Címke: KSH

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!
A fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak, vagyis ismét lassuló pályára állt az infláció itthon.
- Májusban éves szinten 1,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, havi szinten stagnált az infláció
- Az élelmiszerek ára vendéglátás nélkül csökkent, több alapvető termék olcsóbb lett
- A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, legjobban a színház és belföldi üdülés ára emelkedett
Februárban tíz éve nem látott alacsony szintre, átlagosan 1,4 százalékra csökkent az infláció Magyarországon. Csakhogy a szakértők már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem tart tovább a kedvező tendencia, ugyanis újra emelkedő pályára állt a pénzromlás, amit az iráni háború miatti olajválság is fokoz. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint decemberre az 5 százalékot is meghaladhatja, éves szinten azonban 4 százalék alatt marad majd itthon a drágulás.

A KSH áprilisi adatai megerősítették az elemzői várakozásokat. Ha kis mértékben is, de elkezdődött a fogyasztói árak emelkedésének a gyorsulása. Áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.

Az elmúlt 12 hónapi inflációt jelentősen hűtötték a hatósági és önkéntesen vállalt árkorlátozások. Tavaly januárban még 5,5 százalék volt az átlagos infláció, vagyis ennyivel nőttek az árak az előző év hasonló időszakához képest, sőt, februárban tovább erősödött, 5,6 százalékra nőtt a drágulás. Ezt sikerült novemberre 3,8 százalékra csökkenteni.

Közben fontos jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Banktól. Az MNB szerint a javuló inflációs kép és a mérséklődő kockázati felárak miatt már alacsonyabb kamatszint is elég lehet az árstabilitás fenntartásához. Az economx.hu szerint jelentős részben a június 9-i inflációs adat döntheti el, hogy lesz-e újabb kamatvágás a hónap végén.

Tovább estek az élelmiszerárak

Éves alapon, vagyis 2025 májusához viszonyítva az élelmiszerek ára 0,5%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1%-kal csökkent), ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7 a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorkáé, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5%-kal emelkedett.

Ezek az élelmiszerek sokkal olcsóbbak lettek

A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6%-kal mérséklődött.

A színház és az ékszer drágult a legjobban

A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2%-kal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1%-kal. A háztartási energiáért 2 ezen belül a vezetékes gázért 7,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5%-kal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7%-kal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2%-kal drágultak.

Áprilishoz képest

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan stagnáltak májusban. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal), ezen belül a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5%-kal többe, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1%-kal mérséklődött, a távfűtésé stagnált (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2%-kal, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8%-kal többe kerültek.
2026-06-09
KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

KSH adatok, elemzések

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

„A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.
2026-05-28
KSH: indul az adatgyűjtés!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium, 2026 néven.

Az adatgyűjtés célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások nyomon követése, valamint pontos és megbízható információk biztosítása a hazai és az uniós gazdálkodók számára. Ehhez az adatszolgáltatók részvétele és a pontos adatszolgáltatása elengedhetetlen.

Miért van szükség az összeírásra?

Az adatgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban a 2018/1091/EK számú rendelet és a 2024/2914 számú végrehajtási rendelet alapján kötelező.

A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a tervezésben és döntéseik meghozatalában. Emellett a döntéshozók munkáját is támogatják, hogy az aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek.

A pontos adatszolgáltatás kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők, érdekképviseleteik, valamint a kormányzati döntéshozók a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva megbízható adatokra támaszkodva tudják meghozni döntéseiket. Ezek az adatok alapul szolgálnak a hazai és az uniós támogatáspolitika megtervezéséhez, valamint annak hatásainak értékeléséhez is.
2026-05-16
Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány
Friss inflációs adat érkezett: 2026 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez gyorsulást jelent a márciusi 1,8 százalékos inflációhoz képest, vagyis a drágulás ismét felfelé mozdult.

Mi drágult legjobban áprilisban?

A friss adatok szerint az éves inflációt főként a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése húzta felfelé.

A szolgáltatások ára éves alapon 4,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél mérsékeltebb, 1,5 százalékos éves emelkedést mértek.

A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

A mindennapi életben sokan nemcsak a bolti árakon, hanem a szolgáltatásoknál érzik a drágulást. Többe kerülhet például:
- üdülés
- színház
- sport- és múzeumi belépő
- testápolási szolgáltatás
- járműjavítás és karbantartás
A Haszon összefoglalója szerint egyes szolgáltatásoknál két számjegyű áremelkedés is látható volt éves alapon.

Áprilisi infláció
2,1%

Márciusi adat
1,8%

Legnagyobb hajtóerő
Szolgáltatások

Üzenet
Újra gyorsult a drágulás
Mit jelent ez a családoknak?

Bár a 2,1 százalékos infláció messze elmarad a korábbi évek nagyon magas drágulásától, a háztartások szempontjából így is fontos jelzés. Ha az árak hónapról hónapra tovább emelkednek, akkor a fizetések, nyugdíjak és támogatások vásárlóereje újra nyomás alá kerülhet.

Különösen érzékeny terület lehet:
- élelmiszer
- rezsi
- közlekedés
- egészségügyi kiadás
- szolgáltatások
Miért fontos ez az új kormánynak?

Az új kormány egyik első gazdasági kihívása az lehet, hogy alacsonyan tartsa az inflációt. A friss adat még nem jelez válságos helyzetet, de azt mutatja, hogy a drágulás nem tűnt el teljesen.

A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy az infláció megáll-e ezen a szinten, vagy tovább gyorsul.

A friss KSH-adat szerint áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon. Az éves drágulás 2,1 százalék, ami még kezelhető szint, de a szolgáltatások és egyes fogyasztási cikkek áremelkedése miatt sok család továbbra is érezheti a pénztárcáján a változást.
2026-05-09
Friss adatok jöttek a KSH-tól, erre sokan nem számítottak!

Alacsony bázisról ugyan, de éves és negyedéves bázison is bővült a magyar gazdaság – közölte a KSH. Bár a részletek nem ismertek, a növekedéshez leginkább a szolgáltatások járultak hozzá, de a hosszú ideje a gazdaság „kerékkötőjének” számító ipar teljesítménye is hozzájárult a bővüléshez. A költségvetési törvényben szereplő GDP-várakozást azonban aligha képes tartani a magyar gazdaság.

A nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene egyaránt 1,7 százalékkal múlta felül 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakit – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá. Az ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.

Az első negyedéves adat részletes bontása nem ismert egyelőre, azt május 2-án teszi közzé a hivatal.

Pozitív meglepetés

A tényadat pozitív meglepetés, meghaladta a várakozásunkat és a konszenzust is – közölte az adatokra reagálva az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nagy János szerint a KSH előzetes gyorskommentárjának ipar teljesítményére vonatkozó része arra utal, hogy a jövőhéten megjelenő ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Feltehetően a választások előtti jóléti intézkedések is manifesztálódhattak az első háromhavi adatokban.

„Előretekintve a mostani, második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A szerdán megjelent áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat” – összegezte az elemző.

Nagy János szerint kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága. Ugyanakkor jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége, feltehetően nagyobb volumenben inkább a jövő évtől kezdődően. Mint ismert, tavaly fél százalékkal bővült a gazdaság, a tavalyi negyedik negyedévben pedig visszafogott tempóban (0,2 százalékkal), de növekedett a GDP – 0,2 százalékkal bővült.

Túl a stagnáláson

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss GDP-adat érdemi pozitív meglepetést hozott. 2026 első negyedévében a magyar gazdaság negyedéves bázison 0,8 százalékos növekedést regisztrált. Ez megegyezik az adatra legoptimistább előrejelzést adó ING Bank előzetes várakozásával. A tavalyi év alacsony bázisát is figyelembe véve az éves bázisú index 1,7 százalékra ugrott.

Hasonlóan dinamikus év/év növekedésre legutóbb 2023 folyamán láttunk példát, de az is csak egy kiugró adat volt. A legfrissebb adatok alapján már a negyedik egymást követő negyedévben mutat növekedést a magyar gazdaság.

Virovácz Péter szerint ez arra utal, hogy az ország túljuthatott a hosszan tartó stagnálás időszakán. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben negyedéves összevetésben átlagosan 0,425 százalékos bővülést mértek. Hasonló, tartós növekedési szakaszra legutóbb 2023 második negyedéve és 2024 első negyedéve között volt példa.

Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták leginkább segíteni a teljesítményt. Ezen belül is a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volt a húzóerő. Emellett az első negyedévben az ipar is pozitívan tudott hozzájárulni az összteljesítményhez. Az ING Bank jelenlegi alapforgatókönyve – amely a geopolitikai helyzetet és az energiaárak alakulását is figyelembe veszi – 2026-ra körülbelül 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

De a legfrissebb hírek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, a konfliktus elhúzódik, ami tartósan magas energiaárakat eredményezhet. Ez éppen akkor jelentene komoly kihívást a magyar gazdaságnak, amikor az végre erőre kaphatna, így a kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Virovácz Péter szerint bárhogy is alakul a helyzet, a növekedés szerkezete várhatóan nem változik érdemben. Idén elsősorban a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, amit a költségvetési élénkítés, és a választások után átmenetileg javuló lakossági és üzleti bizalom is támogathat. Ugyanakkor például a Hormuzi-szoros esetleges tartós blokádja komoly kockázatot jelentene ezen a téren.

Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

A vártnál kedvezőbb 2026 első negyedéves magyar GDP‑adat, valamint az ezzel egy napon publikált, szintén pozitív meglepetést okozó német GDP‑számok összességében mindenképpen jó hírnek tekinthetők, és felfelé mutató kockázatot jelentenek a növekedési előrejelzésünk szempontjából – mutatott rá Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője

„Alapesetben ezen adatok alapján indokolt lenne az idei növekedési pálya felülvizsgálata és előrejelzésünk emelése is, különösen annak fényében, hogy a külső kereslet szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság teljesítménye is stabilabb képet mutat. Ugyanakkor a pozitív híreket jelenleg érdemben ellensúlyozzák a mezőgazdaságot övező lefelé mutató kockázatok. Az egyre aggasztóbb hírek az aszályhelyzetről, valamint az ebből fakadó termelési kockázatok növelik annak esélyét, hogy a mezőgazdaság 2026-ban negatív hozzájárulást adjon a GDP‑hez. Emellett az esetlegesen szükségessé váló költségvetési kiigazítások is fékezhetik a belső keresletet, ami rövid távon mérsékelheti a növekedési lendületet” – fejtett ki a szakértő.

Az MBH Bank ezen ellentétes irányú hatások miatt egyelőre kiváró álláspontot tart, így jelenleg nem változtat 2026‑ra vonatkozó 1,6 százalékos GDP‑növekedési várakozásán.

„Az EU‑források feloldásának emelkedő valószínűsége középtávon továbbra is érdemi támogató tényező lehet, azonban ennek növekedési hatása várakozásunk szerint csak 2027-től kezd érdemben megjelenni a gazdaságban. Ennek megfelelően a 2027‑re vonatkozó 3,1 százalékos növekedési előrejelzésünket sem módosítjuk a jelenlegi információk alapján” – mondták.

A leköszönő magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 4,10 százalékos növekedés prognosztizált 2026 egészére, ám menet közben kiigazították a büdzsét, amiben már 3,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az elemzői várakozások azonban jóval visszafogottabbak.

Az MNB 1,7, az Európai Bizottság 2,3, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1,9, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) 2 százalék körüli növekedést prognosztizál.
2026-04-30
500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

2026 januárjában 110 233 fő kapott több mint 500 ezer forint nyugdíjat, közel másfélszer ennyien (163 865-en) ugyanakkor kevesebb mint havi 100 ezer forintból kényszerülnek megélni – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

2026 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

KSH statisztikák és friss adatok, elemzések

A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal „Nyugdíjak és egyéb ellátások” című kiadványában.

261 ezer forint volt az átlagnyugdíj

2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.

200 ezer alatt:

2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető. 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.

A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg. (A medián az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

A következő táblázat a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát nemek és a teljes ellátás 2026. januári összege szerint mutatja. Az első sorból kiderül, hogy 95 882 nő és 67 983 férfi ellátásának összege nem érte el a 100 ezer forintot sem, az utolsó sor szerint 16 981 nő és 32 446 férfi kapott 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyugdíjat.

RSSHirek.hu hírkereső friss hírek percről percre
2026-04-22

KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

Az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. Bár sokan azt érzik, hogy az elmúlt időszak extrém drágulása mérséklődött, a mindennapi kiadások továbbra is komoly terhet jelentenek a családoknak és a nyugdíjasoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzétett adatai ezért kiemelt figyelmet kapnak, hiszen megmutatják, hogyan változnak az árak a boltokban, a szolgáltatásoknál és a háztartások rezsiköltségeiben.

A mostani adatokból ismét jól látszik: az infláció ugyan lassulhat bizonyos időszakokban, de az árak szintje továbbra is magas maradt. Ez azt jelenti, hogy sok termék és szolgáltatás ma is jóval többe kerül, mint néhány évvel ezelőtt.

KSH statisztikai adatok, elemzések, árindex

Miért ennyire fontos az infláció?

Az infláció leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mennyivel drágább az élet. Ha nő az infláció, ugyanabból a fizetésből vagy nyugdíjból kevesebb terméket lehet megvásárolni.

Ez különösen érzékenyen érinti:

a nyugdíjasokat
az alacsonyabb jövedelmű családokat
a többgyermekes háztartásokat
a hitelt fizetőket
a kisvállalkozásokat

Az infláció tehát nem csupán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet része.

Nyugdíjas fogyasztói árindex – ezért figyelik sokan

Kevesebben tudják, hogy a nyugdíjasokat érintő drágulást külön mutatóval is figyelik. Ez a nyugdíjas fogyasztói árindex, amely azt méri, hogyan változnak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árai, amelyekre az idősebb korosztály jellemzően többet költ.

Ilyenek lehetnek például:

élelmiszerek
gyógyszerek
háztartási energia
egészségügyi kiadások
helyi közlekedés

Ez azért fontos, mert a nyugdíjasok kiadásai eltérhetnek az aktív dolgozókétól. Ha például az élelmiszer és a gyógyszer drágul gyorsabban, azt az idősek sokkal erősebben érzik meg.

Élelmiszerárak: ez érinti legjobban a családokat

Az infláció egyik leglátványosabb része mindig az élelmiszerárak változása. A vásárlók ezt naponta érzékelik a boltokban, piacokon, diszkontokban.

Sokan különösen figyelik az alábbi termékek árát:

kenyér
tejtermékek
húsok
tojás
liszt
étolaj
zöldségek és gyümölcsök

Még akkor is, ha az éves infláció csökken, egy-egy termék ára továbbra is magas maradhat. Ezért érzik sokan úgy, hogy a hivatalos számok mellett a kasszánál még mindig drága az élet.

Rezsiárak: minden háztartást érint

A rezsiárak alakulása szintén kulcskérdés. A családok költségvetésében nagy tétel lehet:

villanyszámla
gázszámla
vízdíj
szemétszállítás
közös költség
távfűtés

Ha ezek az összegek emelkednek, az szinte minden háztartást érint. A nyugdíjasok számára különösen fontos, mert fix jövedelemből gazdálkodnak.

Sokan ezért próbálnak takarékoskodni energiahatékony eszközökkel, kisebb fogyasztással vagy tudatosabb használattal.

Üzemanyagárak: láncreakciót indíthatnak

Az üzemanyagárak nemcsak az autósokat érintik. Ha a benzin és a gázolaj ára nő, az sok más termék árát is felfelé tolhatja.

Miért?

Mert a szállítás drágulása megjelenhet:

bolti termékek árában
futárszolgálatok díjában
építőanyagok árában
szolgáltatások költségében

Ezért figyeli az egész gazdaság a kutak árait. Egy nagyobb üzemanyag-emelkedés akár újabb inflációs hullámot is erősíthet.

Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

A nyugdíjasok helyzete azért különleges, mert bevételük jellemzően kötöttebb, mint az aktív dolgozóké. Sokan nem tudnak pluszmunkát vállalni vagy jövedelmet növelni.

Ezért számukra különösen fontos:

a nyugdíjemelés mértéke
évközi korrekció lehetősége
1. havi nyugdíj
gyógyszerárak alakulása
élelmiszerárak változása

Ha az infláció gyorsabban nő, mint a bevételek, az életszínvonal romolhat.

Mire figyeljenek most a családok?

A következő időszakban fontos lehet figyelni:

KSH inflációs adatokat
energiaárakat
üzemanyagárakat
bolti akciókat
jegybanki döntéseket
béremeléseket és nyugdíjemeléseket

A tudatos pénzügyi tervezés most sokat számíthat.

Jöhet még újabb drágulás?

A gazdasági szakértők szerint az infláció alakulását számos tényező befolyásolja:

nemzetközi energiaárak
forint árfolyama
háborús helyzetek
szállítási költségek
belső kereslet
adóváltozások

Ezért előfordulhat, hogy bizonyos területeken tovább nőnek az árak, míg máshol mérséklődés látható.

Mit tehetnek a háztartások?

Sokan próbálnak védekezni a drágulás ellen:

tudatos bevásárlással
akciók figyelésével
fogyasztás csökkentésével
kedvezőbb szolgáltatók keresésével
tartalékképzéssel

Már kisebb megtakarítások is sokat jelenthetnek havi szinten.

Összegzés

Az infláció továbbra is meghatározza a magyar családok és a nyugdíjasok mindennapjait. A KSH friss adatai fontos kapaszkodót adnak ahhoz, hogy lássuk, merre mozdulnak az árak.

A nyugdíjas fogyasztói árindex, az élelmiszerárak, a rezsiárak és az üzemanyagárak alakulása a következő hónapokban is kulcskérdés marad. Sokak számára ez dönti el, mennyire lesz kiszámítható a családi költségvetés 2026-ban.

Hírkereső friss hírek percről percre RSS forrásból

Mutató	Trend	Mit jelent?
Fogyasztóiár-index	Csökkent	Az infláció lassulhat, az árak emelkedése mérséklődhet.
Élelmiszerárak	Stagnálnak	A bolti árak összességében kevésbé változnak, de termékenként eltérés lehet.
Benzin átlagára	Emelkedett	Drágább tankolás jöhet, ami más árakra is hatással lehet.

2026-04-20

KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

Megérkeztek a friss adatok, és első ránézésre kifejezetten erős számokat mutatnak a fizetések alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt. Míg a nettó átlagkereset elérte az 585 700 forintot. Ez éves összevetésben jelentős emelkedést jelent. Hiszen a bruttó bérek több mint 26, a nettó keresetek pedig közel 28 százalékkal nőttek.

Miért nőtt meg ennyire az átlagbér?

A számok mögött azonban fontos tényezők húzódnak meg. A bérnövekedés egyik fő oka az úgynevezett fegyverpénz kifizetése, amely a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára hathavi illetménynek megfelelő juttatást jelentett. Ez az egyszeri kifizetés jelentősen megemelte az átlagot, olyannyira, hogy önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ha ezt a hatást kiszűrjük, a bérek emelkedése már jóval visszafogottabb képet mutat, és nagyjából 8 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.

A nettó keresetek emelkedése még ennél is látványosabb volt, amiben komoly szerepet játszottak az adókedvezmények változásai. Az elmúlt időszakban több intézkedés is életbe lépett, amelyek növelték a családoknál maradó jövedelmet. Ide tartozik a családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő különböző kedvezmények bővítése, amelyek érezhetően növelték a kézhez kapott fizetéseket.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az átlagbér nem feltétlenül tükrözi a valós kereseti viszonyokat. A mediánérték, amely azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres, jóval alacsonyabb. A friss adatok szerint a bruttó mediánkereset 598 700 forint. Míg a nettó medián 420 200 forint volt, ami jól jelzi, hogy sokan az átlag alatt keresnek.

Mit mutatnak a rendszeres keresetek?

A rendszeres kereseteket vizsgálva is árnyaltabb kép rajzolódik ki. A bónuszok és egyszeri juttatások nélküli bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami mérsékeltebb, de még mindig stabil növekedést mutat az előző évhez képest. Szektoronként is vannak különbségek, de összességében elmondható, hogy a bérek emelkedése továbbra is tart, még ha a kiugró számok mögött részben egyszeri hatások állnak is.

Összességében tehát a friss adatok alapján valóban jelentősen nőtt az átlagbér Magyarországon, ugyanakkor a teljes kép megértéséhez érdemes figyelembe venni a háttérben húzódó tényezőket is. A bérek emelkedése mellett továbbra is jól látszik, hogy a dolgozók jelentős része az átlag alatt keres, így a valós jövedelmi helyzet ennél jóval összetettebb.

Minimálbér: Nettó-bruttó bérek, fizetések
2026-04-17
Sokkoló adat jött a KSH-tól:
Sokkoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2026 januárjában több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született Magyarországon.

A hivatalos adatok szerint:
- 6216 gyermek született
- 12 061 ember hunyt el
Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 6000 fővel csökkent a népesség, ami rendkívül magas természetes fogyásnak számít.

Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

Bár a januári adat különösen erős, a folyamat nem új. A hosszabb távú statisztikák is hasonló irányt mutatnak.

