Címke: KSH

  • 500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    500 ezer forint feletti nyugdíj jön sokaknak!

    2026 januárjában 110 233 fő kapott több mint 500 ezer forint nyugdíjat, közel másfélszer ennyien (163 865-en) ugyanakkor kevesebb mint havi 100 ezer forintból kényszerülnek megélni – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

    2026 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

    KSH statisztikák és friss adatok, elemzések

    A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett – olvasható a statisztikai hivatal „Nyugdíjak és egyéb ellátások” című kiadványában.

    261 ezer forint volt az átlagnyugdíj

    2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.

    200 ezer alatt:


    2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították. A januári emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető. 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

    A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.

    A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg. (A medián az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

    A következő táblázat a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők számát nemek és a teljes ellátás 2026. januári összege szerint mutatja. Az első sorból kiderül, hogy 95 882 nő és 67 983 férfi ellátásának összege nem érte el a 100 ezer forintot sem, az utolsó sor szerint 16 981 nő és 32 446 férfi kapott 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyugdíjat.

  • KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    Az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. Bár sokan azt érzik, hogy az elmúlt időszak extrém drágulása mérséklődött, a mindennapi kiadások továbbra is komoly terhet jelentenek a családoknak és a nyugdíjasoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzétett adatai ezért kiemelt figyelmet kapnak, hiszen megmutatják, hogyan változnak az árak a boltokban, a szolgáltatásoknál és a háztartások rezsiköltségeiben.

    A mostani adatokból ismét jól látszik: az infláció ugyan lassulhat bizonyos időszakokban, de az árak szintje továbbra is magas maradt. Ez azt jelenti, hogy sok termék és szolgáltatás ma is jóval többe kerül, mint néhány évvel ezelőtt.

    KSH statisztikai adatok, elemzések, árindex

    Miért ennyire fontos az infláció?

    Az infláció leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mennyivel drágább az élet. Ha nő az infláció, ugyanabból a fizetésből vagy nyugdíjból kevesebb terméket lehet megvásárolni.

    Ez különösen érzékenyen érinti:

    • a nyugdíjasokat
    • az alacsonyabb jövedelmű családokat
    • a többgyermekes háztartásokat
    • a hitelt fizetőket
    • a kisvállalkozásokat

    Az infláció tehát nem csupán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet része.

    Nyugdíjas fogyasztói árindex – ezért figyelik sokan

    Kevesebben tudják, hogy a nyugdíjasokat érintő drágulást külön mutatóval is figyelik. Ez a nyugdíjas fogyasztói árindex, amely azt méri, hogyan változnak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árai, amelyekre az idősebb korosztály jellemzően többet költ.

    Ilyenek lehetnek például:

    • élelmiszerek
    • gyógyszerek
    • háztartási energia
    • egészségügyi kiadások
    • helyi közlekedés

    Ez azért fontos, mert a nyugdíjasok kiadásai eltérhetnek az aktív dolgozókétól. Ha például az élelmiszer és a gyógyszer drágul gyorsabban, azt az idősek sokkal erősebben érzik meg.

    Élelmiszerárak: ez érinti legjobban a családokat

    Az infláció egyik leglátványosabb része mindig az élelmiszerárak változása. A vásárlók ezt naponta érzékelik a boltokban, piacokon, diszkontokban.

    Sokan különösen figyelik az alábbi termékek árát:

    • kenyér
    • tejtermékek
    • húsok
    • tojás
    • liszt
    • étolaj
    • zöldségek és gyümölcsök

    Még akkor is, ha az éves infláció csökken, egy-egy termék ára továbbra is magas maradhat. Ezért érzik sokan úgy, hogy a hivatalos számok mellett a kasszánál még mindig drága az élet.

    Rezsiárak: minden háztartást érint

    A rezsiárak alakulása szintén kulcskérdés. A családok költségvetésében nagy tétel lehet:

    • villanyszámla
    • gázszámla
    • vízdíj
    • szemétszállítás
    • közös költség
    • távfűtés

    Ha ezek az összegek emelkednek, az szinte minden háztartást érint. A nyugdíjasok számára különösen fontos, mert fix jövedelemből gazdálkodnak.

    Sokan ezért próbálnak takarékoskodni energiahatékony eszközökkel, kisebb fogyasztással vagy tudatosabb használattal.

    Üzemanyagárak: láncreakciót indíthatnak

    Az üzemanyagárak nemcsak az autósokat érintik. Ha a benzin és a gázolaj ára nő, az sok más termék árát is felfelé tolhatja.

    Miért?

