Címke: Nyugdíj

  • Nyugdíj utalás 2026 augusztus: ekkor érkezik a nyugdíj a bankszámlákra

    Nyugdíj utalás 2026 augusztus: ekkor érkezik a nyugdíj a bankszámlákra

    Sok nyugdíjas már július végén szeretné tudni, hogy mikor érkezik az augusztusi nyugdíj. A Magyar Államkincstár hivatalos nyugdíjfolyósítási naptára szerint 2026 augusztusában a banki utalás várható időpontja augusztus 12., szerda.

    Ekkor utalják az augusztusi nyugdíjat

    A hivatalos folyósítási rend alapján:

    Folyósítás módjaIdőpont
    Bankszámlára utalás2026. augusztus 12. (szerda)
    Postai kézbesítésA Magyar Posta egyedi nyugdíjkifizetési naptára szerint

    A bankszámlára érkező nyugdíjakat a legtöbb pénzintézet még az utalás napján jóváírja, azonban bankonként kisebb eltérés előfordulhat.

    Miért augusztus 12-én érkezik?

    A nyugdíjakat főszabály szerint minden hónap 12. napján utalja a Magyar Államkincstár. Ha ez a nap hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, akkor a folyósítás előrehozott időpontban történik.

    2026-ban augusztus 12. szerdára esik, ezért nincs szükség előrehozott utalásra, a nyugdíjak a megszokott napon érkeznek.

    Mi a helyzet a postai kézbesítéssel?

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják a nyugdíjat, azoknak a kézbesítés időpontját a Magyar Posta éves nyugdíjkifizetési naptára határozza meg.

    Ez azt jelenti, hogy a pontos nap lakóhelyenként eltérhet, ezért a postás nem minden nyugdíjashoz ugyanazon a napon érkezik.

    Érdemes bankszámlára kérni a nyugdíjat?

    A bankszámlára történő utalásnak több előnye is lehet:

    • a pénz általában a hivatalos utalási napon megérkezik,
    • nem kell otthon várni a postást,
    • biztonságosabb a készpénz tárolásánál,
    • egyszerűbb az elektronikus fizetés és az átutalás.

    A nyugdíj folyósításának módja a Magyar Államkincstárnál bármikor módosítható.

    Mikor érkeznek a következő nyugdíjak?

    A hivatalos naptár szerint az augusztusi folyósítást követően:

    • 2026. szeptember 11. (péntek)
    • 2026. október 12. (hétfő)
    • 2026. november 12. (csütörtök)

    várható a bankszámlás jóváírás.

    Összegzés

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az augusztusi nyugdíj 2026. augusztus 12-én, szerdán érkezik meg azoknak, akik bankszámlára kérik az ellátást. A postai kézbesítés ettől eltérő időpontban történik, a Magyar Posta egyéni kifizetési ütemezése alapján. Érdemes előre tervezni a havi kiadásokat, hiszen augusztusban a megszokott időpontban érkezik a nyugdíj.

    Gyakran ismételt kérdések

    Mikor utalják a nyugdíjat 2026 augusztusában?

    A banki jóváírás várható időpontja 2026. augusztus 12., szerda.

    Miért nem érkezik korábban?

    Mert augusztus 12. munkanapra esik, így nincs szükség előrehozott folyósításra.

    Mikor viszi ki a postás a nyugdíjat?

    A pontos kézbesítési napot a Magyar Posta éves nyugdíjkifizetési naptára tartalmazza, amely egyénenként eltérhet.

    Hol található a hivatalos nyugdíjfolyósítási naptár?

    A Magyar Államkincstár minden év végén közzéteszi a következő év hivatalos banki utalási időpontjait.

    Hivatalos nyugdíjemelés kalkulátor 2026-2027

  • Munka nyugdíj mellett 2027: a nyugdíj melletti munka feltételei és szabályai

    Munka nyugdíj mellett 2027: a nyugdíj melletti munka feltételei és szabályai

    Egyre több nyugdíjas választja azt, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása után is aktív marad a munkaerőpiacon. Ennek oka lehet a magasabb jövedelem, a szakmai tapasztalat hasznosítása vagy egyszerűen az, hogy sokan szeretnének továbbra is dolgozni.

    A jó hír, hogy a magyar szabályozás szerint a saját jogú öregségi nyugdíjasok számára a munkavállalás továbbra is kedvező feltételekkel lehetséges.

    Lehet dolgozni nyugdíj mellett?

    Igen. A saját jogú öregségi nyugdíjban részesülők munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy vállalkozóként is végezhetnek keresőtevékenységet.

    A legtöbb esetben a nyugdíj folyósítása a munkavégzés mellett is megmarad, ezért sokan döntenek úgy, hogy nyugdíjasként is vállalnak munkát. Ugyanakkor egyes közszférás jogviszonyokban eltérő szabályok vonatkozhatnak a nyugdíj folyósítására.

    Milyen adókat kell fizetni?

    A nyugdíj melletti munkavégzés egyik legnagyobb előnye a kedvező adózás.

    A saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetében:

    • nem kell 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot fizetni,
    • a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól,
    • a munkabért általában a 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

    Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora bruttó bérből magasabb nettó jövedelem maradhat a nyugdíjasnál.

    Nyugdíj mellett vállalkozni is lehet

    Sokan nem munkaviszonyban, hanem egyéni vállalkozóként folytatják tevékenységüket.

    A nyugdíjkorhatárt betöltött vállalkozók kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek, és bizonyos közterhek alól mentesülnek. Ugyanakkor az alkalmazható adózási forma és az egyes kötelezettségek eltérhetnek, ezért vállalkozás indítása előtt célszerű könyvelővel egyeztetni.

    Van kereseti korlát?

    A saját jogú öregségi nyugdíjasok esetében jelenleg nincs általános kereseti korlát a versenyszférában, így a munkából származó jövedelem önmagában nem szünteti meg a nyugdíj folyósítását. Egyes speciális jogviszonyokra – különösen a közszférában – ettől eltérő szabályok is vonatkozhatnak.

    Milyen előnyei vannak a nyugdíj melletti munkának?

    A munkavállalás több szempontból is előnyös lehet:

    • kiegészítheti a nyugdíjat,
    • segíthet megőrizni az aktív életmódot,
    • lehetőséget ad a szakmai tapasztalat átadására,
    • növelheti a családi bevételeket,
    • rugalmas foglalkoztatási formák is elérhetők.

    Mire érdemes figyelni?

    Munkavállalás előtt célszerű tisztázni:

    • milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás,
    • milyen adózási szabályok érvényesek,
    • érinti-e a munkavégzés a nyugdíj folyósítását,
    • szükséges-e külön bejelentés vagy adminisztráció.

    2027-ben is sok nyugdíjas dolgozhat

    A munkaerőpiacon továbbra is nagy az igény a tapasztalt szakemberekre, ezért várhatóan 2027-ben is sok nyugdíjas vállal majd munkát. A kedvező adózási szabályoknak köszönhetően a munkavállalás mind a nyugdíjasok, mind a munkáltatók számára előnyös lehet.

    Fontos:

    A saját jogú öregségi nyugdíjasok számára a munkavállalás továbbra is kedvező feltételekkel lehetséges. A legtöbb esetben a nyugdíj folyósítása mellett is lehet dolgozni, miközben a nyugdíjas munkavállalót nem terheli társadalombiztosítási járulék, a munkáltató pedig szociális hozzájárulási adót sem fizet utána. Mielőtt azonban valaki munkát vállal vagy vállalkozást indít, érdemes tájékozódni az adott foglalkoztatási forma részletes szabályairól.

    Gyakran ismételt kérdések (FAQ)

    Lehet dolgozni öregségi nyugdíj mellett?

    Igen. A saját jogú öregségi nyugdíjasok a legtöbb esetben munkát vállalhatnak úgy, hogy közben továbbra is kapják a nyugdíjukat.

    Kell TB-járulékot fizetni?

    Nem. A saját jogú nyugdíjas munkavállaló után nem kell 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot fizetni.

    Milyen adó terheli a munkabért?

    A munkabért főszabály szerint a 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

    Vállalkozhat nyugdíjasként?

    Igen, de a vállalkozásra külön szabályok vonatkoznak, ezért érdemes előzetesen tájékozódni vagy szakember segítségét kérni.

    Fontos: Nyugdíj utalás 2027

  • Nyugdíj kiszámítása minimálbér esetén 2027: ennyi nyugdíj járhat 40 év munkaviszony után

    Nyugdíj kiszámítása minimálbér esetén 2027: ennyi nyugdíj járhat 40 év munkaviszony után

    A nyugdíj összege az egyik legfontosabb kérdés azok számára, akik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Sokan dolgoztak hosszú éveken keresztül minimálbéren, ezért gyakran felmerül a kérdés: mennyi nyugdíj járhat minimálbér esetén?

    A válasz nem adható meg egyetlen számmal, hiszen a magyar nyugdíjrendszer több tényezőt is figyelembe vesz. A szolgálati idő, az életpálya során szerzett keresetek és azok valorizálása egyaránt befolyásolja a végleges összeget.

    Hogyan történik a nyugdíj kiszámítása?

    Az öregségi nyugdíj megállapításakor nem csupán az utolsó fizetés számít.

    A nyugdíj összegét többek között az alábbi tényezők határozzák meg:

    • a teljes szolgálati idő,
    • az életpálya során szerzett keresetek,
    • a korábbi bérek valorizálása,
    • a nyugdíjskála szerinti százalékos szorzó.

    Ez azt jelenti, hogy két azonos fizetésű ember nyugdíja is eltérhet, ha más hosszúságú szolgálati idővel rendelkeznek.

    Miért ennyire fontos a szolgálati idő?

    A szolgálati idő jelentősen befolyásolja a nyugdíj összegét.

    Általánosságban:

    Szolgálati időNyugdíj mértéke az átlagkeresethez viszonyítva
    15 évkb. 43%
    20 évkb. 53%
    30 évmagasabb százalék
    40 évkb. 80%
    közel 50 évakár 100% is lehet

    Ezért nemcsak a kereset nagysága, hanem a ledolgozott évek száma is kulcsfontosságú.

    Példaszámítás minimálbér esetén

    Egy leegyszerűsített példában a 2026-os minimálbérből indulnak ki.

    • Bruttó minimálbér: 322 800 Ft
    • Nettó minimálbér (nyugdíjszámítási példa): 214 662 Ft

    Ha valaki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjskála alapján ennek körülbelül 80 százalékára lehet jogosult.

    Szemléltető példa

    MegnevezésÖsszeg
    Nettó minimálbér214 662 Ft
    40 év szolgálati idő80%
    Példaszámítás szerinti várható nyugdíjkb. 171 730 Ft

    Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem hivatalos nyugdíj-előrejelzés, hanem egy leegyszerűsített számítás. A tényleges nyugdíj összege mindenkinél egyedi.

    Garantált bérminimum esetén valamivel magasabb lehet az összeg

    A garantált bérminimum után dolgozók esetében a kiinduló nettó kereset magasabb.

    A példaszámítás szerint:

    FoglalkoztatásPéldaszámítás szerinti nyugdíj
    Minimálbérkb. 171 730 Ft
    Garantált bérminimumkb. 198 500 Ft

    A különbség jól mutatja, hogy már a magasabb bejelentett bér is hosszú távon érezhető hatással lehet a nyugdíjra.

    2027-ben is érdemes figyelni a nyugdíjszámítás szabályait

    A nyugdíjrendszer alapelvei nem változnak attól, hogy valaki 2026-ban vagy 2027-ben vonul nyugdíjba.

    Továbbra is meghatározó lesz:

    • a megszerzett szolgálati idő,
    • az életpálya során elért kereset,
    • a valorizáció,
    • valamint az aktuális nyugdíjszámítási szabályok.

    Ezért érdemes már jóval a nyugdíj előtt tájékozódni, és figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat.

    Érdemes saját számítást is végezni

    A legtöbben csak a nyugdíjba vonulás előtt kezdenek érdeklődni a várható összeg iránt, pedig már évekkel korábban is hasznos lehet áttekinteni a lehetőségeket.

    Az RSSHírek.hu oldalán elérhető:

    Ezek segíthetnek jobban megérteni a nyugdíjrendszer működését és a várható ellátás alakulását.

