Címke: OpenAI

  • Szárnyal a ChatGPT

    Szárnyal a ChatGPT

    Mindenki a mesterséges intelligenciába fektet, a ChatGPT a jövő!

    110 milliárd dolláros tőkebevonási kört zárt le a ChatGPT-t is működtető OpenAI. Ez minden idők legnagyobb magántőkével finanszírozott befektetési köre, és több mint kétszerese az OpenAI egy évvel ezelőtti forrásbevonásának – írta meg a CNBC.

    A legújabb Magyar Online Hírkereső

    Forintba átváltva ez körülbelül 35,1 ezermilliárdot jelentene, vagyis néhány milliárd forint híján a magyar GDP felével megegyező összeget fektettek most a cégbe. A vállalat a Pentagonnal is kötött egy megállapodást, miután a minisztérium egy vita miatt felbontotta korábbi, az Anthropic MI-céggel kötött szerződését.

    A 110 milliárd dollárból 50 milliárd az Amazontól, 30-30 milliárdot pedig az Nvidiától és a SoftBanktól érkezett. Az Amazon 50 milliárd dolláros befektetése először egy 15 milliárd dolláros kötelezettségvállalással indul, csak bizonyos feltételek teljesülése után kaphatja meg a cég a további 35 milliárd dollárt. A befektetés a cég vállalatértékét 730 milliárd dollárra emeli, ami jelentős növekedés a korábbi finanszírozási kör után megállapított 500 milliárd dolláros értékeléshez képest.

    Az Amazon egy többéves stratégiai partnerséget is bejelentett az OpenAI-jal. A két cég olyan testreszabott modelleket fejleszt majd együtt, amelyek az Amazon ügyfélközpontú alkalmazásait fogják támogatni. A cég felhőszolgáltatása, az Amazon Web Services további 100 milliárd dollárral növeli az OpenAI-jal kötött korábbi, 38 milliárd dolláros megállapodását.

    Mit jelent ez a ChatGPT jövője szempontjából?

    Az OpenAI az Nvidiával is bővíti korábbi együttműködését. Bejelentették, hogy a vállalat 3 gigawatt dedikált inferencia-kapacitást és 2 gigawatt tréningkapacitást fog igénybe venni az Nvidia Vera Rubin rendszerein.

    A ChatGPT több mint három évvel ezelőtti indulása óta az OpenAI alapjaiban formálta át a technológiai iparágat. A vállalatnak ugyanakkor folyamatos tőkebevonásokra van szüksége, hogy finanszírozni tudja növekedéssel kapcsolatos ambícióit, és fedezze a működési költségeket. 2030-ig összesen nagyjából 600 milliárd dollárnyi számítási (compute) ráfordítást terveznek végrehajtani, míg Sam Altman, a cég vezérigazgatója korábban 1,4 billió dollárnyi infrastrukturális kötelezettségvállalásról beszélt. A CNBC forrásai szerint azonban most némileg kisebb összeget tervez kommunikálni a kiadásokkal kapcsolatban, mivel egyre többen gondolják, hogy a terjeszkedési ambíciók túlzóak lehetnek a vállalat várható bevételeihez képest. A lap forrásai szerint úgy számol a cég, hogy teljes árbevétele 2030-ra meghaladhatja a 280 milliárd dollárt.

    Ugyan az OpenAI továbbra is vezető szerepet tölt be a lakossági MI-piacon, egyre erősebb konkurenciával kell szembenéznie a Google által fejlesztett Gemini miatt. A vállalati oldalt is igyekeznek felpörgetni, ott egyelőre a rivális Anthropic vezeti a piacot.

    A Pentagon is belefolyt!

    Az Anthropicról a Pentagonnal folytatott vitája miatt lehetett sokat olvasni az elmúlt napokban. Pete Hegseth védelmi miniszter lényegében ultimátumot adott a cégnek: ha nem egyezik bele magyar idő szerint péntek késő estig abba, hogy a Pentagon „a törvényi keretek közt” bármire használhassa a modelljeit, akkor egy, a koreai háború idején hozott törvénnyel fogják rákényszeríteni erre. Egyúttal azzal is fenyegette a céget, hogy kimondják: veszélyt jelent az amerikai ellátási láncra, és letiltják arról, hogy a kormánnyal vagy a nekik beszállító cégekkel üzleteljen. Az Anthropic azért vonakodik, mert attól tart, hogy az amerikai kormány esetleg az ország lakosainak tömeges megfigyelésére használná a modelljüket. Úgy gondolják, hogy a törvény nem tartotta a lépést az MI fejlődésével.

    Az OpenAI pénteken azt is bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a Pentagonnal, mivel a minisztérium elfogadta az általuk kitűzött, az Anthropicéhoz hasonló biztonsági „vörös vonalait”. Sam Altman szerint a két legfontosabb biztonsági elvük a belföldi tömeges megfigyelés tilalma, és az emberi felelősség az erőszak alkalmazásáért, ebbe pedig az autonóm fegyverrendszerek is beletartoznak. A cég Pentagonnal kötött megállapodása azonban eltér az Anthropic-étól, így továbbra is sokan aggódnak amiatt, hogy a meglévő törvények nem számolnak a mesterséges intelligenciával. Az Anthropic később bejelentette, hogy bepereli a Pentagont, amiért feketelistára tették őket és nem voltak hajlandóak tiszteletben tartani korlátozásaikat.

  • Sokan veszítik el a munkájukat!

    Sokan veszítik el a munkájukat!

    Javában zajlik az AI-forradalom – a kérdés most már az: beleszólhatunk-e egyáltalán.

    Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.

    Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.

    Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.

    Az amerikai munkavállalók 52 százaléka fél tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti munkáját, ez csaknem kétszerese a tavalyi szintnek, derül ki a KPMG november 24-én közzétett felmérési eredményeiből – írja a HR Dive.

    A jelentés szerint a vezetőknek fel kell készíteniük a dolgozóikat a mesterséges intelligencia által uralt jövőre.

    A pénzügyi vezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy mit jelent az AI a munkaerő számára – derült az Economist Group tanulmányából.

    A St. Louis-i Federal Reserve Bank augusztus végén közzétett tanulmánya „feltűnő összefüggést” tárt fel az AI elterjedése és a 2022 óta tapasztalható munkanélküliség növekedése között, különösen a technológiai szektorokban.

    A kérdés felkeltette a Capitol Hill figyelmét. A hónap elején Josh Hawley (R-Mo.) és Mark Warner (D-Va.) szenátorok olyan törvényjavaslatot (S. 3108) terjesztettek elő, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok és a szövetségi ügynökségek az AI-hez kapcsolódó elbocsátásokat jelentsék az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának, azzal a céllal, hogy ezeket az adatokat egy nyilvánosan elérhető jelentésbe foglalják össze. 

  • Mesterséges intelligencia 2026-ban: új korszak kezdődik a technológiában

    Mesterséges intelligencia 2026-ban: új korszak kezdődik a technológiában

    A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években olyan ütemet diktált, amelyhez hasonlót a technológiai szektor korábban ritkán tapasztalt. Az AI már nem csupán kutatólaborokban vagy nagyvállalatoknál van jelen, hanem mindennapi alkalmazások, üzleti folyamatok és állami rendszerek alapvető elemévé vált. A szakértők szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia újabb fordulóponthoz érkezik, amely jelentős hatással lehet a gazdaságra és a társadalom egészére.

    Mi vagyunk a Hírkereső

    Az AI fejlődése új szintre lép

    Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia leginkább a szöveg-, kép- és hangfeldolgozás területén hozott látványos áttöréseket. A következő években azonban a hangsúly egyre inkább az önálló döntéshozatalra képes rendszerekre, valamint az ipari és üzleti automatizációra helyeződik át. A fejlesztők célja, hogy az AI ne csak reagáljon az utasításokra, hanem komplex helyzeteket is értelmezni tudjon.

    A várakozások szerint 2026-ra az AI-alapú rendszerek széles körben megjelenhetnek az egészségügyben, a pénzügyi szektorban és a logisztikában is. Ezek az alkalmazások nemcsak gyorsabbá, hanem pontosabbá is tehetik a döntéshozatalt, miközben csökkentik az emberi hibák számát.

    Gazdasági hatások és munkaerőpiaci változások

    A mesterséges intelligencia térnyerése komoly hatással van a munkaerőpiacra. Egyes munkakörök automatizálása felgyorsulhat, különösen az adminisztratív és adatfeldolgozási területeken. Ugyanakkor új állások is létrejöhetnek, elsősorban az AI-fejlesztéshez, karbantartáshoz és felügyelethez kapcsolódóan.

    Elemzők szerint 2026-ra a vállalatok egyre inkább hibrid munkamodellekben gondolkodnak majd, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia együttműködése kerül előtérbe. A cégek számára kulcskérdés lesz, hogyan tudják alkalmazottaikat felkészíteni az új technológiák használatára.

    Szabályozás és adatvédelem a középpontban

    A gyors technológiai fejlődés egyre nagyobb nyomást helyez a jogalkotókra is. Az AI használata komoly adatvédelmi és etikai kérdéseket vet fel, amelyek megoldása nélkülözhetetlen a társadalmi elfogadottság fenntartásához. Több ország már most is dolgozik olyan szabályozásokon, amelyek keretek közé szorítják a mesterséges intelligencia alkalmazását.

    2026-ra várhatóan szigorúbb előírások lépnek életbe az adatkezelés, az átláthatóság és az algoritmusok ellenőrizhetősége terén. Ezek célja, hogy a felhasználók nagyobb biztonságban érezzék magukat, miközben az innováció sem szenved jelentős hátrányt.

    A mesterséges intelligencia mindennapi szerepe

    A szakértők szerint a következő években az AI egyre kevésbé lesz „látható” technológia. Beépül a hétköznapi eszközökbe, alkalmazásokba és szolgáltatásokba, anélkül hogy a felhasználók tudatosan észlelnék a jelenlétét. Az intelligens asszisztensek, ajánlórendszerek és automatizált ügyfélszolgálatok mindennapossá válhatnak.

    Ez a folyamat hozzájárulhat ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia elfogadottsága tovább növekedjen, ugyanakkor új kihívásokat is teremt az oktatás és a digitális tudatosság terén.

    Mire érdemes figyelni 2026 felé közeledve?

    Összességében a mesterséges intelligencia fejlődése 2026-ban is meghatározó témája marad a technológiai híreknek. A vállalatoknak, a döntéshozóknak és a felhasználóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. Azok, akik időben felismerik az AI nyújtotta lehetőségeket és kockázatokat, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a következő években.

  • Miért lett hirtelen minden cég AI-startup?

    Miért lett hirtelen minden cég AI-startup?

    Ha ma körbenézünk, szinte nincs olyan vállalkozás, amely ne használná az „AI” szót. Mesterséges intelligencia itt, AI-alapú megoldás ott. Jogosan merül fel a kérdés: tényleg mindenki AI-val dolgozik?

    A válasz: részben igen, részben nem.

    Mit jelent ma valójában az, hogy „AI”?

    A mesterséges intelligencia ma sokszor gyűjtőfogalom. Jelenthet:

    • automatizált folyamatot
    • statisztikai modellt
    • gépi tanulást
    • vagy csak egy okosabb algoritmust

    Nem minden AI, ami annak van nevezve.

    Marketing vs. valós technológia

    Az AI jól hangzik. Befektetőknek, ügyfeleknek, sajtónak. Ezért sok cég:

    • ráépíti a kommunikációját
    • de a termék mögött nem mindig van valódi áttörés

    Ez nem feltétlen átverés – inkább túlzás.

    Kik használják tényleg?

    Valódi AI-t jellemzően ott látunk, ahol:

    • nagy mennyiségű adat van
    • ismétlődő döntések születnek
    • skálázás számít

    Sok helyen viszont az AI inkább segédeszköz, nem varázslat.

    Mit jelent ez a felhasználóknak?

    Érdemes feltenni pár egyszerű kérdést:

    • Mit csinál pontosan az „AI”?
    • Jobb lett tőle a szolgáltatás?
    • Megold valódi problémát?

    Ha ezekre nincs világos válasz, az AI csak díszlet.

    Mire figyeljünk a jövőben?

    Az AI nem tűnik el – de a hype le fog ülepedni. Azok a megoldások maradnak meg, amelyek:

    • tényleg hasznosak
    • érthetők
    • és nem csak jól hangzanak

    A mesterséges intelligencia nem csoda, hanem eszköz. Mint minden eszköznél, a kérdés az: mire használjuk.

  • Tönkreteszi a világot az AI? Kutatók jöttek rá valamire

    Tönkreteszi a világot az AI? Kutatók jöttek rá valamire

    Az Anthropic mesterségesintelligencia-vállalat kutatói egy aggasztó trendet azonosítottak: úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése nem csökkenti, hanem tovább mélyíti a globális gazdasági szakadékot a fejlett és a fejlődő országok között – írta meg a Financial Times nyomán a HVG.

    Rtl.hu hírek

    Az Amazon és a Google befektetésével működő cég közgazdászai átfogó elemzést készítettek a vállalat Claude nevű MI-modelljének használati mintázatairól. A kutatás során több mint egymillió felhasználói interakciót értékeltek ki, amelyek lefedték az ingyenes verziókat használókat, az előfizetőket és a vállalati ügyfeleket is.

    Az eredmények éles különbségeket mutatnak az adaptáció ütemében: míg a magasabb jövedelmű országokban gyorsan építik be a mesterséges intelligenciát az üzleti folyamatokba és a mindennapi munkavégzésbe, addig az alacsonyabb jövedelmű térségekben egyelőre nem látható hasonló felzárkózási folyamat.

    Peter McCory, az Anthropic gazdasági vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva hangsúlyozta aggályait a várható fejleményekkel kapcsolatban. Szerinte ha valóban megvalósul a mesterséges intelligencia által ígért termelékenységnövekedés, az tovább növelheti az életszínvonalbeli különbségeket a gazdag és a szegény országok között. „Ha az MI által ígért termelékenységnövekedés megvalósul, akkor még nagyobb lesz az eltérés az életszínvonalban, ami már most is jellemző a gazdagabb és a szegényebb országokra” – fogalmazott McCory. Rámutatott arra is, hogy a fejlett gazdaságok az MI segítségével tovább növelhetik hatékonyságukat és kibocsátásukat, ezzel még inkább leszakítva a fejlődő régiókat.

    A kutatás részletesen feltárta a használati szokások közötti eltéréseket is. Az alacsonyabb jövedelmű országok felhasználói jellemzően a Claude ingyenes változatait részesítik előnyben, és elsősorban oktatási célokra használják a technológiát. Ezzel szemben a tehetősebb régiók lakói professzionális feladatok elvégzésére és személyes produktivitásuk növelésére vetik be az eszközt.

    A képzettségi szint szintén meghatározó tényezőnek bizonyult. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb termelékenységjavulást érnek el az MI használatával, mivel képesek komplexebb utasításokat megfogalmazni, és a technológiát bonyolultabb munkafolyamatokba integrálni.

    Az Anthropic megállapításait egy, a Microsoft által végzett kutatás is alátámasztja. A technológiai óriás felmérése szerint az elmúlt évben a „globális észak” országaiban csaknem kétszeresére nőtt az MI-adaptáció üteme a „globális délhez” képest, miközben az általános elterjedtség továbbra is jóval magasabb a gazdaságilag fejlett térségekben.

    A két kutatás egybevágó eredményei egy alapvető dilemmára világítanak rá. Mára egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia forradalma elkerülhetetlen; a valódi kérdés inkább az, hogy mely társadalmi csoportok számára válik hozzáférhetővé ez a technológiai áttörés. Vajon egy szűk elit privilégiuma marad, vagy szélesebb rétegek számára is új perspektívákat nyit? A jelenlegi tendenciák alapján a mesterséges intelligencia nem az egyenlőtlenségek mérséklését, hanem sokkal inkább azok konzerválását és elmélyítését eredményezheti a világgazdaságban.

  • Orbán Viktor ismét nagyot mondott!

    Orbán Viktor ismét nagyot mondott!

    Két nappal azután, hogy letarolta az internetet Orbán Viktor radiátoros képe, a kormányfő ismét jelentkezett egy szerkesztett alkotással. Ő maradt ugyanúgy, azonban mellette megjelent Lázár János is a képen, szintén a mesterséges intelligencia által legyártva.

    Orbán Viktor január 21-én jelentette be, hogy a kormány rezsistopot hirdet, ami annyit tesz, hogy átvállalják a rezsitöbbletet a januári extrém hidegek miatt. A nagy bejelentés felvezetőjeként a magyar miniszterelnök egy AI-generált képet posztolt, ami a képi hatást illetően terminátori magasságokba emeli a kormányfőt. Az egyik kezével a bőrdzsekijét fogó, másikkal radiátort ölelő napszemüveges Orbán Viktor-képnek máris itt a folytatása.

    Az eredeti kép maradt, csupán a tüzes hátteret váltotta fel a magyar lobogó, illetve harcostársként megjelent mellette a szintén napszemüveges Lázár János, aki kezében egy vonatmakettet tart. 

    Szombat Kaposvár

    – mindössze ennyi szerepel a filmplakátra hajazó képen, utalva a somogyi megyeszékhelyen tartandó szombati DPK-gyűlésre. A kormányfő azért írt egy kísérőszöveget is a képhez: „Orbán-Lázár. Ha ők velünk, ki ellenünk?!”

    A kaposvári „Háborúellenes gyűlésről” szombat délelőtt lapunk is helyszíni tudósítással készül.

  • Megváltozik a ChatGPT

    Megváltozik a ChatGPT

    Az OpenAI a korábbi hírekkel összefüggésben bejelentette, hogy megkezdi a hirdetések megjelenítését a csevegésekben. A megoldást első körben az Egyesült Államokban vezetik be.

    Hírkereső Top Hírek

    A válaszokban akkor jelenhetnek meg a hirdetések, amikor van olyan releváns szponzorált termék vagy szolgáltatás, amely az adott beszélgetéshez kapcsolódik. A cég a bejelentés kapcsán leszögezte: a felhasználók adatait és a csevegések részleteit soha nem fogják eladni a hirdetőknek.

    A legjobb hirdetések hasznosak, szórakoztatóak, és segítenek az embereknek új termékeket és szolgáltatásokat felfedezni. Tekintettel arra, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, izgatottan várjuk, hogy idővel olyan új élményeket fejlesszünk ki, amelyeket az emberek hasznosabbnak és relevánsabbnak találnak, mint bármely más hirdetést

    – fogalmazott Fidji Simo, az OpenAI alkalmazásokért felelős vezérigazgatója egy blogbejegyzésben.

    Közlése szerint a hirdetéseket egyértelműen megjelölik, és elkülönítik a ChatGPT által nyújtott organikus válaszoktól. Simo arról is írt, hogy a reklámok nem befolyásolják a ChatGPT által adott válaszokat. A felhasználók pedig bármikor bezárhatják a hirdetéseket és kikapcsolhatják a személyre szabást.

    Kiderült az is, hogy a ChatGPT nem jelenít meg hirdetéseket a 18 év alatti felhasználók számára. A reklámok nem jelennek meg bizonyos érzékeny témák esetében sem, mint amilyen az egészségügy, a mentális egészség vagy a politika.

    Az OpenAI eközben elindította új, belépő szintű előfizetői csomagját, a ChatGPT Go-t, amely a havi 8 dolláros előfizetői díjért cserében több funkciót kínálaz ingyenes változathoz képest.

    A hirdetések ebben, illetve az ingyenes verzióban jelennek meg, míg a ChatGPT Plus, Pro, Business és Enterprise változatok hirdetésmentesek maradnak.

    A cég az elmúlt évben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Egyes becslések szerint a vállalat 2025-ben több mint 13 milliárdos bevételt ért el – jelentős veszteségek elszenvedése mellett. Salt Altman ugyanakkor egy beszélgetésben jóval nagyobb összegre utalt, és azt sugallta, hogy az OpenAI 2027-re átlépheti a 100 milliárd dolláros bevételi határt.

    Emlékezetes, hogy a cég decemberben együttműködésre lépett a Disney-vel, ami a Sora AI-platformon keresztül a Marvel, a Pixar és a Star Wars világából ismert karakter felhasználásával ad lehetőséget rajongói videók készítésére. A megállapodás részeként a Disney egymilliárd dolláros tőkebektetést hajtott végre az OpenAI-ban.

    A hirdetések megjelenése a csevegésekben most újabb lendületet adhat a cégnek. Különösen annak fényében, hogy az online vásárlások egyre nagyobb arányban mennek végbe chatbotokon keresztül. Próbáld ki : ChatGpt