    Mert a szállítás drágulása megjelenhet:

    • bolti termékek árában
    • futárszolgálatok díjában
    • építőanyagok árában
    • szolgáltatások költségében

    Ezért figyeli az egész gazdaság a kutak árait. Egy nagyobb üzemanyag-emelkedés akár újabb inflációs hullámot is erősíthet.

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

    A nyugdíjasok helyzete azért különleges, mert bevételük jellemzően kötöttebb, mint az aktív dolgozóké. Sokan nem tudnak pluszmunkát vállalni vagy jövedelmet növelni.

    Ezért számukra különösen fontos:

    • a nyugdíjemelés mértéke
    • évközi korrekció lehetősége
      1. havi nyugdíj
    • gyógyszerárak alakulása
    • élelmiszerárak változása

    Ha az infláció gyorsabban nő, mint a bevételek, az életszínvonal romolhat.

    Mire figyeljenek most a családok?

    A következő időszakban fontos lehet figyelni:

    • KSH inflációs adatokat
    • energiaárakat
    • üzemanyagárakat
    • bolti akciókat
    • jegybanki döntéseket
    • béremeléseket és nyugdíjemeléseket

    A tudatos pénzügyi tervezés most sokat számíthat.

    Jöhet még újabb drágulás?

    A gazdasági szakértők szerint az infláció alakulását számos tényező befolyásolja:

    • nemzetközi energiaárak
    • forint árfolyama
    • háborús helyzetek
    • szállítási költségek
    • belső kereslet
    • adóváltozások

    Ezért előfordulhat, hogy bizonyos területeken tovább nőnek az árak, míg máshol mérséklődés látható.

    Mit tehetnek a háztartások?

    Sokan próbálnak védekezni a drágulás ellen:

    • tudatos bevásárlással
    • akciók figyelésével
    • fogyasztás csökkentésével
    • kedvezőbb szolgáltatók keresésével
    • tartalékképzéssel

    Már kisebb megtakarítások is sokat jelenthetnek havi szinten.

    Összegzés

    Az infláció továbbra is meghatározza a magyar családok és a nyugdíjasok mindennapjait. A KSH friss adatai fontos kapaszkodót adnak ahhoz, hogy lássuk, merre mozdulnak az árak.

    A nyugdíjas fogyasztói árindex, az élelmiszerárak, a rezsiárak és az üzemanyagárak alakulása a következő hónapokban is kulcskérdés marad. Sokak számára ez dönti el, mennyire lesz kiszámítható a családi költségvetés 2026-ban.

    Hírkereső friss hírek percről percre RSS forrásból

    Mutató Trend Mit jelent?
    Fogyasztóiár-index Csökkent Az infláció lassulhat, az árak emelkedése mérséklődhet.
    Élelmiszerárak Stagnálnak A bolti árak összességében kevésbé változnak, de termékenként eltérés lehet.
    Benzin átlagára Emelkedett Drágább tankolás jöhet, ami más árakra is hatással lehet.
  • KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    Megérkeztek a friss adatok, és első ránézésre kifejezetten erős számokat mutatnak a fizetések alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt. Míg a nettó átlagkereset elérte az 585 700 forintot. Ez éves összevetésben jelentős emelkedést jelent. Hiszen a bruttó bérek több mint 26, a nettó keresetek pedig közel 28 százalékkal nőttek.

    Miért nőtt meg ennyire az átlagbér?

    A számok mögött azonban fontos tényezők húzódnak meg. A bérnövekedés egyik fő oka az úgynevezett fegyverpénz kifizetése, amely a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára hathavi illetménynek megfelelő juttatást jelentett. Ez az egyszeri kifizetés jelentősen megemelte az átlagot, olyannyira, hogy önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ha ezt a hatást kiszűrjük, a bérek emelkedése már jóval visszafogottabb képet mutat, és nagyjából 8 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.

    A nettó keresetek emelkedése még ennél is látványosabb volt, amiben komoly szerepet játszottak az adókedvezmények változásai. Az elmúlt időszakban több intézkedés is életbe lépett, amelyek növelték a családoknál maradó jövedelmet. Ide tartozik a családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő különböző kedvezmények bővítése, amelyek érezhetően növelték a kézhez kapott fizetéseket.

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az átlagbér nem feltétlenül tükrözi a valós kereseti viszonyokat. A mediánérték, amely azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres, jóval alacsonyabb. A friss adatok szerint a bruttó mediánkereset 598 700 forint. Míg a nettó medián 420 200 forint volt, ami jól jelzi, hogy sokan az átlag alatt keresnek.

    Mit mutatnak a rendszeres keresetek?

    A rendszeres kereseteket vizsgálva is árnyaltabb kép rajzolódik ki. A bónuszok és egyszeri juttatások nélküli bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami mérsékeltebb, de még mindig stabil növekedést mutat az előző évhez képest. Szektoronként is vannak különbségek, de összességében elmondható, hogy a bérek emelkedése továbbra is tart, még ha a kiugró számok mögött részben egyszeri hatások állnak is.

