzíteni:

    • az ingatlan állapotát,
    • a bútorok és berendezések állapotát,
    • a mérőórák állását,
    • az átadott kulcsok számát,
    • fényképes dokumentációt.

    Kiköltözéskor ugyanez segíthet eldönteni, hogy keletkezett-e olyan kár, amely miatt a kaucióból levonás indokolt lehet.

    Mi történik vita esetén?

    Ha a felek nem tudnak megegyezni a kaució visszafizetéséről vagy a levonások jogosságáról, elsőként érdemes írásban egyeztetni.

    Amennyiben ez nem vezet eredményre, a követelés polgári jogi úton is érvényesíthető. A vita során kiemelt jelentősége lehet:

    • a bérleti szerződésnek,
    • az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek,
    • a fényképeknek,
    • a számláknak,
    • valamint az egyéb bizonyítékoknak.

    Mire figyeljen a bérlő?

    Ha albérletet veszel ki, érdemes néhány egyszerű szabályt betartani:

    • mindig legyen írásos szerződés,
    • kérj igazolást a kaució átadásáról,
    • készíts fényképeket a beköltözéskor,
    • őrizd meg a rezsibefizetések bizonylatait,
    • kiköltözéskor közösen készítsetek jegyzőkönyvet.

    Ezekkel jelentősen csökkenthető a későbbi jogvita esélye.

    Összegzés

    Az albérlet kauciója fontos biztosíték mind a bérlő, mind a bérbeadó számára. Ha a szerződés pontos, a lakás átadását megfelelően dokumentálják, és a felek teljesítik vállalásaikat, a kaució visszafizetése általában problémamentesen történik.

    Érdemes minden részletet előre írásban rögzíteni, hiszen ezzel mindkét fél érdekeit védi a bérleti szerződés.

    Kapcsolódó tartalmak az RSSHírek.hu oldalon

  • Itt a lista: volt képviselő, aki a parlamenti szavazások közel háromnegyedéről hiányzott

    Itt a lista: volt képviselő, aki a parlamenti szavazások közel háromnegyedéről hiányzott

    Nyilvánosan is elérhetővé vált az Országgyűlés képviselőinek szavazási hiányzásait összesítő adatbázis. Erről Forsthoffer Ágnes házelnök számolt be közösségi oldalán, ahol azt is jelezte: a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az igazolt távollétekre.

    Több ismert politikus is sokat hiányzott

    Az újonnan közzétett adatok szerint három országgyűlési képviselő az eddigi parlamenti szavazások több mint felén nem vett részt. A nyilvános adatbázis alapján Lázár János, Szijjártó Péter és Budai Gyula hiányzott a legtöbbször. Közülük Lázár János a szavazások több mint 73 százalékán nem volt jelen.

    Az adatokból az is kiderül, hogy azok között, akik a szavazások legalább egynegyedéről hiányoztak, összesen tizenhét képviselő szerepel. Közülük tizenhárman a Fidesz, egy a KDNP, hárman pedig a TISZA frakciójához tartoznak.

    Egyelőre nem lesz pénzbüntetés

    Forsthoffer Ágnes közölte, hogy a májusi hiányzások miatt ezúttal nem rendel el tiszteletdíj-megvonást.

    Indoklása szerint 2026 májusa rendkívüli időszak volt, hiszen ekkor alakult meg az új Országgyűlés és az új kormány, valamint több kiemelt parlamenti ülésre is sor került. A hiányzásokkal érintett képviselők pártjai valamennyi távollétet igazoltnak minősítették, majd a házelnök kérésére részletes indoklást is benyújtottak.

    Szigorodnak a szabályok

    A házelnök hangsúlyozta, hogy a közbizalom erősítése érdekében változtatni kell a jelenlegi gyakorlaton. Bejelentése szerint 2026 júniusától már kizárólag az egészségügyi okból, illetve hivatalos országgyűlési vagy kormányzati kiküldetés miatt bekövetkező távollétet tekintik igazolt hiányzásnak. Emellett elrendelte, hogy a parlamenti szavazásokról történő hiányzások egy könnyen kereshető, nyilvános adatbázisban legyenek elérhetők az Országgyűlés honlapján.

    A pénzügyi szankció lehetősége továbbra is megmarad

    A házelnök emlékeztetett arra is, hogy az országgyűlési törvény alapján a házelnök megvonhatja egy képviselő tiszteletdíjának egy részét, ha a szavazások legalább egynegyedén igazolatlanul nem vesz részt.

    Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú távon nem a pénzügyi szankciók jelentik a megoldást.

    Megfogalmazása szerint az lenne a kívánatos, ha a parlamenti jelenlétet elsősorban a képviselők felelősségtudata és lelkiismerete biztosítaná, nem pedig a büntetéslehetősége.