Címke: KSH

  • KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    Megérkeztek a friss adatok, és első ránézésre kifejezetten erős számokat mutatnak a fizetések alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt. Míg a nettó átlagkereset elérte az 585 700 forintot. Ez éves összevetésben jelentős emelkedést jelent. Hiszen a bruttó bérek több mint 26, a nettó keresetek pedig közel 28 százalékkal nőttek.

    Miért nőtt meg ennyire az átlagbér?

    A számok mögött azonban fontos tényezők húzódnak meg. A bérnövekedés egyik fő oka az úgynevezett fegyverpénz kifizetése, amely a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára hathavi illetménynek megfelelő juttatást jelentett. Ez az egyszeri kifizetés jelentősen megemelte az átlagot, olyannyira, hogy önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ha ezt a hatást kiszűrjük, a bérek emelkedése már jóval visszafogottabb képet mutat, és nagyjából 8 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.

    A nettó keresetek emelkedése még ennél is látványosabb volt, amiben komoly szerepet játszottak az adókedvezmények változásai. Az elmúlt időszakban több intézkedés is életbe lépett, amelyek növelték a családoknál maradó jövedelmet. Ide tartozik a családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő különböző kedvezmények bővítése, amelyek érezhetően növelték a kézhez kapott fizetéseket.

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az átlagbér nem feltétlenül tükrözi a valós kereseti viszonyokat. A mediánérték, amely azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres, jóval alacsonyabb. A friss adatok szerint a bruttó mediánkereset 598 700 forint. Míg a nettó medián 420 200 forint volt, ami jól jelzi, hogy sokan az átlag alatt keresnek.

    Mit mutatnak a rendszeres keresetek?

    A rendszeres kereseteket vizsgálva is árnyaltabb kép rajzolódik ki. A bónuszok és egyszeri juttatások nélküli bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami mérsékeltebb, de még mindig stabil növekedést mutat az előző évhez képest. Szektoronként is vannak különbségek, de összességében elmondható, hogy a bérek emelkedése továbbra is tart, még ha a kiugró számok mögött részben egyszeri hatások állnak is.

    Összességében tehát a friss adatok alapján valóban jelentősen nőtt az átlagbér Magyarországon, ugyanakkor a teljes kép megértéséhez érdemes figyelembe venni a háttérben húzódó tényezőket is. A bérek emelkedése mellett továbbra is jól látszik, hogy a dolgozók jelentős része az átlag alatt keres, így a valós jövedelmi helyzet ennél jóval összetettebb.

    Minimálbér: Nettó-bruttó bérek, fizetések

  • Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2026 januárjában több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született Magyarországon.

    A hivatalos adatok szerint:

    • 6216 gyermek született
    • 12 061 ember hunyt el

    Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 6000 fővel csökkent a népesség, ami rendkívül magas természetes fogyásnak számít.

    Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

    Bár a januári adat különösen erős, a folyamat nem új. A hosszabb távú statisztikák is hasonló irányt mutatnak.

    Egy éves összevetésben:

    • kb. 71 820 születés történt
    • miközben 123 238 halálozás volt

    👉 Ez már éves szinten is azt jelenti, hogy jóval több a halálozás, mint a születés – vagyis a népesség folyamatosan csökken.

    Mi áll a háttérben?

    A szakértők szerint több tényező együtt okozza ezt a drámai különbséget:

    1. Alacsony születésszám

    A termékenységi ráta továbbra is messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.

    • jelenleg kb. 1,3–1,34 körül alakul
    • a fenntartható szint: 2,1

    2. Elöregedő társadalom

    Magyarországon egyre magasabb az idősek aránya, ami természetesen növeli a halálozások számát.

    3. Hosszú távú népességfogyás

    A magyar népesség már 1981 óta folyamatosan csökken

    Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

    Érdekesség, hogy a halálozások száma egyébként csökkent az előző évhez képest, mégis:

    👉 a születésszám még gyorsabban esett vissza

    Ezért alakulhatott ki az, hogy:

    • kevesebb haláleset mellett is
    • rekord közeli népességfogyás történt

    Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

    A tendencia februárban is folytatódott.

    • 5333 születés
    • 10 198 halálozás

    👉 Vagyis továbbra is közel kétszeres különbség maradt.

    Mit jelent ez a jövőre nézve?

    A számok mögött komoly gazdasági és társadalmi következmények állnak.

    A népesség csökkenése hatással van:

    • a munkaerőpiacra
    • a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára
    • az egészségügyi ellátórendszerre
    • a gazdasági növekedésre

    Minél kevesebb az aktív dolgozó és több az idős, annál nagyobb nyomás nehezedik a rendszerre.

    Egy „láthatatlan válság” zajlik

    A szakértők gyakran hangsúlyozzák:

    👉 ez nem hirtelen krízis, hanem lassú, évtizedek óta tartó folyamat

    A különbség azonban mostanra olyan mértékű lett, hogy már havi szinten is látványos.

    Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

    A legfontosabb számok egyben:

    • 2026 január: 6216 születés vs. 12 061 halálozás
    • természetes fogyás: ~5845 fő egy hónap alatt
    • éves szinten is jelentős a különbség

    👉 A trend egyértelmű:
    Magyarország népessége tovább csökken – és a különbség egyre nagyobb.