    Összességében tehát a friss adatok alapján valóban jelentősen nőtt az átlagbér Magyarországon, ugyanakkor a teljes kép megértéséhez érdemes figyelembe venni a háttérben húzódó tényezőket is. A bérek emelkedése mellett továbbra is jól látszik, hogy a dolgozók jelentős része az átlag alatt keres, így a valós jövedelmi helyzet ennél jóval összetettebb.

    Minimálbér: Nettó-bruttó bérek, fizetések

  • Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adat jött a KSH-tól:

    Sokkoló adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2026 januárjában több mint kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született Magyarországon.

    A hivatalos adatok szerint:

    • 6216 gyermek született
    • 12 061 ember hunyt el

    Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 6000 fővel csökkent a népesség, ami rendkívül magas természetes fogyásnak számít.


    Nem egyszeri jelenség – tartós trend látszik

    Bár a januári adat különösen erős, a folyamat nem új. A hosszabb távú statisztikák is hasonló irányt mutatnak.

    Egy éves összevetésben:

    • kb. 71 820 születés történt
    • miközben 123 238 halálozás volt

    👉 Ez már éves szinten is azt jelenti, hogy jóval több a halálozás, mint a születés – vagyis a népesség folyamatosan csökken.


    Mi áll a háttérben?

    A szakértők szerint több tényező együtt okozza ezt a drámai különbséget:

    1. Alacsony születésszám

    A termékenységi ráta továbbra is messze elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől.

    • jelenleg kb. 1,3–1,34 körül alakul
    • a fenntartható szint: 2,1

    2. Elöregedő társadalom

    Magyarországon egyre magasabb az idősek aránya, ami természetesen növeli a halálozások számát.

    3. Hosszú távú népességfogyás

    A magyar népesség már 1981 óta folyamatosan csökken


    Még úgy is durva a különbség, hogy kevesebben haltak meg

    Érdekesség, hogy a halálozások száma egyébként csökkent az előző évhez képest, mégis:

    👉 a születésszám még gyorsabban esett vissza

    Ezért alakulhatott ki az, hogy:

    • kevesebb haláleset mellett is
    • rekord közeli népességfogyás történt

    Minden hónap számít: február sem hozott fordulatot

    A tendencia februárban is folytatódott.

    • 5333 születés
    • 10 198 halálozás

    👉 Vagyis továbbra is közel kétszeres különbség maradt.


    Mit jelent ez a jövőre nézve?

    A számok mögött komoly gazdasági és társadalmi következmények állnak.

    A népesség csökkenése hatással van:

    • a munkaerőpiacra
    • a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára
    • az egészségügyi ellátórendszerre
    • a gazdasági növekedésre

    Minél kevesebb az aktív dolgozó és több az idős, annál nagyobb nyomás nehezedik a rendszerre.


    Egy „láthatatlan válság” zajlik

    A szakértők gyakran hangsúlyozzák:

    👉 ez nem hirtelen krízis, hanem lassú, évtizedek óta tartó folyamat

    A különbség azonban mostanra olyan mértékű lett, hogy már havi szinten is látványos.


    Összegzés: egyre gyorsul a fogyás

    A legfontosabb számok egyben:

    • 2026 január: 6216 születés vs. 12 061 halálozás
    • természetes fogyás: ~5845 fő egy hónap alatt
    • éves szinten is jelentős a különbség

    👉 A trend egyértelmű:
    Magyarország népessége tovább csökken – és a különbség egyre nagyobb.

    A kérdés már csak az:
    meg lehet-e még fordítani ezt a folyamatot, vagy tartósan együtt kell élni vele?

    Hírkereső friss bulvár hírek

  • Infláció 2026: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

    Infláció 2026: a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat

    Idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

    Inflációs hírek, cikkek

    2025. márciushoz viszonyítva, 12 hónap alatt az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 13,3, a büféáruké 9,7, a cukorka, mézé, illetve a halkonzervé 7,9-7,9, a friss hazai és déligyümölcsé 7,5, a házon kívüli étkezésé 7,4 és a jégkrémé 6,6 százalékkal nőtt.

    A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1, a margariné 24,9, a burgonyáé 18,5, a sertészsiradéké 18,4, a vaj, vajkrémé 18,2, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3, a liszté 13,4, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.

    A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8, a külföldi üdülés 17,8, a belföldi üdülés 8,7, a sport, múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,8-7,8 százalékkal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,2 százalékkal.

    A háztartási energiáért4,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,9, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni.

