Címke: Nyugdíj

  • 350 ezer nyugdíjas kaphat több pénzt: ekkora emelésről beszélnek 2026-ban

    350 ezer nyugdíjas kaphat több pénzt: ekkora emelésről beszélnek 2026-ban

    A nyugdíjasokat érintő egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy miként lehetne javítani a legalacsonyabb ellátásból élők helyzetét. A nyilvánosságra került tervek szerint több százezer időskorú ember kaphatna magasabb összeget, amennyiben a javaslatokból később hivatalos intézkedés lesz.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hír érkezett

    A kezdeményezés középpontjában azok állnak, akiknek a havi nyugdíja jelenleg a legalacsonyabb kategóriába tartozik, és akik számára az élelmiszer-, rezsi- és gyógyszerköltségek egyre nagyobb terhet jelentenek.

    Senkinek ne legyen 120 ezer forintnál alacsonyabb a nyugdíja?

    A tervezet egyik legfontosabb eleme szerint bevezetnének egy új minimumszintet.

    Az elképzelés alapján senki sem kaphatna 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat. Ez elsősorban azokat segíthetné, akik jelenleg jóval ez alatt az összeg alatt élnek, és minden hónapban nehézséget jelent számukra a kiadások fedezése.

    Több százezer ember lehet érintett

    Az előzetes becslések szerint:

    • mintegy 225 ezer öregségi nyugdíjas,
    • valamint 50–60 ezer rokkantsági ellátásban részesülő személy

    kerülhetne az első körbe. Ez összesen közel 280 ezer érintettet jelenthet.

    A 120 és 140 ezer forint közöttiek is kaphatnak pluszpénzt

    Nemcsak a legkisebb nyugdíjak emelése szerepel a tervek között.

    A javaslat egy második lépcsőt is tartalmaz, amely a 120 ezer és 140 ezer forint közötti ellátásban részesülőket érintheti. Ebben a sávban havi 6–12 ezer forintos emelés lehetősége merült fel.

    Összesen akár 400 ezer ember is érintett lehet

    A számítások alapján:

    Érintett csoportBecsült létszám
    120 ezer Ft alatti nyugdíjasok és ellátottakkb. 280 ezer fő
    120–140 ezer Ft közötti ellátásban részesülőkkb. 125 ezer fő
    Összes érintettközel 400 ezer fő

    Az érintettek közül mintegy 350 ezer fő lehet öregségi nyugdíjas.

    Mikor érkezhet a pluszpénz?

    Ez az a kérdés, amelyre jelenleg még nincs biztos válasz.

    A nyilvánosságra került információk alapján egyelőre nem ismert sem a pontos kezdési időpont, sem a végleges jogosultsági rendszer. A részletek csak hivatalos döntés és jogszabály elfogadása után válhatnak véglegessé.

    Egyelőre még nem elfogadott intézkedésről van szó

    A szakértők ezért arra figyelmeztetnek, hogy senki ne számoljon még biztos utalási dátummal vagy garantált összeggel. A jelenlegi információk tervek és javaslatok alapján készültek.

    Más nyugdíjas támogatások is szóba kerültek

    A nyugdíjjal kapcsolatos elképzelések között több további intézkedés is szerepel.

    A korábban ismertetett javaslatok között megjelent:

    • a nyugdíjas SZÉP-kártya,
    • az időskorúak járadékának emelése,
    • egyes támogatások bővítése,
    • valamint további differenciált nyugdíjemelési lehetőségek.

    Sok nyugdíjas számára jelenthetne segítséget

    Az alacsony nyugdíjból élők számára már néhány ezer forintos havi emelés is érezhető változást hozhat a mindennapokban. Különösen azok számára lehet fontos egy ilyen intézkedés, akiknek a kiadásaik jelentős részét a rezsi, az élelmiszer és a gyógyszerek teszik ki.

    A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a most ismertetett tervek közül melyek valósulnak meg, és pontosan kik részesülhetnek majd a plusz támogatásból.

  • 2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    Változnak az özvegyi nyugdíj egyes szabályai 2026. július 1-jétől – a legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő.

    Ideiglenes özvegyi nyugdíj

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Ezen időtartamok leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie. Az eljárás illeték- és költségmentes. Az igénylést a halálesetet követően mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig állapítható meg, amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására.