    A kérdés már csak az:
    meg lehet-e még fordítani ezt a folyamatot, vagy tartósan együtt kell élni vele?

    Hírkereső friss bulvár hírek

  • Infláció 2026: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

    Infláció 2026: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

    Idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

    Inflációs hírek, cikkek

    2025. márciushoz viszonyítva, 12 hónap alatt az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 13,3, a büféáruké 9,7, a cukorka, mézé, illetve a halkonzervé 7,9-7,9, a friss hazai és déligyümölcsé 7,5, a házon kívüli étkezésé 7,4 és a jégkrémé 6,6 százalékkal nőtt.

    A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj, vajkrémé 18,2, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3, a liszté 13,4, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.

    A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 17,8, a belföldi üdülés 8,7, a sport, múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,8-7,8 százalékkal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,2 százalékkal.

    A háztartási energiáért4,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni.

    A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 29,1, a motorkerékpárok 6,7, a használt személygépkocsik 4,4 és a szobabútorok 4,3 százalékkal többe kerültek.

    A gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágultak, a ára 3,0 százalékkal mérséklődött.

    Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek.

    KSH adatok

  • KSH: A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt Decemberben

    KSH: A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt Decemberben

    A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt, ami 8,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

    2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 9,8, a reálkereset pedig 6,3%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

    KSH gazdasági és statisztikai adatok

    A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 607 700, a nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot ért el, 9,4, illetve 10,8%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

    2025. december:

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt írja a KSH, 8,5%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál.

    A nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ez 9,8%-kal magasabb volt, mint 2024 decemberében. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

    A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 680 900, a költségvetésben 672 800, a nonprofit szektorban 734 000 forintot tett ki, 9,7 és 9,2, illetve 6,9%-kal nőtt egy év alatt írják.

    A reálkereset 6,3%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,3%-os növekedése mellett.

    A bruttó mediánkereset 607 700 forintot ért el, ami 9,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

    A nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot tett ki, ez 10,8%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.

    2025. január–december:

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 705 000 forint, a nettó átlagkeresete 486 800 forint volt.

    A bruttó átlagkereset 9,0%-kal, míg a nettó átlagkereset 9,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát.

    A keresetek alakulása

    MegnevezésBruttó átlagkeresetNettó átlagkereset
    forint/fő/hóváltozás az előző év azonos időszakához képest, %forint/fő/hóváltozás az előző év azonos időszakához képest, %
    2025. december
    Vállalkozás794 1008,7550 6009,6
    Költségvetés736 9007,3515 5009,4
    Nonprofit882 3009,8621 10011,9
    Nemzetgazdaság összesen789 2008,5548 9009,8
    Ebből:
    közfoglalkoztatottak144 2008,2109 70010,6
    nem közfoglalkoztatottak802 8008,6558 2009,9
    2025. január–december
    Vállalkozás708 1008,8488 4009,0
    Költségvetés687 2009,6474 70010,2
    Nonprofit723 80010,2504 20010,8
    Nemzetgazdaság összesen705 0009,0486 8009,4
    Ebből:
    közfoglalkoztatottak143 8008,6107 5009,2
    nem közfoglalkoztatottak716 7009,0494 7009,4
  • Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Friss adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az infláció alakulásáról. A jelentés szerint 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb inflációs értéke Magyarországon.

    Havi összevetésben is mérsékelt volt az áremelkedés: januárhoz képest mindössze 0,1 százalékkal nőtt az árszint. A szakértők szerint ebben szerepet játszott az üzemanyagok olcsóbbodása, az élelmiszerárak stabilizálódása, valamint az, hogy az év eleji átárazások a megszokottnál visszafogottabbak voltak.

    Nagy különbségek az egyes élelmiszerek árában

    Az élelmiszereknél azonban vegyes kép látható. Egyes termékek ára jelentősen emelkedett: például a sütőipari lisztesáruk több mint 12 százalékkal, a büféáruk közel 11 százalékkal, míg a friss gyümölcsök ára több mint 10 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.

    Ugyanakkor több alapvető élelmiszer látványosan olcsóbb lett. A margarin ára több mint 30 százalékkal, a húskonzerveké közel 27 százalékkal, a vaj és vajkrém ára pedig csaknem 20 százalékkal csökkent. Jelentősen olcsóbb lett a burgonya, a tej és a liszt is.

    A szolgáltatások tovább drágulnak

    Miközben egyes termékek ára csökkent, a szolgáltatásoknál továbbra is jelentős drágulás látható. Átlagosan 4,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.

    A legnagyobb áremelkedés például a színházjegyeknél és a külföldi utazásoknál volt, de a belföldi üdülések, a járműjavítás és a különböző szabadidős szolgáltatások ára is jelentősen nőtt.

    A kormány szerint az intézkedések is segítik az infláció csökkenését

    A friss adatokra reagálva a kormány hangsúlyozta: az infláció mérséklődésében szerepet játszhatnak a bevezetett intézkedések is. Ide tartozik például az élelmiszereknél alkalmazott árréskorlátozás, valamint az üzemanyagokra bevezetett védett ár, amely a benzin és a dízel árának emelkedését hivatott fékezni.

    A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi alacsony infláció nem feltétlenül tartós. A nemzetközi energiaárak alakulása, a forint árfolyama és a gazdasági környezet könnyen újra emelheti az árakat a következő hónapokban.