Címke: Magyar Péter

Feljelentik Magyar Pétert

Az ügyvéd szerint Magyar Péter alaptalanul hozta őt összefüggésbe K. Endre kegyelmi ügyével, ezért büntetőjogi és polgári peres eljárást is kezdeményez vele szemben. Magyar Péter már csak egy jellel reagált.

Miután Magyar Péter Gaudi-Nagy Tamás ügyvédről azt állította, hogy ő írta meg K. Endre kegyelmi kérvényét, a Sándor-palota által az ügyben közzétett dokumentumokat követően Gaudi-Nagy közleményt adott ki.

Az ügyvéd szerint Magyar Péter május 19-én kedden sajtótájékoztatóján „a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott″, melynek során őt valótlanul jelölték meg a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként.

A sajtótájékoztatót követően Gaudi-Nagy elmondása szerint, mint egyéni ügyvéd, védőként járt el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban is. „A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében″ – hangsúlyozta.

Az ügyvéd szerint azonban ennek ellenére sem állt le Magyar Péter azzal, hogy „személyes céljaiból″ visszaéljen a hivatali helyzetével. Május 20-án a kormányfőt arra emlékeztette, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved″.

Arra is rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett iratok egyike sem tartalmazza az ő nevét, és semmilyen rá vonatkozó utalás nem található bennük. Emellett arra is emlékeztetett, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is kiállt mellette.

Mindezek alapján szerinte egyértelmű, hogy Magyar Péter „jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt″. Ezért büntető- és polgári jogi eljárást kezdeményez.
2026-05-24
Szorul a hurok Novák Katalin volt Köztársasági elnök körül!
Magyar Péter gondoskodik róla, hogy a kegyelni ügy nem csituljon el, és ezt várjuk el tőle mi választópolgárok! Derüljön ki mi az igazság!

A köztársasági elnök hivatala péntek reggel nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy náluk lévő iratait, de ezekből sem állapítható meg a Kónya Endrének megadott kegyelem indoka.

Az viszont kiderült, hogy már itt, a Sándor-palotában több ponton is eltértek a rendes ügymenettől, így szokatlan módon mindkét, a pozitív és a negatív döntési változatot is elkészítették. Csakhogy még az államfő saját, kegyelmi ügyekért felelős igazgatósága is – akárcsak Varga Judit igazságügyi miniszterként – azt javasolta, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet. Novák Katalin mégis a kegyelemről szóló határozatot írta alá, amit egyből vittek is ellenjegyzésre, megkerülve a szervezeti utat írta a Hvg.hu.

A Sándor-palota „a felfokozott közérdeklődésre tekintettel” péntek reggel közzétette a kegyelmi ügy birtokukban lévő dokumentumait. Összesen tizenegy linket osztottak meg, köztük
- egy 2023. március 9-i feljegyzést a Hunnia-perben született ítéletről, valamint a pápai felhívásra, illetve pápai látogatáshoz kapcsolódóan gyakorolt egyéni kegyelemről;
- egy 2023. április 3-i feljegyzést a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról;
- az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapját.
A nyilvánosságra hozás után szinte azonnal elérhetetlenné váltak egy időre az anyagok, vélhetően a túlterheltség miatt.

Kónya Endre ügyében eltértek a gyakorlattól

Az államfő hivatala készített egy összefoglalót, ebben rögtön azt emelik ki: Ferenc pápa hívta fel a világ államfőit a kegyelem gyakorlására, Novák Katalin pedig e miatt a felhívás miatt döntött úgy, hogy „több személy számára kíván egyszerre” kegyelmet adni.

A kegyelmi ügyek előkészítéséért az államfő hivatalában az Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság felelt, amelyet a szervezeti szabályok alapján közvetlenül Novák Katalin kabinetfőnöke irányított.

Ez az igazgatóság készítette el a döntés-előkészítő anyagokat az államfő számára, minden egyes kegyelmi ügyet ismertettek, ahogy azt is, hogy az igazságügyi miniszter támogatta vagy „elutasításra javasolta” azokat. Ezeket az Igazgatóság vezetője írta alá, de az anyagot jóvá kellett hagynia a kabinetfőnöknek is.

„A gyakorlattól eltérően” kidolgozták a támogatást és az elutasítást is

A Novák Katalinhoz került felterjesztő feljegyzést „a köztársasági elnök kabinetfőnöke olyan tartalommal hagyta jóvá”, amelyben Kónya Endre ügyében „a bevett gyakorlattól eltérően” kétféle „döntési változatot” is tartalmazott. Vagyis ezek szerint szokatlan módon szerepelt benne egy elutasító és egy kegyelem megadására vonatkozó verzió is.

Viszont azt is kiemelik:

A két döntési változat azzal került az államfő elé, hogy – Varga Judit előterjesztésével egyező módon – Kónya Endre kegyelmi kérelmének elutasítását javasolták.

Ennek alátámasztására is minden információt belevettek az anyagba, így kifejezetten azt is, hogy nincs olyan körülmény, amely indokolná a pozitív döntést. Vagyis szerepelt a Novák elé kerülő, összeállított dokumentumokban, hogy Kónya már reintegrációs őrizetben, otthon van, nem börtönben, közel a nyugdíjkorhatárhoz, vagyis a munkába állása miatt sem javasolt a mentesítése. A lényeg egyértelműen az volt, hogy a kirótt büntetésen túlmenő hátrány az esetében nincs, a bűnösségéről döntő ítélet kvázi felülvizsgálata pedig önmagában nem indok a kegyelemre.

Később írta alá, és eltértek a „rendes ügymenettől”

Az ügyről szóló minden fontos adatot, összefoglalót és döntési tervezeteket papír alapon terjesztették fel az államfő kabinetfőnökéhez 2023. április 24-én, de az eredetileg tervezett 25-i aláírás helyett csak 27-én került sor az aláírásra.

Novák Katalin a két döntési javaslat közül azt írta alá, amelyben megadják a kegyelmet Kónya Endrének.

Azonban „a rendes ügymenettől eltérően” ez az aláírt, kegyelmet megadó döntés – „a többi pozitív határozathoz hasonlóan – nem került vissza az Igazgatósághoz, ahogy a miniszteri ellenjegyzésre megküldés „sem a szokásos átirattal együtt történt”.

Ez gyakorlatilag azt eredményezte, hogy a kegyelmi ügyeket intéző Igazgatóság is csak azután értesült a pozitív döntésről, hogy azt az igazságügyi miniszter már ellenjegyezte. A rendes gyakorlat az lett volna, hogy az összes anyagot ők továbbítják a tárca felé ellenjegyzésre.

A többi elutasító határozatot május 2-án kapták vissza az Elnöki Titkárságról, ekkor jött vissza onnan a Kónya Endre esetében alá nem írt, de kidolgozott elutasító döntésről szóló irat is. A többi nemleges döntést már a gyakorlatnak megfelelően ők továbbították a minisztériumnak ellenjegyzésre.

Az összefoglaló anyag utolsó mondata így szól:

„Az ügyiratból nem állapítható meg a K. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka”, „indokolást az ügyirat nem tartalmaz”.

Ahogy korábban többször megírtuk, erre az államfő nem is köteles, ezek szerint a Sándor-palotánál lévő iratokból sem derült ki, közbenjárt-e valaki Novák Katalinnál, illetve miért döntött úgy, hogy megadja a kegyelmet a javaslattal ellentétesen. Ahogy az sem világos, miért tértek el a szokásos ügymenettől, kikerülve a saját, ezen a területen kompetens és jártas Alkotmányossági és Jogi Igazgatóságukat.

Az iratok között található a kegyelmet megadó határozat, ahogy meg lehet nézni – az eredetileg saját igazgatósági által is javasolt – elutasító határozat tervezetét is. Utóbbi szó szerint egy tollvonással látványosan át van húzva.

A többi iratban is vannak érdekes részletek

A dokumentumok alapján már korábban is volt példa arra, hogy a köztársasági elnök „pápai kezdeményezésre” gyakorolt több embernek is kegyelmet: 2016-ban például az irgalmasság rendkívüli szentéve miatt, míg 2021-ben Ferenc pápa látogatása miatt. A korábbi esetekben viszont az igazságügyi miniszter olyan előterjesztést nyújtott be az államfőnek (akkor még Áder Jánosnak), hogy a papírok között csak elfogadásra javasolt esetek szerepeltek.

A pénteken közzétett dokumentumokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a Sándor-palotában elkülönítették azokat a kérelmeket, amelyeket támogathatónak ítéltek, azaz Kónya Endre kérelme idővel átkerült az egyik kupacból a másikba.

Egy másik feljegyzés szerint Novák Katalin hivatala 2023. április 3-án levelet írt az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben összesítette, mely kegyelmikérvény-csomag érkezett be hozzá, de öt ügyben azt kérte, hogy küldjék meg a szükséges papírokat a kegyelmi döntés meghozatala érdekében. Ezeknél az eseteknél csak monogramok szerepelnek, az egyik közülük „K. E.”.

A Hunnia-ügy részleteit kitakarták

Ahogy már megírtuk Magyar Péter sajtótájékoztatója alapján, Varga Judit a Kónya Endrével egy időben szintén kegyelemben részesülő Budaházy György és társai kegyelmi kérvényét sem támogatta. Ez volt az elhíresült Hunnia-ügy, amelyről itt olvashat további részleteket.

A pénteken közzétett dokumentumok egyikében öt pontban összegzi az igazgatóság, illetve az államfő kabinetfőnöke, Schanda Tamás, hogy ezúttal pontosan milyen kérelmeket kell majd elbírálnia Novák Katalinnak. A rövid bevezetőben egyebek mellett arra is felhívják a köztársasági elnök figyelmét, hogy nem kell tartania magát az igazságügyi miniszter ajánlásához, azaz bármilyen döntést hozhat, és a törvények szerint indokolnia sem kell. Arra is emlékeztetik az államfőt, hogy a határozata Varga Judit miniszter ellenjegyzése után válik érvényessé, ez garantálja ugyanis, hogy a döntés összhangban legyen a kormány jog- és büntetőpolitikájával.

Az első pontban a Hunnia-ügyet taglalják, de ennek a résznek csak a címe olvasható, a többit kitakarták. A kettes, hármas és négyes pontokban az igazságügyi miniszter által felterjesztett kegyelmi csomagokat részletezik, ezek nagy része szintén ki van takarva. Vannak esetek, amelyeknél a miniszteri javaslattal egyező döntést ajánlanak, egy-két esetben viszont megváltoztatnák azt, az indoklás és az esetek leírása viszont Kónya Endre esetét leszámítva ki van takarva, csak néhány kérelmező monogramja olvashatók.

Kónya Endrénél leírták, hogy büntetését a következők miatt kapta: bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete és vesztegetés hatósági eljárásban bűntette. Ezért 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott, de ezt akkor már reintegrációs őrizetben, azaz otthonában töltötte (az ki van takarva, hogy pontosan mikortól). Kónya Endrét 5 évre eltiltották a 18. évét be nem töltött személyek nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, és 4 év közügyektől való eltiltást is tartalmazott a büntetés.

Ezután vázolták fel Kónya Endre esetében a két döntési lehetőséget: az egyikben azt javasolják, hogy utasítsa el a kérelmet figyelemmel a bűncselekmény jellegére, valamint arra a tényre, hogy az elítélt már az otthonában tölti a börtönbüntetést. „Emellett az elítélt 3 hónapon belül eléri a nyugdíjkorhatárt, így a munkába állás (és ezáltal a foglalkozástól való eltiltás mentesítése) sem feltétlenül indokolt” – írták.

A másik javaslatban a börtönbüntetés 5 évre történő felfüggesztése, a foglalkozástól és közügyektől való eltiltás elengedése, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés szerepelt. Azt is megjegyezték ennél a pontnál, hogy utóbbi kettő szükséges ahhoz, hogy Kónya Endre állami intézményben dolgozzon a végzettségének megfelelő munkakörben.

Az ötödik pontban S. R. monogramú elítélt esete szerepel, akinek az ügye szintén nagyrészt ki van takarva, de annyi látszódik, hogy a miniszter már 2022-ben is azt javasolta, utasítsák el a kérvényt. Még egy mondat olvasható: „Elnök asszony csak elutasító tartalmú döntést tud hozni”.

Összegezve: 22 ügyben a kegyelem gyakorlását, 79 ügyben a kérelem elutasítását javasolták, Kónya Endre esetében pedig két döntési alternatívát vázoltak fel.

Végül egy másik irat csak megerősíti, hogy valóban Kónya felesége nyújtotta be a kérvényt, ebben is leírták, hogy mit követett el, és mi a büntetése, valamint hogy nem javasolják a kegyelem megadását.