    Összegzés

    A minimálbéren ledolgozott évek természetesen hatással vannak a nyugdíj összegére, de önmagában a minimálbérből nem lehet pontos nyugdíjat számolni. A szolgálati idő, a valorizált keresetek és a hatályos nyugdíjszabályok együtt határozzák meg a végleges összeget.

    A példaszámítás alapján egy 40 év szolgálati idővel rendelkező, minimálbéren dolgozó munkavállaló nyugdíja körülbelül 171 ezer forint lehet, ugyanakkor a valós összeg minden esetben egyedi számítás alapján kerül megállapításra.

    Gyakran ismételt kérdések (FAQ)

    Mennyi nyugdíj jár minimálbér esetén?

    Egy egyszerűsített példaszámítás szerint 40 év szolgálati idő mellett körülbelül 171 ezer forintos induló nyugdíj adódhat, de a tényleges összeg egyedi.

    Csak a minimálbér számít a nyugdíjnál?

    Nem. A szolgálati idő, az életpálya során szerzett keresetek és azok valorizálása is meghatározó.

    Számít a garantált bérminimum?

    Igen. A magasabb bejelentett kereset hosszabb távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Hol lehet megnézni, mikor mehetek nyugdíjba?

    Az RSSHírek.hu nyugdíjas témaköreiben és kalkulátoraiban megtalálhatók a nyugdíjkorhatárral, a nyugdíjszámítással és a várható emelésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

  • Éveket veszíthetsz a nyugdíjadból, ha nem ellenőrzöd ezt időben

    Éveket veszíthetsz a nyugdíjadból, ha nem ellenőrzöd ezt időben

    Sok munkavállaló tart attól, hogy hátrány érheti a nyugdíj megállapításakor, ha egy korábbi munkáltatója nem fizette be megfelelően a járulékokat. A nyugdíjszakértő szerint azonban a dolgozókat ilyen esetben jogszabályi védelem illeti meg, így a ledolgozott évek nem vesznek el automatikusan.

    A munkavállaló nem felel a munkáltató mulasztásáért

    Farkas András nyugdíjszakértő rámutatott: a munkavállaló nem tehető felelőssé azért, ha a foglalkoztató nem tett eleget a járulékfizetési kötelezettségének.

    A nyugdíjtörvény úgynevezett járulékfizetési vélelmet alkalmaz az ilyen esetekben. Ez azt jelenti, hogy ha a biztosítási jogviszony és annak időtartama bizonyítható, akkor a hatóság bizonyos esetekben akkor is figyelembe veheti az adott időszakot, ha a járulékbefizetésről nincs teljes körű nyilvántartás.

    Tanúk is segíthetnek a szolgálati idő igazolásában

    Előfordulhat, hogy egy korábbi munkaviszony egyáltalán nem szerepel a nyilvántartásokban. Ilyenkor a szakértő szerint érdemes olyan dokumentumokat vagy nyilatkozatokat összegyűjteni, amelyek igazolhatják a foglalkoztatás tényét.

    Akár korábbi munkatársak tanúvallomása is segítséget jelenthet, ha hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy az érintett valóban az adott munkahelyen dolgozott.

    Amennyiben a szolgálati idő bizonyíthatóvá válik, a hatóság a további vizsgálatok során a járulékfizetési vélelmet is alkalmazhatja.

    A vállalkozóknak különösen figyelniük kell

    A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozók esetében más szabályok érvényesülnek.

    A nyugdíjjogosultság szempontjából három alapvető kötelezettség teljesítése szükséges:

    • bejelentési kötelezettség,
    • bevallási kötelezettség,
    • járulékfizetési kötelezettség.

    Ha egy vállalkozónak járuléktartozása van, az érintett időszakot főszabály szerint nem veszik figyelembe szolgálati időként.

    Még a nyugdíj előtt érdemes ellenőrizni az adatokat

    A szakértő szerint ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent végleges problémát. Ha a vállalkozó a nyugdíj megállapítása előtt rendezi az esetleges tartozásait, a megfelelően igazolt időszakok később beszámíthatók lehetnek.

    Éppen ezért célszerű már évekkel a nyugdíjigénylés előtt ellenőrizni a szolgálati időre és a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatokat, hogy az esetleges hiányosságok időben rendezhetők legyenek.