    A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 29,1, a motorkerékpárok 6,7, a használt személygépkocsik 4,4 és a szobabútorok 4,3 százalékkal többe kerültek.

    A gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágultak, a ára 3,0 százalékkal mérséklődött.

    Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek.

    KSH adatok

  • KSH: A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt Decemberben

    KSH: A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt Decemberben

    A bruttó átlagkereset 789 200 forint volt, ami 8,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit

    2025 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 9,8, a reálkereset pedig 6,3%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

    KSH gazdasági és statisztikai adatok

    A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 607 700, a nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot ért el, 9,4, illetve 10,8%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

    2025. december:

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200 forint volt írja a KSH, 8,5%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál.

    nettó átlagkereset 548 900 forintot ért el, ez 9,8%-kal magasabb volt, mint 2024 decemberében. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

    rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 683 400 forint volt, ami 9,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 680 900, a költségvetésben 672 800, a nonprofit szektorban 734 000 forintot tett ki, 9,7 és 9,2, illetve 6,9%-kal nőtt egy év alatt írják.

    reálkereset 6,3%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,3%-os növekedése mellett.

    bruttó mediánkereset 607 700 forintot ért el, ami 9,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

    nettó kereset mediánértéke 427 500 forintot tett ki, ez 10,8%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket.

    2025. január–december:

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 705 000 forint, a nettó átlagkeresete 486 800 forint volt.

    bruttó átlagkereset 9,0%-kal, míg a nettó átlagkereset 9,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát.

    A keresetek alakulása

    MegnevezésBruttó átlagkeresetNettó átlagkereset
    forint/fő/hóváltozás az előző év azonos időszakához képest, %forint/fő/hóváltozás az előző év azonos időszakához képest, %
    2025. december
    Vállalkozás794 1008,7550 6009,6
    Költségvetés736 9007,3515 5009,4
    Nonprofit882 3009,8621 10011,9
    Nemzetgazdaság összesen789 2008,5548 9009,8
    Ebből:
    közfoglalkoztatottak144 2008,2109 70010,6
    nem közfoglalkoztatottak802 8008,6558 2009,9
    2025. január–december
    Vállalkozás708 1008,8488 4009,0
    Költségvetés687 2009,6474 70010,2
    Nonprofit723 80010,2504 20010,8
    Nemzetgazdaság összesen705 0009,0486 8009,4
    Ebből:
    közfoglalkoztatottak143 8008,6107 5009,2
    nem közfoglalkoztatottak716 7009,0494 7009,4
  • Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Meglepő inflációs adat érkezett Magyarországról

    Friss adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az infláció alakulásáról. A jelentés szerint 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb inflációs értéke Magyarországon.

    Havi összevetésben is mérsékelt volt az áremelkedés: januárhoz képest mindössze 0,1 százalékkal nőtt az árszint. A szakértők szerint ebben szerepet játszott az üzemanyagok olcsóbbodása, az élelmiszerárak stabilizálódása, valamint az, hogy az év eleji átárazások a megszokottnál visszafogottabbak voltak.

    Nagy különbségek az egyes élelmiszerek árában

    Az élelmiszereknél azonban vegyes kép látható. Egyes termékek ára jelentősen emelkedett: például a sütőipari lisztesáruk több mint 12 százalékkal, a büféáruk közel 11 százalékkal, míg a friss gyümölcsök ára több mint 10 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.

    Ugyanakkor több alapvető élelmiszer látványosan olcsóbb lett. A margarin ára több mint 30 százalékkal, a húskonzerveké közel 27 százalékkal, a vaj és vajkrém ára pedig csaknem 20 százalékkal csökkent. Jelentősen olcsóbb lett a burgonya, a tej és a liszt is.

    A szolgáltatások tovább drágulnak

    Miközben egyes termékek ára csökkent, a szolgáltatásoknál továbbra is jelentős drágulás látható. Átlagosan 4,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban.

    A legnagyobb áremelkedés például a színházjegyeknél és a külföldi utazásoknál volt, de a belföldi üdülések, a járműjavítás és a különböző szabadidős szolgáltatások ára is jelentősen nőtt.

    A kormány szerint az intézkedések is segítik az infláció csökkenését

    A friss adatokra reagálva a kormány hangsúlyozta: az infláció mérséklődésében szerepet játszhatnak a bevezetett intézkedések is. Ide tartozik például az élelmiszereknél alkalmazott árréskorlátozás, valamint az üzemanyagokra bevezetett védett ár, amely a benzin és a dízel árának emelkedését hivatott fékezni.

    A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi alacsony infláció nem feltétlenül tartós. A nemzetközi energiaárak alakulása, a forint árfolyama és a gazdasági környezet könnyen újra emelheti az árakat a következő hónapokban.