Az előzmények

Kedden Magyar Péter sajtótájékoztatón ismertette a kormánynál lévő iratokat az ügyről, ezzel egy időben a kormany.hu/igazsagtetel oldalon közzé is tették a dokumentumokat. Már ekkor felszólította Sulyok Tamást, hogy az államfőnél elérhető további aktát szintén hozzák nyilvánosságra.

A kormánynál, illetve a korábbi igazságügyi tárcánál lévő adatokból megerősítést nyert, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem javasolta a Kónya Endrének megadott kegyelmet. Ennek ellenére Novák Katalin akkori köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, sőt, utána még sürgette is annak ellenjegyzését.

A sajtótájékoztató után egy ideig nem történt semmi, mivel Sulyok Tamásék a kormány hivatalos megkeresésére vártak, ilyet pedig nem kaptak, mivel a kormányzat Magyar Péter felszólítását annak tekintette.
2026-05-23
Magyar Péter rendkívüli bejelentése most érkezett!

Határozatot fogadott el a kormány „a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról” – derül ki a frissiben megjelent Magyar Közlönyből, amire Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán is felhívta a figyelmet.

Friss hírek itt: Tisza Párt

A szöveg szerint „a kormány megerősíti Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi jogrend erősítése, a multilaterális intézmények működőképességének fenntartása és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás támogatása mellett, és visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésre irányuló döntést”.

A parlament fideszes többsége szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt szavazta meg a parlamentben, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A kormány másfél hónappal korábban, 2025. április 3-án jelentette be, hogy kezdeményezi az ICC-ből való kilépést. Az időzítés nem volt véletlen, aznap érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Nemzetközi Büntetőbíróság. Netanjahuval egyébként választási győzelmét követően Magyar Péter is beszélt, és meg is hívta őt Budapestre, ám a fejlemények tükrében erre a látogatásra aligha fog sor kerülni az idén.

A Közlönyben emellett megjelent „Az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozásával kapcsolatos intézkedésekről” szóló kormányrendelet is. Tartalmilag ez sem új, Bóna Szabolcs agrárminiszter csütörtökön is leszögezte: „Nem fogjuk engedni, hogy ukrán vagy bármilyen más importtermék veszélybe sodorja a magyar gazdák megélhetését.”

Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek minden nap
2026-05-23
Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!
- Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
- Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
- Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
- A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
- A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.
Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

A tiszás javaslat kimondaná, hogy

a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

„Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.
2026-05-21
Magyar Péter bejelentése: napokon belül itt a drasztikus tiltás!

A Tisza-kormány terve a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalának június elsejei felfüggesztéséről komoly ellenállásba ütközött a vállalati szektorban. Miközben a kormányzat soron kívüli jogszabály-felülvizsgálatot rendelt el, a munkaerőpiaci szereplők, köztük a VOSZ és a WHC Csoport arra figyelmeztetnek, hogy a hirtelen tiltás megbéníthatja a termelést és veszélybe sodorhatja a hazai munkahelyeket.

Az üzemanyagok védett árának fenntartása után a harmadik országból érkező vendégmunkások helyzetének alakulása lehet Magyar Péter következő nagy vitája a piacokkal.

Csak amíg a védett árat a szakértők már kivezetnék, addig a vendégmunkások esetében a Tisza-kormány szándéka tűnik radikálisnak és gazdasági szempontból nehezen magyarázhatónak.

Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint a hazai piaci szereplők 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal megoldani a munkaerőigényét, miközben a 300 ezresként regisztrált inaktív tömeg nem jelenthet azonnali alternatívát a vállalatok számára

Ugyanakkor már látni némi elmozdulást a kormányzati kommunikációban. A Tisza Párt választási programjában még konkrétan leszögezték:

2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében

Ehhez képest Köböl Anita kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatón már engedékenyebben fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt a behozatal korlátozásáról. Közölte azt is: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról. A szóvivő szerint a cél az, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell.

A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták. A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent határozatban

a kormányzat rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.

A piaci vélemények szerint azonban a tervezett június 1-jei behozatali tilalom veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket, és megbéníthatja a termelést. Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.

A HR szolgáltató szerint a kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.

A válaszadók 71,3 százaléka határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.

Különösen kritikus a helyzet a legfontosabb munkaadóknál, vagyis az ezer főnél is többet foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a hazai munkaerő megtalálását és megtartását. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 81,5 százaléka jelezte: saját erőforrásból képtelen megoldani a külföldiek toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített partnerre.

A WHC Csoport ezért nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a döntés előtt kezdeményezzen érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával, hiszen a gazdaság stabilitása és a munkahelyek védelme csak egy kiszámítható stratégia mentén biztosítható. Szakmai álláspontjuk szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást. Ez a réteg jelen állapotában nem mobilizálható, produktív munkavállalóvá válásukhoz évekig tartó rehabilitációra és átképzésre van szükség, ami legkorábban 5–10 év múlva realizálódhat.

Hasonló álláspontra jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Álláspontjuk szerint a munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő termelőkapacitásokat veszélyeztetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta

bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, ez nem érhető el gombnyomásra, a mozgósításhoz célzott programokra és időre van szükség.

A VOSZ ehhez komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal kellene felülvizsgálni.

A VOSZ javaslata öt alapelvre épül. Elsőként a hazai foglalkoztatás elsőbbségét emelik ki, amelyet világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni, így külföldi munkaerő bevonása csak igazolt hiány esetén történhetne. Másodszor a visszaélések, például az ellenőrizetlen közvetítés és a rendezetlen alvállalkozói láncok szigorú hatósági visszaszorítását sürgetik. Harmadik pontként a vállalkozások kiszámítható működési feltételeinek megőrzését emelik ki, jelezve, hogy a már itt dolgozók helyzetét világosan rendezni kell, az új szabályokhoz pedig átmeneti időt szükséges biztosítani. Negyedszer a minősített, átlátható tulajdonosi hátterű foglalkoztatási csatornák megerősítését kérik. Végül hangsúlyozzák: a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától, így a nyugdíjasok, az inaktívak, a részmunkaidősök és a pályakezdők azonnali reintegrációjától.
2026-05-20
Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

„Ez az ügynek nem a vége” – mondta a kedd reggeli sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében Magyar Péter, amit már a magyar kormány Facebook-oldalán is élőben adnak. Az eseményt annak apropóján hirdették meg, hogy a Tisza-kormány kedd délelőtt nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy dokumentációjának egyik felét, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt.

Tisza párt és a Kormány friss bejelentései

Magyar arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a dokumentum, amelyben nagyon sok satírozás lesz a jelenlegi jogszabályok miatt. A dokumentumok időközben kikerültek a kormány hivatalos honlapjára, ezeket ebben a cikkben írták le részletesen.

Az első iratban K. Endre kegyelmi kérvényével együtt több másik ügy is szerepelt, összesen 49 terhelttel, mondta Magyar Péter, miután kivetítették a közzétett dokumentumokat. „Ebből kiderül, hogy a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését” – mondta a miniszterelnök az iratról. A dokumentumban azt is említik, hogy Ferenc pápa hamarosan Magyarországra érkezik. Egy 2023. április 17-i feljegyzéséből kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit nem támogatta a kegyelem megadását.

Egy következő iratban szerepel, hogy 2023. április 27-én Novák Katalin meghozta a kegyelmi döntést, amit az irat szerint Varga Judit még aznap ellenjegyzett, ami Magyar Péter szerint nagyon furcsa. A határozati dokumentumot ugyanis az elnöki döntés után visszaküldik az igazságügyi minisztériumba, ahol több tisztviselő kezén végigmegy, de Magyar Péter szerint több hét is eltelhet, amíg ténylegesen ismét a miniszterhez jutna ellenjegyzésre.

Az igazságügyi minisztérium nem támogatta a felterjesztést, amiben K. Endre szerepelt, más kegyelmi döntéseket viszont igen. Magyar azt mondta, ezekbe a támogatott döntésekbe került be K. Endre ügye is, amit a hivatalos szolgálati út megkerülésével tettek meg, majd azt „valahol” aláíratták Varga Judittal. Novák Katalin akkor a dokumentumok szerint kifejezetten kérte, hogy a kegyelmi döntés szülessen meg a pápalátogatásig.

Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette, annak ellenére, hogy Varga Judit eredetileg azt sem támogatta. Az akkori igazságügyi miniszter végül azonban minden kegyelmi döntést ellenjegyzett. A pápalátogatás alkalmával hat miniszteri feljegyzésben foglalt ügyben hoztak döntést a Hunnia-ügy érintettjei közül, plusz négy másik ügyben, tehát összesen tíz kegyelem született. Egy bemutatott későbbi dokumentum pedig már arról tanúskodik, hogy már Tuzson Bence igazságügyi miniszternek címezve írja Répássy Róbert kegyelmi ügyekért is felelős államtitkár, hogy K. Endre kegyelmi döntése a pápalátogatás miatt nem a szolgálati út betartásával történt.

Magyar Péter felidézte, hogy Gulyás Gergely korábbi miniszter régebben elmondta, hogy a kormány egyeztetett a Hunnia-ügy vádlottjaival kapcsolatban. Az nem derült ki, hogy K. Endre ügyéről a kormány egyeztetett-e. Az viszont már most is rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kegyelmi döntéssel kapcsolatban, mondta a kormányfő.

Az ügyben érintett védőügyvéd nevét azonban Magyar Péter egyelőre mégsem hozta nyilvánosságra a korábbi ígéretével ellentétben, a miniszterelnök szerint Görög Márta új igazságügyi miniszter javasolta, hogy egyelőre ne tegyék. Egy enigmatikus mondattal azonban elhintett valamit Magyar: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – mondta, hozzátéve, hogy érti, aki érti, és hogy „nemsokára összeáll a puzzle.”

Magyar Péter a 444 kérdésére válaszolva azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy „szándékosan, vagy fél-szándékosan” több oldalról is lobbizhattak az ügyben. Az érintetteket egy újonnan felállítandó vizsgálóbizottság előtt is meg fogják kérdezni, mondta Magyar, aki szerint a fideszes politikusoknak „itt az ideje kibújni a nők szoknyája mögül”. Az akkori kormánynak a tagjait és az akkori igazságügyi minisztérium tagjait kell megkérdezni a vizsgálóbizottságban, mondta Magyar a Telex kérdésére, azt pedig nem az ő tisztje eldönteni, hogy kit hívnak be a bizottságba. Szerinte felmerülhet Orbán Viktor feleségének a beidézése is, ugyanakkor elsősorban a politikai felelősöket kell megtalálni.

A miniszterelnök azt a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón már előre elárulta, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit támogatás nélkül küldte fel a volt köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Onnan visszakapva végül mégis ellenjegyezte az aláírt kegyelmi döntést, erről indoklás viszont nincs a dokumentumban.

Varga több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel akkor, abból háromnál javasolta csak a kegyelem megadását – a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem volt ezek között. Ebben az ügyben még nem ismert okok és indokok alapján Novák Katalin köztársasági elnök változtatta meg a döntést, és így küldte vissza az igazságügyi minisztériumnak az anyagot, mondta Magyar Péter. Ez az Igazságügyi Minisztériumban végigment minden szinten, Varga Judit ezután a köztársasági elnök megváltoztatott leiratát jóváhagyta.

A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

Azt is mondta, ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.

A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak […]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. […] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit ezért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.

Később a szatyor fing is megszólalt: A Sándor-palota kiadja a kegyelmi ügy iratait a kormánynak.
2026-05-19
Magyar Péter: Kedden minden kiderül!
A lényeg: holnap borul a bili a kegyelmi ügyben!

Fontosabb részletek:
- Második ülését tartotta hétfőn Magyar Péter kormánya az Alkotmány utcai Miniszterelnökségen, a korábbi közlekedési minisztériumban.
- Magyar Péter bejelentette, hogy kedden hozzák nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját, az irat szerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter (Magyar Péter volt felesége) nem támogatta első körben K. Endre kérvényét, a dossziéjában az nincs benne, hogy Varga miért ellenjegyezte a megváltoztatott kegyelmi döntést.
- A leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel – hangzott el.
- Megvizsgálják, mennyire volt indokolt a honvédségi repülőgépek használata. A miniszterelnök és a belügyminiszter használhat csak a jövőben kék villogót, hogy az ne legyen státuszszimbólum, hanem a közfeladatok ellátását szolgálja.
- A végrehajtói rendszert úgy alakítják át, hogy az ne piaci alapon szerveződjön. A kormányhivatalok és a bíróságok vesznek majd át közjegyzői feladatokat, hogy az eljárás olcsóbb legyen az állampolgároknak.
- Krausz Ferenccel hajlandó tárgyalni a kormány, Balásy Gyulával nem.
- Módosítani fogják a parlamenti vizsgálóbizottságok szabályait: kötelező lesz a részvétel, és ha valaki nem jelenik meg, először nagyobb bírságot kap, majd a következő távollét után a rendőrség fogja bevezetni – mondta Magyar Péter.
2026-05-18
Havasi Bertalan pofára esett!

Azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből Havasi Bertalant, Orbán Viktor korábbi sajtófőnökét – derül ki a szombat délután megjelent Magyar Közlönyből.

Politikai hírfolyam

Pénteken számoltak be arról, hogy Havasi Bertalan továbbra is mindennap bejár a Miniszterelnöki Kabinetirodába, ahol helyettes államtitkári pozícióban dolgozik. Akkor még azt mondta, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábbi sajtósa nem szeretne Magyar Péter miniszterelnöknek dolgozni, nem tervez felmondani.

A szombat délután megjelent Magyar Közlöny szerint Havasi Bertalant azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből.

Pedig Havasi annyira buzgó dolgozó volt, hogy még szombaton is bement a munkahelyére, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán dohányozva váratlanul szembetalálta magát Magyar Péterrel és az őt kísérő sajtóscsapattal. „Jó, hogy itt vagyok, a miniszterelnök úr a gatyámnál fogva ki tud lógatni valamelyik zászlórúdra” – közölte Havasi Bertalan, akit egy ottfelejtett egyfajta Bibó Istvánként üdvözölt az új miniszterelnök.

Tuzson Bence szerint valami nem okés a felmentés körül

Tuzson Bence Fideszes országgyűlési képviselő a közösségi-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Havasi Bertalant a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára rúgták ki, aki Rogán Antal volt. Tuzson szerint Rogán „nem tett ilyet”, és nem is tehetne, ugyanis már nem miniszter.

Schiffer András: Majd legközelebb

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő is reagált Magyar Péter döntésére.

„Értem én az államférfiúi bölcsesség és nagyvonalúság bizonyítására irányuló csillapíthatatlan buzgalmat, de ez a határozat sajnos javaslattevő hiányában végrehajthatatlan. Majd legközelebb” – írta.
2026-05-17
Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

Kármán András pénzügyminiszter bejelentése alapján ismét visszatérhet a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén a kata, amely néhány évvel ezelőtt még több százezer kisvállalkozó egyik legnépszerűbb adózási formája volt.

A Tisza-kormány terve azonban jóval túlmutat egy korábbi konstrukció újraindításán. A kata visszatérése nem egyszerűen egy korábbi adózási forma újjáélesztését jelentené, hanem annak felismerését is, hogy a magyar gazdaságban továbbra is óriási igény van az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval működő vállalkozói modellekre.

A kérdés azonban nemcsak az, hogy a Tisza-kormány visszahozza-e a népszerű konstrukciót, hanem az is, hogy képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert.

A magyar adórendszer egyik legismertebb konstrukciója térhet vissza. Kármán András pénzügyminiszter még a parlamenti meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a Tisza-kormány több adóátalakításra készül, ezek között pedig ismét elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata.

A részletek egyelőre nem ismertek, de már önmagában a bejelentés is sokatmondó, a kormányzat láthatóan felismerte, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozói réteg számára továbbra is kulcskérdés a kiszámítható és egyszerűen kezelhető adózás.

Egy bonyolult rendszer ritka kivétele

A kata története messze túlmutat egy technikai adózási formán. Az eredetileg 2013-ban bevezetett rendszer az Orbán-kormány egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai újításává vált. Rendkívül egyszerű konstrukcióval kínált legális és adminisztrációs szempontból is könnyen működtethető megoldást százezernyi egyéni vállalkozónak. Nemcsak adózási forma volt, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a gazdaságpolitika még kifejezetten kereste a rugalmas és a kreatív megoldásokat a magyar vállalkozói réteg számára.

A kata nem véletlenül vált ennyire népszerűvé az elmúlt évtizedben. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adórendszer sokszor bonyolultnak és nehezen tervezhetőnek tűnt, a konstrukció ritka kivételt jelentett. A rendszer ugyanakkor nemcsak a vállalkozók életét egyszerűsítette, hanem egyfajta gazdaságfehérítő szerepet is betöltött.

Sokan éppen a kata miatt léptek be a legális gazdaságba, mert a korábbi rendszerekkel szemben itt a működés költsége és adminisztrációja már nem jelentett aránytalan terhet.

Éppen ezért váltott ki különösen erős reakciókat a rendszer 2022-es részleges, a gyakorlatban azonban szinte teljes kivezetése. A döntés nemcsak jelentős tüntetéshullámot indított el, hanem azt az érzést is megerősítette, hogy a volt kormányzat hátat fordít annak a korábbi adópolitikai szemléletnek, amely a rugalmasságot és az egyszerűséget helyezte előtérbe. A kata megszüntetése így nem pusztán egy adónem végét jelentette, hanem fordulópontot is az Orbán-kormány adópolitikai gondolkodásában.

A legnagyobb dilemma

De mit jelentene valójában a kata újbóli kiterjesztése? Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint költségvetési hatása alapvetően két kulcskérdésen múlik. Ezek dönthetik el, hogy a rendszer valóban fenntartható kompromisszum lesz-e az állam és a vállalkozók között, vagy ismét ugyanazokat a problémákat termeli újra, amelyek végül a korábbi konstrukció végét okozták.

Az első nagy kérdés az adó mértéke. Egyelőre nem világos, hogy a rendszer visszatérése esetén maradna-e a korábban ismert havi 50 ezer forintos tételes adó (teljes állású munkaviszony melletti végzett vállalkozói tevékenység esetén havi 25 ezer forint), vagy a kormány differenciáltabb modellt vezetne be. Kármán András eddigi megszólalásai alapján nem lenne meglepő, ha az új rendszerben a magasabb jövedelmű vállalkozók végül nagyobb közterhet fizetnének.

Ez azért különösen érzékeny pont, mert a kata népszerűségét éppen a rendkívüli egyszerűsége adta, a vállalkozók pontosan tudták előre, mekkora havi teherrel kell számolniuk. Minél összetettebbé válik a rendszer, annál inkább elveszítheti az egyik legfontosabb előnyét. Legalább ennyire fontos kérdés azonban az úgynevezett bújtatott foglalkoztatás problémája.