    Így ellenőrizhető a szolgálati idő

    A szolgálati időrevonatkozó adatokat az érintettek Ügyfélkapu+ segítségével vagy a Magyar Államkincstárnál is ellenőrizhetik. A szakértők azt javasolják, hogy különösen az idősebb korosztály rendszeresen vizsgálja át a nyilvántartott adatokat, mert egy esetleges hiányzó munkaviszony vagy hibás bejegyzés rendezése akár hónapokat is igénybe vehet a nyugdíj megállapítása előtt.

  • 2027 február 12-én dupla pénz jön a nyugdíjasoknak: jön a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj egy része is!

    2027 február 12-én dupla pénz jön a nyugdíjasoknak: jön a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj egy része is!

    2027 február 12-én dupla pénz jön a nyugdíjasoknak!

    A nyugdíjasok számára minden év egyik legfontosabb időszaka a február, hiszen ekkor érkezik a 13. havi nyugdíj. A jelenlegi szabályok és a korábban bejelentett program alapján azonban 2027 februárja ennél is kedvezőbb lehet, mivel a rendes havi nyugdíj és a 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi nyugdíj következő részlete is megérkezhet.

    A korábbi kormányzati bejelentések szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, több lépcsőben vezetik be. A rendszer hasonló módon épül fel, mint annak idején a 13. havi nyugdíj visszaállítása: a jogosultak minden évben egyre nagyobb részt kapnak meg az extra juttatásból.

    Három kifizetés is érkezhet egyszerre

    A várakozások szerint 2027 februárjában a nyugdíjasok az alábbi összegekre lehetnek jogosultak:

    • a rendes havi nyugdíjra,
    • a teljes 13. havi nyugdíjra,
    • valamint a 14. havi nyugdíj újabb részletére.

    Ez azt jelenti, hogy a februári kifizetés jelentősen meghaladhatja az év többi hónapjában megszokott összeget.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén a februári jóváírás akár több százezer forinttal is magasabb lehet a szokásos havi összegnél, attól függően, hogy a 14. havi nyugdíj adott évi részlete mekkora lesz.

    Mikor érkezhet a pénz?

    A jelenlegi előzetes számítások alapján a februári nyugdíj utalása várhatóan 2027. február 12-én történhet meg. Ez természetesen még nem hivatalos időpont, a végleges nyugdíjfolyósítási naptárt a Magyar Államkincstár teszi majd közzé. A korábbi évek gyakorlata alapján azonban a februári nyugdíj rendszerint ezen a napon vagy ehhez nagyon közeli időpontban érkezik meg a bankszámlákra.

    A hivatalos nyugdíj utalási időpontokat folyamatosan frissítjük ezen az oldalon:

    👉 Nyugdíj utalás 2027 – havi kifizetési időpontok

    Így vezetik be a 14. havi nyugdíjat

    A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről 2025 végén született döntés. A bejelentések szerint az extra juttatás több év alatt épül fel, így minden évben egyre nagyobb összeg járhat a nyugdíjasoknak. Az első részlet 2026 februárjában érkezett meg a jogosultakhoz, a program pedig több lépcsőben folytatódhat.

    A cél az, hogy a későbbi években a nyugdíjasok a teljes 14. havi nyugdíjat is megkapják, hasonlóan a jelenleg működő 13. havi rendszerhez.

    Sokan várják a februári utalást

    A februári kifizetés minden évben kiemelt jelentőségű a nyugdíjasok számára. Az emelkedő élelmiszerárak, rezsiköltségek és egyéb kiadások miatt sok háztartás számára komoly segítséget jelent a plusz egyhavi ellátás.

    A 13. havi nyugdíj hosszú évek óta a nyugdíjrendszer egyik legfontosabb eleme, a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése pedig további többletforrást jelenthet az idősek számára.

    Érdemes figyelni a hivatalos dátumokat

    Bár a február 12-i időpont jelenleg reális várakozásnak tekinthető, a végleges kifizetési dátumokat mindig a Magyar Államkincstár hivatalos naptára tartalmazza.

