Címke: Szja csökkentés 2027

  • Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    A minimálbér kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a Tisza Párt is megszólalt a bérek emelésének szükségességéről. A párt szerint a jelenlegi fizetések sok esetben már nem fedezik a megélhetési költségeket, ezért a következő években komoly változásokra lehet szükség.

    A javaslatok alapján a minimálbér emelése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, hiszen több százezer dolgozót érint közvetlenül mondta Magyar Péter.


    Mennyivel nőhet a minimálbér?

    A jelenlegi számok alapján a minimálbér már most is emelkedő pályán van, azonban a Tisza Párt ennél nagyobb ütemű növekedést tart szükségesnek.

    A szakértői becslések szerint a következő években:

    A pontos összegek azonban még nem véglegesek, hiszen ezek mindig a gazdasági helyzettől, az inflációtól és a költségvetési lehetőségektől függenek.

    Minimálbér emelés 2026–2027 – várható összegek

    Év Bruttó minimálbér Nettó minimálbér Változás
    2025 266 800 Ft 177 400 Ft
    2026 322 800 Ft 214 600 Ft +11%
    2027 (becslés) 350 000 – 370 000 Ft 232 000 – 245 000 Ft +8–12%
    Fontos: a 2027-es adatok becslések, a végleges minimálbért a gazdasági helyzet és a kormányzati döntések határozzák meg.

    👉 A legfrissebb gazdasági híreket itt követheted


    Miért van szükség emelésre?

    Az egyik legfontosabb indok az infláció. Az elmúlt években jelentősen nőttek az árak, miközben sokak fizetése nem követte ezt a tempót.

    A Tisza Párt szerint a bérek felzárkóztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a fizetésükből, és ne csökkenjen tovább a vásárlóerő.

    Emellett a munkaerőpiaci helyzet is indokolja az emelést: egyre több ágazatban jelentkezik munkaerőhiány, amit magasabb bérekkel lehetne enyhíteni.


    Kik járhatnak a legjobban?

    A minimálbér-emelés leginkább azokat érinti, akik jelenleg is az alsó bérkategóriában dolgoznak. Ide tartoznak például:

    • a kereskedelemben dolgozók
    • a vendéglátásban foglalkoztatottak
    • a fizikai munkát végzők egy része

    Ugyanakkor az emelés hatása ennél szélesebb körben is érezhető lehet, hiszen a bérek általában egymáshoz igazodnak.


    Milyen hatása lehet a gazdaságra?

    A béremelés nemcsak a dolgozók pénztárcáját érinti, hanem a gazdaság egészére is hatással van.

    Pozitív hatás lehet:

    • növekvő fogyasztás
    • élénkülő gazdasági aktivitás

    Ugyanakkor a vállalkozások számára kihívást jelenthet a magasabb bérköltség, különösen a kisebb cégek esetében.

    Ezért a minimálbér-emelés kérdése mindig egyensúlyt igényel a munkavállalók és a munkaadók érdekei között.


    Mikor jöhet a változás és hogyan?

    Vizsgálják az szja 9%-ra való csökkentését is. A minimálbér emeléséről minden évben egyeztetések zajlanak, és a döntések általában az adott év gazdasági helyzetét tükrözik.

    A jelenlegi tervek alapján a változások már a következő évben is megjelenhetnek, de a pontos időpont és mérték még nem ismert.

    A legfrissebb fejlemények folyamatosan érkeznek, ezért érdemes követni a napi híreket is, ahol minden fontos információ egy helyen elérhető.


    Összegzés

    A Tisza Párt minimálbér-emelési javaslata új lendületet adhat a bérekről szóló vitának. Bár a konkrét számok még nem véglegesek, az biztos, hogy a következő években a fizetések kérdése kulcsfontosságú téma marad.

    A dolgozók számára az emelés komoly segítséget jelenthet, ugyanakkor a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni.

  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból