Az albérletkeresésnél sokan elsősorban a havi bérleti díjat nézik, pedig a beköltözéskor ennél jóval nagyobb összegre lehet szükség. Az első havi lakbér és a kaució együtt akár több százezer forintos kiadást jelenthet, Budapesten pedig egy 260 ezer forintos albérlet esetében két havi kaucióval számolva már 780 ezer forintnál járunk – és ebben még nincs benne a költözés vagy más induló költség.
Augusztus második fele hagyományosan mozgalmas időszak az albérletpiacon. A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után diákok ezrei keresnek lakást, de szeptember közeledtével azok is megjelennek a piacon, akik munka vagy más élethelyzet miatt költöznének.
A bérleti díjak ráadásul továbbra is magasak. A KSH–ingatlan.com legutóbbi hivatalosan elérhető lakbérindexe szerint 2026 júniusában országosan 0,9, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek a kínálati lakbérek az előző hónaphoz képest. Egy év alatt nagyjából 5 százalékos volt a nominális drágulás.
A lakáskeresők számára azonban nem csak az a kérdés, hogy ki tudják-e fizetni hónapról hónapra az albérletet. Legalább ennyire fontos, hogy mennyi pénzzel kell rendelkezniük már a szerződés aláírásakor és a beköltözéskor.
780 ezer forint is kellhet egy budapesti albérlethez
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha egy kiadó budapesti lakás havi bérleti díja 260 ezer forint, és a tulajdonos két havi bérleti díjnak megfelelő kauciót kér, akkor a beköltözéskor így alakulhat a számla:
- első havi lakbér: 260 000 Ft
- kéthavi kaució: 520 000 Ft
- összesen: 780 000 Ft
Ez még csak a lakás megszerzéséhez szükséges alapösszeg. Ha költöztetőt kell fizetni, bútorra vagy háztartási eszközökre van szükség, esetleg más egyszeri költség is felmerül, a tényleges induló kiadás könnyen tovább emelkedhet.
Fontos ugyanakkor, hogy a kaució – jogi nevén óvadék – nem plusz bérleti díj. A bérleti jogviszony végén megfelelő feltételek teljesülése esetén visszajárhat, de beköltözéskor ezt az összeget is elő kell teremteni.
Nem csak Budapesten kell komoly kezdőtőke
A vidéki egyetemvárosokban jellemzően olcsóbbak az albérletek, de ott is több százezer forintos kezdőösszeggel érdemes számolni.
Ha például 200 ezer forintos havi lakbér mellett két havi kauciót kérnek, máris 600 ezer forintot kell kifizetni az első havi lakbérrel együtt. Egy 180 ezer forintos lakásnál ugyanez 540 ezer, 150 ezer forintos havi bérleti díjnál pedig 450 ezer forintos induló összeget jelent.
Vagyis még egy olcsóbb albérletnél sem feltétlenül elég, ha a leendő bérlőnek csak az első havi lakbér áll rendelkezésére.
Érdemes kiszámolni a teljes havi költséget is
Az albérlet kiválasztásánál gyakori hiba kizárólag a hirdetésben szereplő bérleti díj alapján összehasonlítani a lakásokat. Egy 180 ezer forintos albérlet ugyanis a rezsivel és a közös költséggel együtt könnyen drágább lehet egy 200 ezer forintos, korszerűbb és alacsonyabb energiaigényű lakásnál.
Érdemes ezért még a szerződéskötés előtt megkérdezni, mennyi volt az előző hónapok átlagos villany- és gázszámlája, mekkora a közös költség, milyen fűtési rendszer van a lakásban, és milyen egyéb rendszeres kiadásokkal kell számolni.
Az sem mindegy, hogy a rezsit fix összegben kérik-e, vagy tényleges fogyasztás alapján kell elszámolni.
Kaució: ezt mindenképpen tisztázd szerződéskötés előtt
A több százezer forintos kaució miatt különösen fontos, hogy annak átadása megfelelően dokumentálva legyen. A szerződésben egyértelműen szerepeljen az összeg, az átadás módja, valamint az is, milyen esetekben tarthat vissza belőle pénzt a tulajdonos.
Érdemes az átvett lakás állapotát is dokumentálni. Beköltözéskor készített fényképekkel később könnyebb bizonyítani, ha egy sérülés már a bérleti jogviszony kezdetekor is megvolt.
Ugyanez vonatkozik a mérőórák állására. A villany-, gáz- és vízóra aktuális értékét célszerű az átadáskor rögzíteni.
Nem biztos, hogy a legolcsóbb albérlet kerül a legkevesebbe
A magas lakbérek miatt érthető, ha valaki a lehető legolcsóbb lakást keresi, de hosszabb távon érdemes a teljes költséget figyelembe venni. Egy távolabbi albérlet például olcsóbb lehet, de ha emiatt jelentősen nő a közlekedési költség és az utazási idő, már nem feltétlenül jelent valódi megtakarítást.
Hasonló a helyzet a rossz energetikai állapotú lakásokkal. Az alacsonyabb havi bérleti díj vonzónak tűnhet, de egy hideg télen a magasabb fűtési költség könnyen elviheti a különbséget.
Ennyi tartalékkal érdemes nekivágni
A legbiztonságosabb megoldás ezért az, ha a lakáskereső nem költi el az összes megtakarítását a kaucióra és az első havi lakbérre. A beköltözést követően is jöhetnek váratlan kiadások, miközben hamarosan már a következő havi bérleti díjat is fizetni kell.
Egy 260 ezer forintos budapesti albérletnél tehát a 780 ezer forintos első befizetés csak a kezdet lehet. Aki teheti, ezen felül is tartson félre pénzügyi tartalékot.
A szeptemberi albérletkeresésnél ezért nemcsak azt érdemes megkérdezni, hogy „ki tudom-e fizetni ezt a lakbért?”, hanem azt is: „ki tudom-e fizetni a beköltözést úgy, hogy utána is maradjon tartalékom?”
A különbség több százezer forint lehet.
🏠 Hasznos útmutatók albérlet előtt
Első albérletedet keresed? Ezeket az útmutatókat is érdemes
átnézned a szerződés aláírása és a beköltözés előtt.