    Az özvegyi nyugdíj feléledése

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak három esetben éledhet föl az özvegyi nyugdíjra való jogosultság. Csak az az özvegy lesz jogosult az ideiglenes ellátás megszűnése után özvegyi nyugdíjra, aki

    • az elhunyt házastársa halála időpontjában betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy
    • olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy
    • legalább két (illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg) olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, aki az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult.

    Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az elhunyt halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

    Ezután összefoglalta a 2026-os módosításokat.  az özvegyi nyugdíj egyes szabályainál. Fontos, hogy

    a módosítások 2026. július 1-jén lépnek hatályba, vagyis az új rendelkezéseket a 2026. június 30-át követően elhunyt személyek özvegyére vonatkozóan kell alkalmazni.

    Változás az élettárs özvegyi nyugdíjánál

    Az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy az elhunyt élettársának más személlyel házassága állt fenn az élettárs halálakor. Az új törvényi rendelkezés szerint özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig

    • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    • és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Változás a külön élő házastárs özvegyi nyugdíjánál

    • Külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon lesz jogosult özvegyi nyugdíjra.

    Ez azt jelenti, hogy a jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti. A törvény szövegéből kikerül a „külön élő házastárs” fogalma.

    • Az új rendelkezések már csak az elvált házastársra vonatkoznak.

    Ez azt jelenti, hogy az elvált házastársnak ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az elvált házastársnak az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
    Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

    Összeszámíthatóság a kapcsolatnál

    A törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát. Az új rendelkezés szerint az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

    • a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    • a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    • a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.
  • Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Farkas András nyugdíjszakértő különösen férfiaktól kap sok kérdést a nyugdíjazást megelőző védett korral kapcsolatban. Az érintettek aggódva érdeklődnek nála, hogy egyáltalán létezik-e még ez a védelem az idősebb munkavállalók részére.

    A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót (férfit és nőt is), akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra – írja legfrissebb hírlevelében a nyugdíjszakértő.

    Nyugdíjkorhatár 2026-2027

    Felmondani csak nagyon nyomós indokkal lehet a védett korúaknak

    A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt

    a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

    Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

    Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.

    Nagyobb végkielégítés jár a védett korúaknak

    A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.

    A végkielégítés a munkáltatónál töltött munkaviszony idejéhez igazodik, és egyenlő a távolléti díj havi összegével.

    Normál esetben:

    • legalább három év munkaviszony után egyhavi végkielégítés jár,
    • legalább öt év esetén kéthavi,
    • legalább tíz év esetén háromhavi,
    • legalább tizenöt év esetén négyhavi,
    • legalább húsz év esetén öthavi,
    • legalább huszonöt év a munkáltatónál letöltött munkaviszon esetén pedig hathavi végkielégítés jár.

    Ha viszont a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven, akkor a fenti végkielégítéseket ki kell egészíteni, meg kell emelni

    • legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
    • legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
    • legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével.

    Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

    Ami még fontos lehet, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a már nyugdíjas dolgozóknak nem jár végkielégítés.

  • Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Újabb részletek láttak napvilágot a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyáról, amely jelentős segítséget jelenthetne az idősek számára. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást nemcsak pihenésre vagy egészségmegőrzésre lehetne fordítani, hanem élelmiszerre és gyógyszerekre is. Ez utóbbi különösen nagy könnyebbséget jelenthet a nyugdíjas háztartásoknak, ahol a havi kiadások jelentős részét ezek a tételek teszik ki.

    Friss nyugdíjas hírek minden nap

    Ezekre lehetne elkölteni a támogatást

    A nyilvánosságra került tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az alábbi célokra lehetne felhasználni:

    • élelmiszervásárlás,
    • gyógyszervásárlás,
    • egészségmegőrzés,
    • rekreáció és pihenés.

    A gyógyszertári felhasználás különösen figyelemre méltó elem, hiszen jelenleg a hagyományos SZÉP-kártya esetében ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

    A legnagyobb segítség az élelmiszernél és a gyógyszernél jöhet

    A statisztikák szerint a nyugdíjas háztartások kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, miközben a gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra is jelentős összegek mennek el minden hónapban. Sok idős ember számára ez a két költség jelenti a legnagyobb terhet a rezsi mellett.

