Címke: Levonás

  • Munkavállalók figyelem: megváltoztak a levonási szabályok – ennyit vehetnek le a fizetésedből

    Munkavállalók figyelem: megváltoztak a levonási szabályok – ennyit vehetnek le a fizetésedből

    Sok munkavállaló számára meglepő lehet, amikor a fizetéséből különböző összegeket vonnak le. A levonások mögött azonban pontos jogszabályi szabályok állnak, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetben és mennyit lehet levonni a munkabérből.

    A bérekből történő levonás leggyakrabban tartozások, végrehajtás vagy egyéb kötelezettségek miatt történik. A szabályok azonban azt is kimondják, hogy a munkavállaló megélhetését védeni kell, ezért a levonások mértékét törvény korlátozza.

    Hírkereső friss rss hírek, cikkek

    Mikor lehet levonni a fizetésből?

    A munkabérből csak meghatározott esetekben lehet pénzt levonni. Ilyen lehet például:

    • bírósági vagy hatósági végrehajtás
    • tartozás miatti letiltás
    • gyermektartásdíj
    • jogszabály alapján kötelező levonások
    • a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás

    A leggyakoribb eset a végrehajtási letiltás, amikor egy tartozás miatt a munkáltató köteles levonni egy meghatározott összeget a dolgozó fizetéséből a minimálbérből.

    Mennyi pénzt vonhatnak le a fizetésből?

    A jogszabályok szerint általában a nettó munkabér legfeljebb 33 százaléka vonható le. Ez az alapértelmezett szabály a legtöbb tartozás esetében.

    Bizonyos esetekben azonban a levonás mértéke magasabb is lehet.

    Ilyen például:

    • gyermektartásdíj
    • több tartozás egyidejű fennállása
    • egyes speciális követelések

    Ezekben az esetekben a levonás elérheti a nettó fizetés 50 százalékát is.

    Van egy fontos korlát is

    A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a munkavállalónak minden esetben maradnia kell egy úgynevezett védett jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy a levonások után sem csökkenhet a fizetés egy bizonyos minimum alá.

    Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a levonások ellenére is képes legyen fedezni a legalapvetőbb megélhetési költségeit.

    Több tartozás esetén bonyolultabb lehet a helyzet

    Ha valakinek több tartozása van, akkor a levonások sorrendje is számít. A jogszabály meghatározza, hogy mely követelések élveznek elsőbbséget.

    Az első helyen általában a gyermektartásdíj áll, ezt követik az egyéb tartozások, például banki vagy egyéb pénzügyi követelések.

    A munkáltató ilyen esetben köteles a törvényben meghatározott sorrend szerint teljesíteni a levonásokat.

    A munkáltató sem vonhat le bármit

    Fontos tudni, hogy a munkáltató nem dönthet szabadon arról, hogy levon-e pénzt a fizetésből. A levonásoknak minden esetben jogszerű alapja kell legyen.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • vagy törvény írja elő a levonást
    • vagy hatósági döntés áll mögötte
    • vagy a munkavállaló írásban hozzájárult

    Ha ezek közül egyik feltétel sem teljesül, a munkáltató nem vonhat le pénzt a dolgozó béréből.

    Sok munkavállaló nincs tisztában a jogaival

    A szakértők szerint sok dolgozó nincs teljesen tisztában azzal, hogy pontosan mennyi pénzt lehet levonni a fizetéséből, és milyen jogai vannak ilyen helyzetben.

    Pedig a szabályok egyértelműen védik a munkavállalókat: a levonások mértéke korlátozott, és minden esetben maradnia kell egy minimális összegnek a megélhetésre.

    Éppen ezért érdemes minden munkavállalónak utánanézni a részleteknek, különösen akkor, ha végrehajtás vagy egyéb letiltás érinti a fizetését.

    Érdemes ellenőrizni a fizetési papírt

    Ha valaki úgy érzi, hogy túl magas összeget vontak le a fizetéséből, érdemes alaposan átnézni a bérpapírt és szükség esetén rákérdezni a munkáltatónál.

    Sok esetben a félreértések abból adódnak, hogy a munkavállalók nem ismerik pontosan a levonások szabályait.

    A lényeg azonban egyértelmű: a törvény meghatározza, hogy mennyit lehet levonni a fizetésből, és a munkavállalók védelme érdekében szigorú korlátok érvényesek.

    A munkabérből történő levonásnálazt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000,-forintot.