A korábbi rendszer egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy sok cég valójában munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókat „terelt át” katás vállalkozói státuszba, kizárólag az alacsonyabb adóteher miatt.

Papíron ezek az emberek önálló vállalkozók voltak, de ugyanúgy egyetlen cégnek dolgoztak, kötött feltételek mellett, mint hagyományos alkalmazottként. Éppen ez vezetett oda, hogy a kata körüli vita az évek során már nem pusztán adózási kérdéssé vált, hanem a munkaerőpiac egyik szerkezeti problémájáról kezdett szólni. Az újratervezés egyik legnagyobb kihívása ezért az lehet, hogyan tud a kormány egyidejűleg egyszerű és vonzó rendszert kínálni a valódi kisvállalkozóknak, miközben megakadályozza, hogy a konstrukció ismét tömeges adóoptimalizációs eszközzé váljon.

„A 2022-es módosítás az érintetti kört sokként érte. Nemcsak azok nem választhatták ugyanis ezt követően a népszerű adózási módot, akik cégeknek is számláztak, de azok sem, akik részmunkaidőben, főállásuk mellett végezték vállalkozási tevékenységüket” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A kata esetleges kiszélesítésének pontos költségvetési hatását egyelőre szinte lehetetlen megbecsülni, hiszen a legfontosabb részletek még nem ismertek. Az már most látszik, hogy

az intézkedés érdemi bevételkiesést okozhat az államnak. A becslések szerint ez akár néhány százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, Regős Gábor szerint még akkor is, ha a rendszerbe visszatérők jelentős része nem főállású vállalkozó lenne, vagyis alacsonyabb bevétellel és kisebb adóteherrel működne.

A kérdés innentől már nem pusztán az, hogy mennyibe kerülne a kata, hanem az is, hogy a kormány milyen gazdaság- és adópolitikai logikát követne a kieső bevételek kezelésében. Nem véletlen, hogy Kármán András a kata lehetséges visszahozatalát egy szélesebb adópolitikai reform részeként említette. A pénzügyminiszter arról beszélt jelölti meghallgatásán, hogy a cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer kialakítása, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. A reform részeként például az új kabinet teljeskörűen felülvizsgálná a társasági adókedvezmények (tao) rendszerét is, emellett megszüntetnék a bizalmi vagyonkezeléshez (bvk) kapcsolódó adóelőnyöket.

Ha a kata munkaerőpiaci hatását nézzük, akkor Regős Gábor szerint érdemes visszatekinteni a 2022-es szigorításokra. Akkoriban nagyjából 450 ezren választották ezt az adózási formát, a szabályok átalakítása után azonban a katások száma töredékére esett vissza. A változás ugyanakkor nem okozott látványos törést a foglalkoztatásban, az alkalmazottak száma nagyjából 100 ezer fővel nőtt, vagyis sok korábbi katás végül hagyományos munkaviszonyba került, míg mások vállalkozók maradtak, csak más adózási formára váltottak.

Ez azért fontos, mert a 2022-es vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kata kivezetése mennyire rengeti meg a munkaerőpiacot. Utólag inkább az látszik, hogy a vállalkozók többsége alkalmazkodott az új helyzethez, és viszonylag kevesen szorultak ki teljesen a munka világából. Ugyanakkor a magasabb adóterhek és a bonyolultabb adminisztráció egy részüket a szürke- vagy feketegazdaság irányába is terelhette. Ezért a visszaállításnak nemcsak vállalkozásélénkítő, hanem gazdaságfehérítő hatása is lehet. Egy egyszerűbb és alacsonyabb terhekkel működő rendszer ugyanis ösztönözheti azokat is, akik mellékállásban vagy kisebb volumenben vállalkoznak, de a jelenlegi szabályok mellett már nem érzik úgy, hogy megérné a legális működést.

Igazságosabb adórendszer és kedvezményes kata: összeegyeztethető a kettő?

Kérdés, hogy az új kormány által emlegetett igazságosabb adórendszer mennyire egyeztethető össze egy rendkívül kedvezményes adózási formával. A kata adónem nem csak a kedvezményessége miatt fontos. Azért is szerették, szeretik a vállalkozások, mert egyszerű és így alacsony adminisztrációs teherrel jár. Viszont Regős Gábor szerint tény, hogy „a kata egy rendkívül kedvező adózási lehetőséget biztosított, illetve sokak számára még most is biztosít. Az adórendszer persze eddig is messze volt attól, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Eddig is voltak adókedvezmények, eddig is volt kisebb vállalkozásoknak kedvezőbb adózás – gondolhatunk itt például a kivára [kisvállalati különadó]. A fontos inkább az, hogy ne legyenek kirívók a különbségek, a kata azt szolgálja, amire való: egyszerű adminisztrációt és a gazdaság fehéredését.”

Kármán András a különadókról is beszélt. Kiemelte:

„ezen adónemeknek azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése.”

A hazai kisvállalkozói szektort a különadók kevésbé érintik, azok inkább a nagyobb cégeket célozzák. A kettő együtt összességében alacsonyabb adóterhelést és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszert jelenthetne a vállalkozások számára. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években több ideiglenesnek szánt különadó is tartósan a rendszer része maradt. Ezeket átmeneti intézkedésként vezették be 1-2 évre, végül azonban hosszabb távon is beépültek a magyar adórendszerbe, ami sok vállalkozás számára növelte a bizonytalanságot.

Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy egy új, szélesebb katarendszer mennyire váltana ki kritikát az Európai Unió vagy a nemzetközi hitelminősítők részéről. A tapasztalatok alapján azonban ezek az intézmények nem egy-egy konkrét adónemet figyelnek elsősorban, hanem a teljes költségvetési rendszer stabilitását, a hiány alakulását és az államadósság pályáját. Vagyis önmagában a kata visszahozatala aligha lenne problémás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány képes-e hitelesen kezelni a költségvetési egyensúlyt, összehangolni a bevételi és a kiadási oldalt.

Ha a piacok azt látják, hogy az adócsökkentések vagy kedvezmények mögött világos finanszírozási stratégia áll, ez önmagában mérsékelheti a bizonytalanságot. Kármán András szemszögéből ezért a hangsúly várhatóan nem újabb adóemeléseken, hanem az állami kiadások átalakításán lehet.

A mögöttes gazdaságpolitikai logika szerint ugyanis a költségvetési rendszerben továbbra is vannak tartalékok, vagyis olyan területek, ahol hatékonyabb állami működéssel és célzottabb költéssel lehetne ellensúlyozni a kieső bevételek egy részét.

Az új katarendszer legnagyobb nyertesei vélhetően azok lehetnek, akik a 2022-es szigorítás során kiszorultak a konstrukcióból azért, mert részben vagy teljes egészében vállalkozásoknak számláztak. Számukra a visszatérés nemcsak alacsonyabb adóterhelést jelenthetne, hanem jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb működést is egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adminisztrációs terhek sokszor önmagukban is komoly kihívást jelentenek.

Ez különösen az egyéni vállalkozókat és azokat érintheti érzékenyen, akik főállás mellett építenek valamilyen kisebb vállalkozást vagy mellékes tevékenységet. A kata ugyanis eredetileg éppen azt a rugalmas vállalkozói világot próbálta kiszolgálni, amely az elmúlt években egyre fontosabb részévé vált a gazdaságnak. A következő hónapok kérdése így már nemcsak az lesz, hogy visszatér-e a kata, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert, hogy visszahozza a kata korábbi előnyeit, miközben itt a régi visszaéléseket is megakadályozza.
2026-05-16
Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!
Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri kormányülésén némi ízelítőt kaphattunk abból, hogy az elmúlt évek kiüresített kormányinfói után miként képzelik el a nyilvánosság tájékoztatását Magyar Péterék. Már az újdonság volt az eddigiekhez képest, hogy a miniszterelnök előre bejelentette a kormányülés helyszínét és időpontját. Sőt, az elején beengedték a sajtót, hogy felvételeket készíthessenek az ülésről, majd később maga a miniszterelnök állt ki egy részletes sajtótájékoztatóra, ahol több fontos, informatív, hírszerű bejelentést is tett. Újdonság volt az is az elmúlt évek kormányinfói után, hogy a fideszes propaganda helyett a 444, a Partizán, az RTL, az ATV, a Telex, a Hvg.hu, a Gulyáságyú Média és a Szeged TV kérdezhetett, de a végén Magyar „a vicc kedvéért” szót adott a TV2-nek is. Jó pár újságíró azonban itt se kapott lehetőséget.

A most bemutatkozó három új kormányszóvivő azt mondta, hogy a jövőben a kormányülések utáni napon tartanak sajtótájékoztatót, és ha szükséges, minisztereket is meghívnak rá. Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy szeretnének a sajtó minden kérdésére válaszolni, ám most minden szerkesztőségnek csak két kérdésre lesz lehetősége, mert még folytatni fogják a kormányülést. Kérdés, hogy később lesz-e lehetőség részletesebben kérdezni a döntéshozókat vagy legalább a szóvivőket.

Magyar Péter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli a kárpátaljai orosz dróntámadást, és Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőttre berendelte Oroszország budapesti nagykövetét. Később újságírói kérdésre azt mondta: nem az a céljuk, hogy élezzék vagy eszkalálják a helyzetet, ahhoz szeretnénk diplomáciai eszközökkel hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáruljon a háború.

Csütörtökön lesz egy másik fontos esemény is: délutánra hirdették meg az átadás-átvételt. Ez azt jelenti, hogy egy helyen találkozik majd a leköszönő Orbán-kormány és a Magyar-kormány minden minisztere. Az új miniszterelnök felszólította a távozó minisztereket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a politikai vezetőknek törvény szerint járó hathavi végkielégítést.

„Amilyen állapotba sodorták az országot, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak felvenni több tízmilliós végkielégítést.”

Később egyértelművé tette, hogy miniszterelnökként akkor sem írja alá a végkielégítés utalását, ha önként nem mondanak le róla a miniszterek, és nem tesz kivételt a miniszterek, államtitkárok között, senki sem kapja meg a juttatást.

A szerdai kormányülésen döntenek a 16 új minisztérium hatásköreiről, jogköreiről, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni. A tervek szerint nagyjából 17 kormányhatározatot tárgyalnak, és rohamtempóban folytatódik a kormányalakítás, még a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét.

A minisztériumok elhelyezéséről még nem tudott sok konkrétumot mondani Magyar, de úgy fogalmazott: keresik a legoptimálisabb megoldást. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában nem lesz minisztérium, a Miniszterelnökség a volt Építési és Közlekedési Minisztérium Alkotmány utcai épületébe költözik. A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda napokban bemutatott luxusépületében szimbolikus módon a Szociális és Családügyi Minisztériumot helyezik el.

Jövő hétfőn ismét kormányülés lesz, majd Magyar Péter több miniszterével együtt háromnapos külföldi útra készül. Az első állomás Lengyelországban Krakkó lesz, majd onnan vonattal megy tovább Varsóba, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel lesz tárgyalása, de szívesen találkozna Karol Nawrocki lengyel elnökkel is. A következő állomás Gdańsk, ahol Magyar szeretne Lech Wałęsa volt lengyel elnökkel egyeztetni. Lengyelországból egyenesen Bécsbe utazik, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és várhatóan Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is tárgyal. Bécsből pedig ugyancsak vonattal jön vissza Budapestre, hogy aztán pénteken ismét kormányülést tartsanak. A következő időszakban várhatóan heti két kormányülés lesz, mert a kormányfő szerint „rengeteg megoldandó probléma és feladat áll” előttük.

A sajtótájékoztatón egy konkrét személyi döntést is bejelentett. A Tisza kampányfőnöke, Tóth Péter a választás után ugyan azt mondta, hogy visszatér a civil életbe, Magyar azonban meggyőzte, hogy maradjon, és felkérte a nemzetbiztonsági főtanácsadójának. „Ha nem is örömmel, de igent mondott.” A 444 később megkérdezte, hogy nem problémás-e, hogy a párt kampányfőnöke fogja irányítani a titkosszolgálatokat, és mi garantálja, hogy ő nem fogja pártpolitikai célokra használni. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Tóth nem tagja a pártnak, és minden képessége megvan a feladathoz, azt pedig a jogszabályok garantálják, hogy nem fogja pártpolitikai célokra használni a titkosszolgálatokat. „Ne keverjenek össze minket az előző kormánnyal” – kérte ki magának a kérdést is Magyar, és azt ígérte: az új kormány mindenben betartja a jogszabályokat.

A kormányülésen részletesen foglalkoztak a rendkívüli aszályhelyzettel. Már előtte találkoztak vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat. Aaj stótájékoztatón szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. Az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.

Magyar visszavette a szót, és arról beszélt: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még a héten vis maior helyzetet jelent be a kialakult aszályhelyzet miatt, ami a gazdák számára biztosít majd némi könnyítést.

A kormány meghallgatta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is az ország nyersolaj- és üzemanyag-ellátásáról. Hernádi szerint zavartalan az ellátás, a stratégiai készletek közel 80 napra elegendőek, és a védett áron továbbra is biztosított az ellátás az összes benzinkút-üzemeltető számára. Magyar azt ígérte, hogy a kormány vállalja, hogy továbbra is biztosítja a jogszabályi kereteket a védett áras üzemanyag-ellátáshoz.

A szerdai kormányülésen döntenek a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű átvizsgálásáról. A miniszterelnök ígérete szerint az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a bicskei kegyelmi ügy dossziéját, a szociális és családügyi miniszter pedig azonnali teljes körű átvizsgálást rendel el a gyermekvédelem területén. Később a Telex kérdésére azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Nem számít arra, hogy olyan új részletek kiderülnének ki, mint például hogy Novák Katalin Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet K. Endrének. Szerinte az ügy teljes dossziéja csak a Sándor-palotában lehet meg, ezért elvárja a köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra.

A kormányülésen szóba került az uniós források hazahozatala is. A miniszterelnök arról számolt be, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az európai intézmények vezetőivel, és jövő héten öt napra Budapestre jön az Európai Bizottság delegációja. A kormány célja, hogy a május 25-i héten Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást tudjon kötni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó források hazahozataláról. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kormány meg tudja menteni a forrásokat, és Magyar szerint még vannak kitárgyalandó részletek, és jó pár áthidaló megoldásra is szükség lesz. Levelet fog írni Ursula von der Leyennek, hogy megtudja, hol tudják módosítani egy kicsit a megszabott feltételeket.

A szerdai kormányülésen napirenden van továbbá:
- az ügynökakták megígért megnyitása,
- a kormányzati kommunikációs költések befagyasztása és leállítása,
- a kiemelt beruházások felülvizsgálata,
- a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések átvizsgálása, amiket lehetőség szerint nyilvánosságra is hoznak majd.
- A 2010-2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek nyilvánosságra hozatala.
- Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
- a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatának leállítása. Magyar szerint nincs rendben, hogy a hazájukban súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek jönnek az európai uniós Magyarországra, és ráadásul a magyar adófizetők pénzén lakást kapnak.
- Rendkívüli klímaauditot rendel el a kormány a kórházakban, rövid és hosszútávú tervet kérnek be, hogy elkerüljék, hogy „olyan helyzet alakuljon ki a kórházakban, mint Takács Péter regnálása idején”.
- Tárgyalnak a vagyonadó feltételeinek meghatározásáról is.
A miniszterelnök szerint már a hivatalos átadás-átvétel előtt jól látni, hogy nagyon rendkívül rossz pénzügyi állapotban van az ország, hiába készített leltárt Orbán Viktor a kormány 16 évének pozitív eredményeiről. Erre reagálva Magyar Péter a negatívumokat emelte ki a sajtótájékoztatón: nominális értéken 44 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ezek a pénzek szerinte olyan luxusberuházásokra mentek, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vagy a Belügyminisztérium épülete, amiket az elmúlt napokban mutatott be videóval és fotókkal. Szerinte ezek mind „látleletei, bűnjelei” voltak „a korrupt, aljas hatalomnak”.

A leltárosnak nevezett Orbán Viktornak üzenve hozott több más számot is Magyar az elmúlt 16 évből. Szerinte 2010 óta
- 10 ezer kórházi ágyat megszüntettek,
- 900 ezer magyar embernek nincs háziorvosa,
- háromszorosára nőttek a magyar lakásárak,
- félmillióval csökkent az ország lakossága.
- 3 millióan élnek mélyszegénységben, közülük 400 ezren gyerekek.
- „Visszafogott becslések szerint is 20 ezer milliárdot loptak el”, és
- 8 ezer milliárd uniós forrást nem hozott haza a kormány.
- A magyar emberek fele havonta 300 ezerből vagy abból kevesebből próbál megélni, miközben
- Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc 1800 milliárdos vagyonra tett szert a Forbes becslése szerint.
Magyar azt is mondta, hogy sok számot és adatot még nem látnak pontosan. Amíg a pénzügyminiszter nem lát tisztán, a kormány leállítja a rendes gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalásokat. Ebben az időszakban

csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet 250 millió forint feletti kötelezettségvállalást hozni, és 100 millió forint feletti beruházást vállalni.

A 444 kérdésére arról beszélt, hogy tárgyalnak arról, hogy miként lehet elmozdítani a köztársasági elnököt és a többi, lemondásra felszólított közjogi méltóságot, ha nem távoznak maguktól a május 31-i határidőre. Magyar szerint nem árultak zsákbamacskát, már a kampányban lemondásra szólította fel az általa bábnak tartott közjogi méltóságokat. Szerinte úgy lenne tisztességes, ha maguktól vállalnák a felelősséget, és elfogadnák a magyar emberek döntését. Ha azonban ezt nem teszik meg, akkor szerinte Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Azt is mondta, hogy Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, amit a végén népszavazással erősítenek meg.

Megkérdezték Magyartól, hogy mi lesz a közmédia sorsa, miután a kampányban azt ígérték, hogy a választás után leállítják a hírszolgáltatást addig, amíg nem sikerül kidolgozni az új, kiegyensúlyozott tájékoztatást. A miniszterelnök most visszafogottabb választ adott. Sok konkrétumot nem tudott mondani, állítása szerinte több opciót is vizsgálnak. Érkeztek hozzájuk olyan hírek, hogy az MTVA vezetése és a Duna Médiaszolgáltató vezetése lemondás előtt áll. Meg fogják nézni a lemondási hullámot, és ha ez a valóságban nem, vagy csak részben történik meg, akkor kezdeményezni fogják a hírszolgáltatás leállítását, amíg nem biztosítható a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás.

A Tisza Párt elnöksége a héten dönt arról, hogy ki kapja meg Magyar Péter és Tarr Zoltán EP-mandátumát.
2026-05-14