A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel, hogy célul tűzik ki a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát a Nők40 tapasztalatainak tükrében, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzésére is tekintettel.
Nyugdíj hírek, friss cikkek tudnivalók
A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv nyilván az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen rövidebb, mint a nőké.
Magyarország teljes lakosságának 48%-a férfi, ez az arány a 65 év feletti korcsoportokban 38,4%-ra csökken. Így a nők egész népességre vetített 52%-os többsége a 65 pluszos korosztályokban 61,6%-ra nő.
A férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ennek ellenére kockázatos vállalkozás lenne
– hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
A férfi kedvezményes nyugdíjat a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik az általános iskola, de legkésőbb a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.
Jól megterhelné a nyugdíjkasszát
A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 80–90%-ába is kerülhetne, vagyis (idei értéken) meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt. (A férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.)
Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát.
A megoldás mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése lehet – de ennek következménye az lenne, hogy a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5% mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.
A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné.