    Ezért a tervezett támogatás éppen ott nyújthat segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség lehet.

    Mennyi pénz érkezhet a kártyára?

    A jelenlegi elképzelések alapján a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

    Tervezett összegek

    Havi nyugdíj összegeÉves támogatás
    250 ezer Ft alatt200 000 Ft
    250–500 ezer Ft között100 000 Ft
    500 ezer Ft felettNem járna támogatás

    A legkisebb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának.

    Nem feltétlenül egy összegben érkezne

    A tervek szerint a támogatást nem feltétlenül egyetlen alkalommal utalnák.

    Felmerült olyan megoldás is, hogy a jogosultak negyedévente kapnák meg az összeget, például 50-50 ezer forintos részletekben. Így a támogatás folyamatos segítséget jelenthetne az év során.

    Akár már ősszel indulhat

    Korábbi nyilatkozatok szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 őszén elindulhat, bár a végleges döntés még a költségvetési helyzettől és a gazdasági lehetőségektől függ.

    Több mint egymillió nyugdíjas lehet érintett

    Becslések szerint mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Ők kaphatnák a legmagasabb összegű támogatást. A számítások szerint a nyugdíjasok döntő többsége jogosult lehetne valamilyen mértékű juttatásra.

    Sok nyugdíjas számára jelenthet valódi segítséget

    Az elmúlt évek inflációja, az élelmiszerárak emelkedése és a magas gyógyszerköltségek miatt sok idős ember költségvetése egyre szűkösebbé vált. A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért nem csupán egy új juttatás lehet, hanem több százezer ember számára jelenthet érezhető segítséget a mindennapokban, különösen akkor, ha valóban lehet majd vele élelmiszert és gyógyszert vásárolni.

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.

  • Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Honnan tudhatja meg egy nő, hogy elmehet-e Nők40-nel nyugdíjba, illetve, hogy mikor jön el ennek az ideje? Ezzel a kérdéssel foglalkozott legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    Nyugdíj hírek és információk

    Mikortól elérhető egy nő számára a Nők40 nyugdíj?

    A nők kedvezményes nyugdíját akkor igényelheti egy nő, ha teljesítette a kedvezményes nyugdíj kettős időfeltételét, vagyis

    • megszerzett legalább 40 évi jogosító időt,
    • amelyen belül a munkával szerzett szolgálati idő tartama főszabályként eléri a legalább 32 évet.

    A Nők40 igényléséhez tehát tudni kell, hogy melyik napon teljesült ez a kettős időfeltétel, ezt pedig nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés során lehet tisztázni. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban a kormányhivatal egyebek között

    • tisztázza az összes elismerhető magyar szolgálati időt,
    • a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt,
    • azon belül a munkával szerzett szolgálati időt,
    • valamint a járulékfizetés alapjául szolgáló kereseteket.

    Nyugdíj, adategyeztetés – mit érdemes tudni róla?

    Az adategyeztetési eljárásra az ügyfél kérelmére és a hivatal kezdeményezésére is sor kerülhet. Miután hivatalból csak a 62. életév betöltését követően kerül sor az adategyeztetésre, ez jellemzően már késő lehet egy olyan nő számára, aki a kedvezményes nyugdíjat kívánja igényelni, ezért neki érdemes korábban,  akár már 57 éves korában kérelmet benyújtani az adategyeztetési eljárásra.

    A nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetést lezáró határozatban három összefoglaló időtartam szerepel.

    • Az első összefoglaló időtartam a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető összes elismert szolgálati idő hossza az eljárás során vizsgált időszak zárónapjáig.

    Természetesen ehhez a zárónaptól a nyugdíj-megállapítás kezdőnapjáig szerzett időszakban szerzett szolgálati időt is hozzá kell majd adni. A nyugdíj számítása során ezt az időtartamot veszik figyelembe.

    A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot a kimutatásban szereplő második és harmadik összefoglaló tartam igazolja.

    • A második tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő hossza, ennek kell legalább 40 évnek lennie a Nők40 igényelhetőségéhez,
    • míg a harmadik tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időn belül a munkával szerzett szolgálati idő tartamát jelöli, ennek kell főszabályként legalább 32 évnek lennie a Nők40 igényléséhez.

    Az adategyeztetési eljárásról és a kérelem benyújtásáról ide kattintva tájékozódhat.

  • Nyugdíj előtt áll? Így szerezhet extra szolgálati időt

    Nyugdíj előtt áll? Így szerezhet extra szolgálati időt

    A nyugdíj szempontjából sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos esetekben társadalombiztosítási megállapodással utólag is szerezhető szolgálati idő. A jelenlegi szabályok szerint összesen négyféle megállapodás köthető, de ezek közül csak egy biztosít egyszerre szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet. A többi kizárólag a szolgálati idő növelésére szolgál.

    Így lehet egyszerre szolgálati időt és nyugdíjalapot szerezni

    Előfordulhat, hogy valaki egy időszakban nem áll biztosítási jogviszonyban, ezért sem szolgálati időt, sem nyugdíjszámításnál figyelembe vehető keresetet nem szerez.

    Erre jelenthet megoldást az a megállapodás, amelynek keretében a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem egyaránt megszerezhető.

    Ehhez a megállapodást kötő személynek 22 százalékos nyugdíjjárulék megfizetését kell vállalnia. A járulék alapját maga határozhatja meg, azonban az nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél.

    2026-ban a minimálbér322 800 forint, így a minimálisan fizetendő havi összeg 71 016 forint.

    Három esetben csak szolgálati idő szerezhető

    A jogszabály további három lehetőséget biztosít azok számára, akik kizárólag a szolgálati idejüket szeretnék növelni.

    Felsőfokú tanulmányok elismertetése

    Az egyik lehetőség a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartamának szolgálati időként történő beszámítása.

    Ez elsősorban azok számára lehet fontos, akik 1998. január 1. után folytatták egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat, mert ezek az évek automatikusan már nem számítanak szolgálati időnek.

    A hiányzó évek pótlása a nyugdíjhoz

    Megállapodás köthető akkor is, ha valakinek legfeljebb öt év hiányzik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből.

    Ebben az esetben a hiányzó időszak megvásárlásával megszerezhető a résznyugdíjhoz szükséges 15 év vagy a teljes öregségi nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati idő.

    Speciális lehetőség az 1998-as gyermekgondozási időszakra

    Létezik egy kevésbé ismert, különleges megállapodási forma is.

    Azok számára hozták létre, akik 1998-ban gyermekük otthoni gondozása miatt voltak fizetés nélküli szabadságon, és emiatt nem szereztek szolgálati időt.

    Ebben az esetben a szolgálati idő utólag megszerezhető havi 2850 forinttal számított nyugdíjjárulék befizetésével. A teljes összeget a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell rendezni.

    Sokan nem tudnak erről a lehetőségről

    A szakértőkszerint sokan csak a nyugdíjigénylés előtt szembesülnek azzal, hogy hiányzik néhány év szolgálati idejük, vagy bizonyos időszakok nem számítanak bele a nyugdíj megállapításába.

    Éppen ezért érdemes időben tájékozódni a lehetőségekről, mert egy megfelelő társadalombiztosítási megállapodás segítségével akár a nyugdíjhoz szükséges feltételek is teljesíthetők lehetnek.

  • Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    Nyugdíj kiszámítása: így derül ki, mennyi pénzre számíthatsz időskorodban (Kalkulátor)

    A nyugdíj kiszámítása sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Nem csak az számít, hogy valaki hány évet dolgozott, hanem az is, milyen összegre volt bejelentve, mennyi szolgálati időt szerzett, és hogyan alakulnak a kereseti adatai a nyugdíjba vonulás előtt.

    Nyugdíj hírek

    A magyar nyugdíjszámítás alapvetően két fő tényezőre épül: a megszerzett szolgálati időre és az aktív évek alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetekre. A pontos összeg meghatározásához sok részletes adat szükséges, ezért a hivatalos nyugdíjmegállapítás mindig egyedi számítás alapján történik.

    Mi alapján számolják ki a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj összegét elsősorban az határozza meg, hogy valaki mennyi ideig dolgozott bejelentve, és ezalatt milyen keresete volt. Minél hosszabb a szolgálati idő és minél magasabb volt a bejelentett bér, annál kedvezőbb lehet a nyugdíj összege.