Egy éves összevetésben:
- kb. 71 820 születés történt
- miközben 123 238 halálozás volt
👉 Ez már éves szinten is azt jelenti, hogy jóval több a halálozás, mint a születés – vagyis a népesség folyamatosan csökken.

Mi áll a háttérben?

A szakértők szerint több tényező együtt okozza ezt a drámai különbséget:

1. Alacsony születésszám

A termékenységi ráta továbbra is messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.
- jelenleg kb. 1,3–1,34 körül alakul
- a fenntartható szint: 2,1
2. Elöregedő társadalom

Magyarországon egyre magasabb az idősek aránya, ami természetesen növeli a halálozások számát.

3. Hosszú távú népességfogyás

A magyar népesség már 1981 óta folyamatosan csökken

Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

Érdekesség, hogy a halálozások száma egyébként csökkent az előző évhez képest, mégis:

👉 a születésszám még gyorsabban esett vissza

Ezért alakulhatott ki az, hogy:
- kevesebb haláleset mellett is
- rekord közeli népességfogyás történt
Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

A tendencia februárban is folytatódott.
- 5333 születés
- 10 198 halálozás
👉 Vagyis továbbra is közel kétszeres különbség maradt.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A számok mögött komoly gazdasági és társadalmi következmények állnak.

A népesség csökkenése hatással van:
- a munkaerőpiacra
- a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára
- az egészségügyi ellátórendszerre
- a gazdasági növekedésre
Minél kevesebb az aktív dolgozó és több az idős, annál nagyobb nyomás nehezedik a rendszerre.

Egy „láthatatlan válság” zajlik

A szakértők gyakran hangsúlyozzák:

👉 ez nem hirtelen krízis, hanem lassú, évtizedek óta tartó folyamat

A különbség azonban mostanra olyan mértékű lett, hogy már havi szinten is látványos.

Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

A legfontosabb számok egyben:
- 2026 január: 6216 születés vs. 12 061 halálozás
- természetes fogyás: ~5845 fő egy hónap alatt
- éves szinten is jelentős a különbség
👉 A trend egyértelmű:
Magyarország népessége tovább csökken – és a különbség egyre nagyobb.

A kérdés már csak az:
meg lehet-e még fordítani ezt a folyamatot, vagy tartósan együtt kell élni vele?

Hírkereső friss bulvár hírek
2026-04-11
Infláció 2026: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

Idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Inflációs hírek, cikkek

2025. márciushoz viszonyítva, 12 hónap alatt az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 13,3, a büféáruké 9,7, a cukorka, mézé, illetve a halkonzervé 7,9-7,9, a friss hazai és déligyümölcsé 7,5, a házon kívüli étkezésé 7,4 és a jégkrémé 6,6 százalékkal nőtt.

A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj, vajkrémé 18,2, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3, a liszté 13,4, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 17,8, a belföldi üdülés 8,7, a sport, múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,8-7,8 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,2 százalékkal.

A háztartási energiáért4,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 29,1, a motorkerékpárok 6,7, a használt személygépkocsik 4,4 és a szobabútorok 4,3 százalékkal többe kerültek.

A gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágultak, a ára 3,0 százalékkal mérséklődött.

Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek.

KSH adatok
2026-04-09

Címke: KSH

Tovább estek az élelmiszerárak

Ezek az élelmiszerek sokkal olcsóbbak lettek

A színház és az ékszer drágult a legjobban

Áprilishoz képest

Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

Miért van szükség az összeírásra?

Mi drágult legjobban áprilisban?

A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

Mit jelent ez a családoknak?

Miért fontos ez az új kormánynak?

Pozitív meglepetés

Túl a stagnáláson

Még korai felülvizsgálni a növekedési pályát

200 ezer alatt:

Miért ennyire fontos az infláció?

Nyugdíjas fogyasztói árindex – ezért figyelik sokan

Élelmiszerárak: ez érinti legjobban a családokat

Rezsiárak: minden háztartást érint

Üzemanyagárak: láncreakciót indíthatnak

Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

Mire figyeljenek most a családok?

Jöhet még újabb drágulás?

Mit tehetnek a háztartások?

Összegzés

Mit mutatnak a rendszeres keresetek?

Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

Mi áll a háttérben?

1. Alacsony születésszám

2. Elöregedő társadalom

3. Hosszú távú népességfogyás

Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Egy „láthatatlan válság” zajlik

Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

Idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.