Az 550 millió eurónyi uniós forrásból finanszírozott lakásépítési program, amelyet Vitézy Dávid pénteken jelentett be, a közlekedési és beruházási miniszter szombati posztja szerint a Wekerle Lakásépítési Program nevet viseli.
A program célja, hogy a lakáspiacot érdemben befolyásoló mértékben épüljenek új, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek, valamint kialakuljon egy hosszú távon fenntartható, professzionális intézményi bérlakáspiac – írta Vitézy Dávid.
Hozzátette, nem egyszerű lakásépítésekben gondolkodnak, hanem új, élhető városrészek kialakításában: jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, minőségi lakásokkal, közösségi terekkel és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal.
Indul a Wekerle Lakásépítési Program!
Magyarországon ma lakhatási válság van: ezt milliók érzik a bőrükön, akik nem tudnak saját lakást venni, a fizetésükből reménytelen kigazdálkodniuk az elszálló albérletárakat, nem jutnak kollégiumi férőhelyhez, vagy nincs pénzük arra, hogy a meglévő házukat vagy lakásukat felújítsák.
A mélyülő válságot az adatok is alátámasztják: míg 2015-ben egy átlagos magyar lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez 7,1 évre nőtt. Az elmúlt 15 évben ugyanis a lakásárak tartósan gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek: a reál-lakásárak ez idő alatt 120%-kal, míg a reálbérek 60%-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban a lakásbérleti díjak reálértéken 30 százalékkal emelkedtek, miközben 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer férőhely jut.
A Fidesz az elmúlt 15 évben változó módon vagy egyszerűen nem vett tudomást a lakhatási válságról, abban bízva, hogy a piac majd elrendezi a kérdést, vagy olyan intézkedéseket hozott, amelyek csak tovább növelték az ingatlanok árait. Majd a választások előtt hirtelen felismerték a lakhatási válságot, de az Otthon Start Programmal a másik végletbe estek: a gazdasági válság miatt a NER-hez közel álló ingatlanfejlesztők profitjának növelése lett az elsődleges cél. Ezzel párhuzamosan a lakáskínálat ugyan nőtt, de a tudatos városfejlesztési és közösségi szempontok háttérbe szorultak.
A kiemelt státusz
A kiemelt státusz automatikus biztosítása következtében egyre nagyobb számban indultak olyan fejlesztések, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyták a helyi szabályozást és a legnagyobb elfogadható méretet, semmit sem tettek a helyi közlekedés és infrastruktúra fejlesztéséért, és az építészeti minőség, valamint a lakásminőség helyett kizárólag a lehető legnagyobb mennyiség és nyereség elérésére törekedtek.
A jelenlegi kormány nem letagadni akarja a lakhatási válságot, hanem enyhíteni azt, méghozzá úgy, hogy hogy végre a magyar embereknek legyen könnyebb a megélhetésük, ne pedig a Fidesz gazdasági hátországához tartozó építési vállalkozóknak. A kormány célja, hogy az állam aktív, ösztönző, támogató és fejlesztő szereplőként jelenjen meg a lakáspolitikában, és egyszerre érvényesítse a társadalmi, szociális, minőségi és városfejlesztési szempontokat.
Ennek érdekében indítjuk el a Wekerle Lakásépítési Programot, melynek célja, hogy a lakáspiacot érdemben befolyásoló mértékben épüljenek új, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek, valamint kialakuljon egy hosszú távon fenntartható, professzionális intézményi bérlakáspiac. Erre az 550 millió eurónyi uniós forrás nyújt alapot, amelyhez banki és piaci társfinanszírozással akár 2 milliárd eurónyi forrás is társulhat.
De legalább ilyen fontos, hogy nem egyszerű lakásépítésekben gondolkodunk, hanem új, élhető városrészek kialakításában: jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal, minőségi lakásokkal, közösségi terekkel és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal.
A program érdemi segítséget jelenthet a fiatal munkavállalóknak, a felsőoktatási hallgatóknak és az ingázóknak, hosszabb távon pedig egy működő, megfizethető és a minőségi lakások építését ösztönző bérlakáspiac kialakulásához vezethet. A kormány döntött a program elvi támogatásáról, most megkezdődik a részletes program kidolgozása, a meglévő támogatási rendszer felülvizsgálata, és jövő év elején elkezdődhet a program érdemi végrehajtása is.
