A dollár árfolyama sokkal kevésbé látványosan, de szintén csökkent a nappali árfolyamhoz képest, jelenleg 317 forintot ér egy dollár a délutáni 322 forinthoz képest.
Összehasonlításképpen: március elején 390 forintot, az iráni háború tűzszünetének hírére pedig 375 forintot ért egy euró.
A választás előtti utolsó napokban a Telex megbízásából közvélemény-kutatást készített a 21 Kutatóközpont. A választókat április 8. és 11., azaz szerda és szombat között keresték meg sms-es hibrid módszerrel, melyben a 65 év felettieket telefonon kérdezték meg.
A Medián a héten öt napon keresztül végzett mérést. Eszerint a Tisza 55, a Fidesz, 37 százalékot kap, a Mi Hazánk 3,9 százalékkal kiesik a parlamentből. A medián szerint ezek alapján így alakulhat a parlament összetétele: Tisza: 135 (131-139), Fidesz-KDNP: 63 (59-67) Roma nemzetiségi: 1 mandátum. Ez kétharmad.
A mérés a belföldi, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok preferenciáit mérte fel. Tehát benne vannak az átjelentkezettek, és a külképviseleten szavazók is, de nincsenek benne a levélszavazók (az erdélyi és vajdasági magyaroknak nincs is egyéni választókerületi szavazati joguk).
A kutatás eredménye szerint a Tisza Párt a szavazatok 55 százalékára, a Fidesz pedig 38 százalékára számíthat a vasárnapi választáson. Ez a 17 százalékos különbség nagyobb, mint amit a 21 Kutatóközpont bármikor korábban mért. A március végén készült felmérésükben 16 százalék volt a különbség.
A kutatás szerint a Mi Hazánk 5 százalékot, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot kaphat. A Mi Hazánk ez alapján bejuthat a parlamentbe, de a kutatók megjegyezték, hogy ebben a tartományban +/- 1 százalék a hibahatár, ezért ebben nem lehetünk biztosak. A DK és az MKKP népszerűsége már zsinórban a harmadik mérésben volt egy százalék körül. A kutatók szerint a DK esetében nagyobb az esély arra, hogy átlépjék az egy százalékot.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy 80 százalékot megközelítő részvétel esetén a Tisza Pártnak közel 3 200 000, a Fidesznek pedig nagyságrendileg 2 300 000 belföldi (magyarországi lakcímmel rendelkező) szavazója lenne. A hárommillió feletti szavazatszám abszolút rekord lenne a magyar választástörténetben.
A Fidesz esetében ez a szám jelentősen elmarad a 2022-es (levélszavazatok nélkül elért) 2 800 000-es eredménytől, de a 21 Kutatóintézet elemzése szerint egyrészt az elmúlt négy év alatt közel 250-300 ezer szavazója elhalálozott, miközben a 18-22 évesek közül csak nagyon keveset tudott meggyőzni, másrészt akkor a sikeres kampánya következtében olyan szavazókat is meg tudott szólítani, akik nem szimpatizáltak vele.
A 21 Kutatóintézet értékelése szerint a drámai átrendeződés csak kisebb részben következik a Fidesz tábor olvadásából, nagyobb részben abból, hogy a Tisza egymaga hétszázezerrel több választót tudott most megszólítani, mint négy éve az összes ellenzéki párt együttvéve.
21 Kutatóközpont: Mandátumbecslés
A 21 Kutatóközpont belföldi listás szavazat becslése alapján készült az intézet mandátumkalkulátorával
74,23 százalékos a részvételi arány 17 óráig, ez 5 587 935 leadott szavazatot jelent. Az előző, 15 órás adat 54,14 százalék volt, ami szintén rekord.
Négy évvel ezelőtt, 2022-ben a 17 órás választási részvétel 62,9 százalék volt, 2002-ben 17:30-kor volt az utolsó napközbeni adatközlés, 17 órás és 18:30-as adatközlés nem volt. 2002-ben a második fordulós rekordrészvétel 67,87 százalék volt.
Az abszolút választási részvételi rekord 73,5 százalék volt 2002-ben.
Forrás 444: Ellátogattunk Kerepesre a Gyár utcába, mert kaptunk egy hangfelvételt, amin a helyi roma önkormányzat elnöke és a Hit gyülekezete pásztora arról beszél, hogy tízezer forintos kártyát kap, aki együttműködik velük és a Fidesz jelöltjére szavaz, aki ott Hankó Balázs miniszter.
Az eddigi részvételi rekord 2002-ben, az akkor még kétfordulós választási rendszer második fordulójában volt, akkor a választók 53.59 százaléka adta le a voksát.
Egyre több jel utal arra, hogy sok magyar pénzt veszíthet a következő időszakban, ha nem figyel egy fontos határidőre. A probléma az, hogy sokan még csak nem is tudnak róla, így könnyen lemaradhatnak egy számukra is járó összegről.
A szakértők szerint a legtöbb esetben nem a jogosultság hiányzik, hanem az információ. Emiatt fordulhat elő, hogy valaki egyszerűen nem teszi meg időben a szükséges lépést.
Kik lehetnek a leginkább érintettek?
Elsősorban azok, akik valamilyen támogatásban részesülnek, vagy korábban jogosultak voltak pénzügyi kedvezményekre. Ide tartozhatnak a családosok, a nyugdíjasok és azok is, akik különféle juttatásokat kapnak az államtól.
Sokan közülük abban a hitben vannak, hogy az összegek automatikusan érkeznek, pedig ez nem minden esetben igaz.
👉 Mekkora összeget bukhatnak?
Az érintettek akár több tízezer forinttól is eleshetnek, de bizonyos esetekben ennél nagyobb összeg is szóba jöhet.
Ez különösen akkor fájó, ha valaki egyébként jogosult lenne rá, csak egyszerűen nem intézkedik időben.
Mi történik, ha lemaradsz?
A legtöbb ilyen esetben a határidő lejárta után már nincs lehetőség az utólagos igénylésre. Ez azt jelenti, hogy aki nem lép időben, végleg eleshet az adott pénztől.
Ez különösen kellemetlen lehet egy olyan időszakban, amikor sok háztartásnak minden forint számít.
Mit tehetsz most?
A legfontosabb, hogy minél hamarabb tájékozódj. Nézd meg, hogy rád vonatkozik-e az adott lehetőség, és ha igen, ne halogasd az ügyintézést.
Érdemes figyelni a hivatalos közléseket és a határidőket, mert ezek elmulasztása komoly anyagi következményekkel járhat.
A legtöbben Békés vármegyében mentek el: itt már a választásra jogosultak 40,69 százaléka leadta a szavazatát. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt 11 órakor, 33,10 százalék. A fővárosban a szavazók 36,98 százaléka voksolt 11 óráig.
Az előző, reggel 9 órás adatok szerint a választásra jogosultak 16,89 százaléka, 1 271 768 szavazó járult az urnákhoz a szavazás első három órájában. Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők.
A kora reggeli lendület nem tört meg, a 9 órás adatok is arra utalnak, hogy történelmi magasságokba emelkedhet a részvétel a mai választáson. Délelőtt 9-ig a választópolgárok 16,89 százaléka szavazott.
A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb közlése szerint 9:00 óráig a 8 115 484 választásra jogosult 16,89 százaléka adta le voksát, összesen 1 271 768 fő adta le eddig a szavazatát. A kora reggeli, 7 órás 3,46 százalékos csúcs után a mozgósítás továbbra is rendkívül intenzív.
A 2024-es összevont EP- és önkormányzati választáson (7 803 555 választásra jogosult mellett) 9 órakor 9,98 százalék volt a részvételi arány.
A 2022-es országgyűlési választáson (ahol összesen 8 215 304 fő volt a szavazói bázis) is masszív volt a délelőtti aktivitás, akkor 9 órakor 10,31 százalék volt a részvétel. A részvételi rekordot jelentő 2018-as választásokon reggel 9 órakor a választók 13,17 százaléka szavazott le. Akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
A részvételi adatok vármegyei bontásban így festenek: