Címke: országgyűlés

  • Fontos döntések jöhetnek: Ruff Bálint újra rendkívüli ülést kezdeményezett

    Fontos döntések jöhetnek: Ruff Bálint újra rendkívüli ülést kezdeményezett

    Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezte, hogy az Országgyűlés július 20-án és 21-én rendkívüli ülést tartson. A javaslatotszerdán nyújtották be a házelnöknek.

    A tervek szerint több jelentős törvényjavaslat is napirendre kerülhet. A képviselők tárgyalhatják az agrárkamara működésének átalakítását, az energetikai szabályok módosítását, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát erősítő intézkedéseket, valamint az akkumulátoripart érintő változásokat is.

    Napirendre kerülhet továbbá a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal kapcsolatos szabályozás módosítása. A veszélyhelyzet lezárásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések, valamint a költségvetési törvény módosítása is.

    A parlament tavaszi ülésszaka június közepén véget ért. Így a nyári időszakban csak rendkívüli ülés összehívásával lehet törvényeket tárgyalni és elfogadni.

    A mostani kezdeményezés azért is kapott nagy figyelmet, mert ezen a héten már két mozgalmas parlamenti nap zajlott. Hétfőn Gulyás Gergely bejelentette lemondását a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, kedden pedig a parlamenti ülésteremben történt mobiltelefon-használat körül alakult ki heves vita, amely miatt több képviselő is kivonult az ülésről.

    Nem ez az első rendkívüli ülés idén

    Az elmúlt hónapokban több alkalommal is rendkívüli ülésen tárgyalt az Országgyűlés. A kormány általában akkor kezdeményezi ezek összehívását, amikor sürgős gazdasági, költségvetési vagy stratégiai jelentőségű ügyekben szeretne gyors döntést hozni még az őszi ülésszak előtt.

  • Hétfőn fontos fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében

    Hétfőn fontos fordulat jöhet Sulyok Tamás ügyében

    Rendkívüli ülést tart hétfőn az Országgyűlés, ahol több jelentős törvényjavaslat és alkotmányos kérdés is napirendre kerül. Az ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, majd a képviselők várhatóan döntenek az alaptörvény tizenhetedik módosításáról is.

    A parlamenti menetrend szerint a felszólalásokat követően interpellációk, azonnali kérdések és képviselői kérdések hangzanak el, ezt követően pedig sor kerül az alaptörvény módosításáról szóló vita lezárására és a szavazásra.

    Több fontos változás is szerepel az alaptörvény módosításában

    A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat célja a kormány szerint az alkotmányos intézményrendszer működésének biztosítása és a demokratikus intézmények átalakításának előkészítése.

    A tervezet több jelentős változtatást is tartalmaz. Egyebek mellett korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumának időtartamát, megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását, valamint új szabályokat vezetne be az alkotmánybírók és a bírósági vezetők esetében.

    A módosítás részeként létrejöhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, amelynek feladata a közvagyon védelmével kapcsolatos ügyek kezelése lenne.

    Magyar Péter is megszólalt

    A miniszterelnök a hétvégén arról írt közösségi oldalán, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadhatja az alaptörvény módosítását. Bejegyzésében arra is utalt, hogy a köztársasági elnöknek a jogszabály elfogadása után öt nap áll majd rendelkezésére annak aláírására.

    Magyar Péter szerint amennyiben ez nem történik meg, az alkotmányos szabályok alapján további jogi lépések is felmerülhetnek.

    Több fontos ügy is a képviselők elé kerül

    Az alaptörvény módosításán túl számos egyéb törvényjavaslatról is tárgyal a parlament. Napirendre kerül a kőolajtermék-előállító különadó meghosszabbítása és kiterjesztése, amely a jelenlegi szabályozás szerint 2027-ig maradhatna hatályban.

    A képviselők megvitatják továbbá a magyar–szlovák energetikai együttműködés módosítását is. Az egyezmény alapján új szénhidrogén-szállító vezeték épülhet Százhalombatta és Ipolyság között, amely hosszabb távon összekapcsolhatja a Mol és a Slovnaft finomítóit.

    Egészségügyi témában is várható vita: a tervek szerint a jövőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő venné át az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálásának feladatát.

    Rendkívüli ülés a nyári szünet után

    Bár az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június közepén lezárult, a kormány azóta több alkalommal is kezdeményezte rendkívüli ülés összehívását. Indoklásuk szerint több olyan törvényjavaslat vár elfogadásra, amelyek esetében az őszi ülésszakig történő halasztás jelentős késedelmet okozna a tervezett intézkedések végrehajtásában.

    Mi következhet a parlamenti szavazás után?

    Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény módosítását, a folyamat nem ér véget a hétfői szavazással. A jogszabály a köztársasági elnök elé kerül, akinek meghatározott határidőn belül kell döntenie az aláírásáról. Ezt követően a módosítás a Magyar Közlönyben történő kihirdetéssel léphet hatályba.

    A következő napok ezért legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a parlamenti szavazás. A politikai szereplők és a közvélemény figyelme várhatóan arra irányul majd, hogy milyen további lépések következnek az alaptörvény módosításának elfogadása esetén.

  • Megszavazta a parlament: nyilvánosságra kerülhetnek az ügynökakták

    Megszavazta a parlament: nyilvánosságra kerülhetnek az ügynökakták

    Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az úgynevezett ügynökakták szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát teszi lehetővé. A javaslatot a képviselők 188 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül támogatták.

    A tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódóan több, eddig korlátozottan hozzáférhető állambiztonsági dokumentum válhat kutathatóvá. Elsőként a hatos kartonok és a mágnesszalagokon tárolt nyilvántartások nem minősített adatai kerülhetnek nyilvánosságra.

    Több dokumentum válhat kutathatóvá

    Az elfogadott szabályozás alapján a titkosszolgálatoknak át kell vizsgálniuk a birtokukban lévő iratokat, és felül kell vizsgálniuk azok minősítését. Azokat a dokumentumokat, amelyek esetében továbbra is korlátoznák a nyilvánosságot, egy külön bizottság ellenőrzi majd, amelyben civil szakértők is helyet kapnak.

    A tervek szerint az első dokumentumok 2026. október 22-től válhatnak kutathatóvá az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.

    Milyen adatok kerülhetnek nyilvánosságra?

    Első körben a hálózati személyek beszervezési adatait tartalmazó hatos kartonok, valamint az 1990 elején mágnesszalagokra másolt operatív és hálózati nyilvántartások egy része válhat hozzáférhetővé.

    Ezt követően fokozatosan megismerhetővé válhatnak a beszervezési akták, az értékelő dokumentumok és azok az iratok is, amelyekből kiderülhet, kikről gyűjtöttek információkat, illetve kik működtek együtt az állambiztonsági szervekkel.

    A jogszabály kitér arra is, hogy a jogellenesen magántulajdonban lévő állambiztonsági dokumentumokat át kell adni az illetékes szerveknek. Ennek elmulasztása akár büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.

    Nem lesz teljes körű a nyilvánosság

    A dokumentumok nyilvánosságra hozatala ugyanakkor nem korlátlan. Az érzékeny személyes adatokat – például az egészségi állapotra, a magánéletre vagy egyéb különleges személyes körülményekre vonatkozó információkat – nem teszik közzé.

    A személyazonosításra alkalmas adatok egy részét szintén kitakarják annak érdekében, hogy a korábbi megfigyelések érintettjeinek személyiségi jogai ne sérüljenek.

    Széles politikai támogatás övezte a javaslatot

    A kezdeményezést a Tisza Párt a rendszerváltoztatás egyik régóta fennálló adósságának rendezéseként értékelte. A parlamenti szavazáson a kormánypártok mellett a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői is támogatták az előterjesztést, bár több részletszabály kapcsán további kérdések és észrevételek is felmerültek.

  • Fontos törvényt nyújtott be a Tisza-kormány, sokakat érinthet a változás

    Fontos törvényt nyújtott be a Tisza-kormány, sokakat érinthet a változás

    Jelentős változás jöhet a magyarországi kriptovaluta-piacon, miután a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a kriptokereskedelem szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az indoklás szerint a cél a piac egységesebb, átláthatóbb és versenyképesebb működésének biztosítása, valamint az európai uniós szabályozáshoz való igazodás.

    A javaslategyik legfontosabb eleme, hogy megszűnhet egy olyan adminisztratív kötelezettség, amelyet a szakma régóta a versenyt korlátozó tényezőnek tartott.

    Egyszerűbb lehet a kriptokereskedelem

    A parlament elé került törvénytervezet szerint a jelenlegi rendszerben alkalmazott validálási kötelezettség kivezetése szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatók és az ügyfelek számára egyaránt egyszerűbb és hatékonyabb legyen a működés.

    A kormány álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás bizonyos elemei indokolatlanul korlátozhatják a piaci szereplők mozgásterét, ami visszafoghatja a versenyt és az innovációt.

    A módosítás célja ugyanakkor nem a szabályozás lazítása, hanem egy korszerűbb és egységesebb rendszer kialakítása.

    Nagyobb biztonságot ígérnek az ügyfeleknek

    A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozási környezet elsősorban a felhasználók érdekeit szolgálja.

    A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely:

    • átláthatóbb működést biztosít,
    • könnyebben ellenőrizhető,
    • megfelel az európai előírásoknak,
    • nagyobb biztonságot nyújt a befektetők számára.

    Az elmúlt években világszerte több kriptotőzsde és digitális eszközszolgáltató került nehéz helyzetbe, ezért a hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a befektetővédelemre.

    Egyre nagyobb piac a kriptovaluta

    A Bitcoin és más digitális eszközök népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt Magyarországon is.

    Egyre több magánszemély vásárol vagy tart kriptovalutát befektetési céllal, miközben a pénzügyi szektor is egyre komolyabban foglalkozik a digitális eszközökkel.

    A szakértők szerint a megfelelő szabályozási környezet kialakítása kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy a piac hosszú távon stabilan és biztonságosan működjön.

    Az uniós szabályokhoz igazodhat Magyarország

    A mostani javaslat hátterében az Európai Unió új kriptoeszközökre vonatkozó szabályozási rendszere is állhat.

    Az EU célja, hogy egységes keretet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások számára, csökkentve a tagállamok közötti eltéréseket.

    A magyar módosítások várhatóan ezt a folyamatot támogatják, miközben egyszerűbb működést biztosíthatnak a piaci szereplőknek.

  • Itt a lista: volt képviselő, aki a parlamenti szavazások közel háromnegyedéről hiányzott

    Itt a lista: volt képviselő, aki a parlamenti szavazások közel háromnegyedéről hiányzott

    Nyilvánosan is elérhetővé vált az Országgyűlés képviselőinek szavazási hiányzásait összesítő adatbázis. Erről Forsthoffer Ágnes házelnök számolt be közösségi oldalán, ahol azt is jelezte: a jövőben szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az igazolt távollétekre.

    Több ismert politikus is sokat hiányzott

    Az újonnan közzétett adatok szerint három országgyűlési képviselő az eddigi parlamenti szavazások több mint felén nem vett részt. A nyilvános adatbázis alapján Lázár János, Szijjártó Péter és Budai Gyula hiányzott a legtöbbször. Közülük Lázár János a szavazások több mint 73 százalékán nem volt jelen.

    Az adatokból az is kiderül, hogy azok között, akik a szavazások legalább egynegyedéről hiányoztak, összesen tizenhét képviselő szerepel. Közülük tizenhárman a Fidesz, egy a KDNP, hárman pedig a TISZA frakciójához tartoznak.

    Egyelőre nem lesz pénzbüntetés

    Forsthoffer Ágnes közölte, hogy a májusi hiányzások miatt ezúttal nem rendel el tiszteletdíj-megvonást.

    Indoklása szerint 2026 májusa rendkívüli időszak volt, hiszen ekkor alakult meg az új Országgyűlés és az új kormány, valamint több kiemelt parlamenti ülésre is sor került. A hiányzásokkal érintett képviselők pártjai valamennyi távollétet igazoltnak minősítették, majd a házelnök kérésére részletes indoklást is benyújtottak.

    Szigorodnak a szabályok

    A házelnök hangsúlyozta, hogy a közbizalom erősítése érdekében változtatni kell a jelenlegi gyakorlaton. Bejelentése szerint 2026 júniusától már kizárólag az egészségügyi okból, illetve hivatalos országgyűlési vagy kormányzati kiküldetés miatt bekövetkező távollétet tekintik igazolt hiányzásnak. Emellett elrendelte, hogy a parlamenti szavazásokról történő hiányzások egy könnyen kereshető, nyilvános adatbázisban legyenek elérhetők az Országgyűlés honlapján.

    A pénzügyi szankció lehetősége továbbra is megmarad

    A házelnök emlékeztetett arra is, hogy az országgyűlési törvény alapján a házelnök megvonhatja egy képviselő tiszteletdíjának egy részét, ha a szavazások legalább egynegyedén igazolatlanul nem vesz részt.

    Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú távon nem a pénzügyi szankciók jelentik a megoldást.

    Megfogalmazása szerint az lenne a kívánatos, ha a parlamenti jelenlétet elsősorban a képviselők felelősségtudata és lelkiismerete biztosítaná, nem pedig a büntetéslehetősége.