    Fontos azonban, hogy nem a „kézbe kapott” fizetés számít, hanem az a kereset, amely hivatalosan is szerepel a nyugdíjhoz kapcsolódó nyilvántartásokban. Ezért különösen hátrányos lehet, ha valaki hosszú éveken át részmunkaidőre, minimálbérre vagy alacsonyabb összegre volt bejelentve.

    Mi az a szolgálati idő?

    A szolgálati idő az egyik legfontosabb adat a nyugdíj kiszámításánál. Ide tartoznak azok az időszakok, amikor valaki dolgozott, és utána megfizették a szükséges járulékokat.

    Nem mindegy azonban, hogy valakinek 20, 30, 40 vagy akár ennél is több év szolgálati ideje van. A nyugdíj összege jelentősen eltérhet attól függően, hogy hány elismert éve gyűlt össze.

    Miért számít annyit a bejelentett bér?

    Sokan csak későn döbbennek rá, hogy a nyugdíj szempontjából nem az számít, mennyit kerestek valójában, hanem az, mennyi volt a hivatalosan bejelentett keresetük. Ha valaki például évekig „borítékos” fizetést kapott, vagy csak minimálbérre volt bejelentve, az később alacsonyabb nyugdíjat eredményezhet.

    Ez különösen a vállalkozóknál, katásoknál és részmunkaidős dolgozóknál lehet fontos kérdés. A ROAR nyugdíjbiztosítási oldalán is kiemelik, hogy sok magyar dolgozónál probléma, ha valaki 8 órát dolgozik, de csak 4 órára van bejelentve.

    Mi az a valorizáció?

    A nyugdíjszámítás során a korábbi évek kereseteit nem egyszerűen összeadják, hanem úgynevezett valorizációval átszámítják. Ez azt jelenti, hogy a régebbi kereseteket a jelenlegi bérszintekhez igazítják.

    Erre azért van szükség, mert egy 20-30 évvel ezelőtti fizetés összege önmagában ma már nem lenne összehasonlítható a mostani bérekkel. A valorizáció tehát azt szolgálja, hogy a korábbi keresetek reálisabb értéken kerüljenek be a nyugdíjszámításba.

    Lehet pontosan előre kiszámolni a nyugdíjat?

    A várható nyugdíj pontos kiszámítása nehéz, mert sok részletes adat kell hozzá. Szükség lehet az évenkénti keresetekre, a szolgálati időre, a járulékfizetési adatokra és a nyugdíjba vonulás időpontjára is.

    Léteznek gyors nyugdíjkalkulátorok, amelyek néhány adat alapján becslést adnak, de ezek inkább tájékoztató jellegűek. A részletesebb kalkuláció akár hosszabb adatbevitelt is igényelhet, mert a pontosabb számításhoz sok év kereseti adatait kell figyelembe venni.

    Miért érdemes időben utánanézni?

    A nyugdíj kiszámítása nem csak azoknak fontos, akik már közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz. Minél korábban látja valaki, hogy várhatóan mekkora ellátásra számíthat, annál könnyebb időben dönteni a megtakarításról, nyugdíjbiztosításról vagy más öngondoskodási formáról.

    A ROAR oldalán is hangsúlyozzák, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást minél korábban érdemes elkezdeni, mert hosszabb idő alatt kisebb havi összegből is komolyabb tartalék építhető fel.

    Mire figyelj, ha szeretnéd megbecsülni a nyugdíjadat?

    A nyugdíj várható összegének becsléséhez érdemes átnézni:

    • hány év szolgálati időd van,
    • milyen keresetek után fizettél járulékot,
    • volt-e részmunkaidős vagy alacsony bejelentésű időszakod,
    • vállalkozóként milyen járulékalap után fizettél,
    • mikor tervezel nyugdíjba menni.

    Ezek együtt adják meg azt az alapot, amelyből a várható nyugdíj nagyjából megbecsülhető.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása nem egyetlen egyszerű képletből áll. A végső összeg függ a szolgálati időtől, a bejelentett keresettől, a valorizációtól és attól is, hogy valaki mikor vonul nyugdíjba.

    A legfontosabb tanulság, hogy a nyugdíjra nem érdemes az utolsó pillanatban gondolni. Aki időben ellenőrzi a szolgálati idejét és a bejelentett kereseteit, sokkal tudatosabban készülhet fel az időskori évekre.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

    RSSHirek.hu – Hírkereső TOP friss hírek minden nap