Címke: Hírek

Hírek : RSSHirek.hu Hírkereső friss hírek

  • Nyugdíj kiszámítása minimálbér esetén 2027: ennyi nyugdíj járhat 40 év munkaviszony után

    Nyugdíj kiszámítása minimálbér esetén 2027: ennyi nyugdíj járhat 40 év munkaviszony után

    A nyugdíj összege az egyik legfontosabb kérdés azok számára, akik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Sokan dolgoztak hosszú éveken keresztül minimálbéren, ezért gyakran felmerül a kérdés: mennyi nyugdíj járhat minimálbér esetén?

    A válasz nem adható meg egyetlen számmal, hiszen a magyar nyugdíjrendszer több tényezőt is figyelembe vesz. A szolgálati idő, az életpálya során szerzett keresetek és azok valorizálása egyaránt befolyásolja a végleges összeget.

    Hogyan történik a nyugdíj kiszámítása?

    Az öregségi nyugdíj megállapításakor nem csupán az utolsó fizetés számít.

    A nyugdíj összegét többek között az alábbi tényezők határozzák meg:

    • a teljes szolgálati idő,
    • az életpálya során szerzett keresetek,
    • a korábbi bérek valorizálása,
    • a nyugdíjskála szerinti százalékos szorzó.

    Ez azt jelenti, hogy két azonos fizetésű ember nyugdíja is eltérhet, ha más hosszúságú szolgálati idővel rendelkeznek.

    Miért ennyire fontos a szolgálati idő?

    A szolgálati idő jelentősen befolyásolja a nyugdíj összegét.

    Általánosságban:

    Szolgálati időNyugdíj mértéke az átlagkeresethez viszonyítva
    15 évkb. 43%
    20 évkb. 53%
    30 évmagasabb százalék
    40 évkb. 80%
    közel 50 évakár 100% is lehet

    Ezért nemcsak a kereset nagysága, hanem a ledolgozott évek száma is kulcsfontosságú.

    Példaszámítás minimálbér esetén

    Egy leegyszerűsített példában a 2026-os minimálbérből indulnak ki.

    • Bruttó minimálbér: 322 800 Ft
    • Nettó minimálbér (nyugdíjszámítási példa): 214 662 Ft

    Ha valaki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjskála alapján ennek körülbelül 80 százalékára lehet jogosult.

    Szemléltető példa

    MegnevezésÖsszeg
    Nettó minimálbér214 662 Ft
    40 év szolgálati idő80%
    Példaszámítás szerinti várható nyugdíjkb. 171 730 Ft

    Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem hivatalos nyugdíj-előrejelzés, hanem egy leegyszerűsített számítás. A tényleges nyugdíj összege mindenkinél egyedi.

    Garantált bérminimum esetén valamivel magasabb lehet az összeg

    A garantált bérminimum után dolgozók esetében a kiinduló nettó kereset magasabb.

    A példaszámítás szerint:

    FoglalkoztatásPéldaszámítás szerinti nyugdíj
    Minimálbérkb. 171 730 Ft
    Garantált bérminimumkb. 198 500 Ft

    A különbség jól mutatja, hogy már a magasabb bejelentett bér is hosszú távon érezhető hatással lehet a nyugdíjra.

    2027-ben is érdemes figyelni a nyugdíjszámítás szabályait

    A nyugdíjrendszer alapelvei nem változnak attól, hogy valaki 2026-ban vagy 2027-ben vonul nyugdíjba.

    Továbbra is meghatározó lesz:

    • a megszerzett szolgálati idő,
    • az életpálya során elért kereset,
    • a valorizáció,
    • valamint az aktuális nyugdíjszámítási szabályok.

    Ezért érdemes már jóval a nyugdíj előtt tájékozódni, és figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat.

    Érdemes saját számítást is végezni

    A legtöbben csak a nyugdíjba vonulás előtt kezdenek érdeklődni a várható összeg iránt, pedig már évekkel korábban is hasznos lehet áttekinteni a lehetőségeket.

    Az RSSHírek.hu oldalán elérhető:

    Ezek segíthetnek jobban megérteni a nyugdíjrendszer működését és a várható ellátás alakulását.

    Összegzés

    A minimálbéren ledolgozott évek természetesen hatással vannak a nyugdíj összegére, de önmagában a minimálbérből nem lehet pontos nyugdíjat számolni. A szolgálati idő, a valorizált keresetek és a hatályos nyugdíjszabályok együtt határozzák meg a végleges összeget.

    A példaszámítás alapján egy 40 év szolgálati idővel rendelkező, minimálbéren dolgozó munkavállaló nyugdíja körülbelül 171 ezer forint lehet, ugyanakkor a valós összeg minden esetben egyedi számítás alapján kerül megállapításra.

    Gyakran ismételt kérdések (FAQ)

    Mennyi nyugdíj jár minimálbér esetén?

    Egy egyszerűsített példaszámítás szerint 40 év szolgálati idő mellett körülbelül 171 ezer forintos induló nyugdíj adódhat, de a tényleges összeg egyedi.

    Csak a minimálbér számít a nyugdíjnál?

    Nem. A szolgálati idő, az életpálya során szerzett keresetek és azok valorizálása is meghatározó.

    Számít a garantált bérminimum?

    Igen. A magasabb bejelentett kereset hosszabb távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Hol lehet megnézni, mikor mehetek nyugdíjba?

    Az RSSHírek.hu nyugdíjas témaköreiben és kalkulátoraiban megtalálhatók a nyugdíjkorhatárral, a nyugdíjszámítással és a várható emelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

  • Albérlet árak Budapesten 2026: ennyiért lehet most lakást bérelni

    Albérlet árak Budapesten 2026: ennyiért lehet most lakást bérelni

    A budapesti albérletpiacon tovább folytatódik az áremelkedés. A legfrissebb adatok szerint a fővárosban már szinte teljesen eltűntek a 200 ezer forint alatti kiadó lakások, miközben az átlagos bérleti díjak újabb rekordokat értek el.

    A lakhatási költségek növekedése miatt egyre többen teszik fel a kérdést: vajon még mindig megéri albérletben élni, vagy már kedvezőbb lehet egy saját lakás megvásárlása támogatott hitellel?

    Folyamatosan emelkednek az albérletárak

    Az elmúlt hónapokban ismét jelentős drágulás következett be a budapesti albérletpiacon.

    A friss piaci adatok alapján:

    • a fővárosi átlagos havi bérleti díj már közel 286 ezer forint,
    • egy hónap alatt több mint 6 százalékos emelkedés történt,
    • a 200 ezer forint alatti lakások száma minimálisra csökkent.

    A legnépszerűbb kerületekben egy közepes méretű lakás bérleti díja már gyakran meghaladja a 300 ezer forintot is.

    Nem csak a bérleti díjat kell kifizetni

    Az albérlet havi költsége nem áll meg a bérleti díjnál.

    A legtöbb esetben még számolni kell:

    • közös költséggel,
    • villanyszámlával,
    • gázszámlával,
    • vízdíjjal,
    • internet-előfizetéssel.

    Ezek együtt akár további 20–45 ezer forintos havi kiadást is jelenthetnek.

    Így egy budapesti albérlet teljes havi költsége könnyen elérheti vagy akár meg is haladhatja a 320–340 ezer forintot.

    Egyre többen gondolkodnak saját lakás vásárlásán

    A magas albérletárak miatt sok család és fiatal inkább a lakásvásárlás lehetőségét vizsgálja.

    A támogatott lakáshitelek és az új finanszírozási programok miatt egyes esetekben már előfordulhat, hogy a havi hiteltörlesztés nem sokkal magasabb, mint egy budapesti albérlet teljes havi költsége.

    Természetesen minden élethelyzet más, ezért érdemes előre kiszámolni a várható havi kiadásokat.

    Az Otthon Start Program is sokak érdeklődését felkeltette

    Az utóbbi időszak egyik legtöbbet keresett lakhatási témája az Otthon Start Program, amely kedvezményes lakásvásárlási lehetőséget kínálhat az arra jogosultak számára.

    Sokan éppen azért kezdtek el érdeklődni iránta, mert a folyamatosan emelkedő albérletárak mellett hosszabb távon egy saját ingatlan is reális alternatívává válhat.

    Az RSSHírek.hu Otthon Start kalkulátorával néhány adat megadásával kiszámolható a várható havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg.

    Lakáshitel felvétele előtt mindig érdemes számolni

    Lakásvásárlás előtt fontos átgondolni:

    • mekkora önerő áll rendelkezésre,
    • milyen havi törlesztő vállalható,
    • mekkora hitelösszegre lehet szükség,
    • milyen futamidő a legkedvezőbb.

    Az RSSHírek.hu Lakáshitel kalkulátora ebben is segítséget nyújt, hiszen gyorsan kiszámítható vele a várható havi törlesztés és a teljes hitelköltség.

    Mi várható 2027-ben?

    A szakértők szerint az albérletpiac alakulását továbbra is több tényező befolyásolhatja.

    Ilyen lehet:

    • a lakásépítések száma,
    • a kamatkörnyezet változása,
    • az infláció,
    • a bérek emelkedése,
    • valamint az állami lakhatási támogatások.

    Ha a kereslet továbbra is magas marad, az albérletárak 2027-ben is emelkedhetnek, bár a piac alakulása számos gazdasági tényezőtől függ.

    Összegzés

    Budapesten ma már egyre nehezebb 200 ezer forint alatti albérletet találni, miközben a teljes havi lakhatási költség sok esetben meghaladja a 300 ezer forintot.

    Éppen ezért egyre többen hasonlítják össze az albérlet és a saját lakás költségeit. Mielőtt valaki döntést hoz, érdemes kiszámolni a várható kiadásokat, valamint megismerni a kedvezményes hitellehetőségeket és támogatási programokat is.

    FAQ

    Mennyi egy budapesti albérlet átlagos ára 2026-ban?

    A legfrissebb piaci adatok alapján Budapesten az átlagos havi albérleti díj megközelíti a 286 ezer forintot, de a népszerű kerületekben ennél magasabb összegekkel is lehet találkozni.

    Lehet még 200 ezer forint alatt albérletet találni?

    Igen, de egyre ritkábban. A 200 ezer forint alatti kiadó lakások száma jelentősen csökkent, különösen a főváros kedveltebb részein.

    Mit érdemes összehasonlítani albérlet vagy lakásvásárlás előtt?

    Érdemes figyelembe venni a havi bérleti díjat, a rezsit, a közös költséget, valamint azt is, hogy egy lakáshitel vagy támogatott konstrukció esetén mekkora lenne a havi törlesztőrészlet.

    Hol lehet kiszámolni a várható lakáshitel törlesztését?

    Az RSSHírek.hu oldalán elérhető Lakáshitel kalkulátor és az Otthon Start kalkulátor segítségével néhány perc alatt megbecsülhető a várható havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg.

  • Jönnek a NAV-osok, itt várható, hogy felbukkannak az adóhivatal ellenőrei!

    Jönnek a NAV-osok, itt várható, hogy felbukkannak az adóhivatal ellenőrei!

    Az ADÓtraffipax friss bejegyzéseiből kiderül, hogy hol és kik számíthatnak nagyobb valószínűséggel operatív ellenőrzésre a július 20-án kezdődő héten.

    A NAV honlapján, az Adótraffipax rovatban elérhetők a jogkövetési vizsgálatok, próbavásárlások tervezett helyszínei és időpontjai. (A revizorok persze bármikor, bárhol, bárkit ellenőrizhetnek…)

    Adózási friss hírek

    Nyári ellenőrzés
    Az adóhivatal július 1-jén megkezdte szokásos nyári ellenőrzés-sorozatát a Balatonnál, a Velencei- és a Tisza-tónál. Az országos akció során a revizorok egyebek mellett a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon és a szabadtéri rendezvényeken egyaránt vizsgálódnak.

    A július 20-án kezdődő (30.) hétre vonatkozóan az igazgatóságok az alábbi „figyelmeztetéseket” tették közzé:

    Dél-Budapest
    A NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2026. július 6. és augusztus 16. között a szezonális termékek árusítóit, az élménytúra- és idegenvezetői szolgáltatást nyújtókat, valamint a vendéglátóhelyeket ellenőrzik. A revizorok a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését vizsgálják.

    Bács-Kiskun vármegye
    A NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai a nyári időszakban a szezonális tevékenységet végző kitelepült zöldség- és gyümölcsárusokat, a fagylaltárusokat, a termál- és szabadstrandokat, valamint a strandok vendéglátó egységeit és mozgóárusait ellenőrzik.
    Az adóellenőrök a vármegye fesztiváljain és különböző rendezvényein is ellenőriznek. Megjelenésükre hivatali munkaidőn túl és hétvégén is számítani lehet

    Baranya vármegye
    A NAV baranyai munkatársai július 20. és 26. között szerdán a pogányi, csütörtökön a mázai boltokat, vendéglátóhelyeket, valamint a vármegye egész területén a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket értékesítőket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a számla- és nyugtaadást, a pénztárgépek üzemeltetésével, használatával kapcsolatos előírások betartását, a foglalkoztatottak társadalombiztosítási bejelentését, valamint a jövedéki termékek eredetét, birtoklásuk jogszerűségét.

    Békés vármegye
    A NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai július 20. és 24. között Bucsán, Ecsegfalván, Füzesgyarmaton, Kertészszigeten ellenőriznek, de a vármegye további településein sem kizártak a vizsgálatok.

    Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
    A NAV munkatársai július 6. és augusztus 28. között Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye idegenforgalmilag frekventált területein (Miskolc, Bogács, Mezőkövesd, Tokaj, Sátoraljaújhely), a vendéglátóhelyeken, piacokon és strandokon árusítóknál ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek szabályszerű értékesítését, továbbá kontrollálják a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.
    Az igazgatóság munkatársai mindezeken túl július 20. és 24. között elsősorban a strandokon ellenőrzik a kereskedőket, vendéglátóhelyeket. A revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki szabályok betartását vizsgálják.

    Hajdú-Bihar vármegye
    A NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága munkatársai július 6. és augusztus 31. között a vármegye idegenforgalmi szempontból frekventált területein, a vendéglátóhelyeken, a szezonális zöldséget és gyümölcsöt értékesítőknél, a piacokon és a strandokon árusítóknál ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek szabályszerű értékesítését.
    A vármegye építkezésein továbbra is ellenőrzik a szabályos foglalkoztatást.

    Komárom-Esztergom vármegye
    A NAV Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai június 1. és augusztus 30. között a turisztikailag frekventált területeken, fesztiválokon, strandokon ellenőrzik a szezonális szolgáltatókat, kereskedőket és vendéglátókat. Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését.

    Nógrád vármegye
    A NAV Nógrád Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága július 20. és 24. között a vármegyében üzemelő strandfürdőkön működő gazdálkodóknál tervez helyszíni ellenőrzéseket. A revizorok az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják majd. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, illetőleg a megfelelő áfakulcs használatát.

    Pest vármegye
    A NAV Pest Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai július 1. és augusztus 31. között a fürdőket és strandokat, valamint a fesztiválokat ellenőrzik. Az ellenőrzések a vendéglátóhelyre, a strandok és fürdők jogszerű működésére, valamint a turisztikai szolgáltatásokra irányulnak. A revizorok a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgálják, valamint a foglalkoztatottak társadalombiztosítási bejelentésének vizsgálatára irányulnak.

    Somogy vármegye
    A NAV Somogy Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának adóellenőrei a 27. és 35. hét között a balatoni strandoláshoz és nyaraláshoz kapcsolódó kereskedőket, vendéglátókat és szolgáltatókat, valamint a turisztikailag frekventált helyeket és rendezvényeketellenőrzik. A revizorok a számla- nyugtaadást, a foglalkoztatotti bejelentések szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják.
    A NAV továbbá ellenőrzi az építkezéseket, kiváltképp az alkalmazottak bejelentését. Emellett az ellenőrzések kiterjednek a közterületen árusító szezonális zöldséget és gyümölcsöt árusítókra, illetve a jövedéki termékeket forgalmazókra is.

    Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
    A NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai június 1. és augusztus 31. között – a nyári akció keretében – a turisztikailag frekventált területeken, fesztiválokon, strandokon ellenőrzik a szezonális szolgáltatókat, árusokat, szálláshely-szolgáltatókat és a vendéglátóhelyeket. A revizorok vizsgálják a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az online pénztárgépek használatának szabályszerűségét, továbbá az áruk eredetét.

    Tolna vármegye
    A NAV Tolna Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2026. június 29. és augusztus 23. között a strandokat, fürdőket, idegenforgalmilag frekventált egyéb helyszíneket és a kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint vendéglátóhelyeket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét, a jövedéki szabályok betartását és az árukészletek eredetét. A revizorok megjelenésére július 24-én Faddonlehet nagyobb valószínűséggel számítani.

    Zala vármegye
    A NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai június 19. és augusztus 31. között a turisztikailag frekventált területeken a zöldség- és gyümölcsárusokat,  fagylaltárusokat, termál- és szabadstrandokat, valamint a strandok vendéglátóit és strandcikk-kereskedőit ellenőrzik.
    A revizorok a vármegye különböző rendezvényein, fesztiváljain, piacain is vizsgálódnak, megjelenésükre hivatali munkaidőn túl és hétvégén is számítani lehet.
    Az ellenőrök a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, a pénztárgépek szabályszerű használatát, valamint az áruk eredetét vizsgálják.

  • Foci VB 2026: Spanyolország világbajnok, 1-0 -ra legyőzte egy unalmas meccsen Argentínát!

    Foci VB 2026: Spanyolország világbajnok, 1-0 -ra legyőzte egy unalmas meccsen Argentínát!

    Hosszabbításban győzött Spanyolország! Legyőzte a címvédő Argentínát. Messiék emberhátrányban voltak, de a Spanyolok folyamatos fölényben voltak, megérdemelten nyertek!

    Ferran Torres góljával nyert Spanyolország!

    VB Döntő 2026

    Spanyolország – Argentína 1–0 (0–0, 0–0)

    Spanyolország: U. Simón – P. Porro, Cubarsí, Laporte, Cucurella – Rodri, F. Ruiz – Yamal, Olmo, Baena – Oyarzabal

    Argentína: E. Martínez – Montiel, Romero, L. Martínez, Tagliafico – De Paul, Mac Allister, E. Fernández, N. González – Messi, J. Álvarez

    További VB hírek

  • Infláció és árak: jó hírek érkeztek a minimálbérből élő munkavállalóknak!

    Infláció és árak: jó hírek érkeztek a minimálbérből élő munkavállalóknak!

    Júniusban 1,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme a májusi 1,8 és az áprilisi 2,1 százalékról, jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Az elemzők 1,9 százalékos inflációra számítottak júniusra.

    Májushoz képest átlagosan nem változtak az árak.

    Az élelmiszerek ára0,2 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a burgonya ára 7,6, a büféáruké és az eszpresszókávéé 6,5-6,5, a cukorka, mézé 6,0, a munkahelyi előfizetésesmenü-étkezésé 5,9, az éttermi étkezésé 5,6 százalékkal nőtt. Egy év alatt csökkent a húskonzerv ára 26,9 százalékkal, a vaj, vajkrémé 12,9, a sertéshúsé 10,9, a sajté 9,1, a tejé 7,7, a tartósított, hústalan ételeké 7,3 és a száraztésztáé 6,7 százalékkal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal nőtt tavaly júniushoz képest.

    A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a teherszállítás 18,6, a színház 17,6, a külföldi üdülés 11,7, a postai szolgáltatások 9,6, a járműjavítás, -karbantartás 8,0, a testápolási szolgáltatások 7,3, a sport-, múzeumi belépők 6,8, az egészségügyi szolgáltatások 6,3 és a belföldi üdülés 4,2 százalékkal – sorolta a KSH.

    A háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet a 2025 júniusinál.

    A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,4, a konyha- és egyéb bútorok 5,1, a szobabútorok 3,5 és a használt személygépkocsik 2,6 százalékkal többe kerültek, míg a motorkerékpárok ára stagnált. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 1,6 százalékkal drágultak egy év alatt.

    A KSH jelentése szerint júniusban az éves maginfláció az egy hónappal korábbival azonos 2,0 százalékon maradt, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció a májusi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérséklődött.

    Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,5 százalékkal. A friss hazai és déligyümölcs 4,1, a hal 1,4, a halkonzerv és a száraztészta 1,3-1,3, a tartósított gyümölcs 0,8, a csokoládé, kakaó 0,7 százalékkal többe, a friss zöldség 8,1, a tojás 2,4, a vaj, vajkrém 2,0, a burgonya 1,8, a cukor 1,5, a péksütemények 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek, mint az előző hónapban.

    A szolgáltatások ára átlagosan 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a teherszállítás 3,2, a belföldi üdülés 2,3, a sport- és múzeumi belépők 1,1, a külföldi üdülés 0,6 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 4,3 százalékkal kevesebbe került a májusinál.

    A háztartási energia ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül a vezetékes gázé 1,0 százalékkal, az elektromos energiáé és a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a dohányáruké 0,1 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,5 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

    A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal többe kerültek, mint májusban – közölte a KSH.

    Infláció hírek – árak, drágulás és gazdasági változások

    💼

    Garantált bérminimum 2027

    Nézd meg, mennyi lehet a szakmunkás minimálbér 2027-ben, kinek jár a garantált bérminimum, hogyan alakulhat a nettó összeg, valamint mennyi lehet a 4, 6 és 8 órás fizetés.

    Garantált bérminimum útmutató →
  • Vagyonvisszaszerzési hivatal: benyújtották az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot!

    Vagyonvisszaszerzési hivatal: benyújtották az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot!

    A Magyar Péter vezette Tisza-kormány 2026. július 10-én benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, röviden az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot. A javaslat egy, a magyar közjogi rendszerben korábban nem ismert hibrid intézményt hozna létre, amely egyszerre kapna közvagyonvédelmi, közigazgatási, nyomozati, vádképviseleti és polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat.

    A hivatalos indokolás szerint az NVVH feladata a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése, valamint a hasonló visszaélések jövőbeni megelőzése lenne. A konstrukcióban azonosíthatók fontos és előremutató garanciális elemek, ugyanakkor a rendkívül széles hatáskörök miatt érdemi jogállami kockázatok is felmerülnek.

    Az „elszámoltatás” régóta visszatérő politikai ígéret Magyarországon, főleg, ha az találkozik társadalmi igénnyel. A rendszerváltás utáni tapasztalatok azt mutatták, hogy a politikai állításból jogilag bizonyítható ügyet formálni lényegesen nehezebb. A korábbi próbálkozások – 1990-ben a pártállami múlt, a spontán privatizáció vagy a 2010 utáni elszámoltatási kísérletek ügyében – korlátozott eredményre vezettek. A mostani javaslat újdonsága ezért nem pusztán az, hogy ismét napirendre kerül a közvagyon visszaszerzésének ígérete, hanem az, hogy ehhez egy önálló, erős jogkörökkel felruházott közjogi intézményt rendelnének.

    A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata

    A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását célzó T/357. törvényjavaslat az NVVH-t új, önálló közjogi intézményként állítja fel. A javaslat a „Tisztítótűzként” bemutatott kormányzati akcióterv része, amely a korábbi kormányzati-vagyoni struktúrák felülvizsgálatát és a jogellenesen kikerült közvagyon visszaszerzését célozza. A törvény első része magát a Hivatalt hozza létre, a további rendelkezések pedig azt szabályozzák, hogyan illeszkedik az NVVH a meglévő közjogi, hatósági, büntetőeljárási és bírósági rendszerbe.

    A preambulum szerint a törvény célja a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja. Ennek megfelelően a Hivatal alapfeladata a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

    A vizsgálati jogkör különösen a közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, közfeladat-finanszírozást és uniós forrásokat érintő vagyoni folyamatokra terjed ki, ideértve a szerződéses láncok és a tényleges tulajdonosi kapcsolatok feltárását is. A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot folytathat, más szervek eljárását kezdeményezheti, közvagyonvédelmi felügyeletet rendelhet el, valamint törvényben meghatározott esetekben keresetet indíthat. A vizsgálatokra főszabály szerint hat hónap áll rendelkezésre, amely két alkalommal további hat-hat hónappal meghosszabbítható, így az eljárás időtartama legfeljebb másfél év lehet.

    Az NVVH egyik legfontosabb sajátossága, hogy meghatározott ügyekben büntetőeljárási jogosítványokat is gyakorolhat, előkészítő eljárást folytathat, önállóan nyomozhat, és közvádlóként is felléphet. Emellett nyilvános kockázatelemzéseket készíthet a közvagyonnal való gazdálkodást érintő rendszerszintű kockázatokról.

    A Hivatal élén az Országgyűlés által választott elnök áll, munkáját négy elnökhelyettes segíti: a közpénzügyi elnökhelyettes, a nyomozati elnökhelyettes, a vádemelésért felelős elnökhelyettes és a fellebbviteli elnökhelyettes. Az elnököt az Országgyűlés titkos szavazással, az összes képviselő kétharmadának támogatásával választja meg. Az elnök és az elnökhelyettesek megbízatása hat évre szól, és nem választhatók újra, ezáltal lényegében beemelik őket a közjogi méltóságok sorai közé.

    Az elnöki tisztséghez büntetlen előélet, megfelelő felsőfokú végzettség és jelentős szakmai tapasztalat szükséges, főszabály szerint legalább tizenöt év szakmai gyakorlat, tudományos fokozat esetén pedig legalább tíz év. A közpénzügyi elnökhelyettesnél külön követelmény az állami adóhatósági vagy vámhatósági területen szerzett legalább tizenöt éves gyakorlat, míg a nyomozati, vádemelési és fellebbviteli elnökhelyettesi tisztséget ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyészek tölthetik be.

    A szabályozásban megjelenik az elsőként a közmédia átalakításánál felbukkanó, nagyon szigorú összeférhetetlenségi korlát is, mely értelmében nem választható meg elnökké vagy elnökhelyettessé az, aki a megválasztást megelőző hat évben jelentős politikai vagy választott közjogi tisztséget töltött be, a Kormányhoz vagy politikai vezetéshez kapcsolódó megbízatást látott el, illetve párttisztséget viselt vagy párt alkalmazásában állt.

    Sosem látott hivatal

    A törvényjavaslat a magyar közjogi rendszerben korábban nem ismert, európai összevetésben is szokatlan intézménytípust hoz létre. Az NVVH nem egyszerű ellenőrző hatóság lenne, hanem olyan hibrid szerv, amely egyszerre kap közigazgatási, büntetőeljárási és polgári jogi eszközöket a közvagyon védelmére és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzésére.

    Nincs olyan ország, mint Magyarország az Európai Unióban. (…) Mit kell ilyenkor csinálni? Mi a recept? Hogyan lehet lebontani egy illiberális demokráciát? Hogyan lehet visszaállítani a jogállamot? Van ilyen receptkönyv? Mert ha van, akkor szeretném elkérni. Magyarország ebből a szempontból úttörő, hogy először került ilyen helyzetbe, és először van abban a helyzetben, hogy a saját népe azt mondta, hogy szeretné ezt meghaladni

    – jellemezte a helyzetet Ruff Bálint az Ötpontban podcastben.

    • A közjogi rendszeren átívelő jogkörök

    Az NVVH egyetlen szervezetben egyesíti a közigazgatási hatósági jogköröket (kockázatértékelés, vizsgálat, felügyelet alá vonás, bírságolás), a nyomozó-vádhatósági jogositványokat (nyomozás, vádemelés, vádképviselet), valamint a polgári jogi igényérvényesítést (keresetindítás, szerződés semmisségének megállapítása). Ezek a funkciók a magyar jogrendszerben hagyományosan különböző szervek között oszlanak meg, az NVVH azonban egy kézben összpontosítaná őket, így egy

    ügyet a kockázatelemzéstől a vizsgálaton és az esetleges büntetőeljáráson át a vagyon visszaszerzéséig végig tudna kísérni.

    Európában egyébként találhatók részleges funkcionális párhuzamok — így például az Egyesült Királyság Serious Fraud Office-a, amely a súlyos és összetett gazdasági bűnügyekben a nyomozási és vádhatósági funkciókat egy szervezeten belül kapcsolja össze, illetve az ír Criminal Assets Bureau, amely multidiszciplináris vagyon-visszaszerzési modellként adó-, rendészeti és polgári jogi eszközöket egyesít — ezek sem jelentenek teljes megfelelőit a javasolt hivatalnak. Egyikük sem koncentrálja egy kézben a közigazgatási felügyeleti, a nyomozó-vádhatósági, valamint a polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat olyan módon, hogy egy ügy teljes életútját a kockázatelemzéstől a vizsgálaton és az esetleges büntetőeljáráson át a vagyon tényleges visszaszerzéséig végigkísérhesse.

    A Hivatal hibrid jellegét a személyi állomány is tükrözi, köztisztviselők, rendvédelmi szervektől vezényelt hivatásos állományúak, NAV-tól érkező pénzügyi nyomozók és beosztott ügyészek is dolgozhatnak benne. Emellett jelentős bírságolási jogkörrel rendelkezne, az együttműködési kötelezettség megszegése esetén természetes személyekkel szemben 50 ezer forinttól 50 millió forintig, jogi személyekkel szemben pedig 500 ezer forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatna ki, akár ismételten is.

    • Korlátolt szuperügyészség

    A javaslat egyik legfontosabb újítása, hogy a büntetőeljárási törvénybe külön fejezetet iktat az NVVH-ról. Ennek alapján a „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” esetén a Hivatal saját hatáskörbe vonhatja az ügyet. Ez nem önmagában a magához vonás miatt újdonság, hiszen ilyen jogosítványa eddig is volt az ügyészségnek, a lényeg az, hogy az NVVH döntése az ügyészség általános magához vonási jogának kifejezett korlátjává válna.

    Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, kivéve, ha az NVVH határozatot hozott az ügy saját hatáskörbe vonásáról.

    – áll a T/357-es javaslat 281. §  (5) pontjában.

    Ez a megoldás az NVVH-t a kijelölt ügykörben az ügyészséggel részben párhuzamos, bizonyos helyzetekben pedig azt megelőző szereplővé teszi. A Hivatal emellett egyes, korábban tipikusan ügyészségi jogosítványokat is megkapna, például meghatározott esetekben az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.

    • Felügyeleti jogkörök

    Különösen erős eszköz a közvagyonvédelmi felügyelet, amely lehetővé teszi, hogy a Hivatal közpénzügyi elnökhelyettese már a büntetőeljárás korai szakaszában, akár vádemelés vagy a nyomozás elrendelése előtt beavatkozzon egy gazdálkodó szervezet működésébe. A felügyelő betekinthet az iratokba és könyvekbe, ellenőrizheti vagy ellenjegyzéshez kötheti a vagyoni kötelezettségvállalásokat, és kivételesen a legfőbb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó döntéseket is meghozhatja, ha ez a működőképesség fenntartásához szükséges.

    A jogintézmény a csődeljárási vagyonfelügyelethez hasonló erős beavatkozást jelent, azzal a különbséggel, hogy azt nem bíróság, hanem a Hivatal rendelné el közigazgatási hatósági határozattal. Fontos jogállami garanciális elem ugyanakkor, hogy a felügyelet fenntartását hathavonta felül kell vizsgálni, és ha a felügyelő döntését a bíróság később megsemmisíti, az állam köteles megtéríteni a ténylegesen felmerült kárt.

    • Adatvédelmi korlátozások

    A törvény lehetővé teszi, hogy a Hivatal a vizsgálat eredményessége érdekében időlegesen korlátozza az érintettek adatvédelmi jogait, például késleltesse vagy mellőzze a tájékoztatást arról, hogy adataikat kezeli. Ez akkor merülhet fel, ha az előzetes tájékoztatás veszélyeztetné a vizsgálat sikerét vagy befolyásmentes lefolytatását. A megoldás az uniós adatvédelmi szabályok alapján önmagában nem kizárt, de széles mérlegelési mozgásteret ad a Hivatalnak.

    • Erős finanszírozási garanciák

    A Hivatal a központi költségvetésben önálló fejezetet kapna, költségvetési javaslatát pedig a Kormány változtatás nélkül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. A működési és fejlesztési források főszabály szerint nem csökkenthetők az előző évi szint alá, kivéve, ha ehhez maga a Hivatal hozzájárul. Ez erős pénzügyi önállóságot biztosít, és jelentősen mérsékli annak lehetőségét, hogy a mindenkori kormány költségvetési eszközökkel gyakoroljon nyomást a szervezetre.

  • Leállt a Facebook!

    Leállt a Facebook!

    Leállt a Facebook webes felülete, a felhasználók PC-ről nem tudnak bejelentkezni, a mobilos alkalmazás azonban megfelelően működik.

    Leállt a Facebook webes felülete,a felhasználók PC-ről nem tudnak bejelentkezni, a mobilos alkalmazás azonban megfelelően működik. A Downdetector szerint az Instagram, a Messenger weboldalaival is problémák akadtak.

    Leállt a Facebook webes felülete vasárnap délelőtt. A telefonos alkalmazás megfelelően működik, akik PC-ről jelentkeznének be, azok futhatnak bele az átmeneti leállásba.

    A Downdetector szerint reggel fél 10 körül ugrott meg a bejelentések száma az oldal leállásáról. Eközben az X-en is sorra születnek a posztok arról, hogy a felhasználók nem tudnak belépni, és ez a szöveg fogadja őket:

    „A fiók pillanatnyilag nem érhető el. A fiók rendszerhiba miatt pillanatnyilag nem érhető el. Reméljük, ez rövidesen megoldódik. Kérjük, próbáld újra néhány perc múlva.”

    Szintén problémák akadtak a Messenger és az Instagram weboldalaival is.

    A Meta közösségi oldalai egy hónappal ezelőtt álltak le teljesen. A hibát akkor annyian jelentették, hogy még a bejelentőoldal is leállt.

  • Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    A minimálbér 2027-re tervezett jelentős emelése nemcsak a munkavállalók fizetését növelheti meg, hanem a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások bérköltségeit is. A munkáltatók terheinek enyhítésére 2027-ben is folytatódik a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program.

    A támogatás lényege, hogy az érintett munkáltatóknak a minimálbér emelkedésével együtt járó teljes szociális hozzájárulási adóterhet nem kell azonnal viselniük. A program keretében vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, amely kompenzálhatja a 2026-os és a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó közötti különbséget.

    A jelenlegi bérmegállapodás alapján a minimálbér 2026-ban havi bruttó 328 600 forint, 2027-ben pedig 14 százalékos emeléssel havi bruttó 374 600 forint lehet. A garantált bérminimum 2027-es összegét ugyanakkor külön megállapodásban határozhatják meg.

    Mi a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása egy vissza nem térítendő állami kompenzációs program. Elsősorban azoknak a munkáltatóknak nyújt segítséget, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, és emiatt a kötelező béremelés következtében magasabb munkáltatói közterhet kellene fizetniük.

    A támogatási program a 2025 és 2027 közötti időszakra szól. A kormányhatározat szerint 2027-ben az érintett munkáltatók a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett lényegében a 2026-os minimálbér alapján számított terhet viselik. A két összeg közötti különbséget a támogatási program kompenzálja.

    Ez nem általános szochokedvezmény minden vállalkozásnak. A támogatás csak a program feltételeinek megfelelő munkáltatók és munkavállalók után igényelhető.

    Miért vezették be a támogatást?

    A minimálbér emelése közvetlenül növeli a munkavállalók bruttó bérét, de ezzel együtt a munkáltatók teljes bérköltsége is emelkedik. A bruttó munkabér mellett a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, ezért egy nagyobb minimálbér-emelés különösen a sok alacsony keresetű dolgozót foglalkoztató kisebb vállalkozások számára jelenthet komoly többletterhet.

    A program célja, hogy:

    • mérsékelje a minimálbér-emelés munkáltatói költségét;
    • segítse a munkahelyek megőrzését;
    • csökkentse a kisebb vállalkozások hirtelen költségnövekedését;
    • támogassa a hároméves bérmegállapodás végrehajtását;
    • valamint elősegítse a bérek fokozatos emelését.

    A támogatás tehát nem közvetlenül a munkavállalónak jár. A pénzt a jogosult munkáltató igényelheti, miközben a munkavállalónak továbbra is meg kell kapnia a 2027-re meghatározott kötelező legkisebb munkabért.

    Mennyi lehet a támogatás összege 2027-ben?

    A 2027-es egy munkavállalóra jutó pontos támogatási összeget a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja hivatalosan rögzíteni. A jelenlegi bérmegállapodás és a program számítási logikája alapján azonban előzetesen megbecsülhető az összeg.

    A 2026-os minimálbér:

    328 600 forint

    A 2027-re tervezett minimálbér:

    374 600 forint

    A különbség:

    46 000 forint havonta

    Amennyiben a szociális hozzájárulási adó kulcsa 2027-ben is 13 százalék marad, a két minimálbérhez tartozó havi szochoteher különbsége:

    46 000 × 13 százalék = 5 980 forint havonta

    Ez teljes éves foglalkoztatás esetén:

    5 980 × 12 hónap = 71 760 forint évente, munkavállalónként

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben tehát a jelenlegi adatok alapján várhatóan legfeljebb körülbelül 71 760 forint lehet egy teljes évben foglalkoztatott munkavállaló után.

    Ez előzetes számítás, nem pedig hivatalosan közzétett 2027-es támogatási összeg. A tényleges támogatás függhet:

    • a 2027-es minimálbér végleges összegétől;
    • a szociális hozzájárulási adó 2027-es mértékétől;
    • a foglalkoztatás időtartamától;
    • a részmunkaidő arányától;
    • a támogatási időszak hónapjainak számától;
    • valamint a Magyar Államkincstár pályázati felhívásában szereplő részletszabályoktól.

    Összehasonlításként a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2026-ban a támogatás éves összege munkavállalónként 49 920 forint. Bérkalkulátor 2027-re

    Ki igényelheti a támogatást 2027-ben?

    A támogatásra várhatóan azok a munkáltatók lehetnek jogosultak, amelyek megfelelnek a program munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó feltételeinek.

    A korábbi szabályok alapján fontos szempont, hogy az érintett munkavállaló a meghatározott referencia-időszakban legfeljebb az akkori minimálbérnek megfelelő alapbért kapott. A 2026-os kincstári tájékoztató szerint az érintett dolgozó alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. között legalább egy időpontban legfeljebb 290 800 forint lehetett. Részmunkaidő esetén ezt az összeget a munkaidő arányában kellett figyelembe venni.

    Mivel a program egy többéves konstrukció, elképzelhető, hogy a 2027-es igénylésnél is ez a korábban meghatározott munkavállalói kör marad az alap. A pontos feltételeket azonban a következő évi pályázati felhívás alapján kell majd ellenőrizni.

    Jellemzően az alábbi feltételekre kell figyelni:

    • a munkáltatónak Magyarországon kell működnie;
    • a támogatásba bevont dolgozót szabályosan kell foglalkoztatni;
    • a munkavállaló alapbérének meg kell felelnie a program feltételeinek;
    • a foglalkoztatásnak a támogatási időszakban is fenn kell állnia;
    • a vállalkozásnak eleget kell tennie az adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek;
    • nem állhat fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok;
    • be kell tartani a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatásokra vonatkozó szabályokat.

    Részmunkaidős munkavállaló után is járhat támogatás?

    A program korábbi szabályai szerint részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után is igényelhető támogatás, de az összege a munkaidő arányában csökkenhet.

    Ha például egy munkavállalót napi négy órában foglalkoztatnak, akkor a teljes munkaidőhöz tartozó minimálbér és a támogatási összeg felével lehet számolni.

    A várható évi 71 760 forintos teljes munkaidős támogatás alapján:

    • napi 8 órás munkaviszonynál legfeljebb körülbelül 71 760 forint;
    • napi 6 órás munkaviszonynál körülbelül 53 820 forint;
    • napi 4 órás munkaviszonynál körülbelül 35 880 forint

    lehetne az éves támogatás, amennyiben a 2027-es felhívás is ezt az arányosítási módot alkalmazza.

    A tényleges összeg természetesen attól is függ, hogy a dolgozó egész évben vagy csak az év egy részében áll-e támogatásra jogosító munkaviszonyban.

    Hogyan lehet igényelni a szocho támogatást 2027-ben?

    A program korábbi éveiben az igénylés egyszerűsített elektronikus eljárásban történt a Magyar Államkincstáron keresztül.

    A 2026-os támogatást a munkáltatók 2026. március 1-jétől igényelhették. Az elektronikus kérelemhez a Kincstár felületén elérhető dokumentumokat és nyilatkozatokat kellett használni.

    A 2027-es igénylésnél várhatóan az alábbi lépésekre kell majd számítani:

    1. A vállalkozás ellenőrzi, hogy megfelel-e a pályázati feltételeknek.
    2. Azonosítja a támogatásba bevonható munkavállalókat.
    3. Összegyűjti a szükséges foglalkoztatási és béradatokat.
    4. Kitölti az elektronikus támogatási kérelmet.
    5. Csatolja a szükséges nyilatkozatokat és mellékleteket.
    6. Elektronikusan benyújtja a kérelmet.
    7. A Magyar Államkincstár elbírálja a kérelmet.
    8. Jóváhagyás esetén a támogatás kifizetése a megadott bankszámlára történik.

    A pontos kezdőnapot, határidőt és benyújtási felületet a 2027-es hivatalos tájékoztató megjelenése után lehet majd biztosan megadni.

    Milyen dokumentumokra lehet szükség?

    A korábbi pályázati dokumentáció alapján a munkáltatónak többek között szüksége lehet:

    • elektronikus támogatási kérelemre;
    • a támogatásba bevont munkavállalók adataira;
    • foglalkoztatási és béradatokra;
    • de minimis nyilatkozatra;
    • bankszámlaadatokra;
    • felhatalmazó levélre;
    • valamint a pályázati felhívásban előírt további nyilatkozatokra.

    A Magyar Államkincstár külön felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus felületen a csatolható fájlok mérete és az egy kérelemben rögzíthető munkavállalók száma korlátozott lehet. Nagyobb létszám esetén ezért több külön kérelem benyújtására is szükség lehet, ugyanakkor egy munkavállaló csak egy kérelemben szerepelhet.

    Mit jelent a de minimis támogatás?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó támogatás csekély összegű, vagyis de minimis támogatásnak minősülhet. Ez azért fontos, mert egy vállalkozás meghatározott időszak alatt csak korlátozott összegű de minimis támogatást vehet igénybe.

    A munkáltatónak ezért a kérelemben nyilatkoznia kellhet a korábban kapott csekély összegű támogatásokról. Ha a vállalkozás már elérte a rá vonatkozó keretet, a támogatás egészben vagy részben nem biztos, hogy igénybe vehető.

    A pályázat benyújtása előtt ezért célszerű összegyűjteni az előző években kapott de minimis támogatásokról szóló határozatokat és igazolásokat.

    Automatikusan jár a támogatás?

    Nem. A támogatást a munkáltatónak külön kell igényelnie. Az, hogy egy vállalkozás minimálbéren foglalkoztat dolgozókat, önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan megkapja a kompenzációt.

    A kérelem benyújtása előtt ellenőrizni kell:

    • a munkavállaló jogosultságát;
    • a referencia-időszakra vonatkozó béradatokat;
    • a foglalkoztatás időtartamát;
    • az esetleges kizáró feltételeket;
    • valamint a de minimis keret rendelkezésre állását.

    A hibás vagy hiányos adatok lassíthatják az eljárást, és akár a támogatás elutasításához is vezethetnek.

    Mekkora keret áll rendelkezésre 2027-ben?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program a kormányhatározat szerint 2025 és 2027 között működik.

    A program teljes végrehajtására legfeljebb 37,4 milliárd forintos kötelezettségvállalási keretet hagytak jóvá. A 2027-es évre a határozat 12,3 milliárd forintos felső korlátot határozott meg.

    Ez azt jelzi, hogy a támogatási rendszer 2027-ben is tervezetten rendelkezik költségvetési fedezettel. A rendelkezésre álló keret azonban nem jelenti azt, hogy minden munkáltató automatikusan jogosult a támogatásra.

    Mire figyeljenek a vállalkozások?

    A támogatás igénylése előtt érdemes már előre felkészülni. A munkáltatóknak célszerű külön listát készíteniük azokról a dolgozókról, akik megfelelhetnek a feltételeknek.

    Fontos ellenőrizni:

    • a korábbi alapbér összegét;
    • a foglalkoztatás kezdetét és fennállását;
    • a teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt;
    • a támogatási hónapok számát;
    • az adó- és járulékbevallások adatait;
    • a de minimis keret kihasználtságát;
    • valamint a munkavállalói adatok pontosságát.

    A pályázat elkészítésébe érdemes bevonni a vállalkozás könyvelőjét vagy bérszámfejtőjét, mivel a támogatás számításához és a jogosultság ellenőrzéséhez több év béradataira is szükség lehet.

    Gyakori kérdések

    Lesz szocho támogatás 2027-ben?

    Igen, a kormányhatározat alapján a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program 2027-ben is folytatódik. A pontos pályázati feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es felhívása tartalmazza majd.

    Mennyi lehet a támogatás 2027-ben?

    A jelenlegi minimálbér-összegek és 13 százalékos szochokulcs alapján a támogatás előzetesen havi 5 980 forint, teljes évre pedig 71 760 forint lehet munkavállalónként.

    Minden minimálbéres dolgozó után jár?

    Nem feltétlenül. A munkavállalónak és a munkáltatónak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

    Garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozó után is jár?

    A program alapvetően a minimálbér-emeléshez kapcsolódik. A garantált bérminimumon foglalkoztatottak jogosultságát mindig a hivatalos pályázati felhívás alapján kell ellenőrizni.

    Mikor lehet pályázni?

    A 2027-es pontos pályázati időszak még nem ismert. A 2026-os kérelmeket március 1-jétől lehetett benyújtani, de ebből nem következik automatikusan, hogy 2027-ben is ugyanez lesz a kezdőnap.

    Vissza kell fizetni a támogatást?

    A program vissza nem térítendő támogatást biztosít, ha a munkáltató megfelel a feltételeknek és szabályosan használja fel az összeget. Jogosulatlan igénybevétel esetén azonban visszafizetési kötelezettség keletkezhet.

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben is fontos segítséget jelenthet a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások számára.

    A jelenlegi bérmegállapodás szerint a minimálbér 2027-ben havi bruttó 374 600 forintra emelkedhet. A támogatási program alapján az érintett munkáltatóknak lényegében csak a 2026-os minimálbérhez kapcsolódó szochoterhet kell viselniük, a 2027-es emelésből származó különbséget pedig az állami támogatás kompenzálhatja.

    A jelenleg ismert összegek alapján ez teljes munkaidős munkavállalónként várhatóan havi 5 980 forint, éves szinten pedig 71 760 forint támogatást jelenthet. Ez azonban még előzetes számítás. A hivatalos támogatási összeget, az igénylés határidejét és a részletes jogosultsági feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja meghatározni.

    4 órás, 6 órás és 8 órás minimálbér 2027

    KATA-adózás 2027 – Mi mennyi 2027

  • Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

    Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”

    Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

    „A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.

    Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.

    Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”

    Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

    A módosítással:

    • visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
    • A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
    • Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
    • Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
    • Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
    • Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
    • Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
    • Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
    • Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.

    Megszűnik Sulyok Tamás mandátuma

    Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.

  • Alkalmi munka 2027 – egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2027

    Alkalmi munka 2027 – egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2027

    Alkalmi munka 2027 – Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma Magyarországon. Elsősorban idényjellegű, alkalmi vagy rövid időtartamú munkák esetén alkalmazzák, mivel a munkáltató számára egyszerűbb adminisztrációt és kedvezőbb közteherfizetést biztosít.

    2027-ben is várhatóan sok diák, nyugdíjas és más munkavállaló választja ezt a lehetőséget. Az alábbiakban összefoglaltuk a jelenleg ismert szabályokat, amelyek jogszabályváltozás esetén módosulhatnak. A cikket frissítjük, amint új rendelkezések jelennek meg.

    Mi az egyszerűsített foglalkoztatás?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás olyan speciális munkaviszony, amelyet elsősorban

    • alkalmi munkára,
    • mezőgazdasági idénymunkára,
    • turisztikai idénymunkára,
    • valamint filmipari statiszták foglalkoztatására lehet alkalmazni.

    A munkaviszonyt minden esetben a munkakezdés előtt be kell jelenteni a NAV felé. Ha ez elmarad, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai nem alkalmazhatók.

    Mennyi ideig lehet alkalmi munkát végezni?

    A jelenlegi szabályok alapján alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltatónál:

    • legfeljebb 5 egymást követő naptári nap,
    • egy hónapon belül legfeljebb 15 nap,
    • a munkavállaló pedig egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban, akár több munkáltatónál együttvéve.

    Hogyan történik a bejelentés?

    A munkáltató köteles a munkaviszony megkezdése előtt bejelenteni a foglalkoztatást a NAV-nál.

    Ez történhet:

    • az ONYA felületén;
    • az ÁNYK programmal;
    • a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton;
    • vagy az EFO mobilalkalmazás segítségével.

    Kell-e munkaszerződés?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minden esetben kötelező írásbeli munkaszerződés, ugyanakkor vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű írásban is rögzíteni a megállapodást. A NAV ehhez mintaszerződést is közzétett.

    Milyen közterheket kell fizetni?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik legnagyobb előnye, hogy a munkáltató fix napi közterhet fizet.

    A jelenleg hatályos szabályok szerint:

    • mezőgazdasági idénymunka: napi 2 200 Ft;
    • turisztikai idénymunka: napi 2 200 Ft;
    • alkalmi munka: napi 4 400 Ft;
    • filmipari statiszta: napi 8 700 Ft.

    A pontos összegek a minimálbér változásával módosulhatnak, ezért 2027-ben is érdemes az aktuális NAV-tájékoztatót ellenőrizni.

    Milyen jogai vannak az alkalmi munkavállalónak?

    Bár az egyszerűsített foglalkoztatás egyszerűbb szabályok szerint működik, a munkavállalót több fontos jog is megilleti.

    Ilyenek például:

    • a minimális munkabér,
    • a munkavédelmi szabályok alkalmazása,
    • a pihenőidő biztosítása,
    • valamint bizonyos esetekben a pótlékok kifizetése.

    Kiknek lehet jó választás?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás különösen előnyös lehet:

    • diákoknak;
    • nyugdíjasoknak;
    • szezonális munkát vállalóknak;
    • mezőgazdasági idénymunkásoknak;
    • turisztikai dolgozóknak;
    • illetve azoknak, akik rövid időre szeretnének legálisan munkát vállalni.

    Mire érdemes figyelni 2027-ben?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai az elmúlt években többször módosultak. Változott többek között az éves foglalkoztatási korlát, valamint a napi közteher összege is.

    Ha 2027-ben új szabályok lépnek hatályba, az oldalt a legfrissebb NAV-információk alapján frissítjük.

    Gyakori kérdések

    Be kell jelenteni az alkalmi munkát?

    Igen. A munkáltató köteles a munkakezdés előtt bejelenteni a munkaviszonyt a NAV felé.

    Mennyi ideig lehet alkalmi munkában dolgozni?

    A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb 5 egymást követő napig, havi 15 napig, a munkavállaló pedig évente összesen 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban.

    Kell-e adót fizetnie a munkavállalónak?

    Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a közterheket főszabály szerint a munkáltató fizeti fix napi összegben. Az adózási szabályok bizonyos esetekben az éves jövedelem nagyságától is függhetnek.

    Összegzés

    Az alkalmi munka és az egyszerűsített foglalkoztatás 2027-ben is gyors és rugalmas lehetőséget kínál rövid távú munkavégzésre. A legfontosabb szabályok közé tartozik a NAV felé történő előzetes bejelentés, a foglalkoztatási időkorlátok betartása és a fix napi közteher megfizetése. Mivel a jogszabályok időről időre változhatnak, érdemes mindig a legfrissebb hivatalos tájékoztatókat figyelemmel kísérni.

    Kapcsolódó: Családi adókedvezmény összeg 2027