    A nyugdíjasoknak ezért érdemes rendszeresen figyelni a friss információkat, különösen a februári és decemberi kifizetések időszakában, amikor a szokásos rendtől eltérő folyósítás is előfordulhat.

    👉 Nyugdíjemelés kalkulátor 2026-2027

  • Nők 40 Plusz nyugdíjprogram 2027 – Milyen változások jöhetnek a nyugdíjasok számára?

    Nők 40 Plusz nyugdíjprogram 2027 – Milyen változások jöhetnek a nyugdíjasok számára?

    A Nők 40 program hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb nyugdíjba vonulási lehetőség Magyarországon. Ennek köszönhetően sokan érdeklődnek a lehetséges változások, bővítések és új nyugdíjas intézkedések iránt is. Az utóbbi időszakban egyre többször jelent meg a „Nők 40 Plusz nyugdíjprogram 2027” kifejezés az internetes keresések között.

    Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs hivatalosan bevezetett „Nők 40 Plusz” nevű nyugdíjprogram. A keresések mögött általában azok a tervek és javaslatok állnak, amelyek a nyugdíjasok helyzetének javítását, illetve a kedvezményes nyugdíj lehetőségeinek bővítését célozzák.

    Mi a Nők 40 program lényege?

    A jelenlegi szabályok szerint azok a nők vonulhatnak kedvezményes öregségi nyugdíjba, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek.

    A program egyik legnagyobb előnye, hogy a jogosultak a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt is teljes értékű öregségi nyugdíjat kaphatnak.

    A Nők 40 továbbra is az egyik legfontosabb nyugdíjas kedvezmény Magyarországon, ezért minden, a programot érintő változás jelentős érdeklődést vált ki.

    Mit értenek sokan a „Nők 40 Plusz” alatt?

    A „Nők 40 Plusz” elnevezést leggyakrabban olyan elképzelésekre használják, amelyek valamilyen többletjuttatást vagy kedvezményt biztosítanának a nyugdíjasok számára.

    A közbeszédben gyakran ide sorolják:

    • a célzott nyugdíjemeléseket,
    • a magasabb nyugdíjkorrekciókat,
    • a nyugdíjas SZÉP-kártya ötletét,
    • a 13. havi nyugdíj megőrzését,
    • valamint az időskorúak támogatásának bővítését.

    Ezek ugyanakkor jelenleg nem részei a Nők 40 programnak, hanem különálló nyugdíjpolitikai javaslatok.

    Mi várható 2027-ben?

    A 2027-es évvel kapcsolatban számos nyugdíjas témájú javaslat került nyilvánosságra.

    A leggyakrabban emlegetett intézkedések közé tartoznak:

    • a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése,
    • a célzott nyugdíjemelések,
    • az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása,
    • a 13. havi nyugdíj fenntartása,
    • valamint az időskorúak támogatásának bővítése.

    A pontos szabályokról és esetleges új programokról azonban csak a hivatalos jogszabályok megjelenése után lehet biztosat mondani.

    Miért ilyen népszerű a Nők 40?

    A program népszerűsége elsősorban annak köszönhető, hogy lehetővé teszi a korábbi nyugdíjba vonulást.

    Sok nő számára ez jelent:

    • nagyobb biztonságot,
    • kiszámíthatóbb jövőt,
    • több időt a családra,
    • valamint lehetőséget arra, hogy a nyugdíjkorhatár előtt befejezze aktív munkaviszonyát.

    Nem véletlen, hogy a „Nők 40 kalkulátor”, a „mikor mehetek nyugdíjba”, valamint a „40 év munkaviszony utáni nyugdíj” kifejezések minden évben a legkeresettebb nyugdíjas témák közé tartoznak.

    Milyen információkat érdemes figyelni?

    Akiket érint a Nők 40 program, érdemes rendszeresen követniük:

    • a nyugdíjszabályok változásait,
    • a jogosultsági időre vonatkozó tudnivalókat,
    • a valorizációs szorzókat,
    • a nyugdíjemelésekkel kapcsolatos bejelentéseket,
    • valamint az esetleges új nyugdíjas támogatásokat.

    A következő években várhatóan továbbra is kiemelt figyelmet kapnak a nyugdíjasokat érintő intézkedések.

    Összegzés

    A Nők 40 Plusz nyugdíjprogram 2027 jelenleg nem hivatalos program, ugyanakkor a keresések jól mutatják, hogy sokan érdeklődnek a nyugdíjasokat érintő új lehetőségek iránt. A Nők 40 kedvezményes nyugdíj továbbra is változatlanul az egyik legfontosabb nyugdíjba vonulási lehetőség Magyarországon, és várható a Férfiak40 is miközben a nyugdíjak és az időskorúak támogatásának kérdése várhatóan 2027-ben is a legfontosabb társadalmi témák között marad.

  • Itt a bejelentés a 2 millió forint feletti nyugdíjakról!

    Itt a bejelentés a 2 millió forint feletti nyugdíjakról!

    Miközben magyar nyugdíjasok százezrei hónapról hónapra egyre nehezebben jönnek ki a pénzükből, döbbenetes számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a legmagasabb nyugdíjakról. Az adatok szerint egyetlen év alatt robbanásszerűen nőtt azok száma, akik kiugróan magas, akár többmilliós havi nyugdíjellátásban részesülnek Magyarországon.

    A HVG által kikért részletes statisztikák alapján 2026 januárjára már több mint 23 ezren kaptak havi 700 ezer forint feletti nyugdíjat vagy más nyugdíjszerű ellátást. Ez óriási ugrás a 2025 eleji adatokhoz képest, amikor még körülbelül 14 ezren tartoztak ebbe a kategóriába.

    Nyugdíj hírek és fontos információk

    A legmegdöbbentőbb azonban talán az, hogy már 123 olyan ember él Magyarországon, aki havi több mint 2 millió forintos nyugdíjat kap.

    Soha nem látott ütemben nőnek a legmagasabb nyugdíjak

    A friss adatok szerint minden magasabb nyugdíjkategóriában jelentős növekedés történt egyetlen év alatt.

    2025 elején még:

    • 69 ember kapott havi 2 millió forint feletti nyugdíjat,
    • 2026 januárjára azonban már 123-an lépték át ezt a határt.

    Ez 78 százalékos növekedést jelent alig egy év alatt.

    A másfél és kétmillió forint közötti nyugdíjsávban még látványosabb a bővülés:

    • tavalyhoz képest 79 százalékkal nőtt az ide tartozók száma,
    • jelenleg már 336-an kapnak ilyen összegű ellátást havonta.

    Az egymillió és másfél millió forint közötti kategóriában több mint 3300 nyugdíjas szerepel, ami szintén rendkívül jelentős, 56 százalékos növekedést jelent.

    Közben a 700 ezer és 1 millió forint közötti nyugdíjat kapók tábora közel 20 ezer főre emelkedett, ami 62 százalékos ugrás egyetlen év alatt.

    Közben rengetegen a létminimum környékén élnek

    A számok azért váltanak ki különösen erős reakciókat, mert miközben a legmagasabb nyugdíjak szinte robbanásszerűen nőnek, rengeteg idős ember továbbra is rendkívül alacsony ellátásból próbál megélni.

    Az elmúlt évek inflációja különösen súlyosan érintette a nyugdíjasokat. Az élelmiszerárak, a gyógyszerköltségek, a rezsi és a szolgáltatások drágulása miatt sok idős ember szerint ma már egyre nehezebb kijönni a havi juttatásból.

    A nyugdíjas szervezetek rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy miközben léteznek kiemelkedően magas nyugdíjak, a többség ennél jóval szerényebb összegből él.

    Sokan ma is 150–250 ezer forint közötti ellátást kapnak, miközben egyre többet kell költeniük alapvető szükségletekre és egészségügyi kiadásokra.

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    A nyugdíjba készülők egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan mennyi szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíj megállapításához. Sokan csak néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt szembesülnek azzal, hogy nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, ezért érdemes időben tájékozódni. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot befolyásolja, hanem a nyugdíj összegének meghatározásában is kulcsszerepet játszik.

    Szolgálati idő táblázat 2027

    Szolgálati időJogosultság
    0–14 évNem jár öregségi nyugdíj
    15 évÖregségi résznyugdíj
    16–19 évÖregségi résznyugdíj
    20 év vagy többTeljes öregségi nyugdíj
    40 év jogosultsági időNők 40 kedvezményes nyugdíj

    A jelenlegi szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Akik a nyugdíjkorhatár elérésekor legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak.

    Mi számít szolgálati időnek?

    Szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok számítanak, amikor a munkavállaló után nyugdíjjárulékot fizettek. Ide tartozik többek között:

    • munkaviszonyban töltött idő,
    • közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony,
    • egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony bizonyos esetekben,
    • gyermekneveléssel kapcsolatos egyes ellátások időszaka,
    • katonai szolgálat,
    • egyéb, törvényben meghatározott időszakok.

    A pontos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza, amely Ügyfélkapu+ segítségével is lekérdezhető.

    Mi történik 15 év szolgálati idő esetén?

    Sokan úgy gondolják, hogy 15 év munkaviszony után teljes nyugdíj jár, ez azonban nem így van. A legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők csak öregségi résznyugdíjat kaphatnak. Ez alacsonyabb összegű lehet, mint a teljes öregségi nyugdíj, ráadásul a nyugdíjminimumra vonatkozó szabályok sem minden esetben alkalmazhatók rá.

    Miért fontos a 20 év szolgálati idő?

    A 20 év szolgálati idő kiemelt jelentőségű a magyar nyugdíjrendszerben. Aki eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, teljes öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá. Ez nemcsak a jogosultság szempontjából fontos, hanem a nyugdíj összegének kiszámításánál is kedvezőbb helyzetet jelent.

    Nők 40: külön szabályok érvényesek

    A nők számára továbbra is elérhető a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogram. Ennek lényege, hogy a jogosult nők életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel, ezért a két fogalmat nem szabad összekeverni.

    Hogyan befolyásolja a szolgálati idő a nyugdíj összegét?

    Nemcsak a nyugdíjra való jogosultság miatt fontos a szolgálati idő. A nyugdíj összege is attól függ, hogy az érintett hány év szolgálati időt szerzett aktív évei alatt.

    A Magyar Államkincstár mértéktáblája szerint 15 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező átlagkereset 43 százaléka vehető figyelembe. Ezt követően a százalékos mérték a szolgálati idő növekedésével fokozatosan emelkedik. 50 év vagy annál hosszabb szolgálati idő esetén akár a teljes átlagkereset figyelembevételére is lehetőség van.

    Lehet szolgálati időt vásárolni?

    Kevesen tudják, hogy bizonyos esetekben lehetőség van hiányzó szolgálati idő megszerzésére megállapodás útján. Ez elsősorban azok számára jelenthet megoldást, akik közel állnak a 20 év szolgálati idő eléréséhez, de néhány év hiányzik a teljes öregségi nyugdíjhoz. A jogszabály meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a hiányzó idő megváltását.

    Hogyan lehet lekérdezni a szolgálati időt?

    A nyugdíj előtt állóknak célszerű rendszeresen ellenőrizniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat. Az adategyeztetési eljárás és az Ügyfélkapu+ segítségével lekérhető információk alapján még időben kiderülhet, ha valamely időszak hiányzik a nyilvántartásból.

    Összegzés

    A szolgálati idő táblázat 2027 alapján jól látható, hogy az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes öregségi nyugdíjhoz pedig legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot, hanem a nyugdíj összegét is jelentősen befolyásolja. Emiatt minden munkavállalónak érdemes időről időre ellenőriznie a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatait, hogy a nyugdíjigényléskor ne érje kellemetlen meglepetés.

    Kapcsolódó nyugdíj témák 2027-re

  • Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    A nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) következő rendelkezéseinek megfelel:

    Nyugdíjas hírek és friss cikkek

    30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
    a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre,és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,

    b) a kérelem benyújtásának időpontjában
    ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
    bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

    c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
    ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
    cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.

    d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati időmegszerzését jelenti), és

    e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

    Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t.

    45 nap

    A 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön.

    Mint a szakértő írja, a szigorítás legfőbb oka feltehetően az, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.

    A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.

    Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.

    2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.

    Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.

    Mint Farkas András rámutat, ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).

    Így védi a jog nyugdíj előtt állókat

